Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-21 / 42. szám
*, r-A medvékről általában Egy vadásztársaságban felmerült a kérdés, hogy vajon hány medve él erdeinkben. Erre a kérdésre nem lehet kimerítő és teljesen megbízható választ adni, márcsak azért sem, mert a medve nem helyhez kötött állat. Tartózkodási helyét állandóan változtatja. Erre a barangolásra az élelemszerzés kényszeríti. De mint a többi állat, néhanapján a medve is visszatér arra a helyre, ahol napvilágot látott. A legutóbbi kimutatás szerint körülbelül 250—300 barnamedve él erdeinkben. Mint már említettem, ez a kimutatás nem megbízható, mert éppen a medvék vándorlása következtében egy medvét kétszer, sőt háromszor is besorolhatnak a kimutatási listába. Tény az, hogy a medvék állománya tekintélyesen megnövekedett. Míg 1932-bén a hivatalos kimutatás csak húsz barnamedvét tartott nyilván, ma már mint említettem — számuk megközelíti a háromszáz darabot. Bizony régen a medvét nem védte a lövéstilalom. Valóságos rablógazdálkodás uralkodott^ téren, nem gondolva arra, hogy mennyivel szegényeb bek lentiének erdefnk,' ha e nemes vad az ésszerűtlen Irtás következtében kiveszne. Ma már vadásztörvények és rendeletek szabályozzák a medvék életét. Vadásztilalmat rendeltek el a hivatalos körök. Ez alól a rendelkezés alól csak indokolt esetekben adnak kivételt, például amikor a medve megtámadja a vadászt, vagy a vadőrt, és ez önvédelemből használja fegyverét. Igen ám, de nagyon sokszor előfordult, hogy olyan medvét terítettek le, amely az agresszivitás semmi jelét nem adta, sőt az ember elől menekülni igyekezett. Ma már az ilyen esetek, amikor az ártatlan medvére az ilyen vadászok rafinált módon igyekeznek rásütni a veszélyes „ragadozó“ bélyegét, szigorú kivizsgálást vonnak maguk után. Aztán sok esetben az anyagi számítás Is szerepet játszott a „.veszélyes“ medvék elejtésében. Ugyanis egy-egy „veszélyes“ medve elejtése esetén a „boldog“ vadász tenyerét jelentős pénzösszeg ütötte, melyet az állampénztárkon élő medve akkor válik vérmedvévé, amikor valamilyen váratlan esemény következtében húshoz és vérhez jut. Ekkor aztán fellángol ereiben a vadállat ősi ösztöne és megszűnik az erdei termékeken élő állat szelíd mivolta. Előszeretettel keresi fel a juhaklokat, tömeges mészárlást Idézve elő a nagy csoportba összeverődő juhok között. De megtámadja a A már ártalmatlan barna vérmedve-ksz— bői fizettek ki. De minden turpisságnak egyszer vége szakad. Így a mi esetünkben is. Ma már csak külön engedéllyel lehet medvére vadászni. Ebben a szerencsés helyzetben csupán a konvertibilis valutával rendelkező országok vadászai vannak, akik egy-egy barnamedve elejtésével azután dicsekedhetnek irigy vadásztársaik előtt. A medvék életét tanulmányozó tudósok, szakemberek kétféle típusú medvét ismernek. Az ártatlan s az erdők termékein, bogyókon, málnán, földiepren élő medvét, és az úgynevezett vérmedvét. Az ártatlan, bogyószarvasmarhát és a lovakat Is, sőt az ember sem képez kivételt a számára. De mindkét esetben a medve kezdetben a bogyókon és egyéb erdei termékeken élő állat volt. Európában csak kevés helyen találkozhatunk medvével. Egyszerűen kipusztultak az ember vadirtása és üldözése következtében. Ml vagyunk úgyszólván az egyedüli ország, mely Ilyen bő szaporulatú medveállománynyal dicsekedhet. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a Szovjetunió erdeiben élő nagyszámú medvéről sem. Itt is vadásztilalom védi a medvék életéi. Érdekes, hogy Szibéria ósrengelegelben a medvékre egészen eltérő módon vadásznak, mint azt nálunk megszoktuk. A medvékre télen vadásznak, mikor téli álmukat alusszák. A vadászok szorgos és kimerítő kutatás után meglelik a medvék téli odúját és betanított kutyák segítségével felverik a mély álomba merült medvét, amely a támadás következtében a kijárat felé menekül. Itt érik azt azután a halált okozó golyók. Említésre méltó, hogy a szovjet medvevadászok nem sokra értékelik a medve bundáját, húsáért és zsírjáért vadásszák. Azt mondják, hogy a medvehús, különösen a medvetalp kiváló csemege. Epéjéből különféle szerek hozzáadásával gyógyszert készítenek. Ma már mindenütt ott, ahol még medvék élnek, védelmet biztosítanak ennek a gyönyörű, de kiszámíthatatlan természetű vadállatnak. így például Észak- Amerikában, ahol a medvék óriása, a grizzll-medve él, figyelmeztető táblák intik a gépkocsivezetőket azokon az átjárókon, ahol a grizzll-medvék csapásai vannak. Megvallom őszintén, hogy én medvét először csak gyermekkoromban láttam, amint vaskarikával az orrában bukfenceket vetett a kíváncsi gyermekhad csodálkozó szeme előtt a brutális medvetáncoltató parancsára, későb meg az éllatkertekben. Azt Is bevallom, hogy nem kívánok a vadonban élő medvével találkozni, ehhez nincs meg a kellő bátorságom, jelen kis írásom adatait könyvekből merítettem. Erősen tiltakozom, hogy engem bárki Is hősnek, valamilyen medveölőnek képzeljen. ANDREJ RiSŇOVSKÝ VADÄSZIDÉNY3EN Fácán aszpikban Vadliba párolva Anyaghányad: 1 db fácán, 12 dkg füstölt szalonna, 6 db tojás, 2 dkg só, 5 dl aszpik. A megmosott, megtisztított fácán mellehúsát vékony füstölt szalonna szeletekkel megtűzdeljük és sóval bedörzsöljük, majd tepsiben puhára sütjük, sütés közben gyakran öntözve. Amikor megsült, egy deszkára tesszük és hülni hagyjuk, majd óvatosan leszedjük a csontról a húst és szép szeleteket vágunk belőle. Az aszpikos forma belsejét kikenjük olajjal és főtt keménytojás kettévágott sárgáját belerakjuk. A sárgája mellé negyedekre vágott tojásfehérjéket teszünk és erre rakjuk a felszeletelt tűzdelt fácán szeletekre vágott mellét, majd meleg aszpikkal leöntjük és hidegre téve megfagyasztjuk. Az aszpikos formánál mindig figyelni kell arra, hogy ne ragadjon bele az étel. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem fordul ki könnyen a formából, mártsuk a fonna külsejét egy pillanatra forró vfzbe. Anyaghányad: 1 db vadliba, 15 dkg füstölt szalonna, 2 dkg só, 5 dkg liszt, 5 dkg zsír, 2 g egész bors, 2 dl páclé. A vadlibát, akárhogy is készítjük el, előtte három, esetleg öt napig is pácolni kell. A pácolási időt az határozza meg, hogy fiatal vagy öreg-e a liba. Előfordulhat, hogyha a liba öreg, s a legjobb pácolási és készítési mód mellett is kemény marod a húsa. Ilyen esetben legjobb, ha pástétom készítésére használjuk fel. A pácból kivett vadlibát keskenyre vágott szalnnnaszeletkékkel alaposan megtűzdeljük, főként a mellehúsát. Sóval bedörzsöljük, liszttel vékonyan behintjük, egy merőkanál páclevet, zsírt és néhány szem egész borsot teszünk hozzá és sütőben puhára pároljuk. Közben saját levővel gyakran öntözzük. Feldarabolás nlán. saját levővel leöntve, zöldborsós rizskörítéssel tálaljuk. 4 > GALAMBTENYÉSZTÉS HAWAIBAN Havvai az álmok szigete. Különlegesen szép és ideális földrajzi helyzete emelte erre a rangra. Emellett ott Is sokan foglalkoznak galambtenyésztéssel. Főleg röpgalambokat tenyésztenek. A galambkiállításokat évenként tavasszal rendezik meg, amikor külön bírálják és díjazzák a kiállítás legmagasabb pontszámát elért galambokat. A „különbírálat“ során újabb minőségi helyezést elért néhány galamb a sampion galambok sampionja. Ez az elvégzett tenyésztői munka legmagasabb elismerése és dicsérete. Oj színfolt ez az eddigi egysíkú bírálati rendszerben és ezért egyre több államban talál követésre. (American Pidgeon Journal.] HATMILLIÄRD EMBER " fehérie-ellätäsa A 21. SZAZADBAN. Ezzel a címmel írt érdekes tanulmányt E. Steves White, az egyik német biológiai lapban. Beszámol a világ lakosságának szaporodásával összefüggő fehérje szükségletről, a fehérje ellátásának alakulásáról. Az egyre Jobban fokozódó fehérje szükséglet kielégítése érdekében nagy szerep vár a háziszárnyasok, s így a gazdasági galambfajták tömeges szaporítására Is. A pecsenyegalamb húsának emészthető fehérje százaléka annyira magas, hogy a „jövö ételének* tekintendő. (M. H. Tierhalt, München) A „VADONÉLÖ" GALAMBOK HATÄSA A HÄZIGAI.AMBOK EGÉSZSÉGÉRE. Rendkívül kényes kérdés. A legtöbb államban, ahol utcai galambok élnek, szinte állandó jellegű probléma a „yadonélő“ utcai vagy toronygalambok egészségi állapota. Az Intenzív galambtenyésztő ezekben a galambokban a „bacilusgazdát“ látja és harcol a kiirtásukért. Velencébenl a műemlék épületek állagának megóvása érdekében a városatyák Javaslatára már fogamzásgátló szereket terveznek alkalmazni az utcai galambok számának csökkentése érdekében. Az állatbarátok szerint az ilyen elmélet szerint az összes vadonélő állatokat ki kellene Irtani. A természetes körülmények között élő,. edzett vadmadarak s így az utcai galambok között is kevesebb a mortalitás, mint a zártan tartottak esetében. Ez is Igaz. Más kérdés azonban az utcai galambok által okozott szennyeződés különösen költés, fiőkanevelés Idején az épületek állagában, valamint az esztétikai és egyéb károsodás. Az ellenszenvet fokozza az utcákon, tereken szétszórt ételmaradék, amelyeket a gaiambtenyésztésí mozaik A HŐMÉRSÉKLET ÉS A HÄZISZÄRNYASOÍC TOJÄSTERMELÉSE végzett munkásságát egy 136 oldalas, 78 kiváló fotóval illusztrált szakkönyvben írta le. A könyv részletesen tárgyalja a Pensom rollerek kitenyésztésének történetét, a tenyésztés és a röptetés tudnivalóit. Az USA- ban 1970-ben a nyilvántartásba vett Pensom Roller galambok száma meghaladta a 16 ezer darabot. Ez Igen nagy számi Az USA-ban több mint 500 tagja van a Pensom Roller Clubnak. W. H. Pensom 1968-ban elhunyt és a fáklyát felesége viszi tovább, ami egyedülálló jelenség a galambtenyésztés történetében. (A. P. J.) stressz az Állatvilágban Selye János, a magyar származású kanadai kutató foglalkozott a környezet szervezetre gyakorolt befolyásának vizsgálatával és megalkotta az azóta ismertté vált „stresszelméletet“. A rendkívüli ingertényezőket stresszoroknak nevezte el, a szervezet ezekkel kapcsolatos E и я ос я в. b ■u — я 1ч hatásokat pedig mindenképpen csökkenteni kell. Az állatok szállításánál fajonként változóan, jelentős súlycsökkenés mutatkozik. A szállításból adódó streáézhatást a szállítás előtt adagolt nyugtatőkkal csökkenteni lehet. A stresszre könnyen reagáló állatokat legjobb a továbbtenyésztésból kizárni. (Kosmos) A GALAMB JOBB MEGISMERÉSE ÉRDEKÉBEN Az ornithológiai tudomány madárhangokkal foglalkozó része azt mondja, hogy a madárhang, a madárdal az udvarlás eszköze, a hím híradása a kiválasztott terület birtokba vételéről. A hozzáértő galambtenyésztő például a madár hangjából következtet azok egészségi, hangulati stb. állapotára. A gerle kora hajnalban énekel, napközben pedig a fészek felett jó magasan a szárnyát lebegtetve szinte egy helyben „áll“ a A marylandi egyetem -kísérletei szerint a háziszárnyasok számára az optimális környezeti hőmérséklet kb. 21 C fok. Ha a levegő hőmérséklete ennél nagyobb, akkor a szervezet a felesleges hőmennyiségtől erőteljesebb légzéssel szabadul. Ha kisebb a hőmérséklet, akkor a szárnyas a takarmány egy részét a testhőmérséklet fenntartására használja fel, s ezáltal ez az energia nem fordul tojástermelésre, vagy hústermelésre. A Virginiában végzett hasonló vizsgálat azt bizonyítja, hogy legkedvezőbb a 18-21 C fok közötti hőmérséklet. Ha a környezeti hő 27 C fok fölé emelkedik, a szervezet működésében többféle változás következik be. Ilyen többek között a mélyebb légzés, a több Ivóvíz felvétel, ugyanakkor a szárnyasok kevesebbet esznek és a testsúlyukkal együtt a tojástermelés is csökken. A kutatók azt is megállapították, hogy a tyúkok testhőmérséklete 8— 10 napon belül alkalmazkodik a környezet hőmérsékletéhez, de ez mint stressz élettani szempontból, de a termelési teljesítmény szempontjából is károsodást idéz elő. A hőmérséklet ingadozás nemcsak a tojástermelést, hanem a tojás minőségét is befolyásolja. Egy kísérlet során 32 C fokos környezeti hőmérsékleten a tyúkok nemcsak kevesebbet tojtak, de a tojásaik súlya kisebb, a tojáshéj pedig vékonyabb volt. A kísérletek megállapításai az intenzíven tartott galambokra ts vonatkoznak. (Poultry Digest) —szikura— legyek megszállnak és ez már egymagában fertőzési góc lehet. A modern építkezések erősen gátolják az utcai szaporodást, mert nincs rajtuk tetőzet, ereszalj és egyéb fészkelésre alkalmas hely. (Umschau, 1972) PENSOM ROLLER GALAMB Nem öjfajta, hanem a Birminghami Roller galamb nagy és különleges teljesítményre kitenyésztett amerikai változata. A fajta teljesítményének fokozását és annak stabilizálását William H. Pensom kaliforniai tenyésztő végezte el. Az e téren reakcióját pedig stressznek. A stressz állapotában a szervezetben a reakció hosszú láncolata zajlik le, ez a jelenség az „általános adaptációs szindróma“, vagyis alkalmazkodási tünetegyüttes. A stressz az állatvilágban is megtalálható és hatásának ismerete fontos. Az állatok számára a stresszor az új környezet, a túlfáradtság, Ijedtség, stb. A tenyésztés iránya a teljesítmény fokozása mellett ma már arra tart, hogy a stresszorokra kevésbé érzékeny fajtát állítsák termelésbe. Nem minden állat egyformán reagál a stressztényezőkre. A káros I levegőben, majd siklórepüléssel fára, tetőre tér pihenni és párjának énekelni. A házigalatnb hangjának, énekének több féle célja van és eszerint változik. Párzás, fészekrehajtás, nevelés során más más Információkat ad le énekével, turbékolásával párja részére. A megfigyeléseket a kutatók tovább folytatják. (Die Tier) az Állatok hidegtürése A Szovjetunióban megvizsgálták, hogy egyes állatfajok mennyire tűrik a hideget. Azt tapasztalták, hogy a legtöbb állat a mínusz 45 C fok alatti hőmérsékleten elpusztul. Kivétel a jeges medve és a fóka, mert a 80 C fokos hideget is kibírja. A rekordot mégis a liba és a kacsa tartja, mert a kísérletek soí-án kitűnt, hagy mínusz 110 Й CTokon pusztulnak el. Kiegé- I szításként hozzá tesszük, hogy 1 a Szovjetunió területein előfortltli a mirtusz 45 C fok a téli időszakban és az ottani galambfajták nem fagynak meg. (Les Nouveíles de Moscau)
