Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-03 / 22. szám

8-SZABAD FÖLDMŰVES «978, l A szocializmus példás építője Az utols'6 húsz év alatt a mező­gazdasági termelés 71 százalékkal, az élelmiszeripari cikkek terme­lése pedig több mint a négyszere­sére emelkedett. Ez nagyban hoz­zájárult hazánk dolgozói életszín­vonalának lényeges emelkedésé­hez. A mezőgazdasági dblgozők min­dig helytálltak. így volt ez az 1968—1969-es válságos években is, amikor minden nehézség ellenére teljes mértékben biztosították a termelést és a lakosság élelmiszer­­ellátását. A mezőgazdasági dolgozók mun­káját hatékonyan befolyásolja a szocialista munkaverseny. Ebből a tapasztalatból kiindulva a CSKP KB-nak felhívására a mezőgazda­­sági dolgozók 1970-ben, hazánk­nak a dicsé Szovjet Hadsereg ál­tali felszabadítása 25. évfordulója alkalmából szocialista kötelezett­ségvállalásokat tettek, melyeknek értéke több százmillió koronát tett ki. A kötelezettségvállalások telje­sítésével nagyban hozzájárultak a piac élelmiszer ellátásához és nép­gazdaságunk továbbfejlődéséhez. Ezeket a sikereket a mezőgaz­dasági dolgozók kitartó, önfelál­dozó és becsületes munkával ér­ték el. Ezért az eredményes tevé­kenységért a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke állami ki­tüntetéseket adományozott. A kitüntetettek közé tartozik Trnavský László, a zbrojníkyi fFegyvernek) efsz elnöke Is, aki a „Kiváló Munkáért“ című állami kitüntetésben részesült. Trnavský elvtárs 1951-ben az elsők között lépett az efszbe, ahol először trak­torosként, később pedig tehergép­kocsi-vezetőként dolgozott 1957 óta áll a szövetkezet élén. Aktívan1 belekapcsolódik a CSKP helyi szer­vezetének munkájába, ahol 1968 óta vezetőségi tag. Jő szervező­­készséggel rendelkezik. Vezetése alatt a szövetkezet minden évben jó eredményeket ér el. Például 1960-ban a fejőstehenek évi átlag­hozama 2085 liter volt, 1970-ben pedig már 3100 litert értek el. Meg vagyunk gyózódve arról, hogy e kitüntetést Trnavský elv­társ, mint a tisztelet és elismerés kifejezését fogadta hasznos mun­kájáért, s ez nagyban elősegíti, hogy a jövőben Is becsületesen és felelősségteljesen végezze a reá háruló munkafeladatokat és jó példával járjon mezőgazdaságunk összes dolgozói előtt. VERESS VILMOS Milyen irányban fejlői a falu? Mindenesetre szembetűnően ma­gán viseli azt az Igyekezetei, hogy a lakosok életkörülményei egyre közelebb jussanak a városi ember életmódjához. Ámde elöljáróban tegyünk különbséget az apró tele­pülések és kis községek, másrészt a fejlesztésre, esetleg a körzeti központnak kijelölt községek kö­zött. Az utóbbiaknál a kultúrforrada­­lom következetes folytatásaként » városiasodás mutatói egvre köve­­telőbb módon érvényesülnek. Ä lakásalap modernizálásán kívül felépülnek a korszerű művelődési otthonok, hogy azokban a helyi tömegszervezetek saját kulturális és társadalmi problémáinak állan­dó fórumot találjanak s egyben a városi művészegyüttesek fellépésé­nek Is otthona legyen. A helyi szolgáltatások sokrétű fejlesztése Is napirenden szerepel, hogy a kulturált élet különböző igényelt helyben elégíthessék ki, beleértve a nők háztartási munkájának könnyítését Is. Kibővítik, megerő­sítik a villanyhálózatot és vízszol­gáltatást, melyek elengedhetetle­nek a korszerű háztartásokban. Szaporodnak a pormentes utak és járdák, — az előbbiek olyan távol­sági országutakba torkollnak, me­lyek egyre jobban elkerülik a köz­ségeket. Az utcák szegélyein és terein ózondús zöldövezetek és vi­rágos sávok találhatók. Ezzel pár­huzamosan forradalmi módon vál­tozik a mezőgazdasági termelő munka formája is: a 3—4 ezer hektáros társult egységek az ipari termelés szintjét ostromolják. Az állattenyésztésben megsokasodnak a nagykapacitású, automatizált munkahelyek, ahol a munkaerők számát akár a tíz ujjunkon Is meg­számlálhatjuk. A vetésforgóban az Idővel teljesen gépesíthető növé­nyek — kezdve már a kalászosok­kal — kiszorulnak a központtól legtávolabbi táblákra, míg a többt, az élőmunka igényessége szerint viszont közelebb kerül. A dolgo­zók egyéni, vagy tömegközlekedési eszközökkel jutnak el munkahe­lyükre. Néhány gondolat erejéig szót kell ejteni a települések és apró községek sorsáról is. Talán csak ennyit: ilyen helyeken már fehér hollónak számítanak azok a fiata­lok, akik itt raknak fészket. Vonz­za őket a város, esetleg a városia­­sodő nagy községek, a kulturált életkörülmények lehetősége. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járás­ban már olyan község Is akad, amelyben ugyan áll az iskola épü­lete, de diákja nincs. Ogye, elgondolkoztató?... GÁBRIS JÓZSEF Vizsgál előtt A Šahyl (Ipolyság) Mezőgazda­­sági Műszaki Középiskolában a traktorra szóló hajtási jogosítvány , megszerzése a második évfolyam- 1 ban kötelező. Természetesen ezzel együtt jár a motorkerékpár-jogo­sítvány megszerzése is. Tavaly 34 diáknak osztották ki a járművezetői Jogosítványt, akik sikeres vizsgáikért dicséretben ré­szesültek. Ez évben 39 másodikos tanuló készülődik szorgalmasan a vizsgák­ra. A heti elméleti órákon kívül már gyakorlati órákra járnak. Sikeres előmenetelüket Drob­­lenka József tanár egész éven át végzett lelkiismeretes munkájával igyekszik megoldani. Az eddigiektől eltérően a vizs­gákat két részben bonyolítják le. Először a technikát részből és a traktor vezetéséből vizsgáznak, majd a motorkerékpárvezetés és az írásbeli következik. K. t. Ültetvény Á šahyl (Ipolyság) MMKI kertle új arcot öltött. Az elmúlt évben 0,27 hektáron körtefát, almafát, őszi- és kajszibarackot, meggyet, összesen 174 darab csemetét tele­pítettek, melyeket új eljárás sze­rint sövénynek nevelnek. Emellett 0,16 hektáron 535 db szőlőtövet ültettek, nevezetesen Irsay Olivért, olasz rinzlinget, zöld szilvánit, fe­hér burgundit, piros tramint és Müller Thurgaiit. Ezenkívül megtalálható még 45 darab fehér köszméte és 35 darab jonkher fekete ribiszke. Az ültetvény összértéke 45 ezer korona. A munkálatok legnagyobb részét a harmadikos diákok végezték el. Az ültetésen kívül 174 darab be­tonoszlopot állítottak fel, mely­hez az Idén dróthuzalokat húztak ki és a tavaszi talajművelést is elvégezték. A kert zöldbe öltözött, tehát az ültetőanyag jó talajra talált, amely elsősorban a vezetők Csutora Im­re mérnök és Pál Dezső tanárok munkáját dicséri. KELEMEN LAJOS, Panické Dravce „Amit szabad Péternek..I Szlovákia fővárosa, Bratislava utcáin, terein, forgalmasabb útke-; : reszteződésein egyre gyakrabban '( harsan fel az intő, figyelmeztető rendőrsip. A közbiztonsági alkal­­mazottak, rendőrök, forgalmisták ’ a legtöbb helyen éberen figyelik л járókelőket és gépjárművezetőket, megintik, kioktatják a szabályta­lanul közlekedőket. Olykor bizony sor kerül a pénzbüntetésre is, ami — úgy tűnik — ezidötájt a legha­tásosabb nevelési módszerek egyi­kének bizonyul. A tapasztalatok szerint a leg­több szabálytalanságra azokon a forgalmassá vált útkereszteződése­ken és gyalogátkelőhelyeken kerül h sor, ahol a közelmúltban vezették be a közúti forgalom villanyrend­­örös irányítását. így érthető, hogy | ezeken a helyeken egyszerre több rendőrpár teljesít szolgálatot, s te­gyük mindjárt hozzá, egyáltalán nem irigylésre méltó szolgálatot. A legforgalmasabb helyeken oly­kor az őserdei madarak trillázá­sához hasonló „füttykoncertnek" lehetünk szem- és fültanúi. Hiába, az emberek mintha nem akarnák megérteni, hogy a közúti és gya­logos forgalomban bizonyos rend­nek kell uralkodni. Világszerte, így hazánkban is egyre növekszik a forgalmi kihágások, olykor ha­lálos kimenetelű közúti balesetek száma. Rövidesen kezdetét veszi a turistaidény, még jobban foko­zódik a forgalom, nagyobb a bal­esetek, szabálytalanságok lehető­sége. Ezért érthető, hogy a köz­biztonsági szervek mindent elkö­vetnek a rend fenntartása, a kihá­gások és balesetek megelőzése ér­dekében. Az azonban már kevésbé érthető, ha a közbiztonsági szer­vek alkalmazottai mellőzik azokat az előírásokat, melyeknek betar­tását másoktól megkövetelik. Bi­zony néha előfordul az is, hogy egyenruhás, de szolgálatot nem teljesítő, talán éppen szabadnapos rendőrök, többnyire fiatalok, for­galmi szabálytalanságot köveinek el. A minap például a Vörös Hadse- ■ reg úton igyekeztem mvnkahe- g lyemre, amikor a tőlem alig pár gj méterre lévő villamosmegállónál | három fiatal rendőr — ahelyett, ľ hogy igénybe vették volna a négy ■: méterrel távolabb kijelölt gyalog- У átkelőhelyet — csak úgy vaktában ; átvágtak az úttesten, hogy elérjék ■ az éppen indulni készülő 3-as vil-% lamost. Nem volt szerencséjük, mert a villamos elment az orruk előtt, de nem is ezen van a hang­súly. Az úttesten szabályosan kö­zeledő személygépkocsi vezetője figyelmeztető hangjelzést adott, tnajd fékeznie kellett, hogy el ne sodorja a szabálytalanul közlekedő rendőröket. Erre az egyenruhás rendőrök egyike megfordult és fel­háborodott arccal, széttárt karok­kal nézett a gépkocsi vezetőjére, fölényesen megvonta a vállát, majd foghegyről odavetette: No mt van, apukám? Vettem magamnak annyi fárad­ságot, odaléptem a szabálytalan­kodókhoz. Mikor megkérdeztem, mi a véleményük az esetről, fel­háborodtak, s klshíján igazoltattak. Bemutatkoztam, magától értető­dően hangot adtam a történtekkel kapcsolatos nemtetszésemnek, majd megismételtem a korábban feltett kérdést. Erre egyikük fölényesen legytntve megjegyezte: „Amit sza­bad Péternek...“ Kár, hogy nem voltak hajlandók elárulni a nevüket, mert szerintem érdekes beszélgetést lehetett volna kikerekíteni erről az esetről a pa­rancsnokuk jelenlétében. Annak- ■: idején tüzetesen áttanulmányoztam * a közúti forgalomban érvényes . előírásokat és rendelkezéseket, § tudom, mikor, hol és hogyan köz­lekedhet a gyalogos, a gépjármű­vezető. Tudomásom szerint a köz­úti forgalmat szabályozó előírások mindenkire egyaránt vonatkoznak, s gondolom, talán éppen a rend élesszemű őreinek kellene jó pél­dával előljárni. Vagy lehetséges, hogy elkerülte volna a figyelme­met az a bekezdés, amelyben az „Amit szabad Péternek...“ kije­lentéssel, illetve annak gyakorlati értelmezésével foglalkozik a rend- $ szabályzat? —KADEN— Buszargin, elvtárs a falu képviselőivel, akik résztvettek a fogadtatá­son. Balról jobbra: Ventb Józsefné, B u szargin elvtára és Bohne Séndorné. SZÍVÉLYES fogadtatás Az Okolifná na Ostrove-i (Ekel) Kilencéves Alapiskola tanulói a komáromi járásból elsőnek találták meg annak a hét szovjet hős­nek a címét, akik résztvettek Komárno felszabadításában. Mint később megtudták — közülük a harc folyamán kettő meg­halt, öten pedig átvészelték a háborút. Az úttörők felvették a kap­csolatot a megtalált öt szovjet hőssel és meghívták őket falujukba. Közülük Buszargin Nyikolaj Matvejevics elvtárs eleget tett a meg­hívásnak. Amikor megérkezett, a helyi lakosok, pedagógusok és a járás kép­viselői fogadták és üdvözölték. Az úttörők virágcsokrokkal és a tisz­teletére rendezett ünnepségen orosz versekkel, dalokkal és tánccal köszöntötték. A diákok kérdéseket tettek fel Komárno felszabadítá­sával kapcsolatban a szovjet hősnek, aki szívesen felelt a kérdé­seikre. Azután baráti beszélgetésre került sor. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták az 52 éves frontharcos visszaemlékezéseit. Az úttörők nagy megtiszteltetésnek vették ezt a látogatást, mely nagyon hasznos és tanulságos volt számukra. Remélik, hogy rövidesen a további négy szovjet hőssel is találkoz­hatnak. NAGY RUDOLFNÉ, Okoliőná na Ostrove BALLAG MAR A VEN DIÁK...! Bensőséges és megható ünnepségek közepette a „Ballag már a vén diák“ dallamaival búcsúzott május 19-én a 2eliezovce-i (Zselíz) középiskolában 28 érettségiző diák. Búcsúztak az iskolától, diáktár­saktól és egy kicsit az ifjúságtól is. Az arcokon véglgfolyó könnyek is néma tanúi voltak a nehéz válásnak. Az iskolapadokban töltött három év soha ki nem törölhető emlékeket hagyott a szívekben. A tanári kar nevében Gerő János igazgató elvtárs búcsúzott a diá­koktól és arra kérte őket, hogy becsületesen álljanak helyt szocia­lista hazánk építésében. Az érettségizők közül Mezőlaky Erika mon-Jő utatl Viszontlátásra 1977-benl dot* köszönetét szüleiknek, tanáraiknak, pártunknak és. kormányunk­nak, hogy lehetővé tették számukra a középiskola elvégzését. Az osztály nevében megígérte, hogy nem hoznak szégyent az Iskolára és öregbíteni fogják annak Jó hírnevét. Reméljük, hogy az élet néha nehéz percei sem fogják ókét e ne­mes céltól eltéríteni, GARAI FERENC Több mint 6 millió korona költségráfordítással tágas és a kor kö-' vetelményeinek megfelelő művelődésház épül Tešedíkovo (Pered) községben. A kultúrának ez a hajléka — amely párját ritkítja majd a galéntal járásban — gyors ütemben épül, s a tervek szerint ez év végén, vagy a jövő év első felében sor kerül a felavatására. Remél­hető, hogy a művelődésház — amelynek felépítéséhez a lakosság számottevő társadalmi munkával járul hozzá — az átadás után tar­talmas kultúrálís élet központja lesz, s ez az Intézmény lényegesen elősegíti a lakosság művelődési igényeinek kielégítését. Foto: N. Kovács István шм

Next

/
Oldalképek
Tartalom