Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-03 / 22. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1972. Június 3. Ага 1,— Kčs XXIII. érfolyam, 22. szám. 4 S 1 4 I s I s Becsüljük, s jól j használjuk ki j gépeinket! A nrivenytermes*té*, ■ egyben a mezőgazdasági | termelés színvonalának emelése, a termelés haté- s konyságának növelése törvényszerűen megköve- ( teli a magasfoké gépesítést. Egyre Inkább tudató- 2 sítjnk ezt a követelményt, s fokozott gondot töröttünk az ti] gépek gyorsötemfl elterjesztésére. A CSKP XIV. kongresszusa által Jóváhagyott népgazdaságfejlesztési terv szerint mintegy htisz milliárd korona értékű gépet kell az ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági termelés rendelkezésére bocsájtani. Mindez jó és helyénvaló. Sajnos, azonban még napjainkban is találkozunk olyan jelenséggel, hogy egyes mezőgazdasági üzemek körömszakadtáig harcolnak az fij, nagyteljesítménye gépekért, de az már eszükbe sem jnt, hogy gondoskodjanak azok tökéletes kihasználásáról, gondozásáról, kellő megbecsüléséről. A sok-sok „kilincselés“ vagy szerencsés véletlen titjén beszerzett legmodernebb gépeket is csak ritkán tisztítják meg használat után, s a ki nem javított, sok esetben a szabad ég alatt „teleltetett“, sorsokra bízott gépek hamarosan elhasználódnak, tönkremennek, a keleténél hamarább esnek ki a termelésből. Mindez természetesen hozzájárni a termelési költségek lényeges — egyébként elkerülhető — növekedéséhez. Számos szövetkezetben és állami gazdaságban megoldották már ezeket a problémákat, de hogy a további gazdaságokban miért nem követik példákjukat, azt egyszerűen nem tudom megérteni. Л közelmúltban Pathó Gyula elvtárssal, a háromezerhatszáz hektáros mužlai „B é k e“ szövetkezet főgépesítöjével beszélgettem, aki helytelenítette, hogy a reálisnak mutatkozó gépigényük kielégítésére nincsenek meg a feltételeik, sőt az alkatrészek beszerzése is sok akadályba ütközik. Több szövetkezetben példánl csak azért vesznek fij gépeket, hogy meghibásodás esetén több gépből legalább egyet helyre tudjanak „pofozni“ az alkatrészcserék segítségével. Az. bogy egy gép meghibásodik — ami a* fij gépeknél gyakori jelenség és hamar bekövetkezik — még nem jelenti azt, hogy a szőbanforgő gép rossz minőségű. A gépek teljesítménye, a meghibásodás gyakorisága egyenes arányban van a kezeié, többnyire a traktoros munkafegyelmével, я gép iránt tanúsított felelősségérzetével. Több példát is említhetnék, amikor a traktoros felelőtlenül kezelte gépét, s talán nem is nagyon értett a géphez, fgy háromszor-négyszer is „nyerget“ cserélt, holott a társainak juttatott gépek még mindig kifogástalanul működtek. A legkényesebb, legérzékenyebb géppel is lehet jé, sok munkát végezni — ezt bizonyítja a pribeíai szövetkezet példája is, ahol még ma is kiianc ZETOR 25-ös üzemel, s jé munkát végez — csak gondosan, érzéssel kell kezelni a gépet, s ba szükséges, szakszerűen ki keli javítani az észlelt hibát. Persze nem figy, ahogy azt egy fiatal traktoros tette minap a Dunajská Streda— Komárnoi főútvonalon: araikor leállt a motor, vezetője kelletlenül kiszállt я „nyeregből“, szitkozódva körüljárta a traktort, s halvány sejtelme sem volt a biba eredetéről, mibenlétéről, mérgesen a géphez vágta a kezében tartott kalapácsot. Szocialista társadalmnnk egyre nagyobb gondot fordít a dolgozók munkájának könnyítésére, a termelés színvonalának emelésre. Ezért miud több, jobb minőségű és nagyobb teljesítményű modern gépet, termelőeszközt bocsájt a termelők rendelkezésére. Ezen gépek és berendezések óriási értéket képviselnek, tehát érthető, hogy nem mindegy, milyen hosszú ideig lesznek használatban, azaz milyen ellenértéket prodnkálnak. А XIV. pártkongresszus határozata nyíltan kimondja, bogy javítani kell a mezőgazdasági gé рек és berendezések minőségét, megbízhatóságát és tartósságát, de egyben felhívja a mezőgazdasági üzemek és a dolgozók figyelmét arra is, hogy a jövőben hathatósan javítani kell a gépekről való gondoskodást, fokozni kell a dolgozóknak a gépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos anyagi érdekeltségét és felelősségérzetét. Számos üzemben helyesen értelmezték ezt яг irányelvet, s ezt szem előtt tartva vállalták az efsz-ek VIII. országos kongrsszusának tiszteletére a szocialista kötelezettségeket. A modern gépek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. A gépek és gépi eszközök nemcsak a termelés színvonalát emelik, hanem nagymértékben könynyítik az emberek munkáját is. Használjuk ki tehát a lehető legtökéletesebben, de becsüljük is meg gépeinket, s védjük a korai elhasználódástól, mert csakis fgy találunk bennük jé, hálás segftőtarera. KÄDEK GABOR \s~mr s лг Ajma í % I j Ozeretettel dédelgetjük, aj& nározzuk gyermekeinket. Öva éket minden bajtól. Vigyázzuk tipegő lépteiket. Olyan gondviselésben részesítjük az emberpalántákat, hogy az öröm, az életvidámság rózsája sose hervadjon arcukról. Gyermekeinkben élünk tovább. Nélkülük sivár a családi élet, sőt az emberi jaj kipusztulna, széles e földtekén. Éppen ezért, mindent megteszünk értük, hogy művelt, jövőbetekintő, becsületes, hazaszerető ember váljék belőlük. Hiszen a szocialista társadalomban; az embert képességek teljes mértékben kibontakozhatnak az állam segítsége révén. E társadalom a lehető legtöbbet nyújt ahhoz, hogy a gyermeknevelés gondja csökkenjen. Ezt támasztja alá a CSKP, valamint kormányunk tervszerű szociálpolitikája, a gyermekes anyák munkakörülményeinek megkönnyítése, gyermekintézmények létesítése, a gyermekszaporulat növekedésének serkentése, emellett a munkából kiöregedett dolgozók életalkonyát is bearanyozza, derűsebbé teszi. Népgazdaságunk általános, gyors ütemű fejlesztése sok milliárd koronát emészt fel. Te-Legdrágább kincsünk hát, elengedhetetlen a társadalmi és tömegszervezetek összefogása és szorosabb egyiittmunkálkodúsa a nemes cél — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, gyermekjátszóterek létesítése, stb. — érdekében. Csakis így elégíthető ki a szüntelenül növekvő szükséglet, a gyermekférőhely-kérdést illetően. A hnb-ok, efsz-ek, állami gazdaságok nődolgozóira hárul a kezdeményezés fö feladata. Véleményünk: sokkal állhatatosadban, s szlvósabban kell harcolniuk az elégedettség „babérjain“ tespedők tunyasága ellen. Mert nem igaz, hogy csupán anyagi tényezők hiánya a hátráltató tényező. A falvak lakosainak társadalmi összefogása: nagy erő. Ilymódon sokszor a lehetetlennek veit feladatteljesítés is megvalósítható. Ez a lehetőség is tartalékl Ki nem aknázása egyenlő a nemes ügy pártolása iránti közömbösséggel. Számos jó példa azt bizonyítja, a gyermekintézmények, játszóterek létesítése jobbára akarat, összefogás és tömegszervezés dolga. Követésre méltóan oldották meg ezt a kérdést számos községben, mint például Senecen (Szenei, Plástovcén (Palást], Hor. Potôňban (Felsőpatony), Holícén (Egyházgelle), s még sok helyen. A legifjabb nemzedék szocialista nevelése előfeltételeinek megteremtése sürgős feladat. Az eziránti felelősség alól egyetlen, gyermekét, hazáját szerető állampolgár sem vonhatja ki magát. Érre figyelmeztetnek az 1968—69-es évek intő tanulságai. Mert az átszociallsta demagógusok épp a fiatal nemzedéket mételyezték a leginkább, köztük hintették el káros elméletük magvát. Azok között, akik már csak szüleik elejtett szavaiból, a tankönyvek lapjairól, s legfeljebb filmekből alkothatnak képet maguknak arról, milyen keserves, jogfosztott, rnegaláztatott élet jutott osztályrészül a kapitalista társadalomban a földmunkásoknak, kis- és kózépparasttoknak... A tőkés országokban ma is mindennapos valóság a munkások embertelen kizsákmányolása. Hiányosan táplálkozó munkás-gyermekek sorait járványok tizedelik, rongyosan járnak, az utca kitaszítottjai, s az írás-olvasás tudománya ismeretlen számukra. Rettegnek a holnaptól — vagy a haláltosztó repülőgépektől, mint a vietnami helyzet is bizonyítja. Iskolapadból fedezékbe, fedezékből iskolapadba... ez a sorrend... Sokkal örömteljesebb, gondtalanabb a szocialista országok, s így hazánk lakosat gyermekeinek élete. A mostani Nemzetközt Gyermeknapon — ezen az örömünnepen — számos juniális, szabadtéri ünnepség keretében vigadtak gyermekeink, s hálatelt szívvel gondoltak a hős szovjet emberekre, hazánk felszabadítóira, akik e véráztatta földről elűzték a német fasiszta hordákat, s szekértolóikat. Gondoltak továbbá mindazokra, akiknek örömteljes életük megalapozását köszönhetik. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából köszöntjük a békét sóvárgó világ dolgozóinak valamennyi gyermekét! N. KOVÄCS ISTVÁN r Szakmeiléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat
