Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-12 / 32. szám

1972. augusztus 12. SZABAD FÖLDMŰVES 15 A mezőgazdaság növényi termékei felvásárlásának szabályairól Teljes erővel halad a gabonabeta­karítás — már ahogy azt a mostani Időjárás engedi — és megindult a felvásárlás is. Időszerű ilyenkor kissé átismételni a felvásárlás technikai véghezviteléről kiadott szabályokat, mert ezek ismeretének hiányából a mezőgazdasági termelő szövetkezetek­nek igen sokszor jelentős káruk származik. Az aratási időben nincs sok idő megfontolásokra, hosszas tanulmá­nyozásokra és éppen ezért röviden és velősen, könnyen érthetően adjuk meg a főbb irányelveket, amelyeket a gyakorlat dolgozójának tudnia kell. Tehát melyek a fö irányelvek a mezőgazdasági termékek felvásárlását szabályozó 55/67. sz. rendelet (ennek 122/1970. szám alatt megjelent novel­­lizálása) értelmében: 1. A felvásárló vállalat köteles a gabonaféléket még a felvásárlás he­lyén — ha van arra ott technikai feltétel — mennyiségileg és a vonat­kozó norma szabályai alapján minő­ségileg megvizsgálni. Ha a felek meg­egyeznek, azonnal kiállítandó a fel­­vásárlási átvételi blokk, elismervény az előírt nyomtatványon, amelyet mindkét fél aláír. Ha nincs megegyezés, a felvásárló vállalat köteles haladéktalanul gon­doskodni arról, hogy kihívják a mi­nőségi ellenőrző szerv kiküldöttjét s annak jelenlétében mintát vesznek (három mintát], a mintavételről jegy­zőkönyvet írnak röviden, a borítékot lepecsételik, aláírják. Egy példánya megy a hatósági minőségellenőrző tntézhethez (ŠIA), egy marad a ter­melőnél, egy pedig a felvásárlónál. A hatósági ellenőrző szerv döntése a mérvadó és utána két nap alatt a felvásárló vállalat köteles kiállítani a felvásárlási blokkot. 2. Ha nem jelenik meg a hatósági szerv, akkor Is mintát kell venni kö­zösen s ugyanúgy eljárni, amint azt lentebb említettük. 3. Ha a felvásárló vállalat nem egyezik meg a termelővel a gabona minőségét illetően, a gabonát átveszi s nem tudja igazolni a hatósági el­lenőrző szerv minőségi döntését, úgy a termelő által megadott minőség a mérvadó s aszerint kell kifizetnie a felvásárló vállalatnak a gabona árát, sót a mezőgazdasági termelő vállalat ilyenkor utólagosan is bármikor kö­vetelheti az általa megadott minőség elfogadását. 4. Ha a termelő és az átvevő válla­lat nem egyezik meg a minőség te­kintetében, akkor is köteles a felvá­sárló vállalat a gabonát átvenni (fel­téve, hogy a termelő vállalat dekla­rációja megfelel a normának) és ilyenkor úgynevezett átvételi lapot (elismervényt) állít ki, amelyben fel­tünteti a beadást végző és átvevő vállalat megjelölését, a gabona ne­mét, mennyiségét és mindkét fél mi­nőségi nyilatkozatát. Ennek egy pél­dányát köteles kiadni a termelőnek. Ha azután a felvásárló vállalat nem tud felmutatni a hatósági ellenőrző intézettől minőségi ellenőrzési ok­mányt, akkor a termelő által meg­adott minőség a mérvadó az elszámo­láskor. Gyakran fordul elő, hogy a termelő a felvásárló vállalattal történt meg­egyezés alapján egyenesen a malom­ba vagy más harmadik vállalathoz szállítja a gabonát. Ilyenkor állítson ki a termelő minden esetben kiadási blokkot (výdajka) s ebben tüntesse fel a gabona nemét, mennyiségét, nedvességtartalmát és egyéb minősé­gi megjelölését — osztályát — azt Írassa alá az átvevővel. Ha az átvevő nem akarja aláírni ezt, adja át meny­­nyiségi és gabonanern megjelölési kiadási blokkal s póstán küldje be azonnal a többi minőségi megjelölést. Ha azután nem fut be a hatósági el­lenőrző hivataltól az 1. pontban meg­jelölt módon vett minta alapján a minőségi ellenőrzés, a termelő által megadott minőségben köteles a fel­vásárló a gabonát elszámolni. Igen fontos szabály, hogy a felvá­sárlási blokk kiállítása után semmi­nemű reklamáció nem érvényesíthető a termelő vállalattal szemben olyan minőségi okokból, amelyeknek a meg­állapítását már az átvételkor kellett megtenni a norma alapján. Tehát hiába fogja követelni a fel­vásárló vállalat a szövetkezettől, ál­lami gazdaságtól, hogy fizesse meg az ő általa kiállított felvásárlási blokk és például a sörgyár deklará­ciója közti árukülönbözetet. A felvá­sárlási blokk kiállítása után nincs reklamáció s ilyen nem Ismerhető el. 6. A felvásárlási blokkot mindig azonnal ki kell álltául, amikor a ga­bonát átvették. Igen ám, halljuk az ellenvetést, hát nem lehet minden egyes traktor-pótkocsi, vagy teherko­csi után felvásárlási blokkokat kiállí­tani, hisz adíminisztratíve ez nem le-ALBSZUNK n<ÍR0ÍtÖKRE AZ ÜZEMI BALESETÉRT VALÓ FELELŐSSÉG A férjem szereld volt. A mun­kája közben baleset érte, ami­nek következtében a kórház­ban meghalt. Milyen kártalaní­tásra van jogunk nekem és a férjem szüleinek a munkadóva) szemben? — teszi fel a kérdést levelében A. Z. olvasónk. A Munka Törvénykönyve el­rendeli, hogyha a dolgozó üze­mi baleset kövekeztében meg­halt, a szervezet akkor felelős­sége terjedelmében köteles — megtéríteni a gyógykezelés­sel járó költségeket, — fedezni a temetéssel járó költségek arányos részét. — gondoskodni az elhúnyt hoz­zátartozóinak létfenntartási költségeiről. — egyszeri kártalanítási ösz­­szeget kiutalni a hozzátar­tozók számára. A szervezet minderre csak akkor köteles, ha tényleg fele­lős az üzemi balesetért. A gyógykezeléssel és a teme­téssel járó költségeket annak térítik meg, aki azokat eredeti­leg kifizette. A temetési költ­ségekből leszámítják a beteg­­biztosításról szőlő előírások alapján kifizetett temetési se­gélyt. A hozzátartozók létfenn­tartásáról való gondoskodás csakis olyan személyekkel kap­­csolaos, akinek az elhúnyt el­látását, eltartását biztosította, illetve köteles volt nyújtani. E költségek kiszámításához az elhúnyt átlagjövedelme szolgál alapul. Egyszeri kártalanítás a hit­vest és a gyermekeket illeti meg, akiknek joga van az ár­­v.asági járadékra. A gyermek 5000 koronára, a hitves pedig 3000 koronára tarthat igényt. Indokolt esetekben kártalanítá­si összeg az elhúnyt- szüleinek is kiutalható, amelynek a tel­jes összege 3000 korona. Ennyit röviden a felelősség kérdéséről az üzemi baleset vagy a foglalkozási betegség okozta károkat illetően. Ami az ön konkrét kferdését illeti, a felsoroltak teljesítése férjének munkaadóját terheli. Önnek törvényes joga van az ellátási költségek megtérítésére, s egy­szeri kártalanítási összeg ki­utalására, s ha férje gyógyke­zelése és temetése költségek­kel járt, joga van ennek a megtérítésére is. A férjének a szüleit illetően, amennyiben ők is igényt tarta­nak a létfenntartási költségek megtérítésére, megbízhatóan igazolni kell a fiuk által rend­szeresen nyújtott segélyösszeg nagyságát. Az egyszeri kárta­lanítási összegre nincs jogo­sultságuk, bár a szervezet ezt a szülőknek is megítélheti. Abban az esetben, ha a mun­kaadó szervezet megtagadná törvényes jogának az elismeré­sét, érvényre juttathatja azt bírósági úlon, egy éven belül attól a naptól számítva, amikor károsodásról értesült, és meg­tudta, hogy azért ki a felelős. A szülők egyszeri kártalanítá­sát illetően, amennyiben a mun­kaadó szervezet döntése szá­mukra nem előnyös, kérhetik bírósági - úton jogosultságuk érvényesítését. Ugyanis, a bíró­ságnak joga van a szülők szá­méra megítélni az egyszeri kártalanítást, amennyiben meg­állapítja az eset indokoltságát. hetséges a csúcsforgalomban! Ez igaz, de az Is valő, hogy nem lehet pusztán szóra, vagy emlékezetből vé­gezni a napi elszámolást. Mi a teendő tehát: Minden egyes traktor-szállításról, vagy teherkocsi gabonaleadásáról, a felvásárlást vál­lalat raktárnokával egyértelmű fel­jegyzéseket csinálnak és este azulán egyeztetik s akkor állítják ki a fel­vásárlás! blokkot. A fóelv: egymás jelenlétében egyszerre írják be я jegyzetfüzetbe az egyes beadási ada­tokat, de azonkívül is minden egyes szállítmány súlyáról és a gabona ne­méről előterjesztendő a felvásárlási vállalatnak egy kiadási lap, amelyet a raktáros aláír, tehát ne engedjük a traktorost, autösofrőrt gabonabeadás­hoz esetenkénti leadási igazolások nélkül a felvásárló vállalathoz. Ehhez nem kell hosszas adminisztráció! 7. Előfordul, hogy a gabona, jelen­tős nedvességtartalma miatt, nem vá­sárolható fel. Ilyenkor is átveheti a felvásárló vállalat a gabonát, azon­ban. nem felvásárlási blokk, hanem csak átvételi elismervény (lístok o prevzatí) ellenében szárításra s an­nak megtörténte után állítja ki a fel­vásárlást blokkot. Ilyenkor az átvé telt elísmervénybe beírandó a gabona neme, mennyisége, nedvességtartal­­s az egyéb minőségi jelek azzal a megjegyzéssel, hogy szárításra lett átvéve. Я. Végül néhány szót sztornóról. Előfordul, hogy a felvásárló válla­lat a már kiállított felvásárlási blok­kot valamely okból sztornírozza, azaz hatálytalanítja vagy úgy, hogy ez ér­vényét veszti, vagy úgy, hogy helyet­te újat állít ki. jól jegyezzük meg: semmiféle sztornó nem eszközölhető a termelő vállalat hozzájárulása és jogosult képviselőjének aláírása nél­kül. A felvásárló vállalat raktárosa által egyoldalúan kiállított sztornó semmis, ennek nincs jogi megalapo­zottsága. Ha a raktáros sztorníroz, akkor fel kell tüntetnie a régi fel­vásárlási blokk dátumát, számát, a leadott gabona nemét, mennyiségét, árát stb. azzal, hogy ezt sztorníroz­ták s helyette újat állít ki. Mind a sztornót, mind az új blokkot alá kell írnia a felvásárlási vállalat raktáro­sának és a termelő vállalat megbí­zottjának. Sztornó aláírására nem jogosult a traktoros, hanem csak a szövetkezet elnöke, ökonómusa. agro­­nómusa. A szabály az, hogy akit a vállalat megbíz az áru leadásával, (el van hatalmazva aláírni az átvételi blokkot. Tehát ha nem akarjuk, hogy a traktoros írja alá a felvásárlási blokkot, ezt írásban kell közölni a felvásárló vállalattal s megjelölni, ki jogos a felvásárlási blokkot aláfrni, különben az érvényes. A sztornónál már nincs sző áru átadásról, tehát itt az árut előzőleg már átadó traktoros nem jogosult fellépni, mert nem ad át reábízott árut. A gyakorlati szakember írja e so­rokat tapasztalatból és ha betartjuk az elveket, nem lesz súrlódás, nézet­­eltérés, utólagos vita a beadások el számolásánál. Dr. K. Ö. Magyarországi tapasztalatok Integráció, kooperáció=szakosítás Az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek közös vállal­kozási irodájában szerzett információk alapján látogattunk el az Agárdi Állami Gazdaságba, amely az integrációs ás koope­rációs kapcsolatok egyik éld, mondhatnánk legjobb példája. Л vertikális integrációs és kooperációs kapcsolatok kialaku­lásának következtében valósul meg a szakosítás. Hozzá ha­sonló hazai példát nálunk még nem találunk. Az állattenyész­tésben például felhasználva az eddigi tapasztalatukat és fel­mérve a legelőnyösebb feltételeket, a sertéstenyésztés dom­borodik ki. A sertéshús termelésének a szolgálatába állították a növénytermesztést. A szántóterület 85 százalékán kukoricát termelnek, azonban a jövőben ezt egészen 95 százalékra eme­lik. A 11392 hektáros gazdaságban a nagyarányú szakosítás mellett csak néhány hagyományos vagy jól jövedelmező kisebb ágazatot hagytak. Például a gyömölcsészetet, a szőlészetet, s a 300 hektárnyi nádast. Az állattenyésztésben a baromfitenyésztés mellett évente 1000 tenyészfácánt is tartanak, melyektől 20 ezer tojást adnak el, és a lelőtt fácánokkal együtt egymillió forintot vételeznek be. Híres a komondor és a kuvasz kutya-teuyészetiik is, ame­lyek közül a legkiválóbbak sikeresen szerepelnek a kutya­­kiállításokon. Ezeket a kisebb termelési szakaszokat azért említettük meg, hogy szemléltessük: a szakosítás nem zárja ki ilyen termelési egységek fenntartását sem, habár ezek el­enyésző jelentőséggel bírnak az összbevétel szempontjából. Az Agárdi Állami Gazdaság tehát a kor követelményeinek megfelelően állítja át a termelést, de ugyanakkor ápolja a hagyományokat is. A fő szempont azonban mindig a gazdasá­gosság és ennek érvényesülése szabja meg, hogy melyik ter­melési ág részesüljön előnyben. Váncsa Jenő igazgató a gazdaság helyzetét úgy határozta meg, hogy a nagyarányú integráció és kooperációs kapcsola­tokkal — amelyek az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek között jönnek létre és túllépik már az ország hatá­rait is — sikerült kialakítani az iparszerú vállalati gazdálko­dást. A szakosítás és a kooperáció lényegesen hozzájárult a termelési eredmények fokozásához. Érdekes, hogy a szakosítás keretében kisebb egységek stabilizálódtak, amelyek az önálló elszámolás alapján gazdálkodnak. Az állami gazdaság szerve­zeti felépítése is az integrációs és kooperációs kapcsolatok szerint alakult ki. Az igazgatónak például van termelési, öko­nómiai, és a közös vállalkozásokkal foglalkozó helyettese. Ilyen munkaszervezés lehetővé teszi, hogy a polititkai- és szakképzettséggel rendelkező káderek a legnagyobb mérték­ben érvényesíthessék tudásukat. A gazdaságban tehát a sertéstenyésztés a legfontosabb és legtöbb bevételt eredményező termelési ágazat. Kiemelhető a punszt a szabó lesi szakosított zártforgós sertéshizlalő üzem, me­lyet a tervezés alapján egy év alatt építettek fel. A zártfor­góban lévő 600 kocától 2,2 évi ellési rotációval évente 12 500 malacot választanak el, amely lehetővé teszi mintegy 1200 tonna sertéshús eladását. A hizlaláshoz a kaposvári sertés­hibridet használják, mely igen jól értékesíti a takarmányt. Az új istállók üzembehelyezésével egyidoben folyik a régi épületek korszerűsftése is. A kocák jelentékeny hányada még a régi épületekben van. A gazdaság évente összesen 200 tonna hízósertést és 1000 kocasüldöt ad el. Az új telepek hízói a budapesti vágóhídon kettéhasítva sonkasertésként kerülnek értékesítésre. A szakosítás keretében újabb épületeket he­lyeznek üzembe és a meglévők korszerűsítésével együtt évente annyi férőhelyet biztosítanak, hogy 4000 tonna hízósertést adhatnak el. A baromfitenyésztésben is a rentabilitás elve érvényesül. A hízóbarnmfi tenyésztés például nem volt sikeres, kevés volt a haszon belőlük, ezért áttértek a tenyészállat nevelésre. Ma már 125 ezer tojótyúkjuk van és évente 18 millió keltető to­jást termelnek. Kiemelkedő a börgöndi baromfiüzem, almi 100 ezer húshibrid szülőpárt tartanak. A többtermelést elősegítő kooperációs kapcsolatokban kü­lön említhető az „Agrokomplexum“ munkája, amely össze­kapcsolja az állami szektort a szövetkezetivei. Ezt a szerve­zetet az agárdi, enyingi és a sárszentmikiósi állami gazdasá­gok hozták létre. Később társult hozzájuk nyolc termelőszö­vetkezet is. Ezen belül tervező irodával is rendelkeznek, mely egyben gyártó, beruházó és kivitelező üzem is. Oj épületek készítésére szerződést kötöttek Csehszlovákjával, és tárgyalá­sok folynak a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Jugoszlá­viával is. A „Futurfabrik“ a tervek szerint 33 nagy hústermelő kombinátot épít, ebből már 12 készen van. Az itt kikfsérletezett típus szerint építették fel például a zvolení és a koSinei hús­termelő kombinátot is. Amint a példák is bizonyítják, az integrációs és kooperációs kapcsolatok lényegesen hozzájárulnak a szakosítás kialaku­lásához, és ilymódon egyes termelési szakaszok lehető leg­nagyobb fokú korszerűsítésével lényegesen emelkedik a mun­katermelékenység. Többet, olcsóbban, kevesebb ráfordítással és nagyobb tiszta haszonnal termelnek. BÁLLÁ JÓZSEF Csomagok a tetőn Nyári idényben a külföldi utak­hoz, túrákra, vikendre nagyobb holmik és csomagok szállításához szint? nélkülözhetetlen a tetőcso­magtartó. A hazánkban gyártott és kap­ható típusok teljesen egyenran­gúak a külföldiekkel, sőt egyesek jobbak és célszerűbbek is. Nagyon praktikusak azok, amelyek köny­­nyen összerakhatók, kis helyen elférnek és aránylag olcsók. A felszerelést illetően kétféle rend­szer közül lehet választani. Vagy a tetőcsatorna hordja a súiyt, vagy a tető, melyre gumikorongok tapadnak. Ha elég erős a csatorna, melyet általában a tető lemezéből képeznek ki és nem egy külön felszerelt, esetleg alumínium rész, akkor ezt vegyük. Ellenkező eset­ben a gumikorongos megoldás célszerűbb. A csomagtartót úgy szereljük fel, hogy a tető első fe­lére kerüljön. A felpakolt csomagokat, még rö­vid útra is kötözzük le, mert el­lenkező esetben az elvesztésből származó káron kívül még baleset is származhat belőle, melyért az autós a felelős. A csomagtartóban egy ablakot szállítottak, mert jól feküdt a tartón. A kocsit követő másik autós látta, hogy nagyobb sebességnél az ablakot emelgeti a légáramlás. Figyelmeztetésül kürt- és fényjeleket adott, majd látva, hogy ez nem használ, előzni akart. A másik autós erre gyorsított, amitől az ablak felemelkedett a tetőről, majd a mögötte jövő ko­csi szélvédője mellett elsüvöltve a műútra csapódott. Tanulság az esetből, hogy ve­gyük észre, ha bármely okbői fi­gyelmeztető szándékkal jeleznek, és körültekintően járjunk el a ra­kodáskor. Még a kötözőzsinőr ts elszakadhat, vagy meglazulhat, különösen, ha súlyosabb és éles holmikat szállítunk. Rögzítés cél­jára jobban megfelelnek a hasz­nálhatatlan tömlőből vágott gumi­szalagok vagy az autós boltokban készen kapható horgokkal ellátott gumikötelek, melyek állandó hú­zást fejtenek ki. Óvatos vezető egy idő után megáll, ellenőrizni a fel­szerelést. Jó módszer, ha az oldal­tükröt — különösen, ha mindkét oldalon van — úgy állítjuk be, hogy abból megfigyelhető legyen a tetőn elhelyezett holmi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom