Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-21 / 42. szám

1972. október 21. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Technikai haladás A MŰSZAKI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A SZOVJETUNIÓBAN Motto: „Mi tudtuk, hogyan kell lerakni a szocializmus építésének alap- Iáit a mezőgazdaságban — eh­hez legelőször is széles körben a műszaki forradalmat kell megvalósítani.“ V. I. LENIN A Szovjetunió szocialista me­zőgazdaságában folyamatosan, lépésről lépésre valósítják meg a technikai fejlődést. A mező­­gazdasági üzemek állandóan és egyre nagyobb mértékben tér­nek át a termelés ipari módsze­reire és formáira, valamint az ipari üzemekhez hasonló mun­kaszervezésre. A szocialista me­zőgazdasági nagyüzemek folya­matosan szerzik be az egyre korszerűbb, nagy teljesítményű műszaki berendezést, amelynek előállítását a fejlett ipar bizto­sítja. Évről évre növekszik és szilárdul a szocialista mezőgaz­dasági üzemek anyagi-műszaki alapja a Szovjetunióban. Az 1966—-1970-es években .a Szov­jetunióban több mint 2 millió 110 ezer traktort, továbbá 9 mil­liárd rubel értéket meghaladó mezőgazdasági gépet gyártot­tak, ebből 500 ezer gabonakom­bájnt, 110 ezer takarmánykom­bájnt és más gépeket állítottak elő. Ez alatt az időszak alatt a mezőgazdasági gépek gyártása 41,3 százalékkal, az állatte­nyésztés technológiai berende­zéseinek gyártása pedig 220 százalékkal emelkedett. A leg­utóbbi öt esztendő alatt a tu­dományos kutatóintézetek által több mint 400 új traktort és mezőgazdasági gépet fejlesztet­tek ki és gyártottak le, amelyek a világszínvonalat elérő műsza­ki-gazdasági mutatókkal rendel­keznek. A Szovjetunió mezőgaz­dasági üzemet 1975-ig további 1 millió 700 ezer traktort, és 15 milliárd rubel értékű mezőgaz­dasági gépet kapnak. jelenleg a legfontosabb me­zőgazdasági munkákat már tel­jes mértékben gépesítették és a termelés, valamint a mezőgaz­dasági gépek fejlesztésének to­vábbi tudományos-műszaki elő­rehaladása a következőkre irá­nyul: — a mezőgazdasági termelés minden ágazatának komplex gé­pesítését biztosítani az egyes termelési és éghajlati adottsá­gok alapján a lehető legkeve­sebb »rektor- és mezőgazdasagi géptípust felhasználva, — a mezőgazdasági gépek több célra való felhasználásá­nak és unifikálásának elérése. — olyan műszaki-gazdasági mutatók biztosítása az új gé­peknél, amelyek a mezőgazda­sági termelést az ipar színvo­nalára emelik, illetve ezt meg­közelítik és amelyek a mező­gazdasági munkák lehető leg­nagyobb gazdasági hatékonysá­gát és jó minőségét biztosítják. Ezek a rendszerek és a kivá­lasztott mezőgazdasági gépek műszaki színvonala az 1971— 1972-es évben kihasson az élő munka szükségletére és növel­je a mezőgazdasági üzemekben a munka termelékenységét a növénytermesztés terén. 1,5—2- szeresen, az állattenyésztés sza­kaszán pedig 2—2,5-szeresen. Ezek az eredmények és a fej­lődés további irányzatai lénye­gében az SZKP XXIV. kongresz­­szusán kitűzött konkrét felada­tok teljesítését jelentik a mező­gazdasági gépgyártásban. A mezőgazdasági gépgyártás jelenlegi terjedelme és gyors növekedése megköveteli, hogy megoldják a mezőgazdasági technika üzemképességének fenntartását elősegítő komplex gondoskodás kérdését a műsza­ki szolgáltatás és a gépjavítás útján, természetesen ipari ala­pon. A Szovjetunióban ezt a tevékenységet a mezőgazdasági termelés jelentős fokú koncent­rációja mellett is ipari alapo­kon biztosítják a szakosított gépjavító üzemek, amelyek a „Szojuz Szelhoztyehnyiki“ vál­lalatba tömörülnek. A vállalat tevékenysége szavatolja a javí­tások minőségét és a további műszaki szolgáltatásokat, mi­által kedvezően befolyásolja a mezőgazdasági technika költ­ségeinek csökkentését és a gé­pek üzemképességét. Említést érdemel az is, hogy ezeket a szolgáltatásokat, elsősorban a mezőgazdasági gépek javítását, olyan mezőgazdasági üzemek­nek nyújtják, amelyek 5—15 ezer, sőt ennél nagyobb terüle­ten gazdálkodnak. Az SZKP KB 1965. évi már­ciusi plénumával összhangban, amelyen kitűzték a mezőgazda­sági technika összpontosításá­nak feladatát, számos jelentős intézkedést foganatosítottak a mezőgazdasági gépjavítás anya­gi-műszaki alapjának létrehozá­sa érdekében. A gépjavító üze­mek gyorsütemű építése, kor­szerűsítése és átépítése tette lehetővé, hogy a traktorok, a gabonakombájnok, a tehergép­kocsik és egyes aggregátumok javítását ipari módszerekkel vé­gezzék. fgy széles mértékben érvényesíthető a műszaki fej­lesztés és a haladé technológia módszerei. jelenleg a Szelhoztyehnyika keretében szakosított üzemek végzik a traktorok generáljaví­tását 77 százalékban, a mező­­gazdaságban használt tehergép­kocsik 71 százalékát és a ga­bonakombájnok 53 százalékát javítják. A mezőgazdasagi gépek gene­­rál javításának fejlődését né­hány számadaton mutatnánk be. 1961- ben 318 ezer traktor gene­ráljavítását végezték. Ez a szám 1970-ben 568 ezerre emelkedett és 1975-ben a tervek szerint 709 ezer lesz. A kombájnok fő­javítását 1981-ben 41 ezer kom­bájnon végezték. 1970-re már 101 ezer kombájn javítására ke­rült sor és az 1975-re előirány­zott terv 154 ezer kombájn ja­vítását irányozza elő. A javításokat több mint 1700 szakosított üzem végzi és az el­következő években a mezőgaz­dasági gépjavító munkák még jelentősebb összpontosítását ter­vezik. Ezért további szakosított üzemeket építenek és komplet­­tizálnak. amelyekben 30—35 ezer motort, illetve 30—50 ezer aggregátumot javítanak majd. Az 1975-ös év végéig úgy ter­vezik, hogy a nagyteljesítmé­nyű, összetett mezőgazdasági gépek több mint 80 százalékát a Szelhoztyehnyika szakosított üzemeiben javítják, ami a javí­tások ipari módszereinek szé­leskörű alkalmazását és a javí­tási munkák folyamatosságát teszi lehetővé. Ez továbbá elő­segíti a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazását is, ami inár ma jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági gépek üzemkieséseinek csök­kentését, valamint a mezőgaz­dasági gépjavítás költségeinek 15 — 20 százalékos csökkentését is. A mezőgazdasági gépjavítás terén a haladó technológiai fo­lyamatok alkalmazása és a pót­­alkatrészek regenerálása az er­re szakosított üzemekben lé­nyegesen fokozta a javítások minőségét és lehetővé tette a szavatossági idő meghosszabbí­tását. Például még 1965-ben a motorok generáljavításakor a szavatossági idő 960 üzemóra volt, ez 1965-ben már 1500 üzemórára növekedett, és 1975- ig a tervek szerint lehetővé vá­lik a szavatossági idő 3200 üzemórára emelése. Emellett a szakosított üzemekben növek­szik a munka termelékenysége. Például a munkatermelékenység 1962- ben 3510 rubelt tett ki, 1970-ben már 5643 rubel volt, és 1975-ig az előzetes tervek szerint 7300 rubelt tesz majd ki. Célszerűbben használják ki a termelési területet is, mivel a statisztikai adatok szerint 1962- ben az 1 m2-re eső termelés 174 rubelt tett ki, ez a szám 1970- ben 307 rubelre emelkedett és 1975-ig előreláthatólag 353 ru­bel lesz. A szakosított üzemek­ben a gépjavító tevékenység összpontosításának foka komoly gazdasági hatékonyságot, a ter­melés racionalizálását, és a ja­vítások költségének csökkenté­sét teszi lehetővé. Például ha 1000 motor javításakor az ön­költségek szintjét 100 százalék­nak vesszük, úgy az önköltsé­gek 3000 motor javításakor 80,8 százalékot, 10 ezer darabnál pedig 78 százalékot tesznek ki. A Szelhoztyehnyika eddig szerzett tapasztalatai szerint a mezőgazdasági gépek javításá­ra fordított költségek 50 száza­léka az új alkatrészek vásárlá­sára jut. Ezért a Szovjetunió­ban rendkívüli figyelmet fordí­tanak az elhasznált alkatrészek felújítására, renoválására, s ezt a tevékenységet a külön erre szakosított üzemek végzik, ahol az egyes technológiai folyama­tokban kellőképpen kihasznál­ják a tudományos-műszaki ku­tatás eddigi vívmányait. A fel­újított alkatrészek értéke 1985- ben 85 millió 600 ezer rubel volt, ez a szám 1970-ben elérte a 151 millió 600 ezer rubelt és 1975-ig a tervek szerint 300 mil­lió rubelre kell hogy emelked­jék. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy az alkatrészek felújításának költségei, ha ezt a renoválást ipari módszerek­kel végzik, az új alkatrészek értékének csupán 50 százalékát teszik ki, és minőségük vetek­szik az új pótalkatrészek mi­nőségével. A műszaki szolgáltatások, va­lamint a mezőgazdasági techni­ka felöli komplex gondoskodás keretében, hogy biztosítsák a gépek kellő üzemképességét, a Szelhoztyehnyika vállalatába tö­mörült üzemek tevékenységük során a legfőbb figyelmet a karbantartás és a komplex mű­szaki diagnosztika fokozására fordítják. Az építkezések, a technológiai folyamatok, a fej­lesztés projektumai és a terme­lés az üzem keretében szakosí­tott vállalatok biztosítják és ebben segítséget nyújt a Szov­jetunió Mezőgazdasági Techni­kai Kutatóintézete is. A kitű­zött feladatok és ezek gyakor­lati megvalósítása az SZKP KR 1970-es évi júliusi plenáris ülé­sén kitűzött feladatok tényleges teljesítését jelenti. Ekkor fogad­ták el ugyanis a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének programját a szocialista mező­­gazdaság anyag-műszaki alap­jának fejlesztését és további ki­építését tűzve célul. E fejlesz­tési terv szerves részét képezik a mezőgazdasági gépek javítá­sát és műszaki karbantartását nyújtó szolgáltatások, amelye­ket ipari módszerekkel szervez­nek és végeznek. A Szovjetunió­ban a mezőgazdasági gépjaví­tás, valamint az alkatrészek felújításának és a műszaki szol­gáltatások nyújtásának felada­tát az állam műszaki politiká­jának szerves részeként keze­lik. A CSKP KB februári és ápri­lisi plenáris ülésein, valamint a párt XIV. kongresszusának anyagaiban bírálva mutattak rá arra a kedvezőtlen fejlődésre és siralmas állapotra, amely az alapfontosságú termelőeszközök kihasználásában mutatkozik, to­vábbá a gazdasági hatékonyság terén felmerülő hiányosságokra ás az anyagi költségek indoko­latlan növekedésére, amelyek mezőgazdasági üzemeink gaz­dálkodásában ténylegesen fel­merülnek. A baráti országok, különösen pedig a Szovjetunió tapasztalatai komoly segítséget nyújtanak. Hiszen az előbbiek alapján is leszűrhető tanulság, hogy a Szovjetunióban rendkí­vüli gondot fordítanak a mező­­gazdasági technikai üzemképes­ségének fenntartására. E ta­pasztalatok komoly hozzájáru­lást képeznek, amikor a gya­korlatban igyekszünk megvaló­sítani legfelsőbb párt és állami szerveink határozatait a műsza­ki szolgáltatások, a mezőgazda­sági gépjavítás ipari színvona­lának és kellő minőségének el­érése érdekében, hogy mező­gazdasági gépeink mindig Uzem­­kepesek legyenek, és lényege­sen csökkenjen a mezőgazdasá­gi gépek javítására fordított költség. PAVOL MOLNÁR mérnök, a gépállomások és gép­javító üzemek főigazgatója Képek a SzavietHü A Szovjetunió mezőgazdasági gép­gyártása ma már minden szövetségi szovjetköztársaságban magas szinten áll. A néhány évtizede még elmara­dott Üzbegisztán ma már fejlett gép­iparral dicsekedhet. Képünkön fent a taskenti mezőgazdasági gépgyárban gyapotarató kombájnokat gyártanak. Lent: a kiváló minőségű gépek hasz­nos munkát végeznek a végeláthatat­lan gyapotföldeken, a „fehér arany“ betakarításakor. Szíflőelailas sok besszúsaggal LASSÜ A FELVÁSÁRLÁS 9 KORSZERŰTLEN FELDOLGOZÁS • A VÄRAKOZÖK SORA NÉHÄNY KILOMÉTER ф MEGISMÉT­LŐDŐ AKADÁLYOK ф Az előbbi alcímek olvasása közben az embernek akaratlanul is eszébe jut: milyen jó, hogy a gabona felvásárlásánál nem adódnak ilyen zökkenők, akadályok. Mezőgazdasági termelőüzemeink bizony szépen néznének ki, ha a gabonafélék és egyéb termékek átadásnál annyi bosszúságot kellene le­nyelniük, mint a szőlő felvásárlásakor Slovenské Nové Mestoban. Kétségkívül jövedelmező a szőlőtermesztés, különösen ott, ahol a talaj adottságai és fekvése, valamint az éghajlati viszonyok is megfelelőek e célra. Márpedig a trebišovi járás számos termőterülete szinte kínálja a lehetőséget a korszerű szőlőtermesztés fejlesztésére. A mezőgazdasági üze­mek, csakúgy a szövetkezetek, mint az állami gazdaságok, de még a kis­termelők is élnek ezzel a lehetőséggel, s egyre nagyobb területeken tele­pítenek nemesebb, jobb minőségű és zamatosabb szőlőfajtákat. A szőlőfelvásárló üzemnek, illetve üzemeknek szintén lépést kellene tar­taniuk ezzel az állandó terület és terménynövekedéssel, tudniuk kellene, hogy a szőlőterületek — főképp az utóbbi időben — évről évre növeked­nek, gyarapodnak, s ez természetszerűleg megkívánja a szőlő feldolgozásá­nak korszerűsítését is. Sajnos, Slovenské Nové Mestoban semmiféle újítást, javulást e téren nem lehet tapasztalni. Hacsak nem annyit, hogy ebben az évben egy szőlődará­lóval gyarapították a feldolgozó üzem egyébként is szegényes berendezését. De még így sem győzik a szőlő feldolgozását, pedig éjjel-nappal, váltott műszakban végzik. Ennek következtében természetesen egyre hosszabbak lesznek a szőlő átadására várakozó sorok, a termelésből kiesnek a gépjár­művek, pedig a cukorrépát is szállítani kell, és a vetés is sürget. Nembe­szélve erről, hogy a kistermelők is értékesíteni szeretnék háztáji termés­­feleslegüket, s ezért kénytelenek egy-egy traktorvezetőt megkérni, hogy szőlőtermésüket éjszaka szállítsák el. A felvásárló üzem minden évben pontosan kitűzi a szüreti napokat az egyes községekben. Sajnos, a felvásárló munkaerőhiány miatt képtelen be­tartani az átvétel időpontját, s így megesik,, hogy a kitűzött három nap •helyett csupán egy napig időzhetnek egy helyen. Így aztán nagy a torlódás, felhalmozódik a szőlő, és ezzel együtt a bosszúság is. Talán Malý Kamenecben (Kiskövesd) a legrosszabb a helyzet ezen a té­ren, de Veľký Kamenecen (Nagykövesd) is majdnem ugyanígy van. A szőlő­­termesztők minden évben egyre keserűbb tapasztalatokat szereznek. S eb­ben az évben különösen. Képzeljük csak el, hogy egy traktoros a szőlővel megrakott pótkocsijával már reggel négy órakor beáll a sorba Slovenské Nové Meston, de még este nyolc órakor sem került rá sor. Vagy egy másik eset, amikor kora délután szállította el a leszüretelt szőlőt és csak másnap reggel érkezett haza. Az is furcsa eljárás, hogy a szőlőfelvásárló üzem a gépkocsiforgalmi vállalat (CSAD) leszerződött kocsijait „soron kívül“ előnybe helyezi. De ha már ez így van, akkor annyi kocsit kellene bizto­sítani, hogy a szüretelő üzemeknek ne kelljen saját gépjárműveiket erre a célra felhasználni. Ahol pedig 8—10 napig is tart a szüret, ez a rengeteg várakozás a többi sürgős mezőgazdasági munka rovására megy és a sok gépkiesést nagyon nehéz bepótolni. Az előbbiekből leszűrhető tanulság, hogy a Slovenské Nové Mesto-I fel­dolgozó üzemben valamit sürgősen tenni kellene. Bármit, hogy ebből a meddő egyhelyben topogásból mielőbb kiláboljanak, s a jövőben meggyor­sítsák a szőlő kipréselését, tehát a szőlő felvásárlását és az ekörül! hiá­nyosságok kiküszöbölését KASSAI BÉLA * ♦ » i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom