Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-12 / 32. szám

1972. augusztus 12. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 Mezőgazdasági tanulok bulgáriai üdüléséről HATVANÖTÉN BURGASZBAN A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének üdültetési szakosztálya ez idén is gondoskodott a mezőgazdasá­gi szaktanintézetek példás tanulóinak külföldi üdültetéséről. Ennek célja, hogy az ifjú mezőgazdászok — akik sikeresen befelezték tanulmányaikat — megismerhessék a szocialista or­szágok mezőgazdasági termelésének problémáit, s az illető ország kultu­rális, valamint történelmi nevezetes­ségeit. Így került sor egy 65 tagú tanuló­­csoport kéthetes bulgáriai üdülésére, Burgasz tengerparti városban és kör­nyékén. Várnában meg kellett szakítaniuk. Nemsokára ismét felszállt a repülő­gép, s hamarosan megérkeztek Bur­­gaszba, ahol vidáman, mosolyogva, hétpróbás repülőgéputasokként bú­csúztak a gép kísérő személyzetétől. A kellemes utazásért a repülőgép személyzetének ezúton is köszönetét mondanak! Már a bratislavai gyülekezőhelyen kitűnt, mily nagy az öröm és az uta­zási láz. Közülük sokan még nem Jár­tak külföldön, s repülőgépen sem utaztak. Tengert sem láttak. A buda­pesti Ferihegyi repülőtérig autóbusz­­szal tették meg az utat. Az izgalom csak növekedett a repülőtéren; a le­génykék, de főleg a lányok izgultak, egyesek meg féltek az óriás „alumí­nium-madár gyomrába“ lépni. De a Magyar Légiforgalmi Társaság (MA­LÉV) bájos légikisasszonyai segítsé­gével ez a félelem hamar elmúlt. És amikor a magyar élelmiszeripar ki­válóságait — csabai kolbászt és az ízletes szegedi magyar szalámit — szolgálták fel, már úgy érezték ma­gukat, mint egy előkelő étteremben. Az ifilégiutasok 9000 méter magasból figyelhették az alattuk elvonuló tá­jat ... Már nem is bánták, hogy a rossz időjárás miatt — Burgasz fö­lött nagy vihar vonult át — az utat Megérkezésük után az ifiknek két hétre Burgasz legelőkelőbb szállodá­ja, a Primurec nyújtott kényelmes szállást. Még aznap „megkóstolták“ a tenger sós vizét. Burgaszról röviden: Bulgária hato­dik legnépesebb városa, 120 ezer la­kosával. Az ország legjelentősebb kereskedelmi kikötője. Fontos keres­kedelmi, ipari, kulturális és közigaz­gatási központ. Számos gyógyforrás­sal rendelkezik. Tengerparti sétánya homokos. Nyáridóben jelentős idegen­­forgalmat bonyolít le. Külföldi, ven­dégei közül legtöbb a csehszlovákiai turista. A város legforgalmasabb ré­szei: a Május X sugárút és a Georgi Dimitrov tér, amelyen található az el­esett hősök emlékműve. Fiatal bará­taink tapasztalhatták, mily kegyelet­tel és szeretettel ápolja a bolgár nép nagy fia emlékét, aki most lenne 90. éves. város nevezetességeit: a történelmi városközpontot, a tengeri kikötőt, s a csodaszép tengerparti parkot. Meg­látogatták a híres tengerparti üdülő­­központot, — amelyet főleg ifjúsági munkabrigádok építettek —, s az en­nek közelében levő történelmi jelen­tőségű szigetvároskát Neszebart. Ezt az érdekes szigetvároskát tulajdon­képpen görög kereskedők építették. Ma a bolgár kormány jelentős anyagi támogatással felújítja a méreteiben nem nagy, de kultúrtörténeti szem­pontból annál jélentőcebb görögkeleti templomokat, amelyek egy része ro­mokban hevert. Fiatal barátaink meglátogatták a vasbeton szerkezetű „Chanszka Satra“ (a kán sátora) elnevezésű éttermet és mulatót. A hagyomány szerint itt állt a bizánci császár hadai ellen Neszebart védelmező bolgár kán sá­tora. A szövetkezeti tagok száma 780 fő, de csúcsmunkák idején 120 munkás segít a hegyi faivakból. A havi átlag­­jövedelem: 120—150 leva, viszont a traktorosok, gépkezelőké 220—250 leva (100 leva = 1237,18 Kčs j. A szociális gondoskodás kiváló. Ha­tári munkák idején a meleg ételt el­juttatják a határba is. A konyhakölt­ségek 40 százalékát a szövetkezet le­­dezi. A szocialista munkaversenyt ha­sonlóképp szervezik, mint minálunk. A versenygyőztesek közül mintegy hatvanan részesülnek jutalom-üdülés­ben. A tagság egynegyede évenként rövidebb gyógyfürdői kezelésben ré­szesül, főleg Burgaszban. Az említett község kétezer lakosú. A lakosok többsége új családi házak­ban lakik. A község könyvtárral és olvasóteremmel is rendelkezik, amely egyben kulturális rendezvények szín­helye is. Jogtanécsadó A kármegelőzésről és kártérítésről Fiataljaink üdülése főleg fürdéssel és napozással telt. Kis sportvetélke­dőket szerveztek, főleg az úszás tu­dományából. A bolgár fiatalokkal baráti jóviszony alakult ki. Labdarú­gó mérkőzésekre is sor került. A lányok és fiúk megtekintették a ... de itt is utat tört az új: a képen a bolgár földművesek itteni üdülője. A bolgár szövetkezeti parasztság életének és termelési problémáinak megismerése céljából megtekintették a fiatalok a Burgasztól 40 km re délre levő Jaszna Polyana községet. Ezen a dombos vidéken az itteni bol­gárok kiváló eredményeket érnek el. Mint tudjuk, 1970-ben Bulgária szer­vezetileg átépítette mezőgazdaságát: több tízezer hektáros mezőgazdasági komplexumokat hoztak létre. Egy ilyen agrokomplexum a Jaszna Polya­­na-i szövetkezet is, amelynek székhe­lye Primorie. Fiataljainkat érdekelte a szövetkezet termelési struktúrája, a mezőgazdasági termelés hatékony­sága, az állattenyésztés színvonala, valamint a szövetkezeti tagok társa­dalmi, kulturális és szociális hely­zete. A jasznapolyanaiak főleg búzát, ár­pát, kukoricát, őszibarackot és szőlőt termesztenek, ez utóbbi kettőt 210 hektáron. Míg a jó minőségű gyü­mölcsöt a felvásárló üzem útján ér­tékesítik, az esetleges fölösleget és a gyöngébb minőségűt a szövetkezet saját üzemében dolgozza fel. Ezt a szövetkezetei a termelési színvonalát tekintve a jő gazdaságok közé sorolhatjuk. A búza és árpa hozama 30 q/ha, a szemes kukoricáé 40—50 q/ha, a cukorrépáé meg 500 mázsa körül mozog. Az állattenyész­tésük kiváló. A tejhozam-átlag 3000 liter, s az évi tojáshozam-átlag 265 darab. Mezőgazdasági gépparkjuk: 22 ke­rekes és 8 lánctalpas traktor, 4 siló­­kombájn és 6 darab SZK—4 típusú aratőcséplő. Ez még a régi Neszebart idéző utcarészlet.. . Mezőgazdasági tanulóinkat a köz­ség lakosai, a szövetkezet tagjai sze­retettel és barátsággal fogadta. Fris­sen szedett, zamatos bolgár ősziba­rackkal vendégelték meg őket, amely­ből útravalóul is jutott. Köszönet a kedves fogadtatásért! Egyszer mindennek vége szakad. A mezőgazdasági tanulók üdülése is a végéhez ért. Amikor ismét 'repülő­gépbe szálltak, szomorúan búcsúzlak a Fekete-tengertől. Gyorsan landolt a lökhajtásos repülőgép, egy és egyne­gyed őrá múlva a Budapest—Feri­hegy-! repülőtéren voltak. Az üdülés végétért, de a szerzett tapasztalától-!, a sok sok élmény mara­dandó, amelyre fiatal barátaink so­káig boldogan emlékeznek majd vissza: az első repülöútjukra, Bulgá­ria vendégszerető, dolgos népére, a Fekete-tenger sós vizére, a locsogó hullámokra — a morajló tengerre. ALBIN BELKO Országos méretben első aratási ün­nepségét tartották július 23-án a tre­­mišovi járás Dvorlanky-i Efsz-ében, amelyen többek között a járási párt­­bizottság küldöttsége is résztvett, Jo­zef Gazdik vezetőtitkárral az élen. A pártbizottság küldöttségét őst szlovák népszokás szerint Ián Rôrinšik mér­nök, a szövetkezet elnöke kenyérrel és sóval fogadta. Ez az ünnepség egybeesett a szö­vetkezet megalakításának 15. évfor­dulójával, amelyre a lakosság alapo­san felkészült: megszépítették az ut­cákat, a házak homlokzatait, újra festették a kerítéseket, stb. Az efsz­­tagok megelégedésének és örömének hű kifejezője volt töobek között a tömegfelvonulás is. Aratóiinnepélv Dvoriankyban Jozef Gazdík ünnepi felszólalásában elismerését nyilvánította e dvorian­­kvl szövetkezeteseknek az idei ara­tási sikerekért, valamint annak a re­ményének adott kífelezést, hogy az illető közös gazdaság belátható időn belül a járás élenjáró szövetkezetei közé küzdheti fel magát. Ezt követően 33 efsz-tag másfél év­tizedes munkásságé erkölcsi elisme­réséül oklevelet vett át, amelyet a szövetkezel elnöksége adományozott. Délután labdarúgó tornára került sor a hazai csapaton kívül a sečov­­cet ígálszéc.si! és a prachovanyl labdarúgók vetélkedtek a díszes ara­tási koszorúért. Majd a labdarúgó­tornát népmulatság követte. —és— VII. Szlovákiai arató-ünnepély szeptember 2.-3. Nitrán A nitrai országos aratási ün­nepség előkészületei teljes ütemben folynak. Legutóbb a . mezőgazdasági újságírók klub­jának taggyűlése is ezzel fog­lalkozott, többek között. Ez a hagyományos, nagy mé­retű aratóünnepély egyben hasznos tapasztalatcsere Is lesz a mezőgazdasági üzemek, vala­mint a külföldi mezőgazdasági újságírók számára. Ez utóbbiak megismerkedhetnek hazánk szo­cialista mezőgazdasága fejlődé­sével, elért eredményeivel és távlataival. A mezőgazdasági újságírók klubja — abból a célból, hogy a külföldi újság­írók a lehető legkönnyebben tájékozódhassanak — augusz­tus 25-én tájékoztatási irodát nyit, s több nyelven nvújt isme­reteket. Az ünnepségek során kisebb sajtóértekežletekre. is sor ke­rül. Tehát a termékeny munka —a klub eddig mintegy 20 saj­tóértekezletet szervezett az 1972-es évben — Nyttrán majd tovább gyümölcsözik. Többek között, a gazdag ün­nepi műsor keretében a mező­gazdasági üzemek aratási ko­szorúinak versenyére Is sor kerül. Képünkön: a múlt évi aratási ünnepély egy díjnyertes aratási koszorúját, s az azt tartó csi­nos fiatal lányt láthatjuk. Szöveg és kép: Balia I. Minden jogszabály, a Munkatör­vénykönyv is szem előtt tartja a dol­gozók egészségvédelmét és a károk keletkezésének elkerülését a terme­lésben. Tehat a munkatörvényköny v kártérítésről szóló szakasza egyben részletezi az egészség-, illetőleg va­gyonvédelemmel kapcsolatos alapvető kötelességeket. E kötelességek meg­előző jellegűek, s vonatkoznak mind az üzemekre, mind a dolgo­zókra. Melyek ezek a kötelessségek? Mindenekelőtt az üzem — vagy vállalat — olyan munkakörülménye­ket köteles biztosítani, hogy a dol­gozók egészségük és anyagi javaik veszélyeztetése nélkül teljesíthessék munkafeladataikat. Hibákat, fogyaté­kosságokat a munkaadó üzem köteles kiküszöbölni. Hivatott a rendszeres ellenőrzésre, hogy a dolgozók károk keletkezése nélkül végezhessék a rá­juk bízóit munkát. Tehát meg kell teremteni az egészségre nem káros és biztonságos munkavégzés feltételeit. Olyan feltételeket, amelyek szavatol­ják a jó minőségű munkát, kultúrált környezetben, s elősegítik a dolgozók sokoldalú (szakmai-politikai) fejlő­dését. Az üzemek ezert törődjenek a gépesítés, illetőleg az automatizáció fejlesztésével, a munkaszervezés tö­kéletesítésével, a fárasztó munka könnyítésével, a munkahelyek ké­nyelmesebbé, otthonosabbá tételével, a gépek, szerszámok jobb elrendezé­sével. Ezen kfviil az üzem — vagy vállalat — köteles egészségügyi, illet­ve szociális berendezéseket létesíteni, s jól hasznosítani, s minőségüket rendszeresen javítani. Cgyszintén kö­telesek a dolgozók egészségvédelmé­ről gondoskodni, üzemi egészségügyi intézményeket létesíteni, s fenntar­tani, előírásoknak megfelelően. A munkakörnyezet javításával, a mun­kakultúra színvonalasságával párhu­zamosan a dolgozók munkaviszonya is egyre javul, teljesítményük meg­hatványozódik. A dolgozók kötelességei Ügy kell a dolgozónak munkálkod­nia, hogy abból sem egészségügyi, sem anyagi károsodás, sem jogtalan anyagi előny ne származzék az egyén ás a társadalom számára. Ha károso­dás veszélye forog fenn. a dolgozó­nak kötelessége a vezetőket értesí­teni. Ha az üzem kárét csak haladék­talan intézkedés hárítja el, a dolgozó köteles ezt megtenni. Csak abban az esetben nem köteles erre, ha fontos körülmény gátolja, vagy komoly ve­szélynek tenné ki magát, munkatár­sait, esetleg hozzátartozóit. Ha a szükséges munkafeltételeket nem teremtették meg a dolgozó szá­mára. úgy az köteles erről a feljebb­valóját tájékoztatni. A dolgozók kötelesek: 9 erejükhöz, ismereteikhez és te­hetségükhöz mérten, lelkiismeretesen dolgozni, feletteseik utasításait, az elvtársi együttműködés elveit betar­tani. # a rájuk bízott munka elvégzésé­hez teljes mértékben kihasználni a munkaidőt, s a termelőeszközöket, 9 betartani a biztonságos munka­végzés, az egészségvédelem és a tűz­megelőzés szabályait, óvintézkedéseit, 9 ez üzem munkaeszközeivel cél­szerűen bánni, védelmezni a társa­dalmi tulajdont, hogy meg ne rongá­lódjon, el ne hányódjék, tönkre ne menjen, s visszaélés be ne következ­­h essék. Ezen kötelességek tudatos teljesí­tése mind a dolgozók, mind a veze­tők, mind a munkahelyen tartózkodó más személyek egészségvédelme, va­lamint a társadalmi tulajdon védel­me szempontjából jelentős. Ugyanak­kor azok számára is, akik az üzem­nek szolgáltatásokat nyújtanak, vagy más dolgozókkal munkájuk közben kapcsolatba lépnek. E kötelességek teljesítésének elmulasztása nem kí­vánatos társadalmi következmények­kel jár. Az említett kötelességek kö­vetkezetes teljesítése nevelő hatású a dolgozókra .a társadalmi tulajdon iránti jóviszony kialakulására, az össztársadalmi érdekekre. Tekintettel arra, hogy a felelősség és a kártérítés kérdéseivel a Munka­törvénykönyv terjedelmesen foglalko­zik. az ezzel kapcsolatos kérdések magyarázatára — több olvasónk kér­désére — még visszatérünk. (dr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom