Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-08 / 27. szám
I 1972. július 8. »SZABAD FÖLDMŰVES ....-9 nak — illik engedélyt kérni a dohányzásra. Betegszobába, üzletbe égő cigarettával belépni illetlenség. Nőnek — az utcán sétálva — ugyancsak nem illő dohányozni, különösen, ha egyedül, vagy női társaságban van. Semmiképpen sem illik dohányozni tömegben, s tánc közben. Vendégségben fehér asztalnál csak húsételek után lehet dohányozni — ha a háziak dohányoznak, akkor engedély nélkül is rágyújthatunk, máskülönben engedélyt kell kérni a vendéglátóktól. Hamut, vagy égő cigarettát csakis a hamutartóba tegyük! Ki, kinek ad tüzet? Fiatal az idősebbnek, házigazda a vendégnek, férfi a nőnek, de fordítva nem illik. A gyufát mindig magunk felé húzva gyújtsuk meg, majd az égő szennyezett levegőbe. Ha ezt nem tennék, bizonyos százalékkal csökkenne a városok és falvak levegőszennyezettsége. A kertészek, gazdák, kerttulajdonosok porozás, permetezés, növényvédelem közben nagyon ügyeljenek, hogy a vegyszer valóban oda kerüljön, ahová szánják, ne a környező levegőbe, ahol azoknak is bőven kijut, akiknek csupán kellemetlenséget okoz. No és a takarítás! Mit ér a kitűnő porszívó, ha zsákját — porfelhőt árasztva — rázzák a szeméttartóba. Mit ér a seprés, ha a nedves ruha, vizes fűrészpor, vagy egyéb portalanító előnye nélkül portengert támaszt és szórja hulladékát, szemetjét, bacilusait szerte a világba? Apróságok ezek — mondhatná valaki. Apróságok, mozaikkövek, de ezekből rakódik össze az élet. Ha az üzemek vezetői, a gépjármütulajdonosok, a köztisztaság emberei és az egyének összefognak és nem feledkeznek meg soha a szennyezett levegő ártalmairól, biztos, hogy kevesebb lesz a betegség. gyufát figyelmesen tartsuk az illeíö szája elé. Öngyújtó esetében: előbb magunk előtt meggyújtjuk, s az égő lángot tartjuk az illető cigarettájához. Nagyfokú illetlenség, ha a szánkban égő cigarettával beszélünk valakivel. Ha ezt férfi teszi, illetlenség, sőt szemtelenség. Ami a nőket illeti, tanulnivágyásuk helyeselhető, csupán az a helytelen, hogy a férfiakra jellemző rossz tulajdonságokat — ivás, dohányzás, kártyázás stb. — is mind többen elsajátítják. Higgyék el, ha e rossz szokásokról leszoknának (illetve rá se szoknának!), sokkal értékesebbek lennének. Hiszen a nőkben sok az olyan érték, amiért a féríiak elismerik teljes egyenjogúságukat: báj, anyai szeretet, kedvesség, az igazi nőiesség, stb ... z Azt hiszem, mindnyájunk óhaja: MINÉL KELLEMESEBBÉ TENNI TÁRSADALMI ÉLETÜNKET! —ferns Célba dobó játék 11Ы “TTT у » ' 3, D egymásra merőleges késvágással készítesz. A pálcika másik, kihegyezett végére szúrj egy dugót (D), s már céldobásra kész a teljesen veszélytelen nyilacska. Cél gyanánt a földre tett edény, vödör, doboz, vagy földbe szúrt villás ághoz kötözött konzervesdoboz szolgálhat (4.). Az nyer, aki 10 dobás közül 5 méternyi távolságból többször talál a célba. Három csirketoll és két dugó felhasználásával tollas dobónyilat (5.) csinálhatsz. Ahol pedig sok a kiürült konzervesdoboz — például kempingekben —, ott összetett dobozcéltáblát is kötözhetsz magadnak (6.). Ennél a középső doboz eltalálása éri a legtöbb pontot. A célba dobó játékok nemcsak szórakoztathatnak, hanem az ügyességet is nagymértékben fejlesztik. Méghozzá kétszeri Először, amikor megcsinálod. másodszor, amikor játék közben igyekszel a célba találni! Egy ilyen dobónyilat írunk most le, amely pillanatok alatt elkészíthető. Füzetlapból. írópapírból szabj ki egy 10— 12 cm élhosszúságú négyzetíormát (1.1 és azt — szemközt sarkainak egymásra fektetésével — átlói men tén hajtogasd össze. Utána visszájára fordítva felezővonalain is hajtogasd össze a lapot (2.), mire szinte magától sátorformára alakul. A sátor csúcsát szorítsad egy kisarasznyi fapálrika — hurkapálca, egyenes ágdarabka — hasítékaiba (3)u amelyeket két, Kicsi jelleg, bárány jelleg, vitorlázik az ág-vizén. Kiest faluk, nagy városok tűzfalára visszanéz. — El-el nézem ahogy nézem, kicsi felhővé változom. Jómagam a Duna vizén, s nem az égen hajózom. Ovary peter VÉGH GYÖRGY: Ha varázsló volnék Ha varázsló volnék, egy golyóban laknék, mint csiga házával, benne közlekednék! Napestig gurulnék még ajtót se nyitnék, csöngethetne bárki: nem kellene vendég! Golyómban utaznék, onnan lőnék medvét ágyel'ó szőnyegnek, — ha varázsló volnék. He féljünk Itt a nyári szünidő. A hőségben szinte csalogatja a folyók, patakok hűsítő vize a gyermekeket. A bátrak, az úszni tudók nem félnek a víztől. Némelyeket meg a rossz élmények riasztják el a lubickolástól. Ezeket a fulladás veszélye ijeszti. Az alábbiakban a vízhez szoktatás kis rajzos tanfolyamát adjuk közre. A tanfolyamot vezesse az édesanya. 1. Az anya és a gyerekek derékig érő vízben versenyfutást rendeznek, természetesen nagy fröcsköléssel, spricceléssel. 2. Ilyen az első merülési kísérlet. Mélyet lélegezni és leguggolni. Az igazán bátrak a víz alatt fújják ki a levegőt. 3. A következő merülés már mellmagas vízben történik. Jó mély lélegzetvétel után lehajolni és egy tárgyat felvenni a fenékről, nyitóit szemmel. Később már nem kell befogni az orrot sem. 4. Felváltva húzzuk egymást a vízben. Így tanulják meg a gyerekek a víz ellenállását és a vízben való mozgás törvényeit. ÍERESZTREJTVÉHY fSt, Hjj.'ja-jjqm.ijiBuiwi ддтава» A JAVASLAT Mai rejtvényünk jelmondatát a függőleges 48., 17., vízszintes 1. és függőleges 10. számú sorokban (a nyíl irányában folytatva) rejtettük el. Beküldendő e sorok megfejtése. VÍZSZINTES SOROK: 10. Jövő kezdete. 11. Pravoszláv szentkép. 12. A szorító. 13. Az a személy, aki tartozik. 14. Lendület. 15. A baktériumnál kisebb élősdi. 17. Tudósít. 18. Szelíd erdei állatka. 19. .... Mikuláš, a múlt század neves cseh festőművésze. 20. Gyár. 21. R-betűvel az elején: idegen férfinév. 22. S. L. S. 23. Ékezettel: női név. 25. Kettős betű. 26. Igavonó állat. 27. Érzékszerv. 28. Erős bor. 30. Vetélkedés. 32. Lámpaláz. 34. Kérdés. 35. Kecskehang. 36. Szaglószerve. 37. Bent betűi. 38. Ütlegel. 39. A varjú hangja. 40. Ólom németül (BLEI). 41. Ború ikerszava. 42. Argon vegyjele. 43. 30. Női név. 31. Lám-lám. 33. Azono A teanövény alkaloidja. 44. Gyümöl- sak. 35. Kötőszó. 37. Válogatott. 38 esős. 45. Észak-Európai nép. 46. An- Üsd. 40. Nem egészséges. 41. Kínzó goi főnemes. 48. Nem fölé. 50. Meg- eszköz. 43. A ház része. 44. A kos be szólítás. 51. Semmikor. 52. Lángol. tűi. 45. Betegség jele. 46. Szlovák ha FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Leányom jó. 47. Kis Agnes. 49. A föld felé. 51 férje. 2. Becézett nfi név. 3. Sokat Kettős betű. 52. A mennyboltozat, tud. 4. ‘ Nemzetközi segélykérő jel. 5. Izomszalag. 6. ... alejkum, üdv MEGFEJTÉS, NYERTESEK nektek arabul. 7. Rádióaktív vegyielem. 8. Szenvedés. 9. Szomszédos be- A 24. számban közölt keresztrejttűk az ábécében. 13. A háború istene vény helyes megfejtése: A föld a legaz ókori görög mitológiában. 14. Ke- értékesebb kincsünk! vert zene. 16. Párolgó. 18. Egoista. 20. Tartalmatlan. 23. Izraelben van! Könyvet nyertek: Turcsányi Ernőné, 24. Kevert rész. 27. Előírt forma Košice-Saca — Sedivy István, Málaš (é. b.). 28. Vágtat. 29. Hangtalan mos. — Berkula János, Pláštovce (Palást). f 1 1 ♦ Dr. BUGA LÁSZLÓ: J Levegőszennyeződés Gondosan átlapoztam Balogh Kálmán orvostudornak 1862-ben „Az ember élettana“ című munkáját, keresve azt, hogy vajon a Légáramlási viszonyok című fejezetében szóba kerül-e a levegő szennyeződése, de sajnos, semmi kézzelfogható adatot nem találtam. „A körlevegő éleny és legény keveréke, mellyel még vízgőzök és kevés szénsav vannak elegyedve.“ Mást nem mond. No lám, azóta mennyire megváltozott nemcsak tájékozottságunk, hanem valószínűleg a helyzet is, hiszen ma nemcsak a nagyvárosoknak, hanem még a kisebb településeknek is komoly gondot okoz a levegőszennyeződés megelőzése. Mi szennyezheti a levegőt? Sok minden. Lehet gáznemü, cseppfolyós és szilárd, egyszerűen szólva: por. Lehet vegyi, növényi és állati eredetű; lehet vírus, baktérium — rendszerint valamilyen anyagra, folyadékra, porra tapadva —. Lehet természetes vagy mesterséges is. A múlt század végén már arról írtak. hogy a műveletlen területekről besodródó szélhordta por vagy homok kellemetlen perceket okozhat a városok lakóinak. Ez volt a kezdet. Ez ma faluhelyen úgy módosul, hogy a porban sok növényi rész és vegyi anyag lehet, ami a mezőgazdaság kemizálásával magyarázható. Városon ennél sokkal jelentősebb a tüzelés okozta füst, korom és hamu, amivel kénvegyületek — főleg kéndioxid — szénhidrogének és kátrányanyagok jutnak a levegőbe. Az iparosodás, a gyárak még jobban fokozzák a környezetnek ezt a számításon kívül nem hagyható ártalmát. Az ipari üzemekből, szemét- és szennyvíztelepekről szerves anyagok és gázok is kerülnek a levegőbe, amelyek bár felhígulnak és a levegőmozgás, a szél. meg a levegő öntisztulása is segíti a terjedésüket, komoly helyi szennyeződést jelentenek. Figyelemreméltó a közlekedés levegőártalma is. A mozdonyok füstje, a motorok kipufogócsöve, a szétporlasztott útburkolat pora, veszedelmesen szennyezik a levegőt, még a ta karítással felverődő pornál is jobban, amely azért veszedelmes, mert abban meg sok a baktérium, a gomba és az élettel kapcsolatos piszok. Mindez meddő szőszaporítás lenne, ha nem szólnánk a levegöszennyezödés lehetőségéről, elsősorban azokról a tennivalókról, amelyeket az egyén, az ártalom miatt szenvedő ember is megtehet a maga, a családja és a közösség érdekében. Mert a tennivalók jó része — természetesen — közintézkedést kíván. Ilyenek az üzemek ártalmainak korszerű megakadályozása, a füsttelenítés, a gáztalanitás, a villamosítás, a központi fűtés, a modern védőberendezések felszerelése, az útburkolás és a fásítás. De mindezeken túl a család és az egyén is tehet — még ,ha keveset is — a levegő tisztaságának érdekében. A legelső a hideg elleni védekezés, a fűtés korszerűsítése. A tüzelőanyagot tökéletesen elégető kályha kevésbé szennyezi a levegőt, mint a régebbi fűtőberendezések. Bevezetése nemcsak higiénikus, hanem gazdaságos is. A helytelen fűtéssel a kormot, a füstöt, de a meleget is szélnek ereszti a gondatlan ember. Jó lenne, ha tudomásul vennék az autó- és motortulajdonösok is, hogy a felesleges motorhajszolással — az úgynevezett túráztatással — és a helytelen anyaghasználattal milyen sok káros anyagot juttatnak az amúgy is eléggé A dohányzás illemtana Sok helyütt ezt olvashatjuk a figyelmeztető táblácskán: Tilos a dohányzás! Az ilyen helyeken egyáltalán ne dohányozzunk! A valóság: önkiszolgáló étkezőhelyeken is pöfékelnek a fegyelmezetlenek. Ez nagyfokú illetlenség, s bizonyos kulturálatlanságra vall. Nem egyszer a nemdohányzók számára fenntartott vasútikocsikban is látunk fegyelmezetlen dohányosokat. Sajnos, akad köztük egyenruhás vasutas is ... Általában elmondható: hiányzik a helyes példamutatás! Mikor nem illik rágyújtani? Ünnepélyes alkalmakkor, vizsgáztatáskor, amikor valaki szónoklatot, felköszöntót mond, s természetesen esküvő, vágy gyászszertartás alatt sem. Ha vendégségben vagyunk —, még akkor is, ha hamutartót találunk az asztalon és a háziak nem dohányoz-
