Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-30 / 39. szám

** Méhek, méhek... mi mindenről ír az újság, azt tulún az új­ságíró. nem is tudja. ... Annak csak az olvasó a mogniondha tója. Egyik az újság végén kezdi az olvasást, másik az ele­jén. És van olyan is. aki a közepét tióngészi át. Nem is szólva a meseked velőkről és a rejt vényt ejtök ről. Magunkat utoljára hagytam, pedig itt akurtam kezdeni... A méhészek rendszerint olva­sott emberek. Sok minden ér­dekli őket. de úgy semmi sem, mint a méh... Még akkor is, ha nem a méhészet mindennapi kenvertik kiapadhatatlan forrá­sa ... Jómagam is így vagyok. Hát még a kezdő . .. Igen a kezdőknek szerelnék most írni. (Az Idősek úgyis el olvassák, ha nem is nekik szól az írás.) Azoknak a kezdők­nek, akik már a méheket is megvásárolták. Es azoknak, akiknek mézecske is csurrant a tarkabarka virágok bűvösen csalogató, jó illatú nektárá ból ... Es most megdöbbennek az írott szótól. ... Nem minden méh szór galmas. Vannak lusták is. Van nak rabló méhek és irtózatosan betegek. Némely betegségről szóló cikk olvasásától még a bőröm is borsókázik ... Mert felfedezték a hajt, de a gyógy szert nem. Hogy meddig keil várnunk az a jövő titka. A mchbetegségeknek lassan se szeri se száma. Az orvosok viszont oly kevesen vannak, műit a tetaér holló. Es hogy mi minden gördít akadályt az út­jukba, annak csak ők maguk a megmondhatói. A méh betegségei kutatásé nak és gyógyításának nehézsé geiröl a tudós Örösi Pál Zoltán így ír­— Az orvos a beteg embert szokta vizsgálni. Az, aki a méhek betegségeivel foglalko­zik, többnyire hullát kap a mé­hésztől. A hullában a szervek szétbomlottak már, vagy leg­alább erősen megváltoztak. A betegség okozóin kívül sok más baktérium, gomba szaporodik el, és zavarja a vizsgálatot. A gyógyítást nehezíti, hogy a méh családban él. A beteg embert elkülöníthetjük hozzátartozói­tól és egyenként kezelhetjük. A méh családjában a betegeket és egészségeseket különválogat­ni bajos volna. Az ember or­vosságát pontosan adagolhat­juk. A méhcsaládban még azt sem tudhatjuk, hogy valameny­­nyl beteg méh szívott-e az or­vosságnak szánt anyagból, a mennyiséget pedig még kevés­bé szabályozhatjuk. A méhek kellemetlen ízű vagy szagú szert nem fogadnak el. Majd így folytatja: Olyan költséges vizsgálatot és gyógyí­tómódokat, amelyeket az em­bernél igénybe veszünk, a mé­­beknéi nem használhatunk, mert a megmentett érték nem arányos az áldozattal. Eddig tart az idézet, amit az ezután következő tanácsom megszívle­­léséhez szántam. A BA|OK MEGELŐZÉSE Dicső múltú métilegelón iné hészkedem. Községünkhöz tar tozó Méhészke faluban voltak IV. Béla király méhesei, a száj­hagyomány szerint. És annyi mézet termeltek, hogy bőven jutott a népes királyi udvar fő­rendi és alattvalói ételeinek megédesítéséhez, mézsör, méz bor készítéséhez. Hogy mennyi belőle az igaz­ság, ma már senki sem bizo nyithatja. De az nem Is olyan rég volt, amikor minden porta kertiében méhes is volt. Egy­szóval minden parasztember méhészkedett. A falu tehát megérdemelte a nevét, Méhész­­két. Azt is érdemes megjegyez nem, hogy ezelőtt semmilyen méh betegséget nem ismertek a méhészkeiek. De hogy volt be­tegség, az biztos. Mert föliordüs idején is lekénezték az elnép telenedett gyönge családokat, amikor a molylepkék elszapo­rodtak a kasban. Az egyetlen raézszüret, az oszt is kénezéssel kezdődőit. A méhészek gondosan átvizs­gálták az állományt. Ami abból állott, hogy megemelgelték a kasokat, kőpűket. Amelyeket elég nehéznek és szép építnié­­nyfinek találtak, meghagyták (hogy az ő szavukkal éljek) magnak. A többit, gyengét és íúliiehezet lefojtották. Az időt, illetve a méhcsalád korát Is számításba vették. Két évnél idősebb családot nem hagytak tenyészetükben, ha minden egyéb szempontból kifogásta­lan lett volna is. Erdők, mezők, rétek bőséges élelemmel ellátták a méheket. Es ha az időjárás is kedvezett, volt mez rogyásig ... Igen ép­pen ennyi. Sok fiatal lép le­szakad! a méz súlya alatt... Akkor még öreg lépeket nem ismertek. Mindezt összegezve a méhészet hasznos volt. Mert nem ismerték a cukorral törté­nő etetést, serkentést, drúga kaptárukat és a méhésznek já­ró fizetést, teljes megélhetést. Ma már kaptárukkal méhész kedünk. Nem fojtjuk le a se­­lejt-családokat, még rossz év­ben sem. Cukrot vehetünk kor­látlanul. Ezáltal etethetünk egész éven. A beteg családokat gyógyítgatjuk, még drága áron is. A gyengéket megvédjük az erősek könyörtelen pusztításai­tól. Ez is oka annak, hogy hor­­dástulan időben a méhek lus­tálkodnak. Azelőtt ilyen eset­ben az erős elpusztította a gyöngét, elhordta a mézét ma­gának. Az életük csupa harc és küzdelem volt. A jobb fajták természetesen is kiválasztódtak és tovább szaporodtak. Ma a munkafüzetre, tanítók, tudósok segítségére támaszkodunk. De legtöbb tudást az újságtól vá­runk. Különösen vonatkozik ez a betegségekre. És érdekes, hogy inkább azoknak hiszünk, akik nagyobbakat tudnak lódí­tani. A lassan, de alaposan végzett tudósok munkáját kar- Icgyiutéssel elintézzük. A mi vidékünkön Is divatba jött a méhek drága gyógyítása. Szabadalmazott és nem szaba­dalmazott orvossággal. De akár az egyiket, akár a másikat vesszük számításba, az orvos­ság adagolása bőséges élelem­mel történik. Ez évben, hordástalan Időben felkeresett a sógorom és azt kérdezte, hogy nincsenek-e be­teg méhek? ...? Betegek! Feketék, kopottak... Én már megelőzőm a bajt, vet­tem orvosságot, amit cukorszi­­rupba kell vegyíteni. Etetett. Munkát adott a mé­­heknek ... Munkát, mégpedig nagyot. Sokkal több erő szük­séges ahhoz, ha a méhek a cukrot alakítják ál mézzé, mint a nektárt. A nagy munkában legelőször az öreg méhek dől­lek ki (a betegek, kopottak, feketék Azután a nem olya­nok pusztulnak el. És ennek ellenére gyarapodtak, népesed­tek a családok. Fiatal nemze­dék váltotta fel az időset. És mikor az utolsó gyanús méh is elhullt, bekövetkezett a hordás. Ezt látván a sógorom, szalad örvendezve hozzám. „Nyertem. Minden rendben van! ... Hát nálatok?“ Nálunk is. Mert titokban éu ugyanannyi cukrot feletettem a gyenge tétlenkedő családok­kal. mint ő, csakhogy orvosság nélkül és nálunk is bekövetke­zett az Idősebb nemzedék ko­rai leváltásu. Még mézem is több lett. Ezután mondhatná a kedves olvasó, hogy nem is volt beteg a méhünk. Ez nem biztos. Voll rá eset, hogy a kollégák kivizs gáltatták a Noszema-gyanás családot, és betegnek találta ак orvos. De mikorra a betegség megállapítása elérkezett hoz­zánk, a betegségnek híre-ham­­va sem volt. Az övékét a ké­sőbb bekövetkezett nektárgyűj­tés gyógyította meg. Az enyé­­meket korábban a cukor. Már nem tudom megmonda­ni, hogy melyik szakírótól ol­vastam előbb, hogy a méhbe­­tegségek a virágokon nem ter­jednek, de ez igaz. Magam is ezt tapasztalom. Legtöbb beteg­ség a rablás révén, vagy a kényszerű lustálkodással ter­jed. Főhordásban nem történik baj, mert még az egészséges méhek sem élnek egy hónapnál tovább. Nem is szólva az öre­gekről és a betegekről. Hordás talau időben a bőséges etetés szintén nemzedékcserél idéz elő, mégpedig gyorsabban. Ezenkívül a biztos gyógyulás­hoz hatékonyan hozzájárul a lépesére és a rajállapotba való helyezés. A lépcserél úgy oldom meg, hogy valamelyik család szűz lépes mézkamrás kereteit oda­adom a beteg család fészkébe. A fészek tartalmát (a fiasítás miatt) a beteg család mézűré bén helyezem el. A rajállapot pedig úgy törté uik,. hogy az egész lépet benn hagyom a fészek közepén, a lobbit kiveszem és helyükre uutlépes kereteket helyezek. Ez az eljárás nem fertőző be­tegség esetében hatásos. Fertő ző betegségnél csak a család lekénezése és a kaptár elége­tése segít. Ha ilyet észlel a mé­hész, ne késlekedjen! Hajtsa végre az Ítéletet könyörtele­nül. Mert, ha addig vár, míg a hivatalos vizsgálat eredménye megérkezik, akkorra már az egész méhállomány megfertő­ződhetett. Méhek, méhek, mennyi baj van veletek, mégis szívből sze­relünk. CSURILLA JÓZSEF Letelt a vándorlás ideje, ballagunk a mellekkel hazafelé. 4 Szamóca ültetés A szamóca közkedvelt bo gyós gyümölcsünk. Ha­zánkban az utóbbi néhány év­ben termesztése fellendült, en­nek ellenére azonban még min­dig nem értük cl a kívánt mennyiséget, és külföldi beho­zatalra szorulunk. A szamóca értékes gyümölcs. A termeszté­sével járó munkaigényesség, valamint anyagi befektetés he­lyes kezeléssel hamar megté­rül. Szaporítása aránylag egy­szerű és főleg olcsó. A SZAMÓCA ÜLTETÉSE Az eredményes ültetés érde­kében legelőször Is el kell dönteni, hogy milyen időpont­ban ültessünk, és milyen ülte­tési módot válasszunk. Szamó­cát gyakorlatilag az egész ve getáció időszakában ültethe­tünk. A tavaszi ültetésnek van ugyan néhány előnye a nyár­végivel szemben, mégsem ajánl­juk, mivel a telepítés évében termést már úgysem várha­tunk. A nyári növényápolás nö­veli a költségeket, ezek a költ­ségek termés hiányában nem térülnek meg. A házikertekben leghelyesebb a nyárvégi ültetés. A legkésőbbi időpont szeptem­ber vége. A vegetáció idősza­kának végéig a gyökerek fejlő­désben vannak. A tél kezdetéig a szamóca erős gyökérzetet fej­leszt. A későn, pl. októberben, novemberben ültetétt szamóca gyökérzele fejletlen marad, és így természetesen • elmarad a jövő évi termés is., A palántákat helyesen, és gyorsan kell ültetni, ültessünk lehetőleg a kiemelt földkupac­­cal együtt. Fontos , az ültetés mélységének helyes megállapí­tása. Mivel az új gyökérzet a gyökérnyaknál fejlődik, nem szabad túl sekélyen ültetni. A sekély ültetés jobban árt, mint a mélyebb ültetés. A helyesen ültetett növény gyökérnyaka 1—1,5 cm-re van a talajszint alatt. A szívlevelek legyenek a föld felszíne felett. Az ültetés után fontos a talajt időnként megöntözni, és porhanyésítaui. Térbeli elhelyezésénél figye­lembe kell venni a telek opti­mális kihasználását, az ültet­vény legegyszerűbb, legkényel­mesebb megmunkálhatóságát és a szedést. A legjobb ültetési mód kikísérletezése a mai na­pig folyik. A szakirodalom sok­féle ültetési módot ajánl. Ilyen a fészkes, ikersoros, sávos ül­tetés. A legjobban bevált mód­szer — nemcsak a háztáji kis­kertekben, hanem nagyüzemi ültetvényeken is — az egyso­ros elhelyezés. A sorok távol­sága legyen 15—25 cm az egyes fajták szerint. Az ilyen ültetési mód mindenféle szempontból előnyös. Könnyű a megmunká­lás — főleg ha a sorok közé fólialapokat helyezünk — köny­­nyü a szedés is. Az így ültetett szamócanövény ellenállóbb né­hány gombabetegséggel szem­ben is. Annak ellenére, hogy hazánk­ban nagy mértékben fejlődik a fóliaaldgutas növénytermesztés, szamócanövény fóliás termesz­tésével nem foglalkozunk. Pedig a szamóca kiválóan alkalmas gyorsításra, mivel a korai faj­ták, pl. Surpris des Halles, Senga Precosa, Senga Sengana liímnősek, tehát a megterméke­nyítésnél méhek közreműködé­sére nincs szükség. Főleg a kiskertészeknek ajánljuk ezt a termesztési módot, mivel a fó­­liaalagút építése aránylag ol­csó. TALAJIGÉNY, TALAJÉ LOKÉSZlTES. TRÁGYÁZÁS Háztáji kiskertekben gyakor­latilag sokfajta talaj fordulhat elő. Ez azonban a szamócater­mesztés szempontjából nem hát­rányos, mivel a szamóca külön­böző talajtípusokhoz jól alkal­mazkodik. Ez az alkalmazkodá­si készség azonban az éghaj­lati viszonyoktól függ. Így pl. száraz, homokos talajokon ke­vés csapadék esetében a sza­móca rosszul fejlődik. Itt jó eredményeket elérni csak in­tenzív öntözéssel lehet. Kis ker­tekben ugyan nem válogatha­tunk a talaj összetételében, de mivel kis területről van szó az összetételt könnyen változtat­hatjuk. A legújabb kutatások szerint a legmegfelelőbb talaj a közepesen kötött vályogos homoktalaj. Azonban az ilyen talajokon is szükséges a hu­musztartalom növelése. Nagyon nyirkos, agyagos, kötött tala­jok a legkevésbé alkalmasak. Nyárvégi ültetés esetén fon­tos az elövelemény megválasz­tása, amelyet ültetés előtt le­ásunk vagy leszántunk. A gya­h tyc. korlatban legpraktikusabb a gazdag zöldet fejlesztő elővete­­mény, mivel célunk a talaj mi­nél nagyobb humusszal való gazdagítása. Nagyon jó ered­ményeket érhetünk el pl. trá­gyázott zöldborsó, bab, vagy mustár beszámításával. Nem megfelelőek a takarmánynövé­nyek, valamint a kukorica és cukorrépa előveteménynek. Ha lehetőségünk nyílik a ta­laj vegyi összetételének meg­állapítására, ezt feltétlenül használjuk ki, mivel a vegy­­elemzés szerint módosíthatjuk a talajt készlettrágyázással. Ahol megállapították, hogy ke­vés a foszforsav-készlet, na­gyobb adagban alkalmazzunk foszfortrágyákat. Amennyiben nem szántottunk be istállótrá­gyát, adagoljunk nagyobb mennyiségű nitrogént. A gyü­mölcs ízére, zamatára nagy ha­tással van a talajkálium tartal­ma. Adagolása tehát ebből a szempontból fontos. A kalcium fontos tápanyagellátó szer, ezen kívül a talajszerkezet, talaj­­kénhatás kialakulására van ha­tással. A magnézium is fontos készlettrágya. Hiánya esetén csökken a terméshozam. A kískertészek szempontjá­ból fontos a helyes, de emel­lett minimális költségekkel já­ró trágyázás. Ezért istállótrá­gya vagy komposzt használata mellett alkalmazzunk lehető­leg olyan kombinált műtrágyát, amely tartalmazza az említett vegyszereket. Nagyon jó minő­ségű az újabban gyártott Cere­­rit műtrágya, amely az alap­anyagokon kívül magnéziumot és nyomelemeket is tartalmaz. Ami a trágyázás megoszlását illeti, összetett műtrágyát éven­te kétszer alkalmazzunk — ko­ra tavasszal és szüretelés után. KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS A szamócának ötféle vírusos, egy baktériumos, tízféle gom­bás megbetegedését ismerjük, és hatvanegyféle állati kártevő létezik. Ezek a legújabb kuta­tási eredmények. Csak a leg­jellegzetesebbeket, hazánkban legelterjedtebbeket ismertetjük. SZÜRKEPENÉSZ ÉS fitoftörAs ROTHADAS Ezek a betegségek a szamó­cagyümölcs rothadását idézik elő. Az érésben lévő gyümölcs a szürkepenész esetében meg­puhul, szürke porréteg jelent­kezik rajta. A fitoftórás rotha­dás porszerű bevonat nélkül idéz elő rothadást. Mindkét esetben főleg gyomirtással le­het védekezni. A gyom ugyanis növeli a talaj nedvességtartal­mát. Űjabban a Heril-készít­ményel lehet hatásosun véde­kezni. ragyafoltossAg Ez a betegség a leveleket támadja — vörösbarna foltok keletkeznek rajtuk. Ezek ké­sőbb kihullanak. Főleg * az idő­sebb leveleket támadja. A szá­raz leveleket tavasszal eltávo­lítjuk, mivel ezeken telelnek a kórokozó csírák. Használ a szamóca őszi lekaszálása is. VÖRÖS LEVÉLFOLTOSSAG A leveleken vöröseslila fol­tok keletkeznek, amelyek ké­sőbb elmosódnak. A levelek nem fejlődnek kellően. A szá­raz leveleket kora tavasszal tá­volítsuk el, vagy alkalmazzunk őszi kaszálást. Az új leveleket gombaölő szerekkel permetez­zük. VERTICILLIÚZIS Főieg a virágokat és a levél­nyeleket támadja. A szirmokon barna színű foltok keletkeznek. A megtámadott növényrészek elhervadnak és elhalnak. A be­teg növényeket szedjük ki és pusztítsuk el. A többi, egészsé­ges növényt gombaölő szerek­kel permetezzük. SZAMÖCAATKA Nálunk a szamócaatka a leg veszedelmesebb állati kártevő. A szívleveleken tartózkodik, azokat szívogatja, úgyhogy a növény elcsenevészesedik, ke­vés termést hoz. Védekezés a Diazin és Thiodin 0,4 %-os ol­data. Ezeket tavasszal és ősszel alkalmazzuk. Szamócaültetvény telepítésénél a palántákat márt­suk 45 “C os vízfürdőbe, húsz percen keresztül. szamöca-fonAlféreg A levelek zsugorodását és az egész növény elnyomorodását okozza. Nálunk minden szamó­catermő tájon előfordul, súlyo­sabb kárt eddig nem okozott. A fonálféreg ellen Intrationf 0,3 %-os, vagy Wofatox 0,i %-os oldatot használhatunk. Üj telep ültetésénél a palántákat válo­gassuk meg. takAcsatka Ez a kártevő a leveleket tá madja, úgy, hogy a fonákjukat szívogatja, s így meggörbülnek, majd megsárgulnak. Ebben az esetben nagyon hatásosan lehet védekezni Arafostionos perme­tezéssel. A többi kártevő részletesebb leírását egy későbbi számban közöljük. BILEK GÄBOR, mérnök >#* y #’• *’• y y Y v v ► m Y v Y v v v v Y * >:♦ •> »:♦ ♦:< ► *.♦ •:» •> « >> ♦:<

Next

/
Oldalképek
Tartalom