Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-03 / 22. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1972. Június 3. Ага 1,— Kčs XXIII. érfolyam, 22. szám. 4 S 1 4 I s I s Becsüljük, s jól j használjuk ki j gépeinket! A nrivenytermes*té*, ■ egyben a mezőgazdasági | termelés színvonalának emelése, a termelés haté- s konyságának növelése törvényszerűen megköve- ( teli a magasfoké gépesítést. Egyre Inkább tudató- 2 sítjnk ezt a követelményt, s fokozott gondot tör­öttünk az ti] gépek gyorsötemfl elterjesztésére. A CSKP XIV. kongresszusa által Jóváhagyott nép­­gazdaságfejlesztési terv szerint mintegy htisz milliárd korona értékű gépet kell az ötéves terv­időszakban a mezőgazdasági termelés rendelke­zésére bocsájtani. Mindez jó és helyénvaló. Sajnos, azonban még napjainkban is találkozunk olyan jelenséggel, hogy egyes mezőgazdasági üzemek körömszakad­táig harcolnak az fij, nagyteljesítménye gépekért, de az már eszükbe sem jnt, hogy gondoskodjanak azok tökéletes kihasználásáról, gondozásáról, kel­lő megbecsüléséről. A sok-sok „kilincselés“ vagy szerencsés véletlen titjén beszerzett legmoder­nebb gépeket is csak ritkán tisztítják meg hasz­nálat után, s a ki nem javított, sok esetben a szabad ég alatt „teleltetett“, sorsokra bízott gé­pek hamarosan elhasználódnak, tönkremennek, a keleténél hamarább esnek ki a termelésből. Mind­ez természetesen hozzájárni a termelési költségek lényeges — egyébként elkerülhető — növekedésé­hez. Számos szövetkezetben és állami gazdaság­ban megoldották már ezeket a problémákat, de hogy a további gazdaságokban miért nem követik példákjukat, azt egyszerűen nem tudom megérteni. Л közelmúltban Pathó Gyula elvtárssal, a háromezerhatszáz hektáros mužlai „B é k e“ szö­vetkezet főgépesítöjével beszélgettem, aki hely­telenítette, hogy a reálisnak mutatkozó gépigé­nyük kielégítésére nincsenek meg a feltételeik, sőt az alkatrészek beszerzése is sok akadályba ütközik. Több szövetkezetben példánl csak azért vesznek fij gépeket, hogy meghibásodás esetén több gépből legalább egyet helyre tudjanak „po­fozni“ az alkatrészcserék segítségével. Az. bogy egy gép meghibásodik — ami a* fij gépeknél gyakori jelenség és hamar bekövetkezik — még nem jelenti azt, hogy a szőbanforgő gép rossz minőségű. A gépek teljesítménye, a meghi­básodás gyakorisága egyenes arányban van a ke­zeié, többnyire a traktoros munkafegyelmével, я gép iránt tanúsított felelősségérzetével. Több példát is említhetnék, amikor a traktoros felelőt­lenül kezelte gépét, s talán nem is nagyon értett a géphez, fgy háromszor-négyszer is „nyerget“ cserélt, holott a társainak juttatott gépek még mindig kifogástalanul működtek. A legkényesebb, legérzékenyebb géppel is lehet jé, sok munkát végezni — ezt bizonyítja a pribeíai szövetkezet példája is, ahol még ma is kiianc ZETOR 25-ös üzemel, s jé munkát végez — csak gondosan, ér­zéssel kell kezelni a gépet, s ba szükséges, szak­szerűen ki keli javítani az észlelt hibát. Persze nem figy, ahogy azt egy fiatal traktoros tette mi­nap a Dunajská Streda— Komárnoi főútvonalon: araikor leállt a motor, vezetője kelletlenül kiszállt я „nyeregből“, szitkozódva körüljárta a traktort, s halvány sejtelme sem volt a biba eredetéről, mibenlétéről, mérgesen a géphez vágta a kezében tartott kalapácsot. Szocialista társadalmnnk egyre nagyobb gondot fordít a dolgozók munkájának könnyítésére, a ter­melés színvonalának emelésre. Ezért miud több, jobb minőségű és nagyobb teljesítményű modern gépet, termelőeszközt bocsájt a termelők rendel­kezésére. Ezen gépek és berendezések óriási ér­téket képviselnek, tehát érthető, hogy nem mind­egy, milyen hosszú ideig lesznek használatban, azaz milyen ellenértéket prodnkálnak. А XIV. pártkongresszus határozata nyíltan ki­mondja, bogy javítani kell a mezőgazdasági gé рек és berendezések minőségét, megbízhatóságát és tartósságát, de egyben felhívja a mezőgazda­­sági üzemek és a dolgozók figyelmét arra is, hogy a jövőben hathatósan javítani kell a gépek­ről való gondoskodást, fokozni kell a dolgozók­nak a gépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos anyagi érdekeltségét és felelősség­­érzetét. Számos üzemben helyesen értelmezték ezt яг irányelvet, s ezt szem előtt tartva vállalták az efsz-ek VIII. országos kongrsszusának tiszteletére a szocialista kötelezettségeket. A modern gépek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. A gépek és gépi eszközök nemcsak a termelés színvonalát emelik, hanem nagymértékben köny­­nyítik az emberek munkáját is. Használjuk ki te­hát a lehető legtökéletesebben, de becsüljük is meg gépeinket, s védjük a korai elhasználódástól, mert csakis fgy találunk bennük jé, hálás segftő­­tarera. KÄDEK GABOR \s~mr s лг Ajma í % I j Ozeretettel dédelgetjük, aj­& nározzuk gyermekeinket. Öva éket minden bajtól. Vigyáz­zuk tipegő lépteiket. Olyan gondviselésben részesítjük az emberpalántákat, hogy az öröm, az életvidámság rózsája sose hervadjon arcukról. Gyerme­keinkben élünk tovább. Nélkü­lük sivár a családi élet, sőt az emberi jaj kipusztulna, széles e földtekén. Éppen ezért, min­dent megteszünk értük, hogy művelt, jövőbetekintő, becsüle­tes, hazaszerető ember váljék belőlük. Hiszen a szocialista társada­lomban; az embert képességek teljes mértékben kibontakozhat­nak az állam segítsége révén. E társadalom a lehető legtöb­bet nyújt ahhoz, hogy a gyer­meknevelés gondja csökkenjen. Ezt támasztja alá a CSKP, va­lamint kormányunk tervszerű szociálpolitikája, a gyermekes anyák munkakörülményeinek megkönnyítése, gyermekintéz­mények létesítése, a gyermek­szaporulat növekedésének ser­kentése, emellett a munkából kiöregedett dolgozók életalko­nyát is bearanyozza, derűsebbé teszi. Népgazdaságunk általános, gyors ütemű fejlesztése sok milliárd koronát emészt fel. Te-Legdrágább kincsünk hát, elengedhetetlen a társa­dalmi és tömegszervezetek ös­szefogása és szorosabb egyiitt­­munkálkodúsa a nemes cél — bölcsődék, óvodák, napközi ott­honok, gyermekjátszóterek lé­tesítése, stb. — érdekében. Csakis így elégíthető ki a szün­telenül növekvő szükséglet, a gyermekférőhely-kérdést ille­tően. A hnb-ok, efsz-ek, állami gazdaságok nődolgozóira hárul a kezdeményezés fö feladata. Véleményünk: sokkal állhata­tosadban, s szlvósabban kell harcolniuk az elégedettség „ba­bérjain“ tespedők tunyasága el­len. Mert nem igaz, hogy csu­pán anyagi tényezők hiánya a hátráltató tényező. A falvak lakosainak társadalmi összefo­gása: nagy erő. Ilymódon sok­szor a lehetetlennek veit fel­adatteljesítés is megvalósítható. Ez a lehetőség is tartalékl Ki nem aknázása egyenlő a nemes ügy pártolása iránti közömbös­séggel. Számos jó példa azt bizonyít­ja, a gyermekintézmények, ját­szóterek létesítése jobbára aka­rat, összefogás és tömegszer­vezés dolga. Követésre méltóan oldották meg ezt a kérdést szá­mos községben, mint például Senecen (Szenei, Plástovcén (Palást], Hor. Potôňban (Felső­­patony), Holícén (Egyházgel­­le), s még sok helyen. A legifjabb nemzedék szocia­lista nevelése előfeltételeinek megteremtése sürgős feladat. Az eziránti felelősség alól egyetlen, gyermekét, hazáját szerető állampolgár sem von­hatja ki magát. Érre figyelmez­tetnek az 1968—69-es évek in­tő tanulságai. Mert az átszocia­­llsta demagógusok épp a fiatal nemzedéket mételyezték a leg­inkább, köztük hintették el ká­ros elméletük magvát. Azok kö­zött, akik már csak szüleik el­ejtett szavaiból, a tankönyvek lapjairól, s legfeljebb filmekből alkothatnak képet maguknak arról, milyen keserves, jogfosz­tott, rnegaláztatott élet jutott osztályrészül a kapitalista tár­sadalomban a földmunkások­nak, kis- és kózépparasttok­­nak... A tőkés országokban ma is mindennapos valóság a munká­sok embertelen kizsákmányo­lása. Hiányosan táplálkozó munkás-gyermekek sorait jár­ványok tizedelik, rongyosan jár­nak, az utca kitaszítottjai, s az írás-olvasás tudománya isme­retlen számukra. Rettegnek a holnaptól — vagy a haláltosztó repülőgépektől, mint a vietnami helyzet is bizonyítja. Iskola­padból fedezékbe, fedezékből iskolapadba... ez a sorrend... Sokkal örömteljesebb, gond­talanabb a szocialista országok, s így hazánk lakosat gyerme­keinek élete. A mostani Nem­zetközt Gyermeknapon — ezen az örömünnepen — számos ju­­niális, szabadtéri ünnepség ke­retében vigadtak gyermekeink, s hálatelt szívvel gondoltak a hős szovjet emberekre, hazánk felszabadítóira, akik e véráz­tatta földről elűzték a német fasiszta hordákat, s szekértolói­kat. Gondoltak továbbá mind­azokra, akiknek örömteljes éle­tük megalapozását köszönhetik. A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából köszöntjük a békét sóvárgó világ dolgozóinak va­lamennyi gyermekét! N. KOVÄCS ISTVÁN r Szakmeiléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat

Next

/
Oldalképek
Tartalom