Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-09 / 36. szám

1972. szeptember 9.

SZABAD FÖLDMŰVES

7

hat/ycmány és jőve

Leningrad már az egykori cári hatalom idején az ország tudományoskulturális és gazdasági központjává formálódott. Lényegében 1. Féter car az 1703. május 16-án kinyilvánított varosalapító intézkedésével azt a célt követte, hogy fokozatosan létrehozza az ipar és a gazdaságilag fejlettebb Nvugat felé orientálódó külkereskedelem kibontakozásának előfeltételeit, hogy végérvényesen megvesse lábát a tengeren, tehát, hogy az elmaradott agrárorszógot a gazdaságilag fejlettebb országok egyenlő partnerévé fejlessze.

Épnek az aránylag gyors ütemben növekvő városnak — amit 1924-ig alapítójáról Petrográdnak neveztek — a nevéhez fűződik több iparágnak a meghonosítása. Ottőrő szerepet töltött be a villamosenergia, a gépipar, a hajógyártás, a fémipar és a vegyipar fejlesztésében. Itt gyártották az első turbinát, az első traktort s az első sínt éppen úgy, mint az első kilogramm szintetikus kaucsukot. Az ipar fejlődésével párhuzamosan itt jött létre és itt izmosodót legszembetűnőbben a modern munkásosztály is, és vált a cári önkényuralom sírásóinak, a forradalmi munkásosztály és szegényparasztság legszervezettebb élcsapatává.

Leningrádnak a társadalmi átalakulásokat sürgető forradalmi élharcos jellege főleg a tizenkilencedik század végétől domborodott ki. A nyomor és az önkényuralom elleni spontán lázadások — a tudományos marxizmus térhódítása nyomán — itt öltöttek elsőkként szervezett jelleget, tehát itt vált félreérthetetlenül világossá, hogy a társadalom legforradalmibb osztálya nem csupán a nyomor enyhítéséért, hanem a nyomor okainak felszámolásáért. a cári önkény, a kapitalisták éá a földbirtokosok hatalmának megdöntéséért szállt síkra. V. I. Lenin és közvetlen munkatársai, a páratlan terror ellenére, szüntelenül fokozták a munkásosztály forradalmi lendületét, amely a huszadik század elején ’társadalmi átalakulást sürgető és formáló forradalmakhoz vezetett. A Palota teret, ahol a kíváncsi turisták ezrei ma a történelmi műemlékekben gyönyörködnek, 1905-ben — az emlékezetes véres vasárnapon — proletárok ezreinek vére öntözte, s e téren lezajló események vezettek az 1905-ös polgári demokratikus forradalom országos méretű kirobbanásához. Majd 1917 februárjában ebben a városban tudatosították elsőkként a cári önkényuralom végleges bukását, míg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével egy kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom születésének hajnalát.

A leningrádi Szmolnij palotából, amely 1927-ig a szovjet kormány székhelye volt. Indultak társadalomhódító útra azok a gigantikus tervek is, amelyek a munkás paraszthatalom megszilárdítását, az ország villamosítását és iparosítását, a kizsákmányolás alól felszabadult szovjet nemzetek szövetségi államban való egyesülését, vagyis a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megszületését, szüntelen szilárdulását, s az egész szovjet népgazdaság gyorsütemü fellendülését eredményezték. Lenlngrád tehát a forradalmi átalakulásokban betöltött szerepénél fogva történelmi hagyományként fénylik minden szovjet ember és a világ haladó gondolkozást! embere előtt.

Leningrád a szovjet hazaíiság örökérvényű szimbóluma. A második világháború idején, a kilencszáz napig tartó fasiszta blokád alatt bizonyságot tett arról, hogy méltán viseli a nemzetközi munkásosztály nagy vezérének, az új korszakot nyitó szocialista forradalom kivitelezőjének, V. I. Leninnek a nevét. Leningrád persze a Nagy Honvédő Háborút követő békés építő munkában is példaképül szolgált. Aránylag rövid idő alatt újjá épült a lerombolt ipara, közlekedésének szinte teljesen megsemmisített hálózata, de újjá épültek a lakások is, amelyeknek több mint egyharmadál a hitleri hordák romhalmazzá tették. Leningrád ma szebb, mint volt a háború előtt. A háború, a kilencszáz napig tartó fasiszta blokád következményei már sehol nem láthatók. Élnek azonban még nagyon sokáig a hős leningrádiak emlékezetében.

E hatalmas város fejlődését, arculatának szüntelen szépülését és a lakosság életszínvonalának emelkedését elsősorban is a gigantikus méreteket öltő építkezés jellemzi. Az év mindenegyes napján két többemeletes épület, minden tíz percben pedig egy lakásegység készül el. Csupán az elmúlt ötéves terv időszakában, vagyis 1966—197Ü közöt háromszáznyolcvanezer család, tehát körülbelül egymillió ember költözött új lakásba. Bővül és szépül a város üzlethálózata. Oj kulturális, szociális, sport és más küldetési! Intézmények sokasága, az öltözködés-, a lakás-, a közlekedés- és a kôzétkežtetéskúltúra magas foka tanúskodik arról, hogy ez a város a kommunista társadalom építésének időszakában Is betölti a hagyományos példamutató küldetését.

A város központja, illetve a belváros egész területe hagyományos jellegű, vagyis szinte minden egyes épület műemlék számba vehető. Itt természetesen ennek a hagyományos jellegnek a megőrzése került előtérbe. A mai építészeti stílushoz sorolható modern épületek elsősorban is a külvárosokban, valamint a több kilométerre lévő elővárosokban találhatók. Az elővárosok mindegyike egyegy üdülőközpont. Itt találhatók a leningrádiak hétvégi pihenő házai, kisebb nagyobb villái, de itt nyertek elhelyezést a szanatóriumok, turisztikai és pionírtáborok is.

A tájékozatlan idegennek a figyelmét Lentngrádban — a műemlékek sokasága és az utcai közlekedés színpompás forgataga mellett — elsősorban is az kelti fel, hogy az utcákon kevés gyereket lát. S ha nem firtatja 'fennek okát, arra a következtetésre jut, hogy a népszaporulattal a leningrádiak is hadilábon állnak. Pedig ez tévedés! Ez a város azok közé a nagyvárosok közé tartozik, ahol a népszaporulattal nincs hiba, de ugyanakkor a gyermekekről való társadalmi gondoskodás is példásan érvényesül. Lényegében ezért, vagyis azért látni kevés gyereket az utcákon, mert azok — főleg az iskolai szünidő alatt — nem a városban, hanem az elővárosok ifjúsági és pionírközpontjaiban töltik a nyarat, tehát egészséges környezetben, a társas élet áldásos viszonyai között élvezik a szünidő örömeit.

Mint azt a beavatottaktól megtudtam, Leningrád fejlesztése az eddigitől még gyorsabb ütemű lesz. A jelenlegi ötéves terv időszakában kétmilliárd rubel van előirányozva a város fejlesztésére, amely kétszázmillióval több, mint amennyi az előző ötéves terv időszakában volt. Jelenleg is a lakásalap növelése van előtérben. Ezerkilencszázhetvenöt végéig 12 millió négyzetméternyi területtel akarják bővíteni a meglévő lakások terjedelmét. Másoölk helyen a közszolgáltatások fejlesztése áll. Negyvenkilenc áruház, több szálloda és étterem, valamint szociális-kulturális intézmény építése szerepel a város fejlesztési tervében.

A háború utáni években lényegében megoldották az összes lakások gázellátását és kiépítették a központi fűtések rendszerét. Most tervbe vették a lakásfűtések további korszerűsítését. Az egykori Petrográtíban csak százhúsz lakásban volt központi fűtés, a megújult és szépülő Leningrád pedig ezt a kényelmet olcsón és magas színvonalon már mindenkinek biztosítja. Az ipari üzemek korszerűsítése is soron van. A hagyományos fűtőanyagot gázzal helyettesítik és korszerű berendezésekkel megszüntetik a folyók és kanálisok vizének szennyeződését.

Leningrád joggal nevezhető a technikai fejlődés tudományos központjának. Ezt az is bizonyítja, hogy iparának termelése 1940-hez viszonyítva 6,8-szorosra növekedett, s 83,3-szor többet termel, mint 1913-ban. A városnak sok olyan ipari üzeme van, amely nemcsak országos, hanem világviszonylatban Is jó hírnévnek örvend. Ezek közé tartozik az ELEKTROSZILA Villanymotorgyár is. Ez a gyár Leningrád egyik ipari hagyománya. Egyebek mellett arról is nevezetes, hogy itt készült a Volchovi Vízierőmű első agregátuma, tehát ez a gyár úttörőként szerepelt a hatalmas szovjetállam villamosításában, a lenini villamosítási terv megvalósításában. E gyár fejlődésének érzékeltetése céljából megjegyzem, hogy az 1923-ban gyártott első agregátum teljesítménye — amely abban az időben komoly technikai vívmányként jelentkezett — csak akkora, hogy ma labdarúgó- és jégkorongmérkőzések idején nem tudná ellátni Leningrád áramszükségletét. Ma ebben a gyárban 300, 500 és 800 ezer kW teljesítményű turbogenerátorokat gyártanak, és megkezdték az 1 millió 200 ezer kilowattos turbogenerátorok termelését is. Nagy fejlődés tapasztalható a cipőgyártás és a szővetipar területén is. Ha képletesen hasonlítjuk össze Leningrád jelenlegi gazdasági helyzetet a harminc-negyven évvel ezelőtti viszonyokkal, akkor azt mondhatjuk, hogy ma olyan távol van az említett időszaktői, mint technikai fejlődés tekintetében a mübolygó van a repülőgéptől.

Kétségtelen, hogy a kommunista társadalom épülésével párhuzamosan Leningrád, a halalmas szovjet állam második legnagyobb városa is szüntelenül gazdagszik és szépül. S hogy a termelés növelésében, a munka- és életfeltételek szépítésében nagy szerepet játszik a dolgozók termelő, alkotókészségének nagyméretű kibontakozása is, amelynek tanúi lehettünk mind a múltban, mind pedig most, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 50. évfordulójának idején.

Irta és fényképezte: PATHÖ KÁROLY

E' képen látható Szmolnij palotában székelt a forradalom vezérkara. Innen irányította és vezette győzelemre V. I. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat.

VILLA NY AUTÓ К

Földünkön ma 230 millió autó száguld. Kipufogócsöveikből szünet nélkül mérgező gézok kerülnek a le-, vegébe. A kulalók és tervezőmérnökök számos országban már idejekorán hozzáláttak, hogy olyan hajtóműveket szcrkeszszenek. amelyek üzem közben nem termelnek mérgesgázokat.

Ilyen szempontból sok szakértő a llanymotorokban látja p legnagyobb hetőséget. Akkumulátorral működé llanyautókat már régóta ismerünk, polit Romanov orosz elektroműszerész 1899-ben mutatta be a nagyközönségnek elektromos jármüveit. Autóinak inolorjait akkumulátorok táplálták. Romanov kétszemélyes -villanyhintója 72Ü kg-ot nyomott (a súly felét az akkumulátor adta), maximális sebessége 35 kin/óra volt.

Magánosok és nagyvállalatok számus kísérlete ellenére, azóta sem sikerült olyan akkumulátort tervezni, amely könnyebb, nagyobb kapacitású és olcsóbb is lett volna.

De ha nem tudjuk növelni az elraktározott energiamennyiséget, amelyet az autó magával vihet, nem lehetne-e ésszerűbben, jobban hasznosítani azt? Számos országban keresnek erre megoldást, így a Szovjetunióban is.

Az elektromos meghajtású járművek országos kutatóintézete, mely Kalinyingrádban működik, a Rigai Elektromechanikai Gyárral együttműködve, 1970-ben kifejlesztett egy akkumulátoros, egyenárammal működő kisteherautót, és el is készítette a mintapéldányát. Az EM—0466-os, villanymotorral működű teherautó tervezői eltértek a hagyományos, sémától. mely az áramforrás-menetszabályozó-motor hármasságára épül: a vonóerő szabályozására tirisztoros berendezést alkalmaznak. Ily módon sikerült nagymértékben csökkenteni az energiaveszteséget, amely a változtatható ellenállással történő szabályozásnál elkerülhetetlen, sót lehetővé vált az is, hogy a fékezésnél a hajtómű mint áramfejlesztő működjön, s így feitöltse az akkumulátort. Ennek a megoldásnak az előnyei különösen városi közlekedésnél mutatkoznak meg, ahol igen gyakran kell fékezni. Ezért a 0,5 tonna teherbírású EM—0466-os teherautó kiválóan alkalmas arra, hogy a nagyvárosokban kis tételben élelmiszerárul vagy iparcikket szállítson.

Az EM—0466 os fedett teherkocsi önsúlya 1700 kg. Ez nem kevés, ha arra gondolunk, hogy az UAZ—45 1M típusú, belsőégésű motorral működő. 1 tonna teher szállítására alkalmas furgon 140 kg-mal könnyebb. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a kalinyingrádiak kísérlete még csak a kezdetet jelenti.

Az akkumulátorok kapacitása 2,5 órai folyamatos üzemelést és 40 km/ óra átlagsebességet tesz lehetővé. Az EM—0466-os tehát 100 km-es utat tud megtenni egyszeri feltöltéssel. Nagy súlyától eltekintve, az elektromos furgon igen kedvező tulajdonságokkal rendelkezik: a 40 km/óra. sebességre indulás után 11 másodperc alatt gyorsul fel. Maximális sebessége 45 km/ óra. 1971 tavaszán Kalinyingrádban az elektromos meghajtású jármüvek országos kutatóintézetében újabb kísérleti villanyautó-típusokat próbáltak ki, köztük egy személyautót is. Mind két típus — a személy- és a teherautó is — könnyű vezérelhetoségével és egyszerű működési módjával tűnt ki.

Villanyautókkal kezdtek kísérletezni a jereváni Kari Marx Műszaki Egyetemen. A jer Pl—I típusú autó szintén üzletek, raktárak, postahivatalok forgalmának lebonyolítására készült, tehát nagyvárosi közlekedésre. A jereváni tervezők is a tirisztoros megoldást választották a sebességváltónál. 16 akkumulátorral felszerelt jármüvük 70 km-t tud megtenni utántöltés nélkül, 50 kin/őra átlagsebességgel. Az intézet munkatársai a továbbiakban váltóáramú motorok alkalmazásával akarnak kísérletezni.

N. V. L.

Ime az AURÓRA cirkáló, amelynek legénysége volt az első olyan haditengerészeti egység amely fegyverszövelségre lépett a társadalmi tejlodés új

korszakát megnyitó forradalmárokkal a NOSZF idején és ágyúlövéssel adott jelt a fegyveres felkelésre.

A Téli Palota, a cárok egykori székhelye, jelenleg az Ermitázs, a világ leg nagyobb képtára és múzeuma. A NQSZF idején a látható három kapui indultak utolsó rohamra a hős forradalmárok, s itt tartóztatták le a bor zsoá kormány tagjait.

*