Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-07 / 40. szám

4 1972. oktöber 7, SZABAD FÖLDMŰVES, MEZOGAZDASAGI TÁVLATOK Átfogó kép a Rimavská Sobota-i járás mezőgazdasági terveiről A CSKP KB és az SZLKP KB'áprilisi plenáris illése végkövetkeztetéseinek és a szövetkezetek VIII. országos kongresszusa határozatainak gyakor­lati feldolgozásakor a Rim. Sohota-i Járás mezőgazdaságának irányító szer­veire és mezőgazdasági üzemeire ko­moly feladatok megoldása hárult. Ha­tékony politikai-szervező munka ki­fejtését igényelte, hogy kiegyenlítsék az egyes mezőgazdasági üzemek gaz­dálkodása között mutatkozó Jelentős különbségeket, tehát, hogy a gyenge szövetkezeteket a közepesek, az átla­gos eredményt felmutatókét pedig a Járás és az egész közép-szlovákiai kerület legjobban gazdálkodó szövet­kezeteinek színvonalára emeljék. Az ötéves terv feladatai a Rimavská Sobota-i járás adottságai között való­ban igényesek. Az 1971—1075-ös esz­tendőkben a szocialista szektor mező­­gazdasági nyerstermelése 41,8 száza­lékkal kell hogy emelkedjék (az egész Csehszlovák Köztársaságban 14 száza­lékkal, a közép-szlovákiai kerületben 25, 2 százalékkal). A piaci áruterme­lésnek 40,9 százalékkal (a köztársa­ságban 19 százalékkal és a közép­szlovákiai kerületben 30,7 százalékkal) kell emelkednie. Az országos, illetve kerületi fejlődési ütemmel összeha­sonlított gyorsabb növekedést e járás jelentős lemaradásával lehet magya­rázni, főképp ami a termelés intenzi­tását, belterjességét illeti. Habár az elmúlt öt esztendő idő­szakában, tehát 1967-től 71-ig a járás mezőgazdasági nyerstermelése 25,3 százalékkal és piaci árutermelése 27,8 százalékkal növekedett, továbbá az alapeszközök értéke .33,3 százalékkal, a szövetkezeti tagok javadalmazása pedig 22 százalékkal emelkedett az 1967-es évvel összehasonlítva, még e vitathatatlan sikerek ellenére is a járás mezőgazdasági üzemeiben je­lentős tartalék van, ami csupán ki­használásra vár. A járásban tehát fi­gyelmüket éppen e tartalékok feltá­rására és felhasználására irányítják. Elsősorban olyan intézkedéseket tesz­nek, hogy kiküszöböljék az egyes me­zőgazdasági üzemek termelési színvo­nalában mutatkozó aránytalanul nagy különbségeket. Az állítás szemlélteié­­se céljából tegyünk néhány összeha­sonlítást: 1971-ben a Veľký Bibi (nagybalogi) szövetkezet egy hektár­ról ^átlag'ban 40,7 q s2étermést takarí­tott be (beleértve a kukoricát is), míg a Rimavská Seő-i (rimaszécsi) csupán 31,6 q-t, a vőelincei (méhi) szövetke­zet 38,2 q-t és a sírköved (kövecse­­si) szövetkezet csupán 26,3 q szemes­terményt takajjított be. Hasonló különbségek mutatkoznak az állattenyésztésben is. Az egy te­hénre eső évi tejmennyiség a legjobb és leggyengébb szövetkezet viszonyla­tában 1042 liter különbözőiét mutat. Komoly különbségeket észlelni a bor­júnevelés, az üszönevelés csakúgy, mint a sertéshlzlalás terén is. Ennek az állapotnak legfőbb okát a termelésre fordított munka különböző hatékonyságában és a termelőeszkö­zök kihasználásának módjában keres­hetjük. S éppen ebben vannak azok a tartalékok, amelyeket aránylag gyorsan,,és különösebb költségtöbblet nélkül a dolgozók széles rétegeinek bevonásával mozgósítani lehet. A CSKP XIV. kongresszusának vég­következtetései feladatul tűzték a me­zőgazdasági termelés és a szolgálta­tások távlati koncepciójának kidolgo­zását az egyes járásokban. A Rimav­ská Sobota-i Járásban ezt a távlati koncepciót a Járási termelési igazga­tósággal, valamint a mezőgazdasági termelőüzemek szakembereivel kar­öltve a Gazdálkodás Tudományos Rendszerének Intézete, Illetve az in­tézet Banská Bystrica-i részlege dol­gozta ki. Ezzel a tanulmánnyal össz­hangban dolgozták ki a járás mező­­gazdasági termelése ötéves tervét. Ha eleget akarnak tenni annak a követelménynek, hogy öt esztendő alatt a mezőgazdasági nyerstermelés 41,4 százalékkal, és a piaci áruterme­lés 40,9 százalékkal növekedjék, úgy jóval nagyobb gondot kell fordítani a földalap kihasználására és termővé tételére. Ez önmagában is rendkívül igényes feladat. Hiszen 1975-ig ezek szerint 5088 hektárt kell lecsapolni, és 3200 hektárnyi mezőgazdasági föld­területet kell rekultiválni. Még ebben az évben be kell fejezni a Slaná és a Turec folyók, a legközelebbi eszten­dőben pedig a Rimava folyó szabá­lyozását. 1974-ben meg kell kezdeni a Teplý Vrh-i víztároló építését, s egy évvel később a brusnlki víztároló lét­rehozását. Ugyancsak az 1975-ös év­ben kezdik majd meg a Gortva folyó szabályozását. Mivel a folyók szabá­lyozása és a víztárolók építése nagy­mértékben befolyásolja a mezőgazda­sági termelés továbbfejlesztését, a já­rás irányító szervei ezekre az akciók­ra különös figyelmet fordítanak. A földalap termővétételének részét képezi természetesen a talaj kellő tápanyagellátása is. A tápanyagpótlás céljából a műtrágyák adagjait 1975-ig 1 ha mezőgazdasági földterületre át­lagosan 220 kg tiszta tápanyagdieny­­nyiségre kívánják emelni és növelik majd a talajok meszezését is. E gon­doskodással arányosan növekszik majd a termésmennyiség. A gabona­félék terméshozama 1975-ig 77,5 szá­zalékkal, a burgonyáé 94 százalékkal, a cukorrépáé 57 százalékkal, és a sze­mestakarmányoké 5,1 százalékkal emelkedik. Az állattenyésztésben ugyanezen idő alat megnövekszik az állomány száma, a szocialista szektorban 5167 darabbal, ebből a tehénállomány 2050- nel. Az évi tejtermelés egy tehénre számítva eléri majd a 3200 literes át­lagot. Ennek alapján a tejfelvásárlás 34 százalékkal, a húsfelvásárlás 31,3 százalékkal és a tojástermelés 32,7 százalékkal növekszjk majd az 1970-es év eredményével összehasonlítva. Az előbbiekben felvázolt igényes feladatok teljesítése a termelés sza­kosítása és az együttműködés fejlesz­tése, a kooperációs kapcsolatok foko­zása nélkül elképzelhetetlen. A járás több szövetkezetében már 1971-ben megkezdték a szövetkezetek közötti szakosítás létrehozását az állatte­nyésztés terén, s ugyanebben az év­ben két, nagy befogadóképességű is­tállót is építettek. További ilyen istál­lók építését 1975-ig folyamatosan vég­zik majd, s azáltal megteremtik az előfeltételeit annak, hogy 3000 fejős­tehenet helyezzenek el a nagy befo­gadóképességű tehénlstállókban. A Bátkai Állami Gazdaságon egy sertésnagyhizlaldát építenek, amely évente 100 vagon vágósertést termel. A hizlalást kooperáció» alapon szer­vezik meg. Ez az új kapacitás azon­ban nem lesz képes a fokozott igénye­ket kielégíteni, s ezért a mostani öt­éves terv esztendeiben a hizlalást a szövetkezetek és az állami gazdasá­gok meglevő istállóiban is tovább folytatják. A tojásterraelést a járás keretén belül egy közös mezőgazdasági üzem­ben akarják összpontosítani, amely már tavaly is több mint 10 millió to­jást adott el az államnak és jelenleg is kiváló eredményeket mutat fel. A legközelebbi években ennek a közös szövetkezeti üzemnek termelési kapa­citását tovább bővítik. Ugyanígy nö­velik az Agrostav közös szövetkezeli vállalat termelési kapacitását is, a­­mely a járás keretén belül a mezőgaz­dasági építkezés egy részét és a me­liorációs építkezéseket biztosítja. Az üzem építési kapacitását a jelenlegi 30 millió koronáról 1975-ig évi 50 mil­lió koronára akarják emelni. Ígérete­sen fejlődik a zöldségtermelő és for­galmazó közös szövetkezeti vállalat tevékenysége is, amelyet azonban még tovább kell kiépíteni, megfelelő káderekkel ellátni és gyorsabb anyagi fejlődését biztosítani. Emellett még inkább előtérbe lép a vállalat koope­rációs és termelési-tanácsadó funk­ciója. Habár a beruházási építkezések el­sősorban az olyan nagyobb akciókat ölelik fel, mint amilyenek a földalap termővé tétele és a nagy befogadó­képességű gazdasági épületek létre­hozása, részét képezi ezen felül a je­lenlegi épületek korszerűsítése, át­építése, valamint a lakásépítkezés is. A járásban különös figyelmet fordíta­nak az agrokémiai üzem (szintén kö­zös szövetkezeti vállalkozás) létreho­zására, amely a tagüzemek számára a tápanyagellátással és a növényvéde­lemmel kapcsolatos szolgáltatásokat látja majd el. A mezőgazdaság fejlesztésével szo­rosan összefügg a még egyénileg gaz­dálkodó földművesek megnyerése a szocialista termelési módszerek gon­dolatának. A járásban 1972. január 1-én még 954 egyénileg gazdálkodó földműves volt, akik közül az idei év első felében 123-an léptek be az egy­séges földművesszövetkezetbe 344 hektár mezőgazdasági földterülettel. Ezen kívül az 50/1955. sz. kormány­­rendelet értelmében a szocialista szektorba 32 mezőgazdasági üzemegy­séget vontak be 92i hektár mezőgaz­dasági földterülettel. A szocializálás folyamatának befejezését a Rimavská Sobota-i járásban egyik elsőrendű fel­adatuknak tartják, és ennek komoly össztársadalmi jelentőséget tulajdoní­tanak. A mezőgazdaság terén kitűzött fel­adatotokat és elképzeléseket azonban csak úgy tudják megvalósítani, ha a mezőgazdasági üzemek elegendő po­litikaitag és szakmailag fejlett dol­gozóval rendelkeznek majd. A jelen­legi helyzet e téren megköveteli, hogy 1975-ig 124 főiskolai végzettséggel rendelkező és 270 középiskolát végzett szakemberrel egészíthessék ki a me­zőgazdasági dolgozók számát járásuk­ban. Ugyanakkor az átlagos minősíté­si szint növelése és a dolgozók kor­átlagának javítása az elkövetkezendő években komoly feladatot ró a mező­­gazdasági szakintézetekből kikerülő ifjúságra. Az elképzelések valóravál­­tása érdekében figyelmet fordítanak a lehető legjobb élet- és munkafelté­telek kialakítására, amely magába foglalja a lakások felöli gondosko­dást, a községek polgári szükségletei­nek kielégítését és a lakosság kultu­rális életének fejlesztését annak ér­dekében, hogy a mezőgazdasagban végzett munka vonzóbbá váljék, hogy kielégítse az idősebb dolgozók és a fiatalabb szakemberek igényeit is, s ezáltal a fiatalokat szorosabb köte­lékkel fűzze a mezőgazdasághoz. Az az új időszak, amelyet a mező­­gazdaság jelenleg kezd meg, az irá­nyítás módszereinek tökéletesítését és tervszerűségét követeli. A Rimavská Sobota-i járásban ezért ügyelnek a tervek minőségének javítására, hogy összhangban álljanak az egész mező­gazdaság fejlesztésének koncepciójá­val és a megvalósítás lehetőségeivel. A járásban igen fontos és tartós fel­adatként jelölték meg az egyes szö­vetkezetek és állami gazdaságok tény­kedésének, gazdálkodásának, folya­matos ökonómiai elemzését is. Ez bi­zonyára elősegíti majd az esetleges hiányok és a rejtett tartalékok felfe­dését. Minden intézkedésük, amit eddig tettek, tesznek, vagy a jövőben szán­dékoznak végrehajtani, tökéletesen tükrözi azoknak a mondatoknak iga­zát, amelyek az efsz-ek VIII. országos kongresszusán a főbeszámolóban hangzottak el, hogy nem lehet to­vábbra is az állami pénzeszközökből fedezni a rossz gazdálkodást, nem le­het ráfizetni a termelés megszervezé­sének és irányításának hiányosságai­ra, mert ezzel csupán egyes mezőgaz­dasági üzemek lemaradását támogat­nánk. Éppen ellenkezőleg az állami költségyetés pénzeszközeit a jövőben az új és haladószellemfl támogatására kell használni a mezőgazdaságban, hogy az ötéves terv Időszakára kitű­zött nagyvonalú terveket maradékta­lanul társadalmunk javára tudjuk megvalósítani. A. S. Egyre ígéretesebben az építőiparban A LEGNAGYOBB GONDOT JELENLEG A MEGKEZDETT ÉPÍT­KEZÉSEK SZÄMÄNAK CSÖKKENTÉSÉRE ÉS A MINŐSÉG JAVl- TÄSÄRA IRÁNYÍTJÁK Az építőipar eddig is igyeke­zett — minden akadály és ne­hézség ellenére — helytállni s kielégíteni az egyre növekedő igényeket. Szorgos munkája nyomán gombamódra szaporod­tak az éj és újabb lakótelepek, ipari üzemek, iroda- és üzlet­házak, középületek. „Ha különösebb, előre nem látható akadályok és rendkívüli események nem következnek be, úgy az építőipar ezidei ter­vét maradéktalanul teljesíti" — jelentette ki egy, a közelmúlt­ban megtartott sajtóértekezle­ten JÄN BROSKA mérnök, az SZSZK építésügyi minisztere. Részletes tájékoztatást nyújtott az építőipar ez évi tervének eddigi teljesítéséről és a követ­kező esztendőben az építőipar előtt tornyosuló feladatokról. Az építőipar termelésének térfogata a múlt év első félévé­nek eredményeivel összehason­lítva 14 százalékkal emelkedett. Ebben jelentős része van a komplex lakásépítkezésnek, a­­niely a lakosság szükségleteit tekintve elsőrendű fontosságú. Az év első nyolc hónapjában ugyanis e téren komoly sikert mutathattak fel. A terv 10115 lakás befejezését és áladását irányozta elő erre az időszakra, e tervet azonban az építőipar dolgozói 1096 lakásegység át­adásával lépték túl. Az SZSZK Építőipari Minisz­tériumának ez évben összesen 22 591 lakásegységet kell befe­jeznie és használatba adnia. Az eddigi eredmények alapján el­mondható. hogy ezt a feladatát túl is szárnyalja. Ami a szükséges építőanya­gok előállítását, termelését il­leti, minden intézkedést megtet­tek, hogy az összes építőanyag a termelés rendelkezésére ell­jék. A tégla és a többi kellék már nem hiánycikk. Néhány kisebb téglagyár és építőanyag­gyártó kapacitás üzembehelye­zésével a téglakészletek annyi­ra megnövekedtek, hogy pilla­natnyilag már gondot okoz el­raktározásuk. Csupán a cement kevés. Viszont az épülőfélben levő Turňa nad Bodvou-i ce­mentgyár üzembehelyezése után a helyzet lényeges javulása varható. Sajnos még mindig sok a megkezdett, félkész építkezés, ami jelentős erőket és kapaci­tásokat köt le. Hiányosságnak tudható be az is, hogy az épülő lakótelepeken nem építik fel azonnal az üzlethálózatot és a polgári ellátottság egyéb szük­ségleteit kielégítő épületeket. A jövőben az egyes érdekelt felek, a kereskedelmi és szol­gáltató szervezetek szorosabb együttműködésének kialakításá­val ezt a hiányt is igyekeznek majd kiküszöbölni. Ezáltal és az átadott épületek minősegének javításával kívánnak az építő­ipar dolgozói hozzájárulni gaz­dagabb életünk feltételeinek kialakításához. (obenau) Megérdemlik a dicséretet A Mezőgazdasági Felvásárló és El­látó Vállalatnak nagy része van ab­ban, hogy szövetkezeteink, szocialista mezőgazdasági üzemeink egyre szebb eredményeket érnek el a termelés minden szakaszán. A kelet-szlovákiai kerületben 13 mezőgazdasági felvá­sárló és ellátó üzem, valamint Pre­­šovban egy karbantartó részleg mű­ködik. Ha most visszatekintünk az elmúlt évekre, megállapíthajuk, hogy az üzem óriási fejlődésen ment keresztül. Ezelőtt vagy 10—15 évvel egyáltalán nem volt raktárhelyiségük és nem rendelkeztek olyan takarmánykész­lettel, mint ma. Munkájuk csak a felvásárlás és a mezőgazdasági üze­meknek a szükséges kellékekkel való ellátása volt. Raktárhelyiségeik na­­gyobbára csak kis helyiségekre kor­látozódtak és az egész kerületben szétszórtan, nagyobbára csupán isko­lákban, esetleg kultúrházakban volt. A nagyobb mennyiségek tárolására az aratás idején a repülőterek szolgál­tak. Ez azonban már a múlté. Ma progresszív tevékenységet foly­tatnak és legfontosabb ténykedésük az ipari takarmányok előállítása. Az utolsó tíz esztendőben e téren is na­gyot fejlődtek. Egy évtizeddel ezelőtt a takarmánykeverékek gyártása a ke­let-szlovákiai kerületben az ország többi vidékéhez mérten nagyon elma­radott színvonalon volt. Maga a takar­mányok gyártása kezdetleges, primi­tív módon történt. Az 1961-es évben teljesítményük egy műszak alatt 140 tonna takarmánykeverék előállítása volt. Tavaly egy műszak alatt több mint 775 tonna mennyiséget állítottak elő. összesen 61 féle takarmánykeve­réket készítettek, ami az egész évre átszámítva 350 013 tonnát tett ki. Az elmúlt évben a mezőgazdasági üzemek a kelet-szlovákiai kerületben maradéktalanul használták fel a le­gyártott takarmánykeverékeket a ser­tés, a baromfi és a szarvasmarha te­nyésztésben, valamint a tojásterme­lésben ts. A tejtermelés terén 100 liter tej előállítására 35,5 kiló takarmány­keveréket álítottak elő. Az idei esz­tendőben ezt a mennyiséget lényege­sen emelik. A racionalizálás intézke­déseinek alkalmazása által a mező­gazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalat a kelet-szlovákiai kerületben csupán ebben az évben 800 ezer ko­rona megtakarítást ér el a termelési költségeken. A kerületben a hústermelés lénye­ges növelését segíti elő az újfajta ta­karmánykeverék forgalmazása. Míg 1961-ben 49 690 tonna húst vásároltak fel, addig tavaly már 89 203 tonna volt a felvásárolt hús mennyisége. Hason­ló növekedést mutat a tojás-, a tej- és a baromfihús termelés is. A kerületben 1961-től kezdődően kilenc teljesen automatizált terméiiy­­silót építettek, amelyeknek befogadó­­képessége összesen 189 ezer tonna. Ezen kívül hat kisebb raktárt helyez­tek üzembe 29 300 tonna befogadóké­pességgel. Ugyanezen idő alatt a ter­mény tárolására 77 tárolót létesítet­tek 50 830 tonna befogadóképességgel, továbbá 35 takarmányszárítót és tisz­títót, valamint öt ipari burgonyaszárí­tó és osztályozó üzemet létesítettek. Mindezek a beruházási létesítmé­nyek nagyban segítették elő, hogy ,a felvásárlás ma már zavartalan és zök­kenésmentes. Hogy egy kis összeha­sonlítást tegyünk, 1961-ben 132 469 tonna szemesterményt vásároltak fel, ebből 10 437 tonnát a takarmányalap­ra, addig tavaly már 301312 tonna szemesterményt, abból pedig 154 938 tonna takarmánygabonát vásároltak fel. E szép eredmények az üzem 3233 dolgozójának jó munkáját dicsérik. Az eredmények elérésében nagy sze­repet játszik az, hogy a szorialista munkaversenyben évről évre az elsők között szerepelnek és már többször el­nyerték a szocialista verseny vörös vándorzászlaját. Az üzem dolgozói közül 2423 kapcsolódott be a „min­denki szocialista módon" mozgalomba és 18 kollektívában 414 dolgozó áll versenybe a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. (-lés) .* /

Next

/
Oldalképek
Tartalom