Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-16 / 37. szám

1972. szeptember 16. Ära 1,— Kčs XXIII. évfolyam, 37. szám. Szakmelléklet — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Ésszerűen és takarékosan Mint a napisajtó már foglalkozott vele, a múlt hét szombat-vasárnapján nagyméretű nem­zeti aratóünnepet tartottak Hradec Královéban, amelyen mintegy 150 ezren vettek részt, s a vidám ünnepi felvonulást nagy tömeggyűlés követte. ]osef NÄGR, a CSSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere megnyitó beszédében szívélyesen üdvözölte a párt- és kormánykül­döttséget, a CSKP kerületi és járási bizottságainak titkárait, köztársaságunk valamennyi ke­rületének és járásának küldötteit s a szocialista országok diplomáciai képviselőit. Nágr mi­niszter mezőgazdasági eredményeket értékelő beszéde után Gustáv HUSÄK, a CSKP KB tő­titkára emelkedett szólásra. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Husák elvtárs figyelmet érdemlő beszédét. (elkészültek az idényre zák föl. A brestoveci és soko­­lecl efsz-ek pl. egyenesen a gyárba, mások viszont a helyi felvásárló központokban adják át a begyűjtött terméket. Vojáček Miloslav mérnök­­agronómus elmondotta, hogy az üzemekben vett minták labora­tóriumi vizsgálata során meg­állapították, hogy egy átlagos répaegyed súlya két évvel ez­előtt 547,8 gramm, 1971-ben 513,3 gramm, idén pedig már augusztus végén közel 588 gramm volt. Az egyedek cukor­­tartalma ugyanezen időszakok­ban 14,42 %, 15,24 % és 12,34 % volt, vagyis idén a legrosszabb. A sok csapadék kedvezett a levélzet fejlődésének. A múlt évben pl. 402, az idén viszont 804 gramm egy átlagos levél­korona. Az emberek és gépek tehát készen állnak, hogy a tervezett időpontban megkezdjék a föl­dolgozást. Saját jóakaratukon kívül a jó munkaszervezésen, a mezőgazdasági dolgozókon és a szállításban kisegítő vállalatok ügybuzgóságán is múlik, mi­lyen sikerrel tesznek eleget cukorgyáraink, a nyersanyag földolgozásával kapcsolatos kö­telezettségüknek. KÁDEK GÁBOR HUSAK ELVTÁRS beszédéből A CSKP KB főtitkára beveze­tő szavaiban köszöntötte a gyű­lés valamennyi résztvevőjét, el­sősorban a szövetkezeti tago­kat, az állami gazdaságok dol­gozóit, s mindazokat, akik részt vesznek a mezőgazdasági ter­melésben. Mindjárt elöljáróban kitért az idei gabonabetakarításra, amely egész társadalmunk és a tömegtájékoztatási eszközük figyelmének középpontjában állt. — Dolgozóink nagy figyelem­mel kísérték, miként birkózunk meg a termés betakarításával, hogyan biztosítjuk népünk élel­mét, kenyerét, s hogyan gon­doskodunk a takarmányalapról, stb. Harci feladat állt előttünk: nehéz körülmények között a le­hető legkisebb veszteséggel be­takarítani azt, ami a mezőgaz­dasági dolgozók lelkiismeretes munkájának eredményeként a földeken megtermett. Megfi­gyelhettük — mondotta elisme­rően a CSKP főtitkára —, hogy földműveseink milyen lelemé­nyesek voltak, gazdag tapaszta­lataikat miként gyümölcsöztet­­ték a nehéz hetekben, milyen áldozatkészségről tettek tanú­­bizonyságot, sok helyütt igazán hősi munkát végeztek a termés, az élelem megmentése érdeké­ben. Megállapíthatjuk, hogy az efsz-ek, az állami gazdaságok, a felvásárló üzemek, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos többi ágazat dolgozói sikeresen oldották meg a bonyolult fel­adatokat. Htisák elvtárs utalt Nágr mi­niszter beszédének arra a ré­szére, amelyben megvonta a kenyérért, az élelemért folyta­tott harc mérlegét, amit pozi­tívnak, örömteljesnek mondott. — Az idei aratás nehéz kö­rülményei ellenére elértük a tavalyi rekordtermést — több mint 8 millió tonna gabonát. Nem volt egyszerű és könnyű dolog. Gabonatermelésünk ma­gas színvonalú. Becslések sze­rint államunkban az átlagos hektárhozam 32 mázsa. Ez nem kevés. Az, aki ismeri a problé­mát, tudja, hogy ez az ered­mény a fejlett mezőgazdaságok közé sorolja Csehszlovákiát. Sok efsz és állami gazdaság az átlagosnál nagyobb hektárhoza­mokat, 40 mázsát, sőt eseten­ként 50 és 60 mázsát is elért. Ez mutatja, milyen nagyok még a lehetőségeink a gabonater­mesztésben. Tanulmányozni kell a figyelemreméltó, örömteli eredményeket, azt, hogy mi­lyen módon értük el ezeket a nagy hektárhozamokat, a ta­pasztalatokból le kell vonni a tanulságot a további munka számára. A szakemberek azt mondják, hogy a gabonater­mesztésben kisebb forradalom megy végbe; elsősorban az új, főleg szovjet gabonafajták, a jobb agrotechnika által a me­zőgazdaság lassan tudománnyá válik, és a múltban elképzel­hetetlen hektárhozamokat ér­nek el. Mezőgazdaságunk előtt is nyitva áll a nagy út. — Szívélyes jókívánságaimat fejezem ki a Hradec Královéi járás mezőgazdasági dolgozói­nak, valamint azoknak az efsz­­eknek és állami gazdaságok­nak, amelyek a nagy hektárho­zamokért folytatott harc élén ч állnak. — Nagyra értékeljük — mon­dotta Husák elvtárs —, hogy mezőgazdasági üzemeink gyor­san teljesítették a gabonael­adási tervet, három nappal előbb, mint tavaly, amikor pe­dig sokkal kedvezőbb volt az időjárás. Majd ismét Nágr, miniszter szavaira hivatkozott, aki azt mondotta, terven felül 160 000 tonna gabonát vásároltak fel. — A nehéz körülmények el­lenére is kombájnokkal takarí­tottuk be a megdűlt termést. Földjeinken 18 000 ilyen gép dolgozott. A mezőgazdaságban egyre kevesebb a kétkezi mun­ka, és a következő idényben, valamint a jövőben is úgy lát­juk el újabb gépekkel a mező­­gazdaságunkat, hogy az ipari termelés jellemvonásai egyre gyorsabban behatoljanak a me­zőgazdaságba, kevesebb fizikai munkával egyre nagyobbak le­gyenek a munkasikerek, a hek­tárhozamok. Részt vettünk a brnoi vásár megnyitásán. A gép­ipari üzemek, a mezőgazdasági gépeket gyártó vállalatok kép­viselői büszkén mutatták meg azokat a gépeket, melyeket a mezőgazdaság részére gyártot­tak. Tudjuk, hogy a többi szo­cialista országgal együttműköd­ve egyre javítják a mezőgaz­dasági gépek minőségét. Ter­mészetesen, még nem minden olyan, amilyennek lennie kel­lene. Mindenkinek be kell is­mernie, évről-évre javul a me­zőgazdaság gépellátása. Ggy tű­nik, az idén javult a pótalkat­részellátás is. A szolgáltatások is jobban működnek és segítsé­get nyújtottak mezőgazdasági dolgozóinknak, különösen az idénymunkákban. Husák elvtárs beszéde továb­bi részében nagyra értékelte a hozzáértő, becsületes munkát, amely jórészt szakképzettségen alapul, s nemkülönben a mező­­gazdaság kádereinek fejlettsé­gén, gazdag tapasztaltain. — Saját élettapasztalataikra, mun­kájukra támaszkodva a tudo­mányos ismeretek és az új tech­nika elsajátításával, személyes elkötelezettségükkel és áldozat­­készségükkel érik el azokat az eredményeket, amelyekről rövi­den beszámoltam. A továbbiakban Husák elvtárs utalt a hradeci programra, a CSKP 50 éves harcára, mely mai sikereink alapja, további fejlődésünk előfeltétele. Beszélt arról, hogy „a szocializmus éveiben állandóan fokozódik az ipar és az építőipar által nyúj­tott segítség a mezőgazdaság­nak, ami hozzájárul a mező­­gazdaság strukturális változá­sához és minőségi színvonala emeléséhez. Ugyanakkor a me­zőgazdaság egyre jobban telje­­: siti népélelmezési feladatait. Munkásaink, parasztjaink és a i többi dolgozó közös munkájá­­, val emelkedik és megszilárdul i egész dolgozó népünk életszín­■ vonala“. i Viszont a sikereinkről szólva, ■ a fogyatékosságokra is kitért:- a gyönge szövetkezetek, s álla­­t mi gazdaságokra utalt, ame­lyekben nem használják ki kel-1 lően a termelés fejlesztését elő- i mozdító lehetőségeket. Majd- tényként rögzítette: „Az embe­- rek különböző helyekről figyel­- meztetnek bennünket, hogy a- szemétládák tele vannak ke­­í nyérrel, péksüteménnyel, a leg­különbözőbb élelmiszerekkel. Az idősebb embereket arra ne­velték, a kenyeret, mint az em­beri munka termékét, a fő élel­miszert tiszteljék, becsüljék. Egyszóval, tisztelték a kenye­ret. Am felnőtt már egy nemze­dék, amely nem ismerte a nyo­mort, a munkanélküliséget, az éhséget, és kissé könnyelműen viszonyul — egyes esetekben az idősebbek is, nehogy sére­lem érje a fiatalokat — a tár­sadalom értékeihez. Valameny­­nyi dolgozónkat arra kell ne­velnünk, hogy tiszteljék az em­beri munka eredményeit, az ér­tékeket, a kenyeret, az élelmi­szereket stb. Nálunk sokan kö­zömbösen szemlélik az értékek megrongálását. Nem beszélve arról, hogy nálunk az élelmi­szerek ára aránylag azért ala­csony, mert az állam dotáció­val járul hozzá, ami százmillió­kat, egybevetve milliárdokat je­lent. A közszolgáltatásokra, s a termékek dotálására fordított milliárdos összegekkel az árak és bérek szintjének megtartá­sára törekszünk. Ez arra köte­lez bennünket — hangsúlvozta Husák elvtárs, — hogy minde­nütt ésszerűen és takarékosan gazdálkodjunk, tiszteletet tanú­sítsunk az emberi munka ered­ményei iránt. Végül a következőkről szólt a párt főtitkára: „Az utóbbi években párt- és állami veze­tőségünk arra törekszik, hogy nálunk és a nemzetközi kap­csolatokban is békés feltételek teremtődjenek dolgozóink mil­lióinak alkotómunkájához. Ezért egyértelműen támogatjuk a Szovjetunió békepolitikáját, a szocialista országok békepoli­­tikáiát. Minden erőnkkel hozzá­járulunk a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez, a világ külön­böző részein kitörő konfliktu­sok békés megoldásához, a jó­szomszédi viszony kialakításá­hoz, az európai békés légkör és fokozatosan a világ békés légkörének megteremtéséhez. Az idei „kilenchetes“ ga­bonabetakarítás rendkívül próbára tette a mezőgazda­sági üzemek vezetőgárdájá­nak türelmét, szervezőké­pességét, a dolgozók szor­galmát és áldozatkészségét. Most, újfent mindkét kezük tele munkával — az „ubor­kaszezon“ elmaradtával — tehát ugyancsak alaposan neki kell gyűrkőzni a még több tízezer hektáron kint veszteglő szalma betakarítá­sának — Illetve felszecská­­zásának és ieszántásanak — hogy az őszi kalászosok ve­tőágy készítését ne akadá­lyozza. Mint más években, most sem mellőzhető az éj­jeli műszakos talajelókészí­­tés. Még így is lesz elég gond az érésben megkésett kukorica betakarításával, szárításával s főleg a rak­tározásával ... Mint az idei gabonabeta­karítási tapasztalatok is bi­zonyítják, igen nagy jelen­tőségű a munkaerők, mező­gazdasági gépek átcsoporto­sítása, a mezőgazdasági üze­mek szoros együttműködése: ezt a lehetőséget a mostani őszi szántás-vetésnél és ter­mény begyűjtésnél sem hagy­hatjuk kihasználatlanul. (nkij sa szakaszán. A nevezett cukorgyár 30—32 ezer vagon répa feldolgozásá­val számol. Az eredetileg meg­határozott időpontnál -négy nappal korábban, szeptember 20-án veszi kezdetét a cukor­­termelés. Ahhoz, hogy fennaka­dás nélkül üzemelhessen a cu­korgyár, — ahol három mű­szakban naponta 350 vagon ré­pából vonják ki a „fehér“ ara­nyat, — ötnapos tartalékot (mintegy 1700—1800 vagon ré­pa) kell létrehozni. Hogy ez lehetővé váljon, már e hó 12-én megkezdték egyes helye­ken a nyersanyag felvásárlását. A járás területén a Calovoi Nagyhizlalda területén, a Du­najská Streda-i, Cilizská Rad­­vaň-i, lehnicei, vydranyi és a topotníkyi szövetkezetben, a Hubicei és a Gabőíkovoi Állami Gazdaságban stb. kezdték meg elsőként a répa betakarítását. A környező járások répatermé­sének bizonyos hányadát szin­tén ebben az üzemben dolgoz-0 Indulás előtt Csallóköz cukorgyárában 0 Végétért a me­legvizes próbaüzemelés 0 Megkezdték a répa felvásárlását 0 Mit mutatnak a laboratóriumi vizsgálatok? 0 Mint országszerte általában, a Dunajská Streda-i járásban is gazdag cukorrépa termésre van kilátás. A csapadékos időjárás és az öntözőkapacitások ki­használása megtette hatását. Átlaghozamokból a múlt évhez viszonyítva növekedés várható. Sajnos, nem mondható el ugyanez a répa cukortartalmá­nak alakulásáról. Akárcsak Európa-szerte, hazánkban is sokkal gyengébb lesz idén a cukortartalom, mint az előző években. Cukorgyáraink jól fölkészül­ve várják az idény kezdetét. A minap a Dunajská Streda-i cukorgyárban jártunk, ahol el­beszélgettünk Kmeť Július ter­melési igazgatóhelyettessel, s megtudtuk: ők is készen állnak a rajtra. Kmeť elvtárs elmondotta, hogy az idénymunkások felvé­tele és gyakorlati oktatása, tá­jékoztatása mellett végrehaj­tották már az úgynevezett me­legvizes próbaüzemelést is, melynek során meggyőződtek az egyes gépsorok működésé­nek hibátlanságáról. Csallóköz cukorgyára tehát indulásra ké­szen várja a legalkalmasabb pillanatot, hogy maximális for­dulatszámmal, teljes gőzzel megkezdje a felhalmozott ter­mék feldolgozását. Idén 7 ezer 569 hektáron te­rem cukorrépa a szóbanforgé járás mezőgazdasági üzemei­ben, s ezen területről az erede­tileg tervezett közel 283 ezei tonna helyett 300 ezer 400 ton­na terméket számítanak begyűj­teni. A legtöbb üzemben mái teljes mértékben gépesítették a répa betakarítását, s így remél­hető, hogy nem lesz fennaka­dás a gyárak nyersanyagellátá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom