Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-30 / 39. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES. .1972. szeptember 30. Szövetkezeti kultúrház Chotínban (Hetényben] a szövet­kezet építőcsoportja tavaly május­ban fogott hozzá a kultúrház épí­téséhez. A másfél millió koronás létesítményt szeptember elején ün­nepélyes keretek között adták át rendeltetésének. Az 1000 férőhe­lyes nagytermen kívül tanácste­rem és egyéb helyiség a lakosok rendelkezésére állnak. Az impozáns létesítmény avatá­sát egybekötötték az aratóünne­péllyel. Az elért eredményekről és a szövetkezeti tagok helytállásáról Lamy Miklós, a szövetkezet elnöke számolt be. Elmondotta, hogy míg 10 évvel ezelőtt mindössze 15 má­zsa volt búzából az átlagos hektár­hozam, ma 36 mázsa. A szövetke­zeti tagok évi átlagos keresete 1962-ben 6357 K£s volt, most 16 553 Kčs. Az említett eredmé­nyek önmagukért beszélnek. A fá­radságos munka valóban meghozta gyümölcsét. Ezt az igyekezetét ér­tékelték a párt járási bizottsága, illetőleg a járási közigazgatási szervek képviseletében megjelent, dr. Július Varga CSc., az SZLKP JB vezető titkára és Benyo Máté a jnb elnöke is, akik Lamy Miklós­nak és Jozef Kačkovskynak Kle­ment Gottwald emlékplakettet nyújtottak át. 28 idős szövetkezeti tag kapott elismerő oklevelet, ti- ' letve emlékplakettet. A CSKP meg­alakulásának 50. évfordulója al­kalmából meghirdetett „Mindenki szocialista módon“ mozgalomban a Chotíni Efsz a Legjobb kollektíva Kitüntetést kapta. A felszabadulás óta a falu ren­geteget fejlődött. A 402 családi háznak több mint tele 1945 után épült. 175 lakásban található víz­vezeték. Több mint 75 személygép­kocsi van a községben. A televízió előfizetők száma 305; 185 lakás­ban van villany-illetőleg gáztűz­hely. Az anyagi jóléten túl azon- • ban a kultúráról sem feledkeznék meg a chotínlak. Jól működik a CSEMADOK helyi szervezete, éne­keseik igen szép eredményeket ér­ték' el különböző rendezvffiTyelfp^l sőt bejutottak a „Tavaszi szél vizet áraszt“ országom döntőjébe is. ' KURUCZ NÁNDORNÉ A milanovcei (uagykéri) sport-, egyesület tagjai öt évvel ezelőtt sakkszakosztályt alakítottak. A sakkozók a falut jól képviselik. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy előbb megnyerték a járási versenyt és felkerültek a Szlovák Divízió fi nyugati csoportjába, majd az í. Szlovák Divízióba, ahol jól akarnak szerepelni. A milancv­­ceiek В csapata a járási verseny keretében ugyancsak jó . eredmé­nyeket ér el. Utánpótlásban sincs hiány,, mért u 16—18 éves fiúk nagy érdeklődést tanúsítanak e szép játék trónt. SZÁRAZ PÁL Átadás előtt Bory f Nemesbori) határában a Szénégető-dűlőben kitűnő minősé­gű agyag található. Itt fektették le a földbe a csehszlovák—szovjet gázvezeték csöveit. Az Agrostav vállalat és nyolc efsz felismerte a nagyszerű lehetőséget: távlűtésű téglagyárat kell építeni. Három évvel ezelőtt megkezdték a gyár ’pítéséí és hamarosan be is feje­zik. Az építés 17,9 millió koronába került, s a modern gépsor 2,5 mil­lióba. Nyersanyag, vagyis agyag lesz elegendő. A geológusok sze­rint legalább 50 évre való. A mun­kások két váltásban dolgoznak majd, s évente 10 imillió - téglát gyártanak. Egy tégla önköltségi ára ' mindössze 43—46 fillér lesz. Segédmunkásként került az épít­kezésre Magyar József, aki betont kevert, falazott's ha szükség volt rá, vasmunkát is végzett. A gyár felépítése után sem néz más mun­ka után. Társaival együtt munkása lesz a gyárnak, melynek építésé­nél segédkezett. Nem- tanulták ki a szakmát,- a téglagyártást, de meggyőződésük, hogy ez sem ne­hezebb, mint a gyárépítés. Még rendezni kell a gyár kör­nyékét, ki kell takarítani a csar­nokot, a szárítót. A szerelők ha­marosan befejezik munkájukat s néhány hét múlva indulhat a próbaüzemeltetés. BENYÄK MÁRIA A minap Nižné Kapustníkyn üzembe helyezték azt a gyárat, amely Szlovákiában elsőnek kezd­te meg a koffeinmentes colúk gyártását. A próbaüzemeltetés jól sikerült, amelyről Štefan Maimák termelésvezetö megelégedéssel szólt: — A colaféléket citromból és dióból készítjük. Naponta 5000 üveget hozunk forgalomba. A kof­feinmentes üdítő italok jóízűek. Most már csak attól függ, az üzem jó híre, hogy az elárusítók hogyan árusítják a Colákat. Ha lehűtött állapotban kapják a fogyasztók, akkor biztos, hogy mindkét rész­ről megelégedettség lesz. A termelési igazgatótól megtud­tam még azt is, hogy a jövőben ezt a mennyiséget lényegesen nö­velni akarják, hogy a citrocola a kerület minden zugába eljusson. —be — Nem mindennapi jubileumot ün­nepelt Vei. Kapusany-ban (Nagy­­kaposon) a Timko család. Össze­jöttek a gyerekek, unokák, déd­­uokok, hogy gratuláljanak id. Timkó Antalnak és nejének Timkó Zsuzsannának házasságkötésük 60. évfordulóján. Antal bácsi és Zsuzsi néni — így szólítják őket az ismerősök — 60 éve esküdtek örök hűséget egy­másnak, s azóta rendezett, boldog családi eletet élnek, erőben, egész­ségben. Az ember szinte hinni sem akarja, hogy a mindmáig munka­­viszonyban levő Antal bácsi az idén tölti be 88., neje pedig a 92. életévét. A betegséget mindketten Csak hírből, az orvost hallásból ismerik. Pedig jócskán kivették részüket az élet felmerülő nehéz­ségeinek leküzdéséből. < Antal bácsi 16 éves korában Amerikába ment, ahol két évig szénbányában dolgozott. A hon­vágy azonban hamarosan haza­hozta. Megnősült, de nem sokáig melegedhetett a családi tűzhely­nél, mert behívták katonának. Két évet töltött az első világháború­ban, kettőt fogságban. A sors ke­gyelméből innen is egészségesen került haza. Hogy családja köze­lében maradhasson, gazdálkodni kezdett a szüleitől örökölt 2 ha szántóföldön. Akkor még nem tud­ta, hogy a termőföld megmunkálá­sa, a mindennapi kenyér kiterme­lése kemény munkát követel. Ma már tudja, hiszen több mint 50 éven át időt és fáradságot nem ismerve, korát meghazudtoló ener­giával dolgozott a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán, mint kisgazda, később mint efsz­­tag, majd a helyi állami gazdaság j dolgozója. Felettesei fegyelmezett, j jó munkásként ismerték meg 15 ; évvel ezelőtt. Ilyennek ismerik ma I is, csak testi ereje fogyatkozott meg. Ezért volt kénytelen végüiis szakítani a mezőgazdasággal. De munka nélkül nem maradhatott. Éjjeliőr lett az Agrostav n. v., Vei­ké Kapušany-i részlegén, pedig már 88 éves. Hol is fér meg ala­csony termetében ennyi életkedv, akaraterő? — A munkát elsősorban értékel­ni, becsülni kell. Csak akkor dol­gozhatunk eredményesen — mon­dotta mintegy befejezésként, s hangjából érezhető volt, hogy erről meg is van győződve. Be­szélgetésünket a mindig kedves és rendszerető Zsuzsi néni szakította félbe azzal, hogy férjének nemso­kára indulnia kell szolgálatba. Mindketten felálltunk. Búcsúzásra nyújtott kezét örömmel fogadtam el, hiszen ritkán adódik az ember életében olyan alkalom, hogy egy több mint fél évszázadon át hasz­nos munkát végzett kezet szorít­hasson meg. sziNAY Árpád Hármas ünnep A Lenártovcei (lénártfalvi) „Vö­rös Csillag“ Efsz a Čiž-i (csízi), a lenártovcei és a vlkyííai (velke­­nyei) szövetkezetek egyesítésével jött létre. Az egyesítést 1971. ja­nuár 1-éa valósították meg, s az­óta a szövetkezet dolgozói közös erővel igyekeznek fellendíteni a mezőgazdasági termelést a Rimav­ská Sobota-i (rimaszombati) já­rásban. Az efsz pártszervezete és a szö­vetkezet vezetősége szeptember elején tartotta az efsz megalaku­lásának 20. éves jubileumi ünnep­ségét (mindhárom szövetkezet 1952. augusztusában alakult), me­lyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulójának ünneplésével, valamint az aratási ünnepséggel kötöttek egybe. Az ünnepi beszédek és kitünte­tések átadása után közös vacsora, kultúrműsor, majd táncmulatság következett. Az ünnepi gyűlést Gembinzky elvtárs a szövetkezet pártszervezetének elnöke nyitotta meg. A szövetkezet elnöke Mada­rász Sándor elsősorban a SZNF 28. évfordulójáról emlékezett meg. Ez­után ismertette a szövetkezetek megalakulását, a kezdeti nehézsé­geket, a további fejlődést és azo­kat a változásokat, melyek segít­ségével a szövetkezetek áttértek a nagyüzemi mezőgazdasági terme­lésre. A továbbiakbáfi* ré&Ütetesen elemezte a növénytermesztési és az állattenyésztési eredményeket. Hogy csak néhány példát említ­sek: a gabonafélék termesztésében 1955-ben 74 vagont, 1971-ben mar 196 vagont ért el a szövetkezet. A cukorrépából a hektárhozam hat év alatt 223 mázsáról 290 má­zsára nőtt. 1953-ban a szövetkezet 75 068 liter tejet termelt, 1971-ben már 823 669 litert. A tagok jutal­mazása az elmúlt húsz év folya­mán a következőképpen alakult: 1953-ban a tagoknak 403 ezer Kčs-1 fizettek ki, 1955-ben 448 ezret, 1960-ban 1 millió 593 ezret, 1965- ben 2 millió 207 ezret és 1971-ben 5 millió 060 ezret. örvendetes, hogy a szövetkezet vagyona évről évre gyarapodik, ezzel szilárdul gazdasági helyze­te és bizonyos tartalékot is tud teremteni a szövetkezeti tagok ju­talmazása állandósítására. A közös elnöke ünnepi beszéde végén megemlékezett az idei ara­tásról is, mely július 10-én kezdő­dött és csak augusztus 16-án feje­ződött be. Ilyen hosszúra nyúlt aratásra az elmúlt húsz év folya­mán még nem volt példa. Ezután Mičoda elvtárs a járási ellenőrző bizottság elnöke szólalt fel, majd Farkas Pál a magyaror­szági Putnoki Tsz elnöke, ország­­gyűlési képviselő mondott beszé­det. Az ünnepi beszédek elhang­zása után került sor a kitünteté­sek átadására. A, szövetkezet 34 alapítótagja kapott elismerő ok­levelet, emlékérmet, és 200 KČs pénzjutalmat. Ezenkívül a járási mezőgazdasági igazgatóságtól to­vábbi 11-en kaptak kitüntetést, elismerő oklevelet, emlékérmet és 300 korona pénzjutalmat. A mostoha időjárás miatt Gemer (Sajőgömör) határában is nehéz volt az aratás. A szövetkezet dolgozó és vezetői mindent megtettek a siker érdekében, — de mégis örömmel nyugtázták a brigádosok segítségét, akik minden hívás és felszólítás nélkül álltak csatasor­ba. Így tettek a vadásztársulat tagjai is, akik előkeresték az „ősi“ rozsdás kaszákat, és eredményesen segítettek a kombájnosoknak. Képünkön: Szabó András, Bodnár István, Sárga Árpád, Ganaj András és Lóska Béla éppen végére ért a rendnek, megfenik a pen­gő acélt, hogy a holt vas és élő izom újult erővel folytassa a mun­kát. Az aratást lassan már elfeledik a vadászok. Nemrég találkoztam velük, — éppen vaddisznó lesre indultak. Azt Ígérték, ha szeren­cséjük lesz, és fényképük megjelenik az újságban, — nekem is hoz­nak egy kis vadpecsenyét. KOVÁCS ISTVÁN, Gemer NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL Szeptember elején került sor a hagyományos kerületi népművé­szeti fesztivál megrendezésére Fi­­l'akovon (Füleken). E rendezvény a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 55. évfordulója jegyében zajlott le. A kétnapos ünnepély sok-sok résztvevője szebbnél szebb műsor­számokból válogathatott, élvezhet­te a neki legjobban tetszőt. Az el­ső napon a Kovosmalt n. v. üzemi klubja nagytermében „Táncdalpa­­rádé“ címmel állították össze mű­sorukat. Itt felléptek a lucenect (losonci), Rimavská Sobota-i (ri­maszombati), rožňaval (rozsnyói) és a Vei. Krtíš-i (nagykürtösi) járások táncdalfesztiváljának győz­tesei, kiket az üzemi klub „Privi­légium“ nevű beat-zenekara kísért. Nagy sikert aratott a balassagyar­mati vendégegyüttes „Atom“ beat­zenekara és a szólisták: Eszményi Viktória és Bérces László. A mű­sor színvonalát nagyban emelte az Urban Béla konferanszié összekó­­töszövegét tarkító jóízű humor. Vasárnap délelőtt a helyi park­ban kellemes napsütésben került sor az „Ürömteli élet“ című kul­túrműsorra, melynek keretén be­lül a környező járások CSEMADOK helyi szervezeteinek legjobb tánc­csoportjai és népdalénekesei vetél­kedtek. Nyolctagú zsűri választot­ta ki a legjobbak legjobbjait, akik a délutáni műsorban szerepellek. A népdalénekesek csoportjába« az első helyen a Rimavská Sobota-1 Lévai Tiborné végzett. Őt a filako­­voi Siraki Sándorné és a trbelev­­cei (terbelédi) Süli Józsefné kö­vette. A tánccsoportok kategóriá­jában első helyen a Lévai Tibor vezette Rimavská Sobota-i Gömor együttes végzett. A második he­lyezést a salgótarjáni Székely Ist­ván koreogragálta FII. Biskupice-i (fülekpüspöki) „Palóc“ népi együt­tes érdemlte ki. A harmadik he­lyen a Gulyás Imre vezette f'il'ako­­voi Népi Együttes végzett. Minden tánccsoport és szólista jól felkészülve várta a zsűri dön­tését s valamennyien kiérdemelték a közönség vastapsát. A délutáni órákban sorrakerülő műsor a Fil'akovoi Vnb titkára Geri Zoltán elvtárs ünnepi köszön­tő beszédével vette kezdetét. Geri elvtárs köszöntötte Varga Bélát, a CSEMADOK KB titkárát, dr. Bugár Jakab elvtársat, a lučeneci Járási kulturális osztály küldöttét, Tan­kina István elvtársat, az SZLKP járási bizottságának küldöttét, va­lamint a fesztivál szereplőit és minden résztvevőjét. Méltatta a hazánkban élő nemzetek és nem­zetiségek barátságát, szoros ösz­­szetartását. Ezután került sor a Népek Barátsága című sokoldalú kultúrműsorra, melyen a délelőtt helyezést élért szólisták és cso­portok is felléptek. A számos ven­dégegyüttes közül a legnagyobb sikert a Dubnica nad Váhom-i „Vršatec“ szlovák népi együttes aratta. Nem kevesebb tapssal kö­szönte meg a közönség a svidníkyi „Makovica“ ukrán népi együttes sikeres fellépését is. A műsor ke­retében külföldi vendégegyüttes­ként a VIT-dijjal és a Kiváló Együttes címmel kitüntetett buda­pesti Rajkó-zenekar lépett fel. Énekes és táncos szólistái nagyon jól szórakoztatták a szépszámú közönséget, kiváltképpen Menyhárt Marika és Krasznai Tamás. Műso­ruk az esti órákba nyúlott. Mindent egybevetve a szocialista internacionalizmus jegyében meg­rendezett VI. kerületi népművé­szeti fesztivál minden résztvevője igen elégedetten távozott. MACS ISTVÁN »1 ■ n QLTONYSORS A közös vacsorát reggelig tartó táncmulatság követte. — BLm— Elkészült az új ruhám. Elég borsos áron. Másnap Bratislavába utaztam. Felvettem. Az átszállásnál két gombom leszakadt. Elgurult. Nem lett meg. Rájöttem: a húzott gomb könnyen szakad. Csináltattam pótgom­bokat. Jó sokat. Ismét utaztam. Budapestre. Az ú) ruhámban. A gombokat nem vit­tem. Tüt cérnát igen. Minek? A leszakadt gomb itt is elgurult. Nem volt mit felvarrni. A ruha nem tetszik. Nem a gombok miatt. Elsikerült a varrása. Lötyögött. Visszavittem. Átalakították. Elég tűrhetően. Ismét Jelvet tem. Harmadszor. Gombaszögre mentünk. Örültem. Az idő jó volt. A műsor is. Tűt, cérnát, gombokat vittem. Nem volt rá szükség. Golyóstollra igen. Vettem. Megírtam az üdvözlőlapokat. A tollat betettem a belsőzsebbe. Bár eldobtam uotna. Akkor minek a zseb? A ruha tisztítóba került. A toll a zsebben maradt, Nem tudtam, hogy ott van. Az üzemben sem nézik a zsebeket. — Nem kötele­sek. — Ok mondták. Jó vicc! Beleolvadt. Tokkal, béléssel, zsebbel együtt. A ruha foltos lett. így adták át. „Kitisztítva!'1 A zsebet kinyírtam. Muszáj volt. Az egybeolvadt massza miatt. Bánkódtam. Volt miért. A ruha ismét tisztítóba került. Vissza a fel­adónak. Valahogy sikerült. Csak a tisztítás. Fél napig vasaltam. Munkába még felvehetem. Talán. Most még nem.. A zsebet kell pó­tolni. ai fl «£ AKI LEGÉNY,JÖJJÖN VELEM KASZÁLNI... Megkezdték a termelést A minap Nižné Kapustníkyn Eredményesen működnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom