Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-10 / 23. szám

Az anya kifejlett nős­tény. Hossza 20 — 25 min. Kikeléskor a súlya 175— 240 in«, utána 3-4 napig a súly állandóan csök­ken, annyira, hogy a ki­kelés pillanatában már 240 mg súlyú anya három nap múlva csak 188 mg súlyú lesz, tehát testsú­lyának a 23 %-át három nap alatt elveszíti. A súlycsökkenés lehetővé teszi az anya fürge moz­gását és gyors repü­lést — a nászrepüiés al­kalmával. A megtermé­­kenyülés után az anya súlya 225 -290 mg, tehát a kikelés pillanatában mért anya 50 mg-al nö­vekedik. A munkásoktól annyi­ban különbözik, hogy nincs gyfíjtőszerve (láb­kosár) és viasztermelő mirigye. A munkások ful­lánkján 10—12 fűrészfog található, míg az anyáén csak három. Az anya a fullánkját csak petera­káskor használja. Nagyon ritka eset, amikor szú­rásra, de akkor is vissza tudja húzni a fűrészfo­gak hiánya miatt. Az anya a sejtekbe termé­keny és terméketlen pe­téket rak, ezáltal a csa­ládban fenntartja a bioló­giai egyensúlyt a dolgo­zók és a herék között, vagyis a nőstények és a hímek között. A petera­káson kívül nem vesz részt a család egyéb munkájában, hosszabb ideig önmagát táplálni sem képes, — a munká­sok etetik. A téli nyugalmi idő­szakban, a peterakás megkezdését az időjárás nagyban befolyásolja. Legtöbbször februárban kezdi, amit állandóan nö­vel úgy, hogy petézésé­­nek tetőfoka napi 2500 pete, ami nagyobb mint az anya súlya. A nyár vége felé a peterakást állandóan csökkenti, és szeptember vége felé be­szünteti. Egy éven ke­resztül az anya mintegy kétszázezer petét rak. Az anya normális fej­lődési ideje 16 nap. Há­rom napig pete, öt napig fedetlen álca és nyolc napig fedett álca és báb. Az álca a pete lerakása tói számítva a 13-ik na pon alakul át bábbá, vagyis az anyabölcső be­fedésétől számítva az ötödik napon. Az átala­kulás ideje alatt az álca a legérzékenyebb, úgy hogy az anyabölcső leg­kisebb mozdításánál is az álca elhal. Az anya fejlődését a magasabb hőmérséklet gyorsítja, az alacsony lassítja. A 35 fok a legkedvezőbb. Ha a méhek nem tudnak elég meleget tartani, a fe|lődés vontatott. A pe­téből három nap helyett sokszor 5—6 nap múlva kel ki az álca. Az anya fejlődése 18—20 napig is elhúzódhat. Az alacso­nyabb hőmérséklet, és az anya fejlődésének meg­­lassulásával az anyu szervezetében károsodá­sok jöhetnek létre, ami élettartamát csökkenthe­ti. Ha az anya a báb, vagyis a fejlődésének a 14—15 ik napjában fej­lődik alacsonyabb hő­mérsékletnél, szárnya nem fejlődik ki (sodrott szárnyú anya) így haszna­vehetetlenné válik. Ilyen esetek fordulhatnak elő, a bölcsők korai kalitká­­zásánál, vagy az anya­bölcső áthelyezésénél gyenge családokhoz. Az álca fejlődése 32 C fok­nál már megszűnik — elpusztul. A méhek nem sokkal a kikelés előtt lebontják a viaszfödelet és a böl­cső végének viaszfalát. Ettől kezdve csak a báb­ing határolja a bölcső végét. Az ilyen érett böl­cső vége lecsapott és sö­tét. A fejlődő anya való­színűleg több levegőt kap a szabad gubón. Ez a legbiztosabb ismertető jele az érettségnek, amit kihasználhatunk a raj­­- bölcsők, vagy csendes váltásból származó böl­csők áthelyezésénél. A bölcsők végéről kikelés előtt a viasz eltávolítás nem szükséges, mivel a mesterséges keltetésnél, vagy a bölcsők kalitká­­zásánál ezt a műveletet a méhek nem hajtják végre, mégis az anyák kellő időben, károsodás nélkül kikelnek. Megfi­gyelésem alapján azt ta­pasztaltam, hogy a viasz­födél lebontását külön­böző családok, különböző­képpen végzik. Egyes csa­ládok a bölcsőről a kike­lés előtt túlságosan le­bontják a viaszfödelet, mások csak a bölcső vé­gének a viaszfalát, de vannak családok, hogy ezt a műveletet teljesen elhanyagolják. Valószínű, hogy az oka bizonyos öröklódési tényezők, amiü a fajok keveredésével szereztek. Mi szabályozza az anyává fejlődést? A kí­sérletek szerint a táplá­lékban (pempőben) kell keresnünk annak az okát, hogy ugyanabból a fiatal álcából kétféle nőstény (anya vagy munkás) fej­lődik. Az anya- és mun­kásálca pempöje külön­böző összetételű. De erre vonatkozóan a kísérlete­zők véleményei is meg­oszlanak. Abban azonban megegyeznek, hogy az anya a kikeléstől számít­va minél hamarabb anya­bölcsőbe kerül és anya­­pempőt kap, annál töké­letesebb, nagyobbsúlyú és több petevezetékkel rendelkezik. Örösi Pál professzor 1964-ben meg­állapította, hogy a pe­tékből kelt anyák 80 bo­ának 300, az egynapos álcából neveltek 50 % s a kétnapos álcákból nevelt anyák 39 %-ának volt ugyanannyi petevezetéke. Az anyák súlyának a vizsgálatánál a petéből nevelteknél a 61 % a el­érte a 220 mg-t, míg az egy és fél napos álcák­ból nevelteknek csak a 13 %-a érte el a 220 mg-t. Az anya és a mun­kás fejlődésének a szét­válása álca korban 3,5 nap múlva szűnik meg, vagyis az álca kikelésé­től a negyedik nap. A 3,5 naptól idősebb álcá­ból már anyát nem ne­velhetnek, mivel a mun­kások az álcát a harma­dik naptól már virágpor­ral is etetik. Ezzel szem­ben az anyaálca ezt a táplálékot a harmadik nap után sem kapja. Igaz, hogy az anya- és a munkásálca etetése az első három napban ha­sonló, mégis minőségileg vagy mennyiségileg kü­lönbözik. A kikelés után egy két óra múlva eset­leg félnapos álcák áthe­lyezése a peteáthelyezés­sel szemben, lényeges különbséget nem mutat, de később minél idősebb az álca, annál nagyobb a különbség az anyák fej­lettségében. A petézés időszakában az anya megakadályozá­sa a petézésben károsan hat az anya egészségére, sőt rövidíti az anya éle­tét, tehát az anyák hosz­­szabb időre való zárva tartása káros. A fiatal anyáknál ez a károsodás nem mutatkozik annyira, mint már az idősebb anyáknál. A pároztatóból a petézés megkezdése után kivett anyáknál az öt, illetve a tíznapos fog­ság nagyobb visszaesést csupán az első 12 nap­ban okozott. Teljesítmé­nyük olyankor 66, illetve 63 %-ra csökkent. ANTAL ZOLTÄN, Idős kora ellenére A jelenem (Gímes) Molnár jános bácsit nem csak a falu ban. hanem a környéken is jól ismerik. Hetvenéves kora eile nére fiatalosan mozog a uiéli kaptárak körül. — De ne vág junk a dolgok elébe. Parasztos formájú kiesi háza mellett, tíz árnak megfelelő kertjében vannak elhelyezve a kaptárak. A liléiteket még gyér mekkorában szerette meg. Alta Iában tíz család méhet gondoz Tehát a kert minden árjára jut egy család. A családok számát nem növelte. Egyrészt, mert nem állt módjában, másrészt távol a falutól (Lipt. Mikulás Pov. Bistrica) segédmunkásként dolgozott a kőművesek mellett, és így nein jutott rá ideje. Ma pedig már eljártak felette is az évek. jános bácsi nem vándoraié hész. A kertjében található gyümölcsfák s néhány akácfa biztosítja javarészt, a méhek számára a virágport és a nek tárt. Az elmúlt évben a hűvös idő ellenére, családonként nyolc kg mézet sikerült elérnie. Ha a méhek rajzanak kiszáll nak a kaptárakból a fákra, s ott egy csunióban valamelyik ágon fürtöt alkotnak. Ilyenkor ha leszedik ókét. másnap vagy harmadnap ugyanazon a helyen verődnek össze. Kísérletképpen jános bácsi azon a helyen lépet helyezett el. Bízik benne, hogy a kísérlet sikerrel jár s a iné hek ráinennek, ami által keve sebb fáradozással vissza lehet vinni őket a kaptárba. Azunkí vül az ismert kaptártipusokon változási eszközölt olyan for mában, hogy az ő kaptárjait felülről és oldalról is lehet ke zelni. Így a (épeket iigyesseb ben el tudja helyezni és kiiny nyebben fér hozzá. A miilépek közé mindig egy kiépített lépet helyez el. Ez nagyon fontos, mi vei ha bő mézliordás van akkor megtörténhetne, hogy az egyik műlépet vékonnyá, a másikat pedig vastaggá építenék. To vábbá a tartalék lép láda bel sejét a nyári időszakban, min­den két hétben fertőtleníti az élősködők ellen. A leírtak után láthatjuk, hogy jános bácsinak idus kora elle­nére van még kedve a kísérle­tezéshez, amihez további jó egészséget kívánunk. —óváry—■ »'♦ ♦ ♦ * ♦ ♦> ♦> ► ♦ ♦ • ♦ • A kubáui városok, különösen Kraszuodar kiskertekkel és szőlővel van körülvéve, s ezek­nek nagy részét a kiskertészkedők művelik. Kiskertjeik területe több mint 40 ezer hektár. Ebből több mint 2500 hektár szőlő, amelyből 2400 hektár Krasznodarban és környékén vau. Ma már nagyon sok ipart munkásnak van kiskertje. Csak Krasznodarban 50 ezer kisker­­tészkedö van és ebből nem kevesebb mint tíz ezer tagja a Kiskertészek Szövetsége helyi szervezetének. A város három — Leninről, május 1 ről és októberről elnevezett — körzetében már tíz éve aktívan dolgoznak a kertészek és szőlészek szakbizottságai az Orosz Természetvédők Tár­saságával karöltve. Előadásokat tartanak és eszmecseréket folytatnak s az elárusító helye­ket műtrágyákkal és növényvédő szerekkel lát­ják el. Tanfolyamokat rendeznek a kertészke­­dők tudásának fejlesztése céljából. A kraszno­­dari városi végrehajtó szervek 1967 évi határo-A központi irányítás előnyösségét kiemelke­dően látni a kiskertészek csoportja kérdései­nek intézésében. A területi vezetőség nagy munkát fejtett ki, hogy a kis szövetségeket naggyá egyesítse. Megköveteli az alapszabályok fel létei nélküli betartását. A kertészkedők ellenőrzésénél megállapítot­­ták, hogy egyes esetekben szabálysértést kő vettek el, amennyiben nem jelentették be a ház körüli kertjüket és önkényesen szélesítet­ték azt az utak rovására. Akadtak olyanok is, akik gyümölcs helyett zöldséget termesztettek. Az egészségügyi zárlat megszegése következ­tében behozták a kaliforniai pajzstetűt, vala­mint az ambrózia veszélyes gyomfajtát. Na­gyon elhanyagolták az építkezések ellenőrző sét. Az engedélyezett üdülöházak helyett né-Kertészkedés a Szovjetunióban zatával egyetérve a lenini körzetben megalakí­tották a Kiskertészek Szövetsége területi veze­tőségét, amely 15 tagból és három bizottságból áll. A vezetőség minden munkát szoros össze­köttetésben végez a Természetvédők Társasá­gának területi osztályával. A területi vezetőség fő feladatai a követke­­zők: A Kertészkedők Szövetsége munkájának irá­nyítása, u párt és a kormány, a helyi jiárt­­szervek határozatainak megvalósítása és telje­sítésének ellenőrzése a kertészkedöknél. Intéz­ni az összes szervezeti kérdéseket. Ezen terü­leti szervek határozatait és utasításait a veze­tőség átviszi a Kertészek Szövetségére és a szakszervezetek, valamint az egyes üzemek vezetőségére is. A vezetőség mellett mezőgazdasági tanácsot létesítettek, amely szervezi az agrotechnikai propagandát s a kiskertészek iskolázását (tan­folyamokat, előadásokat és eszmecseréket). Ki­dolgozza a javaslatokat és szorosan együttmű­ködik a Természetvédők Társaságával. Ezen kívül a mezőgazdasági tanács szoros kapcsolatot tart a Tudósok Házával, ahol ha­vonta kétszer előadást tartanak és itt végzik konferenciáikat és kiállításaikat is. Feladatai közé tartozik a tudományos kísérletek és a kiskertészkedők, szőlőtermesztők kísérletezési eredményeinek közzététele, valamint a kiváló eredmények propagálása. Ezen' a téren nagy segítséget nyújtanak az Észak-Kaukázusi Terü­leti Kertészeti és Szőlészeti Tudományos-Kísér­leti Intézet tudományos dolgozói, a Kubáni Mezőgazdasági Főiskola előadói és a Kraszno­­dari Növényvédelmi és Zárlati Kerületi Állomás fel ügyelősége. A mezőgazdasági tanács szétírja és elküldi a Kertészeti Szövetségek részére a szakirodal­mat, a propagációs anyagot. Kidolgozza a mel­lékleteket, előadási anyagokat, naptárakat és iráwyelveket a következő munkálatokra. A ta­nács könyvtárában több mint 500 különféle szakkönyv és folyóirat található. Nagyon sok kiskertészkedö levelezője a „Szelszkije zori“ kerületi mezőgazdasági lapnak. Külön rubrika van a kiskertészkedők tapasztalatcseréjére. Bi­zonyos oldalakat biztosít a kertészkedőknek a „Szovjetszkája Kubány“ és a járási újságok sokasága. hányán családi vagy emeletes házat építettek. Az ellenőrzési eredmények ismertetése után a krasznodari városi pártvezetőség és a végre­hajtó szervek összehívták a kertészkedők szer­vezetének gyűlését. Ezen előterjesztették és megválasztották a végrehajtó szerveket. A körzeti vezetőség nagy segítséget nyújt a tagságnak a védőszerek, az oltványok és a műtrágya elosztásával. A szervezetek elárusító sátrakat létesítettek. A vezetőség időben meg­rendeli a gyümölcsfa oltványokat, melyek azért szükségesek, mert nagyon sok kertész tapasz­talatai alapján még javítani tudja az oltványok minőségi jellegét. A szövetség vezetősége a védnökség vállalá­sára ösztönözte tagjait a gyermek-intézmények és a hadirokkantak otthona felett, valamint a gyermek-intézményeknek kb. öt tonna gyümöl­csöt és szőlőt adományozott, a békealapra pe­dig 2,5 tonna zöldségféle értékét adta. Fontos, hogy a kiskertészkedőket időben fi­gyelmeztessék a kertekben előforduló kárte­vők és betegségek elleni védekezés időszaká­ról. A múltban a Jelzőszolgálat nem volt ki­elégítő. Most a kerületi Növényvédelmi Állomás időben értesíti a vezetőséget és azonnal tájé­koztatja a szövetségeket. A vezetőségnek segí­tenek a meteorológiai intézet dolgozói is, akik dekádák szerint tájékoztatót küldenek az idő­járásról. Kellő figyelmet szentelnek a kertészek közötti jó viszonyra a kerületi egészségügyi zár­lat felügyelőségének dolgozói is. A vezetés módszerének három éves tapasz­talata igazolja a kertészkedők központi irányí­tásának fontosságát és életképességét. Ezért az 1970 és 1971-es évben megalapíttoták a Krasznodari Május 1-i és az Októberi körzetek­ben is a Kiskertészkedők Szövetségének körzeti vezetőségét. P. V. Vinogradov ►> ♦> ♦> ♦ ♦ ♦ ► A A A A ►> ♦> ♦> ♦> ♦> V « Az ezerjófű termesztése Az ezerjófű (Centau­­rlura umbellatum Gilib) az enciánok családjába tartozó növényünk nem csak az emberek részére fontos gyógynövény, de az állatoknak is szüksé ges erőnlétük fenntartá­sa érdekében. Régen iga­zolt tapasztalat, hogy a mezei nyúlnak, házinyúl­­nak bizonyos mennyiségű ezerjófüvet kell fogyasz tania, hogy a különböző speciális betegségek el­len immunis legyen. Er­ről a tényről vadászaink valahogy — talán a diva­tos gyógyfű ellenes han­gulat következtében — megfeledkeztek. A termé­szetben az ezerjóíű kive­szőben van. Egyrészt a rétek felszáutása követ­keztében, másrészt pedig az erdőkben a tarvágá­sok beszüntetése folytán az ezerjófű termőterülete eltűnt, csak elvétve for­dul elő. Ügy gondolom, hogy az elmúlt évtized­ben a nyulak pusztulása jórészt e körülménynek köszönhető. Azonban köt­ve hiszem, hogy akár az állatorvosi tényezők, akár a szakemberek ezt a tényt nyilvánosan beis­merjék. Pedig nemcsak a nyulak s egyéb vadak kedvéért szükséges az ezerjót ü mesterséges ter­mesztése, de az emberek gyomorkeserű teája ked­véért is. Ezenkívül az ezerjófűvet bármilyen mennyiségben eladhatjuk külföldre, így ez a gyógy­fű kitűnő devizaszerző eszközünk. Igaz, hogy mesterséges termelése szántóterületen eddig nem igen sikerült. T. i. a mag friss szántásba ke­rült s valószínűleg tiszta mag és sűrű sorokban. Ez pedig nem felel, meg a növény agrotechnikai követelményeinek. Ezért az előző évi szántásba vetjük, amikor a föld már elég tömör. A fű nem szereti a friss trá­gyázást. továbbá tiszta kultúrában ne vessük na­gyobb területeken. Az ezerjófű magját fűmag gal keverve vetjük, hogy kelése olyan legyen, mint a réten, vagy az erdővá gás területein, ahol te­nyészni szokott. Kapálni, gyomlálni nem kell. Július elejétől au­gusztusig gyűjthető s szá­rítani kell. A gyűjtést ne kézi tépéssel végezzük, mert a gyökereket is ki­tépjük. Kégsel, sarlóval vagy kaszával vágva a visszamaradt gyökér újra kihajt, és másodszor is I vágható. GONDA E-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom