Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-26 / 34. szám

2 SZABAD FÖLDMOVES 1972. augusztus 28. Teljesítették a gabona­­felvásárlás állami tervét' Az elmúlt hét elején a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint a nemzeti miniszterek jelentették Gustáv Husáknak, a CSKP főtitkárának és Ľubomír Strougal miniszterelnöknek, hogy a gabona­­felvásárslás állami tervét 101,3 százalékra teljesítették. Ebből az alkalom­ból a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya köszönőlevelet intézet azokhoz, akik részesei voltak a nehéz, de sikeres gabonabetakarításnak. KÖSZÖNET A JÓL VÉGZETT MUNKÁÉRT A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya megelégedéssel vette tudmásul a hírt, hogy mezőgazdasági dolgozóink 1972. augusztus 15-én 101,3 százalékra teljesítették a gabonafelvásárlás állami tervét és folytatják a gabona eladását az állami alapokba. A CSKP KB áprilisi plenáris ülésén és az efsz-ek Vili. kongresszusán jóváhagyták a mezőgazdaság továbbfejlesztésének koncepcióját, amely teljes mértékben megfelel társadalmunk szükségleteinek. Az aratás sike­res lebonyolítása bizonyltja, hogy a helyes politikai intézkedések konkrét eredményeket hoznak a népgazdaság fejlesztésében. A mezőgazdasági dolgozóknak a XIV. pártkongresszus feladatai teljesí­tése iránt mutatott tevékeny magatartása a legmeggyőzőbben bizonyítja Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájával való teljes egyetértésüket. Ez megnyilvánul abbani igyekezetükben, hogy a lehető legjobban ki akar­ják használni a mezőgazdaság belső tartalékait a társadalom szükségle­teinek kielégítésére, és a további feltételek megteremtésére a mezőgazda­ság további intenzív fejlesztése érdekében. A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK; kormánya értékeli a mező­­gazdasági dolgozók arra irányuló igyekezetét, hogy az idén elérjék a nö­vény-, főleg a gabonatermesztés minél magasabb színvonalát, és aratás előtti és az aratás folyamán bekövetkezett kedvezőtlen időjárás ellenére elérjék a tervezett szintet. Nagyra értékeljük elsősorban a kombájnosok munkáját, akik a gyakor­latban teljesítették az idei aratás fő' jelszavát — a gabonát idejekorán és a legcsekélyebb szemveszteséggel betakarítani. Ez nem volt egyszerű és könnyű feladat. Nagy területeken megdőlt a gabona, ugyanakkor gyors beérése a gabonatermű területek túlnyomó részén rendkívüli nagy köve­telményeket támasztott a betakarítás megszervezésével, az egyének és az egész kollektívák teljesítményeivel szemben. Annál jobban értékeljük a gépekkel nehezen megközelíthető területeken végzett betakarítás alkal­mával tanúsított nagy, önfeláldozó munkát. Őszinte köszönetét mondunk a mezőgazdaság valamennyi szorgalmas dolgozójának, az egységes földművesszövetkezetek tagjainak, az állami gazdaságok, a mezőgazdasági és a felvásárló üzemek, a gép- és traktor­állomások dolgozóinak, az üzemi dolgozóknak, a hadsereg tagjainak, az ifjúságnak és mindazoknak, akik megértették az idei aratás jelentőségét, bonyolultságát és lehetőségeikhez mérten járulnak hozzá az aratás sike­réhez. Elismerést érdemel a pártszervek és szervezetek, a mezőgazdaság irányítás szerveinek, a nemzeti bizottságoknak és a Nemzeti Front szer­vezeteinek önfeláldozó munkája, amely megteremtette a feltételeket az aratás jó menetéhez. Meggyőződésünk, hogy mezőgazdasági dolgozóink a felvásárlási terv teljesítése után is önfeláldozó munkát folytatnak, hogy mielőbb és a leg­csekélyebb szemveszteséggel betakarítsák a termés hátralevő részét, to­vábbi gabonát szállítsanak az állami alapokba, megtöltsék a vetőmag- és takarmányalapokat, a mezőgazdasági üzemekben tartalékokat létesítsenek. Ezután megelégedéssel, a jól végzett munka tudatában ünnepelhetik majd a nitrai aratási ünnepségeken és az egyes járásokban a többi dolgozókkal együtt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további sikerét. Reméljük, hogy az eddigi igyekezetét, önfeláldozó és lelkes munkát foly­tatják a további termények, főleg a kapásnövények, a takarmány, a sze­mes- és a silókukorica gazdag termésének veszteség nélküli és korai be­takarításánál. Az őszi munkálatok korai megkezdésével és jó minőségével megteremtjük a feltételeket az ötéves terv harmadik évi nagy termésének elérésére, és nemcsak a mezőgazdasági dolgozók, hanem egész lakossá­gunk életszínvonalának további emelésére. A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya azt is értékeli, hogy az év elejétől kezdve egyenletesen teljesítik, sőt túlteljesítik a hús, a tojás és a tej termelési és felvásárlási tervét, amivel jelentősen gazda­gítják dolgozóink asztalát. A párt célutdatos politikája a XIV. kongresszus határozatainak megvaló­sításánál a szocialista mezőgazdasági nagytermeié» további fellendítéséhez vezet, megteremti a feltételeket a mezőgazdasági dolgozók és egész népünk életszínvonalának emelésére. A CSKP Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya Nyugat-Szibéria hatalmas kiterje­désű tájegység, területe 10 százalé­ka a Szovjetuniónak. Lakosainak száma meghaladja a 12 milliót. Nap­jainkban már fejlett ipari agrár te­rületnek számító vidék. A forrada­lom előtti időben a cári Oroszország viszonyai között a legelmaradottabb körzetek közé tartozott. A nomád ál­lattenyésztés, a vadászat, a favágás jelentette a gazdasági életet. A hu­szas évek elején Szibériában hallat­lanul dinamikus fejlődés kezdődött. A nyugati részben ma például 800- szor annyi ipari terméket állítanak elő, mint a forradalom előtt. A fejlő­désben fontos szerepet játszanak a kedvező földrajzi adottságok. Azt mondják: Szibéria olyan, mint a Men­­gyelejev-táblázat: nincs olyan anyag, amelyik hiányozna belőle. A kuznyec­­kl medence széntartalékát 900 mil­liárd tonnára becsülik, az évi terme­lés jelenleg több mint 100.millió ton­nára rúg. Feltúrták az itatszki barna­szénlelőhelyet, ahol a felszín köze­lében mintegy 60 milliárd tonna szén rejtőzik, a rétegvastagság 60—80 mé­ter, külszíni fejtésre réndkívül al­kalmas. A tervek szerint itt egy olyan energetikai rendszert alakíta­nak ki, amelyhez 8—10, egyenként 4—5 millió kilowatt kapacitású erő­mű tartozik. Ezek az erőművek 0,15 kopek önköltséggel állítanak elő egy kilowattóra energiát, vagyis négy­­ötödször kisebb költséggel, mint más erőművek. Szibéria másik nagy kincse a kő­olaj és a földgáz. Már évtizedekkel ezelőtt sejtették, hogy az Uraitól ke­letre kőolajnak kell lennie. De a szibériai föld nem könnyen adja oda kincseit. A kitartó kutatások végülis „Aranya!" rejlő Nyugat-Szibéria sikerre vezettek. 1980-ban az Ob fo­lyó közelében olaj tört fel a fúratból, és azóta a második Baku — mert kezdetben így nevezték — szinte minden évben szolgált meglepetések­kel. A tyumenyi lelőhely négy év múlva már évi 200 ezer tonna olajat adott, s később már elérték a 20 mil­lió tonnát. A második Baku túlszár­nyalta névadóját. Pedig az igazi fej­lődés még csak azután következett. Időközben ugyanis a kemény „szi­­birjakok“ megteremtették azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették, hogy a kitermelt olajkincset el tud­ják szállítani, és ami a szibériai munkaerő-problémák ismeretében nem mellékes, megfelelő életkörül­ményeket teremtenek az olajbányá­szok számára. A vidék ugyanis előbb csaknem lakatlan volt. Az első kuta­tók még szánfogaton szállították helyszínre a felszerelést. Ma már vasútvonalak szelik át a tajgát, több­száz kilométeres olaj- és gázvezeté­kek épülnek, az olajbányászok csa­ládjai számára pedig hatalmas, kor­szerű nagy városok nőnek ki a föld­ből. A kibányászott olaj mennyisége ebben az évben már eléri a 60 millió tonnát. A tervek szerint a jövőben pedig* 20 millió tonnával növekszik, ugyanannyival, mint amennyit Baku­ban termelnek. Nem is beszélve egy fontos „melléktermékről“ a földgáz­ról. Jelenleg évi 700 milliárd köbmé­terről van sző. Az ötéves terv végére pedig elérik a másfél billió köbmé­tert. Ekkora számokat már nehéz ^élután egy óra. Hosszabb idő után ismét perzselnek a Nap sugarai. A rekkenő hőség elől ár­­nýékba menekül, aki teheti. A porta­­lanított, pillanatnyilag néptelen utak és járdák hosszú kilométerei szelik keresztül kasul a községet. Alig pár Utca vár rendezésre, bizonyára nem sokáig, mert a lakosok és a község vezetői tudják, mit kell tenniük. Er­ről tanúskodnak egyébként a már rendbetartott utak, terek, a szépen rendbehozott, pár hónappal ezelőtt közvilágítással ellátott park, a kiül­tetett díszfák és cserjék, a szépen viruló, szebbnél-szebb virágok stb. Zemianská Olca (Nemesócsa) a ko­­márnoi járás szépen fejlődő, közepe­sen nagy községei közé tartozik. A falu egyébként központi községként szerepel. Bakos Imre, a hnb elnöke szívélye­sen fogad, s megtudva jövetelem cél­ját készségesen rendelkezésemre áll. A közeljövőben bővül az üzem kapa­citása, ami további 280—300 munka­­lehetőséget biztosít — mondta Bakos elvtárs. A fiatalok általában szívesen dol­goznak a szövetkezetben és az ipari üzemekben egyaránt. A község veze­tői ezért a lehető legnagyobb mér­tékben igyekeznek hozzájárulni ah­hoz, hogy az itt lévő és a közeljövő­ben ide költöző fiókvállalatok maxi­málisra növeljék kapacitásukat. A fiatalok szívesen maradnak saját fa­lujukban, de lakásra van szükségük. Ez nem okoz egyelőre problémát. Az akcióprogram szerint idén nyolc szö­vetkezeti lakásegység építését kelle­ne megkezdeni, ők azonban 18-at építenek föl az igénylők számára. Ezenkívül ezidáig 14 lakásépítési en­gedélyt adtak ki az érdeklődőknek. További tíz lakásegység — garázsok­kal és műhelyekkel együtt — építé­sét kezdték meg idén az állami me­halogatják az ezirányú kérdések meg­válaszolását. Kérdés, vájjon miért nem lehet az előbb említet építkezés keretén belül realizálni a lakosok ezirányú kéréseit, hogy mlnnél előbb eleget tehessenek a község vezetői a lakók, főleg a gyermekek és nők Igé­nyeinek? Szerintem meg lehetne ol­dani ezt a problémát, csak egy kis jóakarat kell hozzá. Előreláthatólag szeptemberben ke­rül .átadásra az a kilenc tantermes iskolarész, amivel kibővítették a már meglévő Iskolát. Sajnos, még négy osztályban így is két „műszakban“ folyik majd az oktatás. A szóbanfor­­gó kilenc tanterem téli üzemelteté­sének biztonsága is attól függ, sike­rül-e a kivitelezőnek \ megoldani a központi fűtés beszerelése körüli nehézségeket. Az építkezés a felsőbb szervek költségvetésének terhére va­lósult meg, s kérdés, mikor lesz mód­jukban felépíteni a még hiányzó Közös erővel a munka- és életfeltételek javításáért Pár perc múlva hármasban, Веке Károly titkárral együtt indulunk egy kis „terepszemlére“. A két vezető büszkén mutatja a község fejlődését fémjelző épületeket, családi házakat, s a még csak most készülő alkotáso­kat, közben, mintha csak könyvből olvasnák, árad belőlük a sző, sorol­ják az adatokat. így tudom meg, hogy a közel 2700 lelket számláló község­ben pezseg az élet, serényen folyik az építő, községfejlesztő munka. A választási akcióprogramot a község fejlődésének követelményeiből kiin­dulva állították össze, s most annak megvalósításán fáradozik a község apraja-nagyja. Ez így igaz, mert idén pl. 486 ezer korona értékű társadal­mi munka ledolgozására tettek ígé­retet a falu lakosat, s ebből már több mint 20 ezer órát le is dolgoztak, mintegy 251 ezer korona értékben. Persze vannak a községben olyanok is, mondja homlokát ráncolva az el­nök, akik a renddel, a fegyelemmel mit sem törődve, pillanatok alatt tönkreteszik mások fáradságos mun­kájának eredményét. Az ilyen szemé­lyek száma azonban egyre csökken, S a vezetők reifiélik; végre mindenki megérti, hogy ami a faluban történik, az elsősorban az ő érdekét szolgálja. — A község lakosainak, fiatalok­nak és idősebbeknek egyaránt jő munka- és kereseti lehetőséget biz­tosít a jó hírnévnek örvendő, ered­ményesen gazdálkodó szövetkezet, va­lamint az Ipari üzemek kihelyezett fiókvállalatai. Több mint egy éve kezdte meg működését a partizánskei cipőgyár kihelyezett részlege, amely jelenleg közel 500 dolgozónak nyújt munkalehetőséget. Itt két műszakban folyik a termelés és cca 90 %-ban nőket alkalmaznak, ami az asszonyok számára nagyon kedvező körülmény. lioráciős üzem kirendeltsége dolgozói számára. Az idei tervben egyáltalán nem szerepelt az állami lakások és a közbiztonsági szervek lakásainak építése. így további 12 lakásegység készül terven felül. A cipőgyári üzemrészleg dolgozói számára hat lakásegység építését kezdik meg Idén. Tovább haladva egy emeletes, már csak „simító“ munkát igénylő épület tárul elénk. Eben az egymillió 421 ezer korona ráfordítással épülő léte­sítményben kap majd helyet a hnb és a posta kirendeltsége. Feltétlenül meg kell említeni a szövetkezet épí­tő csoportjának szorgalmas munká­ját, mivel az igényes feladatot előre­láthatólag egy év alatt végzik el, s így talán szeptember végén átad­hatják rendeltetésének az épületet. Szóba került a közellátás és az üz­lethálózat fejlesztésének kérdése is. Mint kiderült, elkelne a községben egy villanygép-javítö műhely, de a lakatos-, vagy autójavító műhelyek létrehozása is hálás dolog lenne, hi­szen a községben már száz körül van a személygépkocsik száma. Az egyéb­irányú szolgáltatásokra nincs panasz, hiszen ebből a szémpopthól' szinte városi szinten niöz'og ez a község. A cipőgyár üzemrészlegének bőví­tése során lebontottak egy élelmiszer boltot, s bár vaň egy modern bevá­sárló központ a faluban, az kevésnek bizonyult. No meg a régi vendéglátó üzemnek is elkelne egy kis „segít­ség“ . A Jednota Fogyasztási Szövet­kezet vezetői dicséretére legyen mondva, felismerték a helyzetet, s még idén megkezdik mintegy 900 ezer korona ráfordítással egy bevá­sárlóközpont és egy vendéglő építé­sét. Ezzel szemben, sajnos már évek őta nem képesek megoldani a cuk­­rázsda létesítését, s még most is négy tantermet, a tornatermet, ebéd­lőt, valamint a gyakorlati oktatás szempontjából elengedhetetlenül fon­tos műhelyeket?! S ha már az iskoláknál tartunk, hadd említsem meg azt is, hogy a munkalehetőségek növekedésével bi­zonyára fokozódik majd az óvoda Iránti igény is, tehát rövidesen bőví­teni kell majd a jelenleg 96 gyer­mek befogadására alkalmas óvoda kapacitását, sőt alighanem szükség lesz egy bölcsődére is. A község ve­zetői biztosítottak, hogy már most azon gondolkodnak, hogyan lehetne minél előbb eleget tenni a várható ezirányú kéréseknek. S ahogy én őket ismerem, bizonyár a nem törik hiába a fejüket. Lassan szürkül az ég alja. Munká­ból, bevásárlásból hazasietö emberek léptei kopognak a betonjárdákon; ki­­gyúlnak a lámpák, fényben úszik az egész község. Az emberek arcáról jókedv, öröm, a jól végzett munka öröme árad. Mindegyikük tudja, hol a helye, mit kell csinálnia. Közös erő­vel fáradoznak a kitűzött célok s a menet közben felmerülő apró-cseprő problémák megoldásán, valóra vál­tásán, együtt építik szépítik környe­zetüket, munka- és életfeltételeiket; lényegében ebben rejlik az eredmé­nyek titka. (kádek) ,\\\4\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VX Mélyülnek a kapcsolatok felfogni, összehasonlításul: körülbe­lül ennyi volt az egész világ földgáz kitermelése 1971-ben. Az olajkutatás során jelentős vas­érc-lelőhelyekre Is bukkantak Kolpe­­sovo város közelében. A felszínhez közel elhelyezkedő készletek mintegy 300—350 millió tonnára tehetők. Az érc vastartalma átlagosan 35 száza­lék. Ez megfelelő bázist jelent az acélipar további fejlesztéséhez. Ojabb Ipari körzetek körvonalai is kibonta­koznak és a régebbi centrumok is dinamikusan bővülnek. Kulcskérdésnek számít Szibéria te­rületén a lakás és a közlekedés épí­tése. Az új házgyárak gondoskodnak arról, hogy a munkaerő átáramlása nyomán fellépő lakásigényeket teljes mértékben megoldják. Az út és vasút­hálózat fejlődése szintén jelentős. Az elmúlt tizenöt esztendő alatt hozzá­vetőlegesen 4000 km új vasútvonal épült a transzibériai fővonalat közép­szibériai és dél-szibériai vonal egé­szíti ki, tehermentesítve ezzel a vi­lág egyik leginkább Igénybe vett fő­vonalát. Jelenleg épül — igen nehéz természeti és éghajlati viszonyok kö­zött — a 700 kilométeres Tyumeny— Szurgut vasútvonal. A nehézségeket jelzi, hogy Szibériában egy kilométer vasútvonal megépítése 3—4-szer any­­nyiba kerül, mint a Szovjetunió más4 vidékein. Hasonló ütemben folyik az útépítés is. Csak a novoszibirszki területen 1118 km kemény borítású út épül eb­ben az ötéves tervben. Az ipar fejlődése folytán a lakos­ság száma kétszeresére emelkedett. Hatalmas új városok fejlődtek ki: a több mint millió lakosú Novoszi­­birszk, a 900 ezer lakosú Omszk s több mint félmilliós Novoklznyec és más városok. A terület természeti viszonyai sa­játosak, a nyár Nyugat-Szibériában forró, a napfényes napok száma nem kevesebb, mint bárhol délen, viszont télen mínusz 52 fokos hideg is elő­fordul. A helybeli lakosok költség­­vetésére ez rányomja bélyegét: egy szibériai lakos kétszer annyit költ lakásra, fűtésre, 18 százalékkal töb­bet ruházatra és 8 százalékkal töb­bet táplálkozásra, mint például egy moszkvai. Az állam számol ezekkel a teltételekkel, és Szibéria, valamint Távol-Kelet dolgozói körzeti pótlékot kapnak, amely fizetésüknek 15—20 százalékát jelenti. A magas szintű képzés és a tudo­mányos kutatás is fontos része a fej­lődésnek. Jelenleg 46 felső oktatási intézményben 24 ezren tanulnak, 100-szor annyian, mint 1913-ban, az akkor működő három egyetemen. A tudományos kutatások nagy ütemben folynak. Létrehozták a Szov­jet Tudományos Akadémia szibériai tagozatát, és Novoszibirszk mellett megépült Akagyemgorodok, a tudó­sok városa. Jelenleg csak Novoszi­­blrszkben több mint 70 ezer tudomá­nyos munkatárs tevékenykedik, köz­tük 45 akadémikus, és akadémiai le­velezőtag, a tudományok 300 doktora és 3000 kandidátusa. — tt— Az elmúlt héten hazánkba látoga­tott Piotr Jaroszewicz a Lengyel Né])1 köztársaság Minisztertanácsának el­nöke, és tanácskozott dr. Ľubomír Štrougallal, a CSSZSZK miniszterel­nökével. Az LNK minisztertanácsának elnökét fogadta dr. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára is. A többnapos megbeszélésről közös közleményt adtak ki, amelynek a magvát az alábbiakban közöljük. A két fél megállapította, hogy a csehszlovák—lengyel kapcsolatok és az együttműködés az elmúlt időszak­ban minden irányban bővült, elmé­lyült, s továhb fejlődik, ami össz­hangban van a két ország, a két kor­mány 1969. március 1-én kötött ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének tartal­mával. A két fél nagyra értékelte a szo­cialista országok kommunista és mun­káspártjai képviselőinek krimi talál­kozását, az együttműködés megszilár­dítása érdekében. Külön figyelmet szenteltek az európai biztonságról és együttműködésről tartandó értekez­let előkészítésének és nagy jelentősé­get tulajdonítottak a Szovjetunió és az NSZK, valamint az LNK és az NSZK között kötött szerződések rati­fikálásának, valamint a Nyugat-Ber­­linről szőlő négyoldalú egyezmény érvénybeléptetésének. A két miniszterelnök kifejezte mély meggyőződését, hogy a müncheni egyezmény kezdettől fogva való ér­vénytelenségének elismerése az NSZK kormánya részéről jelentősen hozzá­járulna a béke és biztonság ügyéhez, valamint az európai feszültség továb­bi enyhítéséhez. Megállapodtak a hoszsúlejáratú gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek feltételében is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom