Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-24 / 25. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. június 24. agyarországon is komoly erőfeszítések történnek a termelés koncentrációjára. Évröl-évre nagyobb termelési egységek és kooperációs vállalkozások jönnek létre. A kooperáció terén többféle küldetést tűznek ki célul. Mi egy olyan kooperációs vállalatot látogattunk meg, amely a termelés korszerűsítését, az új technológia lehető leggyorsabb alkalmazását valósítja meg a gyakorlatban. A budapesti Városmajor utca 28—30. szám alatt székel az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának irodája (ISV). Mivel előzőleg sokat hallottunk a vállalat tevékenységéről, a kíváncsiságtól hajtva, számos kérdést intéztünk Fegyverneky Sándor igazgatóhoz és dr. Baltay Mihály főtechnológushoz. A válaszokból elénk rajzolódott tevékenységük és értesüléseket szereztünk távlati terveikről is. A vállalat négy évvel ezelőtt jött létre és 54 termelőszövetkezet, valamint néhány állami gazdaság és más állami mezőgazdasági szerv a tagja. A tagüzemek fejenként 200 ezer forint tagdíjat fizetnek. A beszélgetésből megtudtuk, hogy az iroda nagyon is szoros kapcsolatot tart a gyakorlattal, a termelőüzemekkel, és az egyes épülettípusokat közös erőfeszítéssel tökéletesítik. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása következtében uiyan ólakat építenek, amelyek megfelelnek a világszínvonalnak is. Mivel a közös vállalatnak komoly pénzalapja van, az épületek beruházási költségét is abból fedezi. Tehát az illető üzem például akkor is építhet, hogyha átmenetileg nincs elég pénze komolyabb beruházásra. Az iroda szakembeiei állandóan keresik, kutatják, melyik üzemben lenne gazdaságos új istállót építeni. Egyik előfeltétele például, hogy a mezőgazdasági üzemnek a leendő nagyhizlaldát önerejükből lássák el abraktakarmánnyal. Tehát ezen a téren termelés közben nem lehetnek zavarok. A kísérleti csoport már kialakította a legmegfelelőbb épülettípusokat, valamint a legkorszerűbb termelési technológiát. Természetesen ezeket állandóan tökéletesítik. Forradalmi változást hajtottak végre az építőanyag-készítésben. Könnyű elemeket gyártanak. Ilyen épületelemekből egy hét alatt fel lehet építeni egy 600 férőhelyes sertésólat. Az így készült épület kitűnően megfelel nyúl- és baromfitenyésztésre is. Egyébként az iroda kísérleti részlege az iparszerű sertéstenyésztés mellett irányt vett arra, hogy a lehető legkorszerűbb technológiával és a legmegfelelőbb ólakban tenyésszék a nyulakat, pe-Magyarországi tapasztalatok csenyebárányukat és a borjakat. Uiyan hatalmas elkézelésekről van szó, amelyek forradalmositják a hústermelést. Erre rendkívül nagy szükség van, mert az ötéves tervben a „hősprogram“ keretében lényegesen több húst termelnek, mint azelőtt. A jó minőségű magyarországi hústermékek után egyre nagyobb a kereslet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy' hatvan államba szállítanak félkész vagy kész hústermékeket és konzerr vet. Az ötéves tervidőszakban a kivitelt 7,3 százalékkal növelik. A hústermelést tehát fokozni kell, azonban a fiatalok közül egyre kevesebben akarnak dulgozni arz állattenyésztésben, és ezért született meg az a törekvés, hogy a lehető legkevesebb fizikai munkával, természetesen kevesebb munkaerővel, a termelési folyamatok korszerűsítésével, az eddiginél sokkal jobb, kulturáltabb körülmények között végezhessék munkájukat a dolgozók. Röviden a termelés automatizálásáról van szó. A vállalat tevékenysége nemcsak abban merül ki, hogy kidolgozza a különböző méretű és rendszerű, korszerű üzemeltethető sertéstelepek teljes kiviteli tervét, hanem — amint már mondottuk — lebonyolítja a beruházásokkal összefüggő problémákat is, pénzt előlegez — műszakilag irányít, ellenőriz, gondoskodik a gépi berendezésekről és felszerelési tárgyakról, műanyagpanelleket, épületeket készít. Ezenkívül szaktanácsot ad a telepek dolgozóinak kiképzéséhez, a takarmányozási eljáráshoz, a tenyészanyag beszerzéséhez, és a végtermékek értékesítéséhez is. Tehát kumplex programról van szó. Az eddigi eredmények szerint a hízósertések 3—3,5 kg abrak fogyasztása után híztak naponta egy kilót. A termelés zárt forgóban történik. Egy komplex egységben 360 koca van és évente 6500 hízót értékesíthetnek megfelelő vágósúlyban. Szigorúan meghatározzák a sertések fajtáját is. Mivel egyre nagyobb a kereslet a sonkasertések után, a belga Landrace hússertés kereszteződéséből tenyésztették ki a kaposvári hibridet (Kahib), amely igazi hússertés. Az ilyenfajta hibridsertés darabonként 110 kg-os átlagsúlyban 350 forint tiszta hasznot eredményez az üzemnek. Az egyre szélesedő kooperáció keretében irányt vettek a feldolgozásra is. Az üzemeknek már eddig is voltak kisebb vágóhídjai, de ha üzembe helyezik a legkorszerűbbeket, évente 200 ezer hízósertést vághatnak le és szállíthatnak tovább félkész vagy kész hústermék formájában. A központi tájékoztató után megszemléltünk néhány korszerűsített, illetve kísérleti hizladát, és meggyőződtünk róla, hogy a termelés tényleg iparszerüen történik. A gondozók többnyire a műszerpultoktól irányítják a munkát. A trágya eltávolítására nagyon érdekes kísérletet láttunk. A folyékony sertéslrágyát bálozott szalmával itatják fel. így távolabbi helyekre is elszállítható a sertéstrágya. Természetesen a korszerűsítés csak akkor fizetődik ki, ha csökken a termelési költség is. Ezt is szem előtt tartják minden hizlaldában. Az egyik zártforgóban például lényegesen csökkentették a kocák takarmányfogyasztását. A malacokat már 4—6 napos korukban elválasztják és ilymódon megközelítik 30 százalékkal kevesebb takarmánykeverékre van szüksége az anyaállatnak. A malacokat olyan szakszerűen gondozzák, hogy az elhullás mindössze 2 százalék volt és 75 napos korukban elérték a 3U kilós súlyt. Az 2030 kocától átlagosan 22 malacot választottak el egy év alatt. Ez bizony csúcseredmény. Az ISV tehát forradalmi szerepet tölt be az állattenyésztési termelésben és sokoldalú tevékenységével hozzájárni a magyarországi húsprogram teljesítéséhez. A vállalat nem zárkózik gl a szocialista országoktól, sőt a KGST keretében együttműködik Csehszlovákiával, a Szovjetunióval, Romániával és a jövőben még további országokkal is. A kölcsönös előnyök alapján például magyar részről Csehszlovákiának az ISV rendszerű komplex sertéstenyésztő telepek szállítását javasolják, csehszlovák részről pedig kooperációs alapon juhtenyésztő telepek szállítását tartják lehetségesnek. Ez csak egy példa, azonban a kibontakozó kooperációban több közös alkotás jön majd létre. Az ISV tehát már átlépte az ország határait, és hozzájárul más országok állattenyésztési termelésének ipari szintre való emeléséhez is. BÁLLÁ JÓZSEF afrikai p A világ egyik legszínesebb városában, az ötmilliós Kairóban esténként az egyik útvonal forgalma megtöbbszöröződik. Az utat Avenue des Pyramidesnek hívják —• és kétoldalt nagyobbrészt misztikusan megvilágított éjszakai mulatók, dancingok szegélyezik, melyekből hangulatos keleti zene foszlányai hallhatók, egészen az úttestig, mely Gizeh (Giza) felé halad. Gizeh —■ ma Kairó egyik déli külvárosa, az autók a házak között állnak meg, de innen pár lépésnyire feltűnik a világhírű fennsík, melynek előtérében egy hatalmas szfinksz, hátul pedig egymás mellett három egyre kisebbedé, de fgy is hatalmas mellette levő Chefren (Rachefob) fáraóét, aki az előzőnek fia volt (a piramis 136 méter magas), a harmadik, a legalacsonyabb fenéikül azonban az ókor hármas geometriája nem volna Nem csoda, hogy a bizánci Fiion, aki értekezést írt De septem orbis spectaculis — „A világ hét csodája“ címen, első helyre a csodák közt éppen ezt a piramist helyezte. A fáraók álmát őrző szfinksz Gizehben. Természetes, hogy az első számú világcsoda rengeteg látogatót vonz, de mégsem a véletlen okozta a piramisokhoz vezető sugárút fokozott esti forgalmát, hanem az, hogy itt — mikor a nap leszállt — előadást mutattak he „Són et Lumiére“ — „Hang és fény“ cím alatt. Szerény személyem is azért ült az egyik suhanó autóban, hogy ezt az előadást megtekinthessem. Persze, a nézőtér nem volt más, mint egymás mellé sorakozott székek az egyik szabad térségen — közvetlenül az emberfejű oroszlán előtt, melyet Herodotos szfinksznek nevezett el. Az emberek nagyobbrészt plédekkel takarták be lábukat, esőtől itt nem féltek, hanem az éjszakai hidegtől, bár nappal nyitott ingben jártunkf Maga az előadás angol nyelven folyt, de minden este más nyelven — az angolon kívül francául, németül és persze arab nyelven is. Megvártuk, míg egész sötét lesz. s mikor a hold vörös tányérja már lassanként feltűnt a piramisok között — kigyulladtak a fények is. A szfinksz vérvörös, kárminos szíribe borult, a piramisok eleinte fehérek voltak, de lassankínt azok is más színekbe öltöztek, melyek állandóan változtak a kék és zöld felé, pompás színeffektusokban. A hangok hol a szfinksz, hol a piramisok felől hangzottak. A szfinksz elmondotta, hogy már ötezer éve tekint hajnalon-' ként innen a napfelkeltére. Lábainál ott állottak Nagy Sándor, Cézár, Napóleon. A narrátor hangja elmondta, hogy Cheposz az emberi történelem leghatalmasabb síremlékét állította itt fel, és azon a területen, melyen a piramis szétterjed, fel lehet egymás mellett építeni a római Szent Péter templomot, a londoni Szent Pál templomot, a Westminster! katedrálist és a firenzei , meg a milánói templomokat. Elmondotta, milyen volt a fáraó koronázása és temetése. Milyen volt I.Tuthmozis álma, melyet a szfinkszre véstek, és milyen Haramkis temploma. Ki volt Amenofis, Kleopatra, Nefrettt vagy Tuth Ankh Amon. Hogy találta meg Napoleon egyik tisztje 1799-ben Rosettánál azt a követ, melyre Ptolemaios hirdetményét két nyelven — egyiptomi hieroglifákkal és görögül — jegyezték fel, és hogyan fejtette meg ennek segítségével a francia Champollion az egyiptomi írást. Az idő — fejezte be a beszédét a szfinksz — mindent porba és feledésbe dönt, de a szellem örök maijad! Hang és fény — semmi más nem volt a gizehi piramisok tövén, és mégis felejthetetlen maradt ez az est. Nem tudtam szabadulni a benyomásoktól! Nem segített az a finom egyiptomi konyak sem, melyet aztán a sugárút egyik bárjában eresztettem le kiszáradt torkomon. Mártonvölgyi László AZ AGYSEJTEK HANGJA Szovjet tudósoknak sikerült „meghallgatniuk“ az agysejtek, a neuronok villamos kódját. Csaknem láthatatlan wolfram elektródok segítségével idegsebészeti műtétek során behatoltak az agykéreg szerkezetébe és ezen a módon rögzítették mind az egészséges, mind pedig a beteg sejtek „hangját“. Hasonló vizsgálatok céljaira eddig 50 mikron átmérőjű elektródokat használtak — az új szovjet mikroelektródok a hajszálnál is sokkal vékonyabb fém szálak: átmérőjük mindössze egy mikron. Az effajta mikroelektródos vizsgálat mind az agykutatás, mind pedig az idegsebészeti betegségmegállapítás szempontjából nagy jelentőségű. EGYIPTOMI VÄZA AZ URALBAN „Artaxerxes. a Nagy Király“ — ez a hieroglifás felirat olvasható azon az alabástrom vázán, amelyre szovjet régészek bukkantak rá az Uraiban, Orszk városa közelében. A váza egyik fülén ugyanilyen jelentésű felirat olvasható ősi perzsa és akkád nyelven. A váza azokból az időkből származik, amikor az ősi Egyiptom része volt a «perzsa birodalomnak, Artaxerxes uralkodása alatt jo. e. 465 — 424). Arany függőt, gyöngyöket, bronzedényt és közép-ázsiai eredetű vázát is találtak a sírban, amely a kutatók feltevése szerint egý szarmata nemesasszony nyugvóhelye. Hogy miként került az ősi egyiptomi váza a sztyeppéi nomádokhoz? — erre a kutatóknak több feltevésük van. A legvalószínűbb, hogy egy szarmata lovas az ősi perzsa királyok hadseregében szolgált és jutalmul ajándékot kapott a királyoktól. Közöttük lehetett az alabástrom váza is. SZUPERGYORS HEGESZTÉS Az Ukrán Tudományos Akadémia Patonról elnevezett hegesztéstechnikai intézetében kifejlesztett automata rendkívüli termelékenységgel készít végtelen csöveket a gépkocsik hűtőihez. A 0,15—0,2 milliméter falvastagságú csövek hegesztésének sebessége eléri a percenkénti 120 métert. Egy másik új technológiájuk a hőcserélők gyártásának termelékenységét növeli meg. A nagyfrekvenciás berendezés hegesztési sebessége itt eléri a perceukénti 16—60 métert. Bordás hűtőcsövek alkalmazása révén jelentősen sikerült csökkenteni a fémfelhasználását. FÖLD ALATTI JÉGTÉRKÉPEZÉS Szovjet geológusoknak újfajta egyenáramú mérési módszerrel sikerült vastag jégrétegeket kimutatniuk az altalajban a Bajkálun túli Szeja folyó völgyében. Az új ellenáilásméréses módszer lehetőséget nyújt a föld alatti jégrétegek mélységi elhelyezkedésének és kiterjedésének pontos feltérképezésére. A Szeja egyik mellékfolyójának partvidékén például 2—4 méteres mélységben olyan jégréteget fedezett fel a műszer, amelynek vastagsága a 2—5 métert is elérte. A próbafúrások mindenben megerősítették a műszeres mérés eredményét. Az új eljárással ezentúl nagy pontossággal meghatározhatják a kozetrétegekbe zárt jégmennyiséget. и piramis emelkedik. Igen, megérkeztünk a híres gizehi piramisokhoz. Az első, legmagasabb piramis {140, eredetileg 146 méter magas) Cheopsz (Chufew) fáraó nevet őrizte meg, a teljes) Mykerm (Menakuere) fáraó nevét őrizte meg. Nem ezek voltak Egyiptom első piramisai. Megnéztem Szakkarában az elsőt, melyet a híres egyáptomi építész és matematikus Imhotep-Dzoszer fáraó tiszteletére és megbízásából emelt — ez 60 méter magas volt. Ez volt az első újszerű temetkezési helye a fáraóknak, mely aztán hagyománnyá vált igen sok fáraó-utódnál. A Cheopsz piramist körülbelül i. e. 2530-ban emelték, s 100 ezer munkás dolgozott rajta. Körülbelül hatmillió tonna követ használtak fel közben és ha azokat sztészednék, úgy egész Franciaország körül kőfalat lehetne belőlük építeni. ,SON ETLUMIÉRE'
