Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-27 / 21. szám

1972. május 27. SZABAD FÖLDMŰVES ♦> 7 A CSKP KB Elnöksége, valamint a kormány elnöksége által jó­váhagyott irányelvek az egész társa­dalom figyelmét az össztársadalmi szükségletekkel összhangban lévő mezőgazdasági termelés összpontosí­tására irányítják, aminek végcélja a termékegységre eső társadalmi költ­ségek állandó csökkentése mellett a több termék előállítása. Ami a termelés összpontosítása és a vállalatok közötti együttműködés konkrét formáit illeti a gyakorlat és az elmélet öt általános ismert típust különböztet meg. A szocialista mezőgazdaság új ter­melési egységeivel kapcsolatban nem­csak műszaki Jellegű problémák ve­tődnek fel, de a keletkező mezőgaz­dasági vállalatok társadalmi vonalon is felvetnek egy egész sor új jelen­séget. Minden kétséget kizárva a leg­fontosabb kérdések egyike a szövet­kezeti tagság széles körének a szö­vetkezet, illetve egyéb közös vállala­tok Irányításába való bevonása. Már a kormányhatározatok végrehajtásá­nak Jelenlegi kezdeti időszakában is több probléma kerül előtérbe. Ezek mind megoldásra várnak. A tagságnak az irányításban való részvétele lényegében két féle úton — módon valósulhat meg: a) a szövetkezeti önkormányzat in­tézményesített szervei — a közgyű­lés, a vezetőség és az ellenőrző bi­zottság — útján, amelyek által való­sulnak meg a termelési eszközök szö­vetkezetesítéséből származó szövet­kezeti alapjogok. b) a szövetkezeti tagságnak a mun­kacsoportok irányításában való köz­vetlen részvétele útján, vagyis a köz­vetlen termelők szerepében. A szö­vetkezeti tagnak itt módjában van hozzászólni a csoport konkrét ügyei­hez, tervéhez, munkaszervezetéhez, újítási javaslataihoz és a munkakez­deményezés kifejlesztésének további módjaihoz. A szövetkezeti tagság a termelés irányításában való részvéte­lének ezen módja távlati jellegű, te­kintettel az egyén saját szakosításá­ból eredő közvetlen kapcsolatára és a munkamegosztáson alapuló közvet­len részvételére. A szövetkezeten belüli irányítás ön­­kormányzati elvének megvalósítása a a gyakorlatban sok nehézségbe üt­közik. Ezek egyike összefügg a közös akaratképzéssel. A szövetkezet szer­veit tudniillik a fennálló felfogás sze­rint, csak mint az egész közösség céljai képviselőjének és végrehajtó­jának kell tekinteni, nem pedig mint a tagság egyéni érdekeinek valami­féle összesítését. Egy’ szocialista sző-SZÖVETSÉGI SZEMLE a Szövetkezeti földművesek SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA AZ Ül FELTÉTELEK KÖZŰIT, NAGYOBB IGÉNYESSÉGGEL Közösen dolgozni - közösen intézkedni vetkezetet ugyanis nem lehet úgy fel­fogni, mint olyan szervezetet, amely­nek az a hivatása, hogy megvalósítsa a tagok egyéni céljait. Az egységes földművesszövetkezet szocialista szö­vetkezeti vállalat és mint ilyen csak tárgyilagosan kinyilatkoztatott és tár­sadalmilag megindokolt akaratot va­lósíthat meg. A szövetkezeti demokrácia megva­lósításának második alapproblémája, aminek fontosságát talán minden dol­gozó bizonyíthat, a határozatok , de­mokratikus elfogadása és az elfoga­dott határozatok szakmínösége kö­zötti látszólagos ellentét. Világos, hogy a termelésben megnyilvánuló műszaki, technológiai és szervezési haladás egyúttal megköveteli az Irá­nyító személyek magasabb szakkép­zettségét. A termelés és a gazdaság­irányítás ma nagyobb szaktudást igé­nyel és szakképzett, elméletileg és gyakorlatilag felkészült szakembere­ket kíván. Ezen elkerülhetetlen köve­telmény az egyoldalúan technokrati­­kusan beállított vezetők kezében in­dokká válik a szövetkezeti önkor­mányzati szervek vezető szerepének érvényrejutása ellen. A szakképzett­ség követelményével ellentétben fel­hozzák az alacsonyfokú műveltséget, maradiságot, egyszóval a szövetkezeti önkormányzati szervek tagjainak szakképzetlenségét, akik állítólag nem tudják megérteni és megítélni az új termelési- és munkamódszerek bevezetéséről, a munkaszervezés to­vábbfejlesztéséről, a szakosítás cél­jairól és ennek gazdasági horderejé­­ről és hasonló dolgokról szőlő intéz­kedések jelentőségét. De ezt a néze­tet annak ellenére is, hogy igaz té­nyekkel operál helyesbíteni szüksé­ges. Egynéhány dolog ugyanis cáfol­ja a szövetkezeti demokráciának, mint a személyi felelősség betartása kö­zösségi eszközének általános és felü­letes kritikáját. A következő sorokban igyekszünk majd felvázolni (a mezőgazdasági termelés összpontosítása és a válla­latok együttműködése jelenlegi fel­tételei mellett) a szövetkezeti pa­rasztságnak a mezőgazdasági válla­latok Irányításában való részvételé­nek új feltételeit. — A vállalat ügyeit intéző központ vagy teljesen (a szövetkezet egyesí­tésekor), vagy részben (a szövetkeze­tek együttműködésekor) lényegesen eltávolodik a közvetlen termelőktől — a dolgozó parasztságtól. A válla­lat vezetőtisztségeit már nem fogják közvetlen a szövetkezeti tagság kol­lektívája körében — ezek társadalmi felügyelete mellett — intézni, hanem más szervezeti fokon és földrajzilag is távolabb eső helyen. A vezető tiszt­ségeket képzett szakemberek töltik majd be, akik így sokszor elvesztik majd a szövetkezeti parasztsággal való közvetlen társadalmi érintkezést és együttműködést. — Az önkormányzati szövetkezeti szervek munkája körülményesebb lesz, már azon egyszerű oknál fogva is, hogý megrendezni mondjuk 1000 tagot számláló egyesített szövetkezet közgyűlését gyakorlatilag lehetetlen (ülésterem, közlekedés stb.]. Emiatt képviselőtestületeket kell létesíteni, amelyek jobban teljesíthetik majd a szövetkezeti demokrácia elvével össz­hangban az irányító feladatukat, mert a tagok képviseletükkel a legképzet­tebb és legfejlettebb tagtársaikat bíz­hatják meg, akik aktívnak bizonyul­tak és ismerik a szocialista társada­lom feltételei mellett működő szövet­kezetük legfontosabb kérdéseit. — Az új termelési egységek meg­alakításával a szövetkezetek tagsága és vezetősége a viszonyok és függő­ségek megváltozott rendszerébe ke­rül, amelyek módosíthatják a több éves fejlődéssel létrejött társadalmi összeköttetéseket a szövetkezetek kollektívájában és a tágabb közösség­ben — a községekben is. Ezek a „ha­gyományos“ viszonyok kedvezőbb fel­tételeket biztosítottak a szövetkezett tagságnak, hogy azonosítsa magát a vállalat célkitűzéseivel; ez volt mun­kára való ösztönzésük döntő indító­okainak egyike és egyúttal az Irányí­tásban való részvételüknek is. Kívá­natos, hogy az új termelési és gaz­dasági egységekben optimálisan mű­ködjék majd a viszonyok társadalmi rendszere, amelyeknek alapkövei el­sősorban a szövetkezeti vállalat irá­nyításában való részvétel és érdekelt­ség viszonya, a munkaviszonyok, a munkaközösség és a helyi közösség — a községek —bensőséges viszonyai. — A mezőgazdasági termelőerők fejlődése lényegesen növeli majd a szakképzett munkaerők arányszámát és alapjában megváltoztatja a terme­lésben résztvevő dolgozók összetéte­lét. A mezőgazdasági termelésben az iparosított viszonyok között dolgozók magasabb képzettsége megváltoztatja majd a mezőgazdasági dolgozók élet­stílusát és visszahat ezek műveltségi, társadalmi és politikai fejlődésére. Ezen értékjelek nagymértékben mi­nősítik majd őket a vállalatok irá­nyításában való racionális részvéte­lükre. A szocialista mezőgazdaság új fel­tételei, minél tovább, annál nagyobb igényt támasztanak nemcsak a vezető dolgozókra, hanem a testi munkát végző egyszerű szövetkezeti parasz­tokra is. De az lehetőségeink kere­tén belül van, hogy ma már minden mezőgazdasági dolgozó tökéletesen ismerhesse a szövetkezet termelési, gazdasági és szervezeti ügyeit és a szövetkezeten belüli viszonyok rend­szerét. A szövetkezet vezető dolgozói­nak kötelessége türelemriiel megma­gyarázni a. tagságnak á szövetkezet célkitűzéseit, kölcsönösen tisztelni egymás álláspontját 'W megteremteni a tagság, közös munkájának'egészsé­ges légkörét. Ugyaiiís a ^szövetkezeti tagság közös sikerese a termelés fej­lesztésének anyagi tényezője mellett, attól is függ, hogy a szövetkezeti tag mily mértékben azonosítja magát a szövetkezet és az egész szocialista társadalom célkitűzéseivel. ,-T * . .. * i ‘ V ? •• ; : „ .. Ing. Blaas Géza tác., Ing. Frantiéek Mach. GSc. Példás társadalmi munka a szövetség jablonicai alapszervezetében A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének új alapszabályai szerint — amelyet az efsz-ek VIII. országos kongresszusa ha­gyott jóvá — a szövetkezet a szövetség alapszervezete, s tár­sadalmi feladatainak legfőbbje: az ideológiai-politikai munka. Miként teljesíti ebbéli feladatát a senicai járásban levő jablo­nicai szövetkezet? Az ideológiai-politikai nevelőmunka szerves részét képezi az efsz-ek vezetőinek és tagjainak téli iskoláztatása. Ezenkívül részt vesznek különféle tanfolyamokon, szemináriumokon, vala­mint egyéb szakmai-politikai előadásokon. Ezt teszik a jablo­nicai efsz-ben is, ahol megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szövetkezet fiataljainak nevelésére. Mivel kezdték? Meghív­ták a fiatalok körükbe a falu veterán kommunistáit, az efsz alapító tagjait, köztük Burai elvtársat is, a szövetkezet első szövetkezeti elnökét, hogy elbeszélgessenek velük, s a sok tapasztalattal rendelkező veteránok ilymődon átadhassák a fia­tal nemzedéknek élettapasztalataikat. A volt elnök beszédének középpontjában az első Csehszlovák Köztársaság idejére nyúlt vissza, s arról tett említést, milyen keserves életsorsa volt a mezőgazdasági dolgozóknak... Jócskán kijutott nekik az el­nyomatásból, jogfosztottságböl, a létbizonytalanságból, a mun­kanélküliségből, s ha ez ellen tiltakozni mert, akkor viszont a kardlapozás, börtön volt az osztályrésze. Erről a sok meg­próbáltatással teli múltról egy pillanatra sem szabad megfe­ledkeznünk, no meg arról sem, hogy a mai fiatal nemzedék boldogabb, gondtalanabb, fáradságos munkától mentesebb éle­tét elődeinek köszönheti, akik azt a szövetkezet megalakítá­sával, majd gazdasági megszilárdításával alapozták meg; ezt becsülni kell a fiataloknak! A szövetkezet — illetőleg a szö­vetség alapszervezete — kommunistát példásan teljesítik az ideológiai-politikai nevelőmunkából reájuk eső feladatokat. Szocialista hazafiságra, proletár-internacionalizmusra, a népek barátságára és szoros együttműködésére, egymás megbecsülé­sére nevelik a fiatal nemzedéket. Az Ilyen alapos ideológiai­­politikai nevelőmunka hozzájárul a fiatalok osztályöntudatá­nak formálásához, a szövetkezeti tagok maxista-lenlnista vi­lágnézetének kialakításához. Ami meg a gazdaságpolitika szakaszát illeti, a szövetkezet vezetői, s tagjai a CSKP Központi Bizottságának ez évi plénu­mái, valamint az efsz-ek VIII. kongresszusa határozatának realizálását szorgalmazzák. Elsősorban a termelés minőségi színvonalának emelésére törekszenek, kibontakoztatván a dol­gozók munkakezdeményezését, bekapcsolódva a szocialista munkaversenybe, s a leghaladóbb termelési tapasztalatokat alkalmazva a gyakorlatban. A felvilágosító munka keretében részletesen ismertetik a tagokkal az igényesebb idei tervfel­adatokat, a szocialista munkaverseny, a termelés ésszerűbbé tételének jelentőségét, s a jó tapasztalatok ismertetéséről, я példás szövetkezeti tagok népszerűsítéséről sem feledkeznek meg; erre a célra felhasználjak a becsülettáblát, a taggvűlá seket, s egyéb propagáclős eszközöket. A jablonicai Efsz példát mutatott, ami a CSKP megalaku­lása 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségek telje­sítését, Illetőleg túlteljesítését illeti. Az ezzel kapcsolatos erkölcsi jutalom sem maradt el; megkapták a CSKP KB és a kormány dicsérő elismerését, vagyis oklevelét. Több szempont­ból szükséges megemlíteni, mivel érdemelték ki ezt az elisme­rést: ej A szövetkezet vezetői és szakemberei, együttműködve a helyi pártszervezettel a dolgozók munkakezdeményezését a legfontosabb szakaszon bontakoztatták ki: az állattenyésztés­ben — a tejtermelésre fordították a legtöbb figyelmet. S ily­­módon a múlt évben több mint 3000 liter tejhozam-átlagot értek el tehenenként, ami járási méretben kiváló eredmény­nek számit. b) Az efsz vezetősége rendszeresen értékelte a versenyered­ményeket, majd a végsó értékelés eredményeit összehasonlí­tották a járás más szövetkezeteinek versenyeredményeivel — együttműködve a járási pártbizottság Illetékes dolgozóival. c) A munkakezdeményezéseket nagyra értékelték a legfel­sőbb politikai és gazdasági irányítöszervek, s dicsérő okleve­leket nyújtottak át mindazoknak, akik kiérdemelték. Ezeket az okleveleket az efsz ünnepi gyűlésén adták át a kezdemé­nyezésekben élenjáróknak, s tárgyi jutalmakban is részesí­tették őket. Dicsérő oklevelet kaptak: Anna Mikolová, Štefan Hamerlík mérnök, I. Šimek, valamint a 24 tagú fejő és takar­­mányozö kollektíva. Ezen az ünnepségen nemcsak a járási szervek képviselői vettek részt, hanem Ing. Pavol JONÄŠ, a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetkezeti Földművesei Szövetségének elnöke is. d) A szövetkezet vezetősége szorosan együttműködik a SZISZ helyi szervezetének vezetőivel, s minden lehetőséget kihasznál arra, hogy a fiatal szövetkezeti tagokat megnyerje a szocialista munkabrigád tagjainak. Nem csoda, hogy ebben a szövetkezetben elég sok a fiatal, s köztük fiatal szakembe­rek is akadnak szép számmal. Akik nem hiszik, személyesen is meggyőződhetnek róla. S egyúttal megtekinthetik a szépen berendezett szociális helyiségeket, a szövetkezet étkezdéjét, büféjét, kultúrhelyiségét, éfjeliszállását, ami mind a sokoldalú szociális-kulturális gondoskodást példázza ... Az ilyen öröm­teljes életért harcoltak a jelenleg már idősebb szövetkezeti tagok; áldozatkész munkájukkal lényegében a fiaik, lányaik jövőjét alapozták meg, amiért a fiatalok csakis hálásak lehet­nek elődeiknek. Mindent egybevetve, így tevékenykedik a Szövetkezeti Föld­művesek Szlovákiai Szövetségének jablonicai alapszervezete a társadalmi szférában. Ezt a fenti tények Igazolják, üres frázisok helyett. E ténykedés mindenképpen követésre méltó. M. D. FORRO SZÍVVEL Országos hírű szövetkezet я topolníkyí (Nyárasd). A gazda­ságuk általában élenjáró és ez állattenyésztésben, különösen a tejtermelésben elért eredmé­nyeik kimagaslóak. A nagysze­rű sikerek mögött Topofníky-n is a jó irányítás mellett szor­gos emberek állnak. A figyel­mes szakvezetés, egyetértés az alapja, hogy már évek óta — több mint 500 tehénnél — 4000 literen felül van a fejési átlag és figyelemreméltó a napi súly­­gyarapodás. A zootechnlkus Forró Géza Idestova 20 éve áll az állatte­nyésztés élén. De az ott dol­gozók többsége szintén a kez­det kezdetétől ott szorgoskodik. Mint mindenütt, a csallóközi faluban is sok nehézséggel küz­­ködtek a közös megalakulása után. Ennek ellenére már ak­kor célul tűzték ki, a törzsállo­mány kialakítását, vagyis a gondos szektálást. Alig telt el három-négy év és a tejterme­lésben élenjárók lettek a Du­­najsíá Streda-i (Dunaszerda­­hely) járásban. Azóta még na­gyobb gondot fordítottak az egyedek kiválasztására, s je­lenleg olyan tehenük is van, amelytől tavaly több mint 10 ezer liter tejet fejtek, de nem­csak a saját tehénállományuk kitűnő, hanem más gazdaság­ban is több százat adtak el a fajállományból. Forró Gézát fáradhatatlan, odaadó Irányítónak ismerik. Kora reggeltől sokszor a késő esti órákig a farmon tevékeny­kedik, ügyel, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Emellett sokat olvasott, tanult, hogy taníthasson. Beutazta az országot, ellátogatott külföld­re, hogy megismerkedjék az élenjáró gazdaságokkal, mód­szerekkel. Mindenütt nyitott szemmel járt, és sohasem tért haza üres tarsollyal. — Ha csak azt láttam, hogy nem szabad valamit csinálni, akkor is érdemes volt elmenni — vallja Forró elvtárs. — Mindig nagyra értékeltem a tapaszta­latszerzési lehetőséget. A sokoldalú állattenyésztőt nemcsak nyíltságáért, becsüle­tességéért szeretik a dolgozók, hanem azért is, mert tudják, hogy részben az ő érdeme a 4500 koronás átlagkereset az állattenyésztésben. Forróék nehéz körülmények között küzdötték fel magukat az élenjáró mezőgazdasági üze­mek közé. A holnap nemzedé­kének könnyebb lesz, mert köz­tük a kiváló állattenyséztő fia már főiskolán tanulhatja a me­zőgazdaság ezerágú „mestersé­gét“. Forró Ignác az apja útját választotta, és a Nltrai Mező­gazdasági Főiskola állattenyész­tési karán készül az életre. Forró elvtárs nagy elfoglalt­sága ellenére sokoldalú társa­dalmi tevékenységet is fejtett ki. A lánya, Zsuzsika még csak az idén érettségizik, de már csapatkapitánya a ligás kézi­­lahda csapatnak, és más irány­ban is tevékenykedik. Egyszó­val, apjuk nyomdokain halad­nak. A kitűnő állattenyésztőt oda­adó munkájáért megbecsüli a társadalom. Ezt díszoklevelek, kitüntetések egész sora igazol­ja. Hazánk felszabadulása 27. évfordulója alkalmából az ál­lattenyésztésben elért kiváló eredményeiért az elmúlt na­pokban állami kitüntetésben részesítették Forró elvtársat, amelyhez mi is szívből gratu­lálunk, s erőt, egészséget kívá­nunk a további munkásságához. Végezze azt olyan forró szív­vel, mint az elmúlt évek során tette. —tt— x « 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom