Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-07 / 40. szám

1972. október 7. SZÖVETSÉGI SZEMLE Új község a romok helyén Valóra váltják a Nemzeti Front választási programjának célkitűzéseit. A vásárlóközpont a község büszkesége. Az 1965-ös nagy árvízkatasztrófa következtében nagyon sok család vált hajléktalanná, a vén Duna balpartján fekvő Iža községben (komáromi já­­rás). Így a legsürgősebb feladat sem lehetett más, mint a gyors ütemű csa­­ládiház-építés, illetőleg a megrongá­lódott házak lakhatóvá tétele. Azóta hét év telt el, s felvetődik a kérdés: miként heverte ki ez a község a tete­mes árvízkárokat, talpra álltak-e a lakosai? S mit tesznek annak érdeké­ben, hogy a választási program fel­adatai teljesüljenek.? Vaskos kérdéseimre Varga Lajos hnb-elnök válaszolt. — Az elmúlt időszakban 240 új és 48 megrongálódott családi házat épí­tettünk, illetve tettünk lakhatóvá. A község főútvonala üj aszfaltburkola­tot kapott, s a forgalmasabb utcák útjait is rendbehoztuk. Járdákat épí­tettünk. Csak elismerően szólhatunk a néphadsereg katonáiról, akik 3,5 km útszakaszt építettek. Varga Lajos hnb-elnök. — Hány középülettel gazdagodtak? — Az, elmúlt hét év alatt felépült egy egészségügyi központ, vendéglátó üzem, valamint egy vásárlóközpont. Ám elégedettek nem vagyunk. Közös akció keretében kívánjuk felépíteni a postát és a tűzoltószertárat. Erre jelenleg 200 ezer korona áll rendelkezésünkre. Sürgető követelmény: új halottasház építése. Ugyancsak számolunk egy modern kultűrház felépítésével, a­­melyben a hnb is helyt kapna. Befe­jezés előtt áll a sportolók szociális helyiségének építése, melyhez jelen­tős összeggel hozzájárult az egységes földművesszövetkezetünk. Az óvoda és az öreg iskola főjavítását még a múlt évben befejeztük. — Miként halad a község szépí­tése? — Választási programunkban parkok, zöldsávok létesítését is ' előirányoz­tuk. Erre vonatkozólag máris megkez­dődtek az előkészületek: a sporttelep oldalterében egy féíhektárnyi terüle­tet parkosítunk. Az alapmunkálatok­nál néphadseregünk katonái segéd­keztek. Ide szándékszunk áthelyezni az árvíz után felállított emlékművet. HasdnlÖ parkokat létesítünk a község több.'.pcHYtján; A .községcsinosító mun­­káb&ii§bopolgáraJÍj\k Is kiveszik a ré-' szűkét, Céltudatosan, hiszen ezáltal a saját k'árnfeSréfírtket iieszik kulturálttá, széppé, vonzóvá. — Újjászületik ez a község. Erről tanúskodnak Összkomfortos családi házai, középületei. Sor kerül a köz­ség vízvezétékhálózatának bővítésére, a villanyhálózat felújítására, a gázve­zeték építésére. Ez utóbbi szolgálta­tást 400 család igényli. * Legyen szabad megjegyezni: az új létesítmények helyének megválasztá­sát alaposan meg kell fontolni a köz­ség vezetőinek! Ellenkező esetben úgy járnak, mint a múltban, amikor az egészségügyi központot a község legalacsonyabban fekvő részére tet­ték. Eldugták. Ugyanakkor környeze­tét esztétikailag rontja az épület tő­szomszédságában levő hatalmas ké­mény. Az efsz ideiglenes, fából épült Iro­dahelyiségei felszabadulnak, miután úi székház épült. Ezen faépületek el­távolítása nem okoz különösebb gon­dot. Helyükön felépülhetne az új kul­­túrház, mely küldetésénél fogva is ide kívánkozik. I­Tehát az elmondottakból látható, e Duna menti község vezetői és hon­polgárai nem tétlenkednek: a válasz­tási program feladatainak valóra vál­tásán munkálkodnak. ANDRISÉIN J. tagubó kíváncsisággal rovom az “ utat, mely ügy kanyarog, mint maga a Bódva folyO. ünnepélyesen hi­valkodnak Chorváty (Horváti), Hns­­tovce (Vendégi) és Nová Bodva (Üj­­bódva) új házai. Bódva községben ün­neplőbe öltözött embercsoportok igye­keznek a kultúrház felé. Egy kisebb csoporttól megtudom, hogy nagy ün­nep van ma Bődván, a szövetkezet megalakulásának huszadik évforduló­ját ünnepük. Az ünneplő szövetkezeti tagság kö­zött ismerkedem meg Mázik Mihály elvtárssal, a helyi iskola igazgatójá­val, aki egy személyben a hnb elnöki tisztségét is betölti. Mázik elvtárs ve­zeti a község krónikáját, és tőle tud­tam meg egyet-mást a község múltjá­ról. Nagy történelmet őriz Bódva köz­sége. Sok lassan múló század lépi át e föld küszöbét. Four és pór, kuruc és labanc szabadságharcos és vasas német, kummün és űri terror, polgári demokrácia és Horthy-uralom adja egymásnak a kilincset. Nemzedékek, eszmék, izmusok köszöntenek Bódvá­­ra. De mindegyikükre leszáll az est, bezárni mögöttük a történelem. Igaz, Hadak-útja volt ez a kis falucska. ITzsóktől, Vereckétöl erre vezet az út. Árpád magyarjai után, apró lovaikon tatár hordák rengették meg a földet, majd hat évszázad múltán a napke­leti vöröscsillagos katonák lobogtat­ták fennen a szabadság zászlaját. A krónikás figyelmét nem kerülték el az 1952-es év eseményei sem. 1952. szeptember 9-én a késő esti órákban megalakult a földművesszövntkezet. Ezen az estén elsőnek Domonkos Já­nos írta alá a belépési nyilatkozatot, majd őt követte Drótos Péter, iíj. Kö­teles Péter, Nagy Ernő, Papp Sándor és Bartók Szemán József. Es ezzel megkezdődöt Bődva község szociali­zálása. A közös vagyont 35 pár ökör, 15 pár lő, 70 darab tehén és 40 anya­koca jelentette, amely 27 istállóban volt szétszórva. Ezután nehéz, vajúdó esztendők következtek. Fáradhatatlanul érvelt sok ember a közös mellett. Nehezen vagy sehogy sem mozdult a paraszti gondolat. Visszahúzta, fogva tartotta évszázadok törvénye, „az enyém“. Sokszor a meggyőzés is csak a célt látta. Eszközeinek megvalósításában nem gondolt a iegfontosabbal: azzal, ünnepeltek hogy a falu forradalma az emberért történik. A hangosan kimondott szó még korántsem jelent érvelést. Hiába tűntek el a mezsgyék, ha az emberek fejében sok vakbarázdát hagyott a meggyőzés. 1954-ben 18 szövetkezeti tag kilép a közösből. Visszatérnek a kilátástalan egyéni gazdálkodáshoz. A megmaradt szövetkezeti tagok pedig egyre szor­galmasabban dolgoznak, és a közös gazdálkodás útját egyre simábbra jár­ják. Elkészül az első közös sertésis­tálló, majd a tehénistállő is. Traktort és egyéb gépeket kap a szövetkezet az államtól, melynek segítségével elin­dul a szövetkezeti termelés igazi for­mája. Megjelenik a világosságot hozó villanyvezeték. Bódva-völgy szorgalmas dolgozói a közösben egyre szebb eredményeket érnek el. A termelési eszközök egyre fejlődnek. Üj, nagyteljesítményű gé­peket vásárolnak, új épületeket építe­nek, modernizálják a termelést, mely kulturáltabb életkörülményeket bizto­sít, ami megszünteti a különbséget a falu és a város között. Mindez pár­tunk és a társadalmunk messzemenő támogatásának köszönhető. A kívülállók felismerik a közös gaz­dálkodás előnyeit és újból visszatér­nek a közösbe. Bódva község parasztságának sorai­ból egyre több értelmiségi dolgozó kerül ki, akik sikeresen fejezik be közép- és főiskolai tanulmányaikat. Kommunista pártunk vezetése alatt szüli meg a falu a saját értelmiségét, akik azon fáradoznak, hogy szövetke­zetük és a község a fejlődés útján szebb eredményeket érjenek el. 1963-ban a szövetkezet vezetői és tagsága helyesen ismerték fel, hogy a szövetkezet fejlődésének fékezője a kis terület. Ekkor határozták el, hogy egyesülnek a szomszédos községek szövetkezeteivel. Így a három kis szö­vetkezetből egy hatalmas mezőgazda­sági nagyüzemet alakítottak, ahol le­hetőség nyílt a termelés szakosításá­ra. Azóta sokat fejlődött az Üjbódva Szövetkezet, amely immár 10 éve 1337 hektár földön gazdálkodik. Pakusza Lajos, а Тек. Lužany (Nagysallo) EFSZ elnöke boldogan tartja á Zeliezovce-i IZselíz) járási aralóünnepélyen kapott elismerő oklevelet. A szövetkezel megérdemli a kilönletést, mert 800 hektáron 43,47 mázsás ho­zamot értek el gabonafélékből (Balia íeiv.) JOGTANÄCSAD0 AZ EFSZ-EK BÜNTETŐ ÉS FEGYELMI ELJÁRÁSÁRÓL Köztudott, hogy a szövetkezeti tagság többsége önként, öntudatosan tart­ja be a munkafegyelmet, rendesen teljesíti munkafeladatait és tagsági kötelességeit, hogy szövetkezete sikeresen teljesíthesse a termelési, gazda­sági és pénzügyi tervfeladatait. De vannak egynéhányan, akik úgy gondol­ják, hogy a törvények és rendeletek, a szövetkezet alapszabályai és veze­tőségének határozatai, rájuk nem vonatkoznak. A (őindulatú figyelmezte­téseket nem veszik tudomásul, a társadalml-nevelőmunka pedig náluk hatástalan. A munkafegyelem betartása és megszilárdítása megköveteli, hogy ilyen esetekben a szövetkezet a rendbontók ellen megfelelő fegyelmi eljárást indítson. Azon szövetkezeti tag ellen, aki durva módon, vagy pedig Ismételten megsérti a szövetkezeti fegyelmet, az illetékes szövetkezeti szerv az alap­szabályokba foglalt büntető intézkedést alkalmazhat. Ezen büntető intézke­déseken kívül, vagy pedig helyettük, ha ezt az alapszabályok megengedik, a vétkes szövetkezeti tagtól egészben vagy részben meg kell vonni a szo­ciális és kulturális alapokból fedezett juttatásokat, hanem egy olyan jutta­tásról van sző, amelyet a szövetkezet az alapszabályok alapján megadni köteles. A szövetkezet fegyelmi szerve elvből a szövetkezet vezetősége. Abban az esetben, ha fegyelmi vétséget egy vezetőségi tag vagy pedig egy ellenőrző bizottsági tag követ el, akkor az illetékes fegyelmi szerv a szövetkezet tag­gyűlése. Természetes, hogy a taggyűlés, mint a szövetkezet legfelső szerve minden fegyelmi ügyet letárgyalhat a vezetőség helyett Is. Az ügyek köny­­nyebb elintézése érdekében a vezetőség fegyelmi bizottságot alakíthat, amely az ügyeket kivizsgálhatja és a vezetőség, illetve a taggyűlés elé ja­vaslatot terjeszthet elő, de a fegyelmi bizottság az ügyet nem zárhatja le, mert maga fegyelmi büntetést nem róhat ki. A szövetkezet vezetőségének jogában van a rosszul elvégzett munkáért megvonni a munkáért járó jutalmazást. A szövetkezeti fegyelem durva és Ismételt megsértéséért — ha az elvtársi szó nem eredményez javulást — jogában van a tagot a taggyűlés előtt figyelmeztetni, meginteni, illetve megdorgálni, 100 koronával csökkenteni a jutalmazást, más beosztásba he­lyezni, vagy a tisztségviselőnek hárorii hónap időtartamra 10 százalékkal csökkenteni az alapfizetését, vagy a funkciótól megfosztani. A szövetkezet csak olyan fegyelmi eszközöket alkalmazhat, amelyeket a szövetkezet alapszabályai engedélyeznek. A fegyelmi eljárást azon idő­ponttól számítva, amikor a szövetkezet a tett tudomására jutott, legkésőb­ben egy hőnapon belül meg kell indítani, de legkésőbben a tett elköveté­sétől számított egy éven belül. Gyakran előfordul, hogy a szövetkezetek egyes funkcionáriusai az Ille­tékes büntetörendszer jogkörét bitorolják és fegyelmi büntetéseket szabnak ki anélkül, hogy erről időben értesítenék a szövetkezet vezetőségét. Ilyen gyakorlatot szigorúan kell elítélni, mert sokszor egyes személyek egyéni nézete lesz irányadó anélkül, hogy az ügyet egy kollektív szerv ítélné meg. Ha a munkafegyelmet megsértették, akkor ezt a vezetőséggel a szövet­kezet Illetékes funkcionáriusa közli, aki esetleg Javasolja a kimérendő fegyelmi büntetést Is. A vezetőség a fegyelmi sértést letárgyalja, mérlegeli az elkövetett tett összes körülményét, figyelembe veszi a tag munkához és a szervezeti vagyonhoz való viszonyát, szociális körülményeit stb. Csak abban az esetben mér ki fegyelmi büntetést, ha a jó sző alkalmazása nem vezet eredményhez. A szövetkezeti tag jelenléte a szövetkezett fegyelmi szerv tárgyalásán feltétlenül szükséges egyrészt nevelési szempontból, más­részt, mert a szövetkezeti demokrácia elvei szerint erre joga van. (dr) A szövetkezet 20 évos fejlődéséről a szövetkezet nkonóniusa Trojéák Vendelín mérnök tájékoztatott: — A szövetkezetünk közös vagyona 1952-ben 733 ezer korona volt, 1963- ban már 9 millió 800 ezer korona és nta már meghaladja a 33 millió koro­nát. Az 1 hektárra eső jövedelem is szépen fejlődött: míg 1953-ban csupán csak 976 korona volt, addig 1963-ban már 4828 korona és ma már felül 21 ezer koronán. A szövetkezeti dolgozók évi kere­sete 1953-ban 3000, 1963-ban 7202, ma már felül 25 200 korona. — A növénytermesztést már 100 százalékra gépesítettük. Ez évben bú­zából átlagosan 31, árpából 36 mázsát értünk el hektáronként, ami az ezévi rossz időjárás meilett jónak mond­ható. — Az állattenyésztés terén is meg­álltuk a helyünket. A tejtermelési ter­vünket a mai napig 118 százalékra teljesítettük, a baromfihús eladási tervet pedig 123 százalékra. A szövetkezet fejlesztése felöl Kö­teles János elvtárstól érdeklődtem, aki már 10 éve tölti be az elnöki tisztséget. — Befejezés előtt áll a 9 millió ko­rona értékű takarinányszárító, ahol 180 vagon takarmányliszt elraktároz­ható. Ugyancsak befejezés előtt áll a szociális épületünk, amely másfél mil­lió korona ráfordítással épül. Epttünk egy 500 férőhelyes tehénistállőt, a­­mely a mai kornak megfelelően a leg­modernebb berendezésekkel lesz fel­szerelve. Felépítjük 3000 ezer knrona költséggel a legmodernebb silútornyo­­kat. Az összes mezei utakat aszfaltoz­zuk. Évente az építkezésekre mintegy 20 millió koronát fordítunk. Ünnepel a szövetkezeti család, örül a 37 alapító tag, akik között még ma is sok a jó erőben lévő dolgozó, vagy nyugdíjas. Sokan azonban már elköl­töztek az élők sorából, de akik még tehetik, eljárnak segíteni ma is a szö­vetkezetbe. Szilágyi Jözsef, Vas józsef, Gara Gyula bácsi és a többiek össze­ölelkezve, együtt dalolnak, akik vala­ha együtt rakták a szalmakazlat. Itt találom a fiatalság képviselőjét is, Derján Évikét, aki előre örül az új szociális épületnek, mert tudja, hogy a fiatalság klubhelyiséget, könyvtárat és egyéb felszerelést kap. ILLÉS BERTALAN ЛЛЛЛЛЛ^ЛЛЛЛЛЛЛЛААЛ. Kenyérünnepi Színvonalas kulturális műsor­ral tarkított aratást ünnepélyt tartottak Strekovon (Kürtön). Zsúfolásig megtelt a kultúrte­rem dolgozókkal. A Rúbani ffűriJ Vörös Csil­lag Efsz elnöke, Slezäček elv­társ többek között Ismertette a közös gazdaság félévi termelési eredményeit, melyből kitűnt, hogy bizony a tervezettnél jó­val kevesebb gabona termett — a rendkívül rossz időjárás kö­vetkeztében. Utána a Vörös Csillag stre­kov) (kürti) üzemegységének vezetője, Sípos elvtárs számolt be az üzemegység eredményei­ről, s méltatta a kombájnosok, valamint a géppark dolgozóinak áldozatkész munkáját; hiszen érdemük vitathatatlan a gabo­natermés gyors ütemű betaka­rításában. Az ünnepség színvonalát nagy mértékben emelte az iskolás diákok tánca, amit nagy hozzá­értéssel tanítottak be a „Búza, búza, de szép búzatábla.. örökszép ütemére Kanyicska Erzsébet és Suttő Mária peda­gógusok. A kis pionírok is re­mekeltek. Oly tökéletes alakí­tást nyújtottak, hogy még a fel­nőtteknek is becsületükre vált volna. Az ünneplő közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a táncosok fellépését. A zenét Pepes Anyalai .Sán­dor népi zenekara szolgáltatta, aranykezekbe Illő hegedűvel, melyből andalítóan szép meló­diákat csalt elő. A tagság kivi­­lágos-kivirradtig vigadott a hí­res kürti szőlőhegy mámorító, dalfakasztó nedűjét kortyolgat­va... Péli Fazekas Rozália vigalom %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom