Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-24 / 25. szám
A GYÜMÖLCSFA ALVÓSZEMZÉSE A magról szaporított gyümölcsfa csak igen ritka esetben őrzi meg fajtatulajdonságát, ezért ivartalan úton szaporítjuk. Nálunk az ivartalan szaporítás (oltás, szemzés, dugványozás, bújtatás stb.) különféle módjai közül a legelterjedtebb az alvószemzés. Az alvószemzés ideje július—augusztus; a rügy a következő éV tavaszán hajt ki. Az alvószemzés elterjedésének oka, hogy a többi oltási móddal szemben könnyebben elsajátítható, a művelet kevés időt vesz igénybe, az eredés a legbiztosabb, az összeforradás pedig a legtökéletesebb. A szemzéshez az alanyt és a szemzőhajtást gondosan előkészítjük. A hajtást olyan termésfáról szedjük, amely magán viseli fajtajellegét, jól megtermékenyül, évrőlévre kielégítő termést ad, egészséges, edzett és erőteljes növekedésű. A siker alapja a nem túl gyenge, de nem is túl erős alany, amely legfeljebb 2—3 éves és ceruzavastagságú. Szemzésre azt az időpontot választjuk ki, amikor az alany nedvkeringése élénk és a héj a fás résztől könynyen elválik. Ha túl erős a nedvheringés, akkor ne szemezzünk, mert a szemek „megfulladnak'1. Gyakori, hogy az alany rosszul adja fel a- héját; ilyen esetben közvetlen szemzés előtt kapálással vagy öntözéssel mozdítjuk elő a nedvkeringést. Legbiztosabb a szemzés, ha az alanyban és a szemzőgallyban egyforma a nedvkeringés, de ha ez nem érhető el, akkor az alany nedvkeringése legyen élénkebb. A faiskolákban többféle gyümölcsfát szaporítunk, ezért a szemzést Saint Julien-szilva és a vörösszilva alannyal kezdjük júliusban s ezt követi a körte, majd a birs szemzése. (E. M. típusok) és a vadalma. Augusztus 5-e után sorra kerül a mandula, Myrobalán, vadkajszi, vadőszibarack, s legutoljára, augusztus 20-a után, a Mahalebb. Száraz időben korábban, nedves időjáráskor később kezdjük a szemzést. Legnehezebb a vadkajszi és a Mahalebb szemzéséhez megfelelő nedvkeringést találni, amit többszöri héjfelvágással állapítunk meg. Az alany előkészítése. Szemzés előtt legfeljebb 3— 4 nappal 15—20 cm magasságig az alanyról éles késsel levágjuk az oldalhajtásokat, s a port, sarat durva ruhával letöröljük. A szemzőim jtásokat közvetlenül szemzés előtt szedjük le: az idei hajtásokról minden levelet levágunk csak a szárát hagyjuk állítva vagy nedves rongyba csavarva védjük a kiszáradástól. A szem levágásához borotvaéles kést használjunk. Szemzésre csak a gally megfásodott keményebb alsó felén levő érett szemeket használjuk fel, mert az éretlen szemek nem erednek meg. A szemzés végrehajtásánál az alanyon. annak legsimább részén T-alakú bemetszést végzünk. A keresztvágás hossza az alany erősségétől függően 5—6 mm, a hosszanti vágás pedig 20— 30 mm lehet. A bemetszés után a szemzőkést megfordítjuk, s a kés végén levő tűrővei a metszés felső végénél a héjat megemeljük, hogy a fás rész tőle elváljék. Utána a szemzőhajtást balkezünkbe fogjuk, a jobb kezünkbe levő szemzőkéssel a rügy alsó vége felől megindulva a rügyet 1,5—2 ernes héjrésszel, az ún. szempajzzsal lemetsszük. Ezután a szempajzsot a fehnetszeŕt héj alatt toljuk be annyira, hogy a szem a hosszanti metszés közepén helyezkedjék el. A kész. szemzést puha rafiával szorosan bekötözzük, de a rügy szabadon maradjon. Oltóviaszt szemzésnél nem használunk. A beszemzett alanyokat 8—10 nap múlva átvizsgáljuk, s ha a szempajzson visszamaradt levélnyél érintésre lehullik és a szempajzs egészséges, zöld vagy barna, a szemzés megered. Ha a levélnyél a szempajzsra száradt, érintésre nem hullik le, akkor a szemzés nem sikerült. A megeredt szemzéseken a rafiát felbontjuk, esetleg el is távolíthatjuk. A meg nem eredteket pedig újra beszerezzük. A pőtszemzés megeredéséhez 2—3 heti meleg kell, ezért legvégső ideje: szeptember közepe. Ha tehát az ősz hűvös, pótszemzést végezni nem érdemes. Helyette a meg nem eredt szemzést tavasszal oltással pótoljuk. Alvószemzéskor a vadoncok lombozatát nem vágjuk vissza mindjárt, csak tavaszszal biztosító csapra. Ha a vadoncot szemzés után viszszavágjuk, a nemes szem kihajt, rendszerint nem érik be, s télen elfagy. Növényvédelmi lexikon ORTHOCID 50 — gombakártevők elleni készítmény. Hatóanyaga: 50 °/o-kaptan. A termés varasodása (Fusicladium) ellen alkalmazzuk az almafélék permetezésére virágzás előtt 0,3 % koncentrációban. Virágzás után 10—14 napos intervallumokban szükség szerint megismételjük a permetezést. Díszfák levélfoltossága ellen is alkalmazható 0,3 %-os hígításban azonnal, ahogy a betegséget felfedezzük. A tulipán „szürke penésze“ — Botrytis tulipae — kártevése ellen úgy védekezünk, hogy a hagymákat egy órára a kiültetés napja előtt 1,5 % töménységű Ortliocid 50-es készítménybe áztatjuk. Ha a tulipánon ismét a gombabetegség tüneteit észleljük, a kezelést megismételve, 0,3 %-os permetanyaggal kezeljük. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 29,20 korona. Bolti ára: 30 korona. Gyártja: Chémia — Bécs — Ausztria. ORTHO-PHALTAN 50 — a növények gombabetegségei elleni permetanyag. Hatóanyaga: 50 % folpet. Az Ortho-phaltan organikus fungicid széles használati lehetőséggel bír, gombabetegség ellen. A szőlő peronoszpőrája ellen 0,2—0,3 % töménységben alkalmazzuk. Az első alkalmazása még a szőlő virágzása előtt történik, majd 7—14 napos időközökben megismételjük. A szőlőszaporító iskolák anyagánál is hasznosítható hasonló töménységben június elejétől szeptember végéig, hetente megismételve. A szőlő szürkepenésze ellen szintén 0,2—0,3 % hígításban júliustól augusztusig védekezünk. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 33 korona. Bolti ára: 34 korona. Gyártja: Chémia — Bécs — Ausztria. ■ PEROZÍN 75 — gombák elleni védőszer. Hatóanyaga 75 % zineb. Az almafélék varasodása ellen ajánlatos 0,4 %-bs hígításban alkalmazni. Virágzás előtt, azt követően 10—14 napos időközönként ismételjük a kezelést. Szőlőiskolákban 0,4 % koncentrációja hatásos a peronoszpőra ellen. Hetente megismételjük a permetezést, június elejétől szeptember végéig. Zöldséges vagy dísznövényeken megjelenő gombák foltossága esetében 0,3 %-os hígításban alkalmazzuk a betegség megjelenése idején. A szőlő peronoszpőrája ellen az első 2—3 permetezésre a Perozínt 0,2 % hígításban Kuprikollal együtt (0,5%) alkalmazzuk. ' Felhasználható burgonya és paradicsom kezelésére is, burgonyavész ellen hektáronként: Perozín 1,25 kg, Kuprikol 3 kg. Alkalmazásánál vegyük ügyelembe az előrejelzést. A lisztharmat jellegű gombabetegségek ellen nem véd. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 21,30 korona. Bolti ára: 22 korona. Gyártja: Agría — Bulgária. Nyílt levél A közelmúltban szerkesztőségünk levelet kapott Kovács Lajos lučeneci (Losonc) méhésztől. Levelében .írja, hogy a Kertészet — Méhészet szakmelléklet IX. számában Németh László a „Porcukor etetéséről“ foglalkozó cikkben több esetben Kovács nevet használt. Hogy féreértés ne essék, tudatjuk olvasóinkkal, hogy Kovács Istvánról van szó, aki magyarországi levelezőnk (Űrhalom). Továbbá az említett cikkben János helyett József nevet ír-3. Kevés gonddal termelő családdá fejlődhet. I. Alkotása nem jelent külön kiadást, A TARTALÉK CSALAD HASZNÁRÓL V 1. Kiváló anyát bárhol felhasználhatjuk. 2. Bármikor számíthatunk rá, ha fedett fias lépekre van szükségünk más család erősítése végett. tunk Szalatnay vezetéknévve Sajnos mi a névcseréről net tehetünk, mivel a cikk szerzőj Józsefet írt. Nem tudhatjuk, hogy a szel ző véletlenül, vagy meggyőzi désből írta-e a József neve Minden esetre figyelmeztetjü lapunk többi levelezőjét t hogy főleg a számokra és а nt vek írására fordítsanak nag gondot, mert a hibás közié nekünk is kellemetlen. SZERKESZTŐSÉ A tartalék családok készítésének sok módja van. Én mindig közvetlenül az akácméz pörgetése után alkotok tartalékot a fészekmézkamrás kaptár hátsó szakaszában, általában petéző anyával, vagy kiváló családtól származó érett bölcsővel, egy-kfct fias léppel, valamint teljes lépkészlettel. Ez a módszer számomra azért előnyös, mert akác alatt a hátsó szakaszban kialakult fészek, s a kis nyitott kijáró forgalma magától kínálja, hogy ezt a helyzetet a kis család megalkotásával fenntartsuk. A két szakaszt sokszor egyelőre Csak a rács mellé függesztett 2—3 üres léppel választom ketté. A méhek nem húzódnak előre, ha fias lépők van, hanem a nyár folyamán családocskát alkotnak, sokszor a nagy család készletéből táplálkozva. Amikor aztán a kis család anyja már kitűnően petézik, a rácsot választóval zárom el. Augusztusra a most már tartalékul szánt kölyökcsaládnak általában 4—5 fias lépe van. Ettől kezdve a törzsekhez hasonlóan kezelem. Augusztusban serkentem, s ha szükséges, élelmét kiegészítem. Számukra az augusztusi serkentés hordástalan időben fontosabb, mint a törzseké. Ezzel teremtjük meg a jó telelés, a kiváló tavaszi fejlődés feltételeit. A tartalékokból hasznot remélünk. Nem kilókban mérhető mézet, hanem népet, Hasítást, anyát. Ezért kell számukra bőven gondoskodni a szükséges feltételekről. Kevés, öreg népű, rossz anyás tartaléktól senki sem várhat eredményt, de a jó erőben levő, elég élelmű, jó anyás tartalék-család csodára képes.-Ezt a csodát szemléltetem egy felvételsorozattal is. A felvételek egy tartalék család fejlődését mutatják az első tavaszi vizsgálattól egészen júliusig. Az első tavaszi vizsgálatot 1970. március 22-én tartottam. A bemutatott tartalék 5 keretet takart, egy kereten volt kis terjedelmű fiasítása, méze elég, a törzs felé eső oldalon egész fedett léppel. Egy fészeklépét az 1. képen láthatjuk. Azután hosszas fogságra ítélte az időjárás méheimet. Nem aggódtam. A népesség az őszi serkentéstől megfelelő, a tartalékoknak is elég a mézük, tehát hosszú, hűvös tavaszon is jól fejlődhetnek. A következő vizsgálatom egy hónap múlva: április 22-én volt a korai virágzás (fűz, mandula) kezdetén (2. kép). Egy hónap alatt szépen fejlődtek a tartalék családok, bár hűvös volt. Meglepett, hogy fiasításuk terjedelme a törzsekének szintén mozgott, illetve alig maradt mögötte. Ezután április 27-ig az időjárás hűvös, de a fejlődés töretlen (3. kép). A fészek terjeszkedik, a fiasítás terjedelme nő. A gyümölcsvirágzás hosszú volt. A tartalékok kb. május 15-re-fejlődtek annyira, hogy sor került a megcsapolásukra. A bemutatott tartaléknak 5. fias lépe volt (4. kép). Egy-egy fias-- lépet vettem el tőlük néppel együtt a törzscsaládok erősítésére, s helyettük petézésre alkalmas szép kiépített lépeket adtam. Egy hét múlva, május 22-én a tartalék családnak 6 fiasításos lépe volt, a többinek általában 5. Most sor került a tartalékok feloszlatására, illetve új kaptárba helyezésére. A tartalék családokat anyával, 3 íiasításos léppel új kaptárba raktam. A fölösleges 2—3 fias lépet népestől a törzseknek adtam, illetve azokat a törzseket is megcsapoltam, ahol tartalékok voltak a hátsó szakaszban. Tőlük egy-egy fias lépet vettem el népestől, mivel túlságosan fejlettek voltak, s számítanom kellett a tartalék családok kijáró méheire is, hisz azok is a törtörzseket erősítették. Akácból az első súlygyarapodás május 2-án volt. A tartalékok teljesítménye már eddig is szép: átlagosan 3 fias lépet adtak néppel együtt, ezen kívül még maradt náluk 3. Még figyelemre méltóbb az új kaptárba helyezett tartalékok sorsa. Akácon műlépes keretekkel bővítettem őket. Május 20-ra már a hetedik kereten dolgoztak, június közepére a 11. keretüket építették, 8 lép fiasításuk volt, s a cikkben bemutatott tartalék július 24-én sajnos meg is rajzott nyitott bölcsőkről. A múlt évi augusztusi serkentésen kívül nem etettem, akácvirágzás kivételé■ vel számottevőbb hordás nem volt. Minden 10 család mellett 2 tartalék fenntartása az, ami nem ró a méhészre nagyobb kiadást, s biztosítja a törzsek zavartalan munkáját. (M)
