Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 3. szám
1972. január 22. __ Ara 1,— Kős XXIII. évfolyam, Я. szám. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok jövője bíztató Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Szafcmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET —■ A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, ■— és a méhészek tanácsadója Az elmúlt hét végén a fiatal mezőgazdasági dolgozók a Prágai Szláv Házban tartották VII. országos találkozójukat. A tanácskozáson résztvett a CSKPK KB küldöttsége a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok vezető dolgozói és más jelentős személyiségek. A SZISZ mezőgazdasági üzemi alapszervezeteinek eddigi tevékenységéről és további feladatairól Ján Breznický, a Szocialista Ifjúsági Szövetség KB-ának titkára tartott beszámolót. A beszámoló és a pártküldöttség vezetőinek hozzászólása után a vitában 20 fiatal kért szót, akik foglalkoztak az elért munkaeredményeikkel, valamint a SZISZ szervezetek tevékenységének problémáival és formáival. Beszéltek a szakmai képesítés fontosságáról, a szakmai műveltségről, amelyhez nagyban hozzájárulhatnak a fiatal mezőgazdasági dolgozók klubjai. Breznický elvtárs, a SZISZ titkára beszámolójában többek között a SZISZ КВ-ja által hirdetett őszi versennyel foglalkozott, amelybe 25 ezer fiatal kapcsolódott be és jelentősen elősegítették a cukorrépa és burgonya gyors betakarítását. Arról is szólt, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a mezőgazdaságban tevékenykedő ifjúsági kollektívák közül 150 versenyez a Szocialista Munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. A fiatalok ebben az évben kerekes traktorokkal résztvesznek majd az országos szántóversenyen. Járási versenyeken, — amely országos versenyben csúcsosodik ki — a legjobb fiatal fejők vetélkednek egymással. A CSKP KB küldöttségének vezetője, Václav Svoboda elvtárs, a mezőgazdaság további fejlődésével foglalkozott. Megállapította, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok mai nagysága nem ad lehetőséget arra, hogy áttérjünk a termelés nagyüzemi módszereire. Ebből a tényből indult ki a párt XIV. kongresszusa, amikor meghatározta a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdaság koncentrációja és szakosítása fejlődésének alapvető irányait és szervezési formáit. A felszólaló foglalkozott a kooperációs kapcsolatok fejlesztésével és azzal, hogy a mezőgazdaság új fejlődési szakasza éppen a fiatal nemzedék számára jelent gazdag távlatot nyújt lehetőséget arra, hogy képes ezeket az igényes folyamatokat irányítani. Gustáv Husák, a CSKP főtitkára és hudvík Svoboda, köztársasági elnök a prágai várban fogadta a mezőgazdaságban dolgozói fiatalok országos találkozójának résztvevőit. A párt főtitkára és a köztársasági elnök köszönetét mondott a mezőgazdaságban dolgozó valamennyi fiatalnak azért az áldozatkész törekvésért, amivel hozzájárulnak szocialista mezőgazdaságunk állandó fejlődéséhez. A további munkájukhoz sok sikert kívántak a fiataloknak és megígérték, hogy a párt és állami szervek nemes törekvésüket a jövőben is teljes mértékben támogatják. A képen a Štúrovoi Állami Gazdaság korszerű sertésfarmja látható, ahol a munkatermelékenység igen magas. Hatal leány felelős beosztásban Vidám, nyílt tekintetű lány ül velem szemben. Szőke haja apró csigákba bodorodva övezi körül pirospozsgás arcát. Komolyan, megfontoltan válaszol a feltett kérdésekre. Nem retten vissza a problémák mélyebb elemzésétől, feltárásától sem, sőt egyúttal a megoldási lehetőségekre is rámutat. Cuperová Jolana 21 éves. Két évvel ezelőtt érettségizett a Luüenec-i Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában. Odahaza, a podrečany-i szövetkezetben kezdett dolgozni. Az idősebbek minden támogatást megadtak az élet „tövises“ útjára lépő fiatal szakembernek. Kis idő múlva már otthonosan mozgott a gazdaságban. Becsületesen elvégezte a rábízott feladatokat. A szövetkezet és a járási termelési igazgatóság vezetői csak az elismerés hangján nyilatkozhattak róla. A rapovcei (Rap) szövetkezet — ahol jelenleg dolgozik — múlt évben nehéz helyzetbe került. Megbetegedett a zontechnikus, fél évig hűl egyik, hol a másik vezető vállalta „másodállásban“ a teendők intézését. A kettős megterhelés sok egy személyre, egyik feladatnak sem lehet teljesen eleget tenni. Szükség volt egy szakemberre. így került a rapovcei szövetkezetbe Cuperová Jolana. — Ismeretlen környezet, új, arcok, feladatok, megoldásra váró problémák, egyszóval nem volt könnyű. A szövetkezet vezetői segítő kezet nyújtottak, sikerült leküzdeni a kezdeti nehézségeket. Az állattenyésztésben jelentkező hiányosságokat azonban lehetetlen volt öt hónap alatt letudni. Az eredmények bizony nem a legfényesebbek, s az eladási terv teljesítése is foghíjas maradt. —■ Időközben felépült a gazdaság régi, tapasztalt zootechnikusa, s talán közös erővel sikerül megoldanunk a problémákat. Többek között növelni kell az állatok létszámát, ki kell alakítani az állatok korcsoportok szerinti helyes összetételét, módosításra vár a takarmányozási technika és a takarmányadagok meghatározása is. A jelenleg 500 hektáros gazdaság rövidesen egyesül a kalondai és a mul'kai szövetkezettel, az 1500 ha-os gazdaságban kedvezőbbek lesznek a feltételek, többet lehet fordítani az egyes részlegek szakosítására, a termelés színvonalának fellendítésére. Azt hiszem az egész gazdaság nevében beszélek, ha azt mondom, hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél gazdaságosabbá, színvonalasabbá tegyük a termelést. —kádekjf| end a lelke mindennek. Így hangzik az örök igaz■* érvényű közmondás. Amely munkahelyen ez nemcsak jelszó, hanem valóság, nincs gond a tervteljesítéssel, nincs kapkodás, nyugodtabb az élet. A rend ott kezdődik, hogy az emberek pontosan járnak a munkába. A életben számtalanszor vagyunk szemtanúi, hogy egyesek napról napra lélekszakadva rohannak a munkahelyükre, s mire alapos késéssel megérkeznek, holtfáradtan rogynak le a székre, állnak az esztergapadhoz, fognak hozzá a munkához az istállóban és másutt. Rohanás az életük, mert bár késnek, egy perccel sem akarnak tovább dolgozni, mint akik időben avagy korábban érkeztek. Vannak munkahelyek, ahol a pontatlanság, hanyagság, különös veszélyt rejteget magában. A papír még csak várat magára, a gép sem kér kenyeret, viszont a mezőgazdaságban, ahol élő állatokat szolgálnak az emberek, más a helyzet. A gazdasági állatok nagyon meghálálják a pontosságot, a jó gondozást. Nem véletlen, hogy éppen azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol szilárd a munkafegyelem, precízen készítik elő a takarmányokat, pontosan etetnek, kiváló a súlygyarapodás, magasabb a tehenenkénti fejési átlag, a malac, borjúelhullás pedig minimum. A ТороГшку-i (Nyárasd) szövetkezetben, ahol az állattenyésztés „egyetemi“ szintre emelkedett, percnyi pontossággal folynak a tennivalók, és szinte teljesen ismeretlen fogalom a fegyelmezetlenség. Viszont a mezőgazdasági üzemeknek egész sora akad, ahol nem készítik elő megfelelően a takarmányt, késnek az etetéssel, avagy ittas állapotban végzik a tennivalókat. Az utóbbi időben ez komoly veszélyt jelent, mert egyre több a mámoros fejű állatgondozó. Ebből kifolyólag előfordulnak olyan esetek is, hogy meg sem jelennek a munkában, vagy képtelenek azt elvégezni, Számos példával lehet igazolni, hogy jelentősebb ünnepeken két literrel is csökken a fejési átlag, néhány dekával a súlygyarapodás s nagyobb az elhullás. Veiké Kosihyn (Nagykeszi — komárnói járás) a szövetkezet zootechnikusa elég borúlátóan nyilatkozott. „Igaz, elértük a 3000 literes évi fejési átlagot, de szerintem előbbre járhatnúnk, ha gondosabb lenne a takarmányelőkészítés és még odaadőbban gőndoznák az állatokat. Nálunk egy istállóban hatan dolgoznak. Elég, ha egy van köztük, aki nagyon szeret a pohár fenekére nézni, az kiprovokálja a többit is.“ A pártelnök véleménye szerint legnagyobb baj. hogy a • tehenészetben nincs utánpótlás. Mivel még mindig kézzel fejnek, a fiatalok nem akarnak dolgozni a tehenészetben. Ebből kifolyólag is nehéz szigorúbb fegyelmet tartani. Pathó Imre, a lubái (Libád) egyesült szövetkezet elnöke a büntetést is a fegyelmezés hathatós eszközének tartja. Igaz, ő mint elnök főleg a vezető dolgozókra ró bírságot, ha rendellenességet lát. A fegyelemre nagy szükség van, mert elég nagy az elhullás és az állatok hasznosságát feltétlenül emelni kell. A gbelceiek (Köbölkút) sem elégedettek az állattenyésztésben elért eredménnyel. Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet ökonőmusa az anyagi ösztön-Nagyobb fegyelmet az állattenyésztésben zőkben látja a nagyobb fegyelem és a gondosabb hozzáállás alapjait. Ezért a tehéngondozók fejés utáni díjazását felemelik, és ha a kitűzött tervet teljesítik, 20 százalék prémiumban részesülnek. Emellett a tehéngondozóknak jövőre nem kell cukorrépát kapálni, hogy ezáltal is jobban végezhessék a munkájukat. Az itt felsorolt példákból látható, hogy a vezetők látják, milyen sok a tartalék az állatok hasznosságának a növelésénél, amely elsősorban a takarmányon és az ott dolgozó emberek odaadásán múlik. Tény, hogy az állattenyésztésben dolgozók sokhelyütt rossz munkakörülmények között tevékenykednek. Az is igaz, hogy korán kell kelniök, s legtöbb helyütt vasár- és ünnepnap is dolgoznak. Tehát aki becsülettel végzi ezt a munkát, az előtt le a kalappal. Viszont a hanyagságot, felületességet nem lehet elnézni, mert ez jelentősen megkárosítja a közöst. Közismert, a tejtermelés emelésének a záloga a gondos borjú- és üszőnevelés. Hasonlóan, mint a gyermeknevelésnél, ott sem tűrhető el semmi hanyagság, mert az visszaüt az állat fejlődésében. Arról nem is beszélve, hogy a borjú és a malacszaporulat sokhelyütt az országos átlagnál jóyal kisebb. A tejtermelés növelése országos gond. Ezt nem lehet úgy megoldani, mint régebben tették (esetleg helyenként .még most is teszik), hogy kútból pótolják a tejet. Ismeretes, hogy egyes járások évi fejési átlaga között 500—600 literes eltérés is van. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban már régen átlépték a „bűvös“ 3000 literes átlagot, — másutt viszont a 2500 literes évi átlagért tesznek meg mindent. Azt hiszem, az állattenyésztés fejlődésének alapja az épületek, berendezések korszerűsítése, jobb takarmányalap megteremtése mellett az állatgondozók hozzáértésén, pontosságán, fegyelmezettségén múlik. Rendet, fegyelmet tartani elsősorban is a vezetők feladata. A gondos vezetőknek kell törődni azzal, hogy a kezük alatt dolgozók fegyelmezetten, tehetségükhöz mérten legjobban végezzék el a rájuk bízott munkát. A legpontosabban kidolgozott tervek is csak papíron maradnak, ha végrehajtásánál fokozódik a nemtörődömség, lazaság. Véget kell vetni annak a helytelen nézetnek, hogy a mezőgazdasági üzemekben különösebb következmények nélkül is lehet felületesen dolgozni, különösen az állattenyésztésben nem, ahol élő anyaggal foglalkoznak. A' fegyelmezetlenek, rendbontók megfékezésére különböző módszerek vannak. Egyes helyeken büntetéseket, kártérítéseket szabnak ki a pontatlanokra, munkájukat hanyagul végzőkre. Lehet, ez a módszer is használ, de aligha a legeredményesebb. Szerintem sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a nevelőmunkára, egymás figyelmeztetésére. Minden józanul gondolkodó szövetkezeti tag tudja, hogy neki is kárt okoz, ha valaki hanyagul dolgozik. A szétosztható jövedelem csökken ezáltal, és éppen a legszorgalmasabbak rövidülnek legjobban a nemtörődömök miatt. Ha ilyen embereknek a szép szó nem használ, vonják felelősségre a taggyűlésen, avagy.tárják fel a közeli napokban megtartandó zárszámadó közgyűléseken. Ha a széles kollektív előtti bírálat sem használ, csak akkor tegyenek adminisztratív intézkedéseket, fegyelmi rendszabályozást. Természetesen a leglényegesebb, hogy a pártszervezetek törődjenek az állattenyésztésben dolgozók politikai nevelésével, hogy azáltal szoéialista viszony alakuljon ki bennük a munkához, mert az a legbiztosabb záloga a munkafegyelemnek. Tóth Dezső h t r
