Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-02 / 35. szám

v

Az új boroshordókat

^használat előtt megfelelően elő kell készítenünk. Helyes előkészítés nélkül sem mustot, sem bort új hordókban ne tároljunk, mert azok kellemetlen faízt kapnak s a legtöbbször alig, vagy csak igen körülményesen javítható a borhiba. Az új hordók fájában igen sok csersav, gyanta és különféle festékanyag van, amit a bor alkohol és savtartalma segítségével kiold,és ennek következtében kellemetlen ízű és hibás lesz. Ezeket az anyagokat tehát az előkészítés során el kell távolítani a hordóból.

Az új hordók előkészítésének folyamata a következő munkákból áll: áztatás, gőzölés vagy forrázás, szódás kezelés, ismételt forrázás, hidegvizes áztatás, végül a csurgatás és kénezés.

Az egyes folyamatokat nézzük részletesebben:

a) Áztatás. A hordót 3—4 napig váltott hideg vízzel teletöltve tartjuk. Ez azért fontos, mert a száraz fa az oldódó és faízt adó anyagokat, szilárd, csaknem oldhatatlan állapotban tartalmazza. A fa rostjait előbb puhítani, áztatni kell, ennek hatására a kellemetlen ízt adó anyagok könnyebben kioldhatok lesznek. A hideg vizet naponta váltjuk és 4 . nap múlva kiürítjük a hordókat.

b) Gőzölés és forrázás. A gőzöléshez hordógőzölő kazánra van szükségünk, amelyben gőzt fejlesztünk

Az Ü boresMi ^ kezeléséről

és ezt a hordóba vezetjük. A gőzölés hatására egyrészt a hordó átmelegszik, a pórusok kitágulnak és így a lúgos kénhatású szóilaoklat mélyebben behatol, másrészt a gőz lecsapódásával kondenzvíz (destillált víz) keletkezik, amely szintén igen jó oldó hatású.

Sok helyen hordógőzölő nem áll rendelkezésre, ilyen esetben gőzölés helyett a hidegvizes áztatás után a hordót 3—4-szer alaposan kiforrázzuk. Ezt úgy végezzük, hogy a hordóba minden hektóliter űrtartalomra számítva :10—15 liter forróvizet töltünk, majd a hordót lezárjuk és erőteljesen rázva hengergetjük és váltakozva hol az egyik, majd a másik fenekére állítjuk. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a for- Vó víz a hordó minden részével alaposan érintkezzen. Nagyobb méretű ászokhordónál a forróvizet az ajtónyíláson át, tiszta falapáttal a hordó belsejének minden részéhez locsoljuk. Ezt a műveletet szintén többször megismételjük. A forrázást addig folytatjuk, míg a hordó falai észrevehetően átmelegszenek.

Ezúttal is felhívom a figyelmet a forrázás gondos és lelkiismeretes végrehajtására, mert ezzel a gőzölést nagy mértékben pótolhatjuk. A szódás-kezelés előtti forrázást semmiképpen sem hagyhatjuk el.

c) Szódás-kezelés (vagy lúgos kezelés). A kigőzölt vagy kifprrázott hordót két százalékos forró szóda oldattal kell kezelni | mosószóda, szénsav nátrium, | technický uhličitan sodný I elnevezések alatt a Ghemodrogában szerezhető be). A hordóba öntött forró lúgos kénhutású oldat mélyen a dongák pórusaiba hatol és a hordó (eljes belső felüleletével intenzíven érintkezik. Egy hektoliter űrtartalomra ugyancsak 15 liter oldatot használunk. Miután az oldatot a hordóba öntöttük, azonnal bedugjuk a hordó akonanyílásál, hogy a belső nyomás' az oldatot a kitágult pórusokba nyomhassa. A nyomás kiegyenlítése után az oldat lehűlése következtében vákuum jön létre, amely a

pórusokban levő oldatra és a benne feloldott káros anyagokra szívó hatást gyakorol. Ekkor az akonadugó kihúzásával a vákuumot gyorsan megszüntetjük és ezzel megakadályozzuk, hogv a hordó fájából kioldott anyagokkal az oldat visszaszívódjon a pórusokba. Ezután az oldatot az akonanyílás föld felé fordításával eltávolítjuk a hordóból.

d j Ismételt forrázással a hordó pórusaiból a szódaoldat maradványait tá vontjuk el. A szódás-kezelés utáni forrázás lényegében forróvizes öblögetés, s ugyancsak fontos, hogy a forróvíz a hordó minden belső részét tökéletesen leöblítse.

ej Hideg vizes áztatás alkalmával a hordót 3—4 napig váltott hideg vízzel teletöltve áztatjuk, így a dongák pórusai ismét összehúzódnak.

fj Csurgatás és kénezés.

Ezután csurgóra állítjuk a liordót és teljes kiszikkadás után minden hektoliter űrtartalomra 2 gramm nem csepegő kénszeleltel kénezzük. Nedves hordót kénezni nem szabad, mert ekkor a kénessavból oxidáció folytán részben kénsav is keletkezik és ez árt a hordó fájának.

Ä fentiek alapján kezeit hordót a pincében tárolhatjuk, de lia lehetséges, először mustot erjesszünk benne, majd utána már nyugodtan bor tárolására is használható. BÚZNER MIKLÓS

A kertész nyugtalan

Duba János a zbrojnikyi (Fegyvernek) efsz kertésze mindig az élenjárók közé tartozott és igyekezett átültetni a gyakorlatba a tudomány vívmányait a zöldségtermesztés szakaszán. Többször írtunk már rekorderedményeiről. A múlt évekhez hasonlóan idén sem csalódtunk benne, mert már eddig is rendkívüli sikereket ért el, főleg a fóliás zöldségtermesztésben. A fejessalátát például már április 10-én 1 korona átlagos eladási áron értékesítette. Május végén pedig már zöldpaprikája volt. Ismeretes, hogy üvegházában jelentős tiszta haszonnal termesztett virágokat, s idén már tulipánt, játcintot és egyéb virágot fólia alatt is hajtatott.

Persze a fóliás zöldségtermesztés még számára is újdonság, és saját észrevételei alapján igyekszik ezt tökéletesíteni. Arra már rájött, hogy fóliasátrakban legkifizetődőbb korai salátát és PCL-fajta paprikát termeszteni. A csokros-féle paprikák például nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Azonban már a PCb-lel sincs megelégedve, és elgnndo-A magyarországi mezőgazdasági gépgyárak készítik ezt a kiskertészkedő к számára nagyon bevált pótkocsival ellátott kis vontatójárművet. Balia felv.

Mivel van fííiésre alkalmas kazánjuk, meleg levegőt juttatnak majd a fóliasátrakba, és ílymódon korai palántákat nevelhetnek. Természetesen előbb árulhatják majd a zöldségféléket is. Esetleg a távoli jövőben sor kerülhet őszi fóliás zöldségtermesztésre is .

A kertész tehát, mint mindig, most is nyugtalan és újabb lehetőségeket keres a tühbtcrmelésre, hogy minél több zöldséget és a lehető legkorábban adhasson a közellátásnak. A- zonban ebhez mind a tudományos kutatás szakaszán, mind az állami szervektől az eddiginél jóval nagyabb támogatást, segítséget vár. Szerinte helyes lenne, ha a mezőgazdasági üzemek fóliavásárláskur jelentős szubvenciót kapnának, hogy bátrabban válalliassák a fóliatermesztéssel járó bizonyos fokú kockázatot, mert tény, hogy a fóliás zöldségtermesztés több beruházást igényel, mint a szabadföldi, és meg kell ragadni minden alkalmat, lehetőséget arra, hogy a befektetett pénzösszeg lehetőleg kamatostul megtérüljön.

(balia)

Nyári teendők az űszibarackosban

(IV. BEFEJEZŐ RÉSZ)

Sorozatunk harmadik fejezetében ismertettük a termő ószibarackfa augusztusi metszését. Befejezésül meg kell még említeni a fiatal, egy-négy éves őszibarackfák augusztusi metszésének módját, tekintettel a tervezett korona kialakítására. Végül néhány tudnivalói közlünk az őszibarack helyes szedéséről és raktározásáról.

Tavasszal kezdődik az újonnan telepíted őszibaraekfák alakjának kialaktiása. Az ültetőnek tavasszal, illetve nyár elején kell eldöntenie és megterveznie, hogy milyen alakú fát fog nevelni. A fa alakjának helyes kialakítása döntő hatással van a fa egész elkövetkező életére. Az őszibarackfa klasszikus, és nálunk legelterjedtebb alakja a katlanalak. Ezt azonban — ugyanúgy, mint a többi használatos alakfát — ki kell a nyár folyamán képezni, ellenkező esetben a gyümölcs és a termüvesszók elhelyezkedése rendszertelen, a fa hamar fölnyurgul, néhány év alatt kipusztul.

A katlanalakú fa kialakítását az egész nyáron végezzük, — júliustól augusztus végéig. A koronaalakító melszésmódot egy későbbi számunkban közöljük, most csupán a metszés

augusztusra eső részét ismertetjük.

'Augusztusban a koronaalakítás folyamata már befejeződött, de még ilyenkor is szükség van a metszésre. A nyár folyamán, a visszametszések következtében, első- és másodrendű hajtásokon kívül augusztusra harmad- és negyedrendű hajtások fejlődnek. A 2—3 éves fákon már termővesszőkre is számíthatunk. Az 1—2 éves fáknál azonban még ne törekedjünk termővessző kifejlesztésére, mivel ez legtöbbször a fa alakjának rovására megy, és gátolja a fa intenzív növekedését.

A harmad- és negyedrendű hajtásokat augusztusban 2—4 riigyre metsszük vissza. Annak ellenére, hogy ez a művelet már nincs befolyással a fa alakjának fejlődésére, mégis fontos; mivel a visszametszések következtében, a nyár folyamán kifejlődött első- és másodrendű hajtások rügyei megerősödnek. Ez tulajdonképpen a harmad- és negyedrendű hajtásuk visszametszésének célja. Ezeknek a harmad- és negyedrendű hajtásoknak természetesen a jövő évi termés szempontjából sincs jelentőségük, mivel az 1—2 éves fákon nem akarunk termést elérni. A jövő évben folytatni fogjuk a fa alakjának

kialakílását, és ezért van szükség erős, jól fejlett rügyekre. Csak ebben az esetben lesz a fa fejlődése kielégítő. A 3—4 éves fákon már számíthatunk termuvesszők kifejlesztésére is, mivel a fa ebben a korban inár termőre fordul. A fa alakítása pedig már befejeződik. A gyengébben fejlődő fák esetében ez a folyamat még egy évvel elhúzódik. A koronaalakítás utolsó évében tehát a termőremetszést és knronnalakító metszést párhuzamosan végezzük. A 3—4 éves fákon megjelenő oldalhajtásokat tehát már úgy metszszük, mint a termakorban levő iákat, az nldajliatjások hosszának egyharmadát eltávolítjuk.

SZEDÉS, TÄROLÄS

Az őszibarack eléggé érzékeny gyümölcs, ezért a szedést óvatosan végezzük, mivel többnyire a kocsányitól történik a sérülés. Szedjük lehetőleg száraz időben, de ne a leguagydSb melegben. A reggel leszedett gyümölcs rendszerint tartósanb, ellenállói))-, jól bírja a szállítást. A szedést néhány nappal a teljes beérés elült végezzük, mivel a puha állapotban leszedett gyümölcs nemcsak hamar romlik, hanem az íze sem megfelelő. Arra azonban ügyelni kel), hogy ne szedjünk túl karán; a gyümölcs színeződését feltétlenül várjuk ineg. A hamarabb szedett gyümölcs nem éri el a jellegzetes őszibarack Ízt, húsa szilárd marad, leve nem képződik. A túl későn szedett gyümölcs viszont hosszabb szállításra teljesen alkalmatlan. A szedést tehát háromnégy nappal beérés előtt végezzük.

Egy későbbi időpontban közöljük az egyes fajták színeződését. Meg kell jegyeznünk, hogy az ószibarackfán nem minden gyümölcs érik be egyidőben. Legelőször a korona felső részéről szedjük le a gyümöívsöt.

A leghelyesebben akkor járunk el, ha a szedést az erre a célra készült, normalizált egysoros ládákba végezzük. Munkát és időt takarítunk meg ezzel, nem szükséges az átrakás.

A legideálisabb tárolási hőmérséklet 0 °C-tól 1 °C-ig. A levegő páratartalma legyen lehetőleg 70—80 százalékos. Ezt természetesen a legtöbb kertész nem tudja létrehozni. Ez a hőmérséklet és páratartalom azonban nagyon jól megközelíthető házi készítésű süllyesztett szalmatetos, kéniényszcrü szellőzőkkel ellátott raktárakban.

BtLEK GÁBOR mérnök

KOMPOSZTTELEP ELKÉSZÍTESS

Komposzttelepek elkészítésének és fenntartásának egyre nagyobb jelentőséget .kell tulajdonítani. Mivel mezőgazdaságunk is állandó szervestrágya-hiánnyal küzd, és ez a hiány a jövőben feltehetően fokozódni fog, a kerttulajdonosok, kiskertészek- vagy termelőszövetkezetek, gazdaságok, stb., egyre nehezebben szereznek szervestrágyát. Ezt a hiányt főleg a kiskert-tulajdonosok érzik, mivel a háztáji állattenyésztés is kisebb. Még nehezebb a helyzet ebből a szempontból városokban, ijjarvidékeken és olyan helyeken, amelyek távol vannak az állattenyésztő központoktól. Ha figyelembe vesszük a szervestrágyák aránylag magas árát, és a szállítási árat is, eltekintve a beszerzési nehézségektől, a trágya rendkívül megdrágult. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szervestrágya minőségétől függően a kellő hatásfok elérése érdekében, több-kevesebb műtrágyát kell a szervestrágyához adagolni.

A felsorolt problémák és

nehézségek teszik indokolttá a komposzttelep létesítését. A helyesen elkészített komposzttelep szorosan hozzátartozik a kert áiiolásálioz, mivel a trágyautánpőtlást biztosítja. Ezen kívül tárolja és hasznosítja a háztartási és kerti hulladékot.

Komjiosztálásra alkalmas minden háztartási és kei ti hulladék, amely szervesanyag tartalmú, és szerves bomlás útján földszerű anyaggá érik.

A kert félreeső, lehetőleg árnyékos helyén jelöljünk ki 4—6 m2 alapterületű helyet. Ennek talaját 1—2 ásónyomra emeljük ki. Ezután elkészítjük a komposzttelep keretét. Ez azért fontos, hogy a komposztált szervesanyag ne szórod ion szét az esetleges házi-szárnyasok által, tömör tömeget alkosson — hogy a bomlás folyamata minél tökéletesebb legyen. A keret alapja mindenképpen téglafalból, vagy betonból legyen elkészítve, mivel azt sokévi használatra készítjük. Ha nem tudjuk félreeső helyen létesíteni, és esztétikai szempontokat is figyelembe veszünk, készítsünk deszkából kereteket, ún. kalodákat, és ezeknek egymásra helyezésével határoljuk körül. Az alap (téglafal, vagy betonfalkeret) magassága legyen 50— 60 cm. Az egész komposzttelep magassága — tehát az alap és az egymásra helyezett kalodák magassága — legyen olyan, hogy a szervesanyagok berakása és a trágya kiszedése kényelmes legyen — tehát 80—120 cm.

Vigyázzunk, hogy a hulladékba ne kerüljön szénsalak, üveg, műanyag és más kemény tárgy. Komposzíolásra alkalmas a lekaszált fű és egyéb gyomnövény, a lehullott lomb stb. Felhasználhatjuk a konyhából kikerült zöldség- és ételmaradékot, tollat, vért, belsőséget, mosogatólevet, pöcegödör tartalmát stb. Arra azonban vigyázni kell, hogy a komposzttelep ne legyen vizes, ne álljon rajta a víz, mert akkor a szervesanyag rothadni kezd, a gyors rathadás büzösséget eredményez, és eközben a trágya értéke is csökken. A komposzttelep akkor van a legmegfelelőbb állapotban; ha a felhasznált folyadékmennyiség csak nyirkosságot idéz elő.

A felhasznált hulladékot rétegenként össze kell rakni. A rétegek vastagsága legyen 25—30 cm. Minden rétegre szórjunk pormeszet és szórjuk be vékonyan földdel.

Ügyelni kell arra Is, hogy el ne gyomosodjon. A gyomokat maghozás előtt tépjük ki.

A bomló anyagban könynyen elszaporodnak a legyek, és a lótetűk. Elszaporodásuk igen kellemetlen következményekkel jár, ezért a nyári hónapokban időnként szórjunk a komposzttelep tetejére 20 %-os DDT porozószert.

Amikor a komposzttelep eléri a 100—120 cm magasságot, hozzákezdhetünk a másik elkészítéséhez. Az előzőt ajánlatos 2—3-szor átlapátolni. A lajiátolást végezzük úgy, hogy a külső részek kerüljenek a belsejébe. A forgatással egyidejűleg gondoskodjunk a száraz részek megöntözéséről is. Két év alatt a komposzt egynemű földdé érik, amely kiváló értékű trágya.

lása szerint tovább kellene nemesíteni. Fel kellene használni jó tulajdonságait, mint a bö termőképességet, a gyors növekedést és esetleg kevésbé csípős fajtát létrehozni. Elégedetlen a fólia minőségével is, vastagabb, lartósabb fóliái keltene juttatni a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a szél ne tegyen kárt a fóliasátrakban. Kertészeti csoportjával együtt a legtöbbet a szélviharuktól rettegett.

Az eddigi eredményeket értékelve újabb tervek látnak napvilágot. A beindulás 30 árról 120 ezer korona bevételt hozott. Azonban ezzel az eredménnyel nincsen megelégedve.