Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 1. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, A SERTÉSEK gyomor-bélgyulladásai 1972. január 8. A külföldi és hazai szerzők szakirodalmi adatai, valamint saját megfigyeléseink alapján arra következtetünk, hogy a betegségeknek erre a csoportjára jut sok országban a sertések összes megbetegedéseinek 50— 80 %-a. A gyomor-bélgyulladások nagy gazdasági kárt okoznak, különösen a növendékek szenvednek károsodást. A gyomor-bélgyulladásoknak nagyon sok oka van. Az egyik esetben az alapbetegség (sertéspestis, helminthosisok, coccidiósisok stb.) tüneteiként jelentkeznek, a másikban rossz minőségű takarmányok és észszerűtlen takarmányozás idézi elő, a harmadikban az önálló gyomor-bélgyulladások fertőző vagy polietiológiai eredetűek! A betegségek szabályszerű csoportnsitása megkönnyíti azok diagnosztikáját, tudományos alapot teremt a profilaktikus és terápiás beavatkozásokhoz. Megkíséreltük kidolgozni a sertés gyomor-bélgyulladások osztályozásának racionális vázlatát. Nagyszámú alakjait a következő- három csoportban foglaltuk össze: Első csoport — gyomor-bélgyulladások, mint az alapbetegség tünetei. Ilyenek elég gyakran megfigyelhetők fertőző (sertéspestis, salinonellősisok, leptospirosis stb.) inváziős (coccidiosis, helminthosisok stb.), gombás (mycotoxicósisok) és nem fertőző betegségek esetén (alimentaris anaemia, A-avitaminosis, RR-avitaminosis, ásványi anyagforgalmi zavarok). Ezek a gyomor-bélgyulladások könnyen magyarázhatók. Okaik ismertek, kialakulásuk mechanizmusa világos, a diagnózis az alapbetegségre épül. A profilaxis és a védekezés c gyomor-bélgyulladásokkal szemben az alapbetegség felszámolásában áll. Második csoport — nem fertőző, tartási eredetű gyomor-bélgyulladások. Ez a sertés gyomor-bélcsatorna megbetegedések legterjedelmesebb csoportja. Az állatok nem kielégítő takarmányozási és tartási viszonyainak eredményeképpen alakulnak ki. A szopós malacok gyomor-bélgyulladásainak oka nem ritkán a kocák helytelen tartása és takarmányozása a vemhesség idején. A takarmányozás rendjének megszegése, hibák a takarmányok előkészítésében, rossz minőségük, a takarmányadagban nagy mennyiségű gyaputmagdara stb., valamintt a gyomor-bélcsatorna korral járó és funkcionális változásai a nem fertőző gyomor-bélgyulladásuk fő okai. Harmadik csoport — fertőző gyomor-bélgyulladások. Ebbe a csoportba sorolhatók azok a fertőző betegségek, amelyek során vezető és állandó klinikai tünet a diarrhoea (hasmenések) és a gyomor-bélcsatorna más zavarai, a kórbonctani elváltozások pedig a gyomorban és a bélben uralkodnak. A fertőző gyomor-bélgyulladásokhoz súroljuk: a vírusos gyomorhélgyulladásokat, a disenteriát, az escherichiosisokat (colibacteriosisokat) és feltételesen a salmonellosisukat. A gyomor-bélgyulladások három csoportja között bizonyos hasonlatosság van a folyamat klinikumában (tünetkomplexus) és lokalizálódásában: Lényeges különbségek állapíthatók meg az eredetben (kóroktan), a körfejlődésben, az immunogenezisben stb. A sertés gyomor-bélgyulladások ismertetett osztályozásának alapjait a körfolyamatok etiopatogenezisére és klinikai-anatómiai tulajdonságaira helyeztük. A profilaktikus intézkedések és a felszámolásra irányuló beavatkozások a betegségek csuportosításából következnek. Figyelembe kell venni az emésztökészülék fiziológiai fejlődésének sajátosságait a malacoknál. Ismeretes, hogy négyhónapos korig az embrionális típus szerint alakul, a negyediktől tíznapos korig pedig az átalakulás zajlik le a postembrionális időszakra. Az újszülött malacok gyomornedvében alig van szabad sósav. Nyomai 25 napos kortól 2 hónapos korig mutathatók ki. A sósav hiányában nem aktiválja a pepszint. Ennek következtében a gyomornedv emésztöképesésge nagymértékben csökkent, és a gyomor védngátja jelentékenyen gyengült. Az élet 40—45. napjáig a protein a malacok gyomrában alig bomlik el. A gyomornedv emésztőképessége csak a második hónap végére normalizálódik. Az emésztés fiziológiájában és patológiájában nagy szerepet játszik a különféle fajú mikroflóra. Az állatok gyomor-bélcsatornája, így a malacoké is, az első napokban Gram-negalív mikroflórával népesül be. A tejsavbaktériumokkal és a mikrococcusokkal egyidőben megjelenik a coli, a spirochaeták, az élesztőhöz hasonló candidiumok és mások.. A 3.—4. napon a gyomor-bélcsatornában uralkodó a Gram negatív mikroflóra, amelynek 80 %-át a coli foglalja cl. A Gram-negatív tejsav-streptococcusokkal és mikrococcusokkal együtt megjelennek az anaeróbok is. Az utóbbi években sok ország kutatóinak figyelmét felkeltették a sertések vírusos kóroktani fertőző gyomor-bélgyulladásai. Ezek a betegségek, amerikai tudósok véleménye szerint, nagyobb gazdasági kárt okoznak, mint a sertéspestis. Laboratóriumunkban a vírusos gynmor-bélgyultadás számos sajátosságát tanulmányoztuk, ami lehetővé tette. hogy ajánlásukat dolgozzunk ki e betegség diagnosztikájáról, megelőzéséről és a védekezési intézkedésekről. Az elmondottakból következnek a sertés légzőszervi és gyomor-bélbetegségek tanulmányozásának perspektívái. Mindenekelőtt tisztázni kell a kóroktant, ki kell dolgozni a diagnosztika módszereit, tanulmányozni kell a patogenezist és az immunogc- Hezist, kutatni kell a védekezés specifikus eszközeit, a nagyüzemi szakosított gazdasági viszonyok között. Ezen a téren figyelmet kell fordítani a vírusok, mycoplasinák, baktériumok kóroktani szerepére, az öröklődésre (lizogenia), a tartási és takarmányozási viszonyokra, a légutak és a gyomor-bélcsatorna betegségeinek kialakulásában, lefolyásában és megszüntetésében. A takarmányozás és a tartás kedvezőtlen tényezői hatásának kikapcsolása céljából a sertéstenyésztő telepeken, szigorúan foganatosítani keil az állategészségügyi intézkedéseket. A laboratóriumi kísérletekben kiterjedtebben kell felhasználni a betegségek specifikus kórokozóitól mentes malacokat (gnotobióták). A betegségek során izolált vírusokat és mycoplasmákat azonosítani kell. A inai immunológiában központi helyet foglalnak el azok a kérdések, amelyek az ellenanyagok képződésének mechanizmusával és tanulmányozásával kapcsolatosak. A vírusok elleni immunitásban, a sertések légzőszervi és gyomor-bélbelegségei során, vizsgálatokat kell folytatni az interferonról, az antimetabolitok hatásának tisztázásáról, az inhibitorok szerepének meghatározásáról a fertőzések kórfejlödéséhen és a gyógyulás folyamatában. A Immorális, tényezők, így az ellenanyagok és az interferon tanulmányozása azonban még nem biztosítja azoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyek a szövet- és sejtimmunitással kapcsolatosak. Erre való figyelemmel, labratóriumunk munkatársai tanulmányozzák az immunogenezis sejt-mechanizmusait. Az immunitás feltárása lehetőséget nyújt arra, hogy szabályosan értelmezzük és magyarázzuk a sertések légzőszervi és gyomor-bélbetegségeinek természetét. A sertés légzöszervi és gyonmrbélbetegségek kórfejlődésének, immunogenezisének, kóroktanának tanulmányozása és a diagnosztikai módszerek kutatása terén egyik perspektivikus iránynak kell tekinteni a lumineszkáló ellenanyagok, az imrnunelektroforézis módszereit, a plazmocitális reakció és a lymhocytákban a RNS felhalmozódásának tanulmányozását. (P. P.) Beszüntették az eddig használatos Dh 4 műtrágyazúzó gyártását, mivel a nevezett gép nem volt tökéletes, gyakran meghibásodott. Helyette a DÜH jelzésű műtrágyazúzőt gyártják, melynek már sokkal erősebb a konstrukciója. A gép súlya 235 kg, a rotor percenkénti fordulatszáma 255. A villanymotor teljesítménye 3 kW. A trágyazúzó óránkénti teljesítménye 40 q. Tekintettel arra, hogy a gép körül munka közben nagy por keletkezik, egészségügyi szempontból az volna a leghelyesebb megoldás, ha szállítószalagok segítségével juttatnák a műtrágyát a zúzógépbe. Az érdeklődők a zvolení Agrotechnikánál, vagy a mezőgazdasági technika brnót központi vállalatánál (ŰPZT Brno) rendelhetik meg a DÜH trágyazúzót. -r-A z új év elejétől érvénybe lép a 46 622-es Állami Szabvány, miszerint módosul a gyapjúra vonatkozó felvásárlási ár is. Az új norma az eddigi gyakorlattal szemben a gyapjú hosszúságára és minőségére vonatkozó feltételek megszigorítását jelenti. Az Ilyen irányú intézkedés törvényszerű és megfelel a gyapjúipar szükségleteinek és Irányzatának, ezzel párhuzamosan a társadalom követelményeinek. A termelés terén mindinkább a minőség kerül előtérbe és ez a gyapjúra is vonatkozik. Természetesen mindenki várja, vajon mit hoz az új norma? Ezért a felvásárló szerveknek fel kell világosítaniuk a termelőket és figyelmeztetniük kell őket az eltérésekre. Az új normák bevezetésének célja, hogy a minőség javításával a belföldi gyapjú egyenlő értékűvé váljon a behozatalból származó nyersanyaggal. Az egyes juhfajták szempontjából az osztályozás az alábbi elvek szerint történik: — a 27 mikr. finomságú merinói gyapjút a szabványban meghatározott minőségi mutatók szerint az I. osztályba sorolják; I/a osztály 65 mm-nél nagyobb hosszúság, I/b osztály 40—65 mm hoszszúság, I/c osztály báránygyapjú 30—39 mm, Új intézkedések a gyapjú felvásárlásában I/d osztály merinói gyapjú részek. — Fél fényes, kevésbé göndör (merinói keresztezésből) 27,1—29 mikr. finomságú, 65-en felüli és 40—65 mm hosszúságú a II. osztály megfelelő csoportjába osztályozható. Külön figyelmet kell szentelni az I. és II. osztály közötti eltérésre. A II. osztályú gyapjú részeket a VII. minőségi csoportba sorolják. — A cigája és a valaška fi■ nomabb gyapjúját fehér és tarka színezet alapján kell válögatni. A fehér 27—35 mikr. finomságú, több mint 70 mm hosszúságú gyapjú a III/'a osztályba, a 40—70 mm közti hosszúságú a Hl/b osztályba tartozik. A szjnes gyapjút a szálak színeződése szerint a VI. osztály két csoportjába, a gyapjú részeket pedig a VII. osztályba sorolják. A valaška-šumavka, a nemesített šumavka és a keletfriz juhok 29—35 mikr. finomságú gýapja a III. osztályba sorolható. Ha a pehelygyapjú eléri a felszőr 60 %-át, akkor a IV. osztályba és a 45,1 vagy ennél nagyobb finomságú az V. osztályba sorolható. A túlnyomóan tarka gyapjú a VII. osztályba tartozik. A tenyésztő szempontjából az ú] norma megköveteli a gyapjú jobb gondozását már a nyírásból kezdve. Jő szolgálatot tehetnek és hasznos tanácsokat adhatnak a felvásárló vállalat nyíréi. Sok problémát okoz a feldolgozásnál a kátránnyal vagy más anyagokkal szennyezett gyapjú. Szükséges tehát a szennyezett gyapjút a nyírás után elkülöníteni. Ezzel ugyanis javul a gyapjú egészének a minősége és elkerülhetők a felesleges veszteségek. A felvásárló vállalat iskolázást szervez a becslők számára, ahol megismerkednek az új minőségi feltételekkel és Ismereteiket hasznosíthatják a gyapjújermesztése fejlesztése érdekében.. F. Danihel Csak úgy legyen... Tudjuk jól, hegy a korábbi évek- i ben a szocialista munkaversemy el- : vesztette verseny jellegét és csaknem formálissá vált. A gazdasági vezetők < kidolgozták feltételeit, ismertették a : dolgozókkal és a mozgalomról ezzel ] meg is feledkeztek. Újjáéledésére csak a negyed évszázados felszabadulási évforduló és az 50. pártjubl- : leum alkalmából került sor. Meggyőző erővel a tömegekre elsősorban az : utóbbi hatott, mivel a versenymozgalom „feltámasztásából“ mind a vezetök, mind a dolgozók kezdeményezően vették ki részüket. A komáromi járásban ugyancsak utána néztek, hogy hol szorít a csizma és a szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói adottságaikat, lehetőségeiket felipérve a hibák kiküszöbölésére és a termelés további növelésére kötelezték magukat. Erre többek között a járási mezőgazdasági társulás versenyfelhívása ösztönözte őket, amely a morális megbecsülésen kívül pénzjutalmat is kilátásba helyezett. Ha például az állattenyésztés szakaszán ismerkedünk a versenyfeltételekkel. el kell mondanunk, hogy érthető okokból azok elsősorban a tejtermelés növelését szorgalmazzák. A járás megemelt tejeladási terve meghaladja a 41 millió 300 ezer litert és bizony az üzemeknek lesz mit tenniük, hogy maradéktalanul teljesítsék. Sőt, Lamy Arpád főzootechnikus szerint cirka 650 ezer liter hiánnyal zárják az évet. Ehhez az idei szárazság is hozzájárult, amely várakozáson aluli takarmányminőséget eredményezett. Az elért eredményeket negyedévenként éppen azért kísérik figyelemmel, hogy a legjobb szövetkezetek és fejők kiemelésével, megjutalmazásával a többieket is a tejelékenység emelésére ösztönözzék. A sereghajtók problémáival persze megismerkednek és azok áthidalására hatékony intézkedéseket tesznek. Az utóbbi értékelés az első nyolc helyre a dulovcej, a nesvadi, Veiké Kosihy-i, Dolný Peter-i, marcelovái, okolicnái, pribetai és a čičovi, szövetkezeteket rangsorolta. A tejeladásban pedig a brestoveciek, holiareiak és az izsaiak vezettek. Az élenjáró fejőkről sem feledkeztek meg és jutalomban ifj. Halász Istvánt a (Ďulov Dvor-i — Gyula majori ÁG-ból), Bottka Istvánt (a TÖíii Efsz-ből), Vörös Imrét (a Komárnoi ÄG-ból), Izsák Viktort (az Ižai Efsz-ből), Szalay Pált, Magyarics Máriát (a Zemianská OlCa-i) Efsz-ből részesítették. A hízómarha-állomány a járásban három gazdához tartozik: a járási mezőgazdasági társulás irányítása alá, a nemesítő állomás hatáskörébe és a Kravany-i Mezőgazdasági Szakiskolához. Mégis ha a napi súlygyarapodást vesszük mérvadónak, a járásnak nincs miért szégyenkeznie. A 92 dkg-os átlag kisebb területegységnek is dicséretére válna. Részben ennek is köszönhető, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok idei húseladási kötelezettségüknek még november 30-án eleget tettek, és ahogy a társulás vezetői kijelentették, további 140 vagon hússal gazdagítják a közöst. Ehhez nagyban a sertéstenyésztés is hozzájárult. Igaz, a (hízók napi hasznossága az elmúlt évi színvonalon mozog, de darabszáma meghaladja a tervezettet. Persze az 50 dkg-os napi súlygyarapodás sem lebecsülendő eredmény. Ennek és a kvantitatív mutató túlteljesítésének jóvoltából szinte biztosra vehetik, hogy az új esztendő első negyedévi eladási tervét is időben teljesítik. A mezőgazdasági üzemek nem vonakodnak be-Uj műtrágyazúzó ruházási eszközeik korszerű felhasználásától sem. Bizonyíték erre a július 1-től Komárnoban működő kétemeletes hizlalda, amely jelenleg 2600 darab sertés befogadására képes. Felépítéséhez pénzeszközökkel a gadovcei, a Vŕbová nad Váhom-i, a mudroíiovoi, a martoveei és a komárnoi szövetkezet járult. A beruházás eddig több mint tíz millió koronát emésztett fel, de elszámolására még nem került sor, mert a hizlaldát anyasertés-neveldével bővítik, hogy zárt állatforgót létesíthessenek. Amikor a járás legjobb gondozói iránt érdeklődtem, az eredmények összegezésénél Tárnok Károly zootechnikus sietett Lamy eltvárs segítségére. Néhány adat és máris kiderült, hogy eddig a Kližská Nerná-i, Hegedűs András vezet, aki átlagosan 0,76 kg-os súlygyarapodást ért el. A malacelválasztásnál pedig a brestoveci szövetkezet gondozója, Fehér László a járási első, aki november végéig 18,9 darabos átlaggal dicsekedhet. Visszatérve a tehéhtartásra cl kell mondanunk, hogy a járási mezőgazdasági társulás külön versenyt írt ki az állomány betartásának érdekében. Ebben a vetélkedőben azok a mezőgazdasági üzemek vehetnek részt, amelyek az előírt számosállat-menynyiséget betartják. Minden szövetkezetnek, állami gazdaságnak érdeke, hogy a termelés szempontjából jó munkát végezzen. Ki ne értékelné a mennyiségi mutató betartásának fontosságát? Azonban a kvantitatív számbavevés rossz eszköze egy-egy kimutatás összeállításának. Lényegében arról van szó, hogy a tehenek követelt mennyiségét valamennyi üzemükben elérjék. Persze ennek hátrányai is vannak. Főleg ha azt a beszélgetést veszem alapul, amit a Vráblei Állami Gazdaság klasoví részlegének segédzootechnikusával folytattam. Ebben az üzemegységben több gondozó olyan kiértékeléssel dolgozik, ami nem válik egyikük dicséretére sem. Egy gondozó például a 18 tehén közül csak öt-hat állatot fej. A többi kishozamú. Му-irt? Miért takarmányozzuk az olyan egyedeket, amelyek hasznot nem hajtanak? Ha koronára vetítjük a haszontalan tehenek által fogyasztott takarmánymemjyiséget, a jó tejelősek sem hozzák bé a gazdasági vagy a járási átlagot. Bízzunk azonban a komáromiakban, akik lehet, hogy többre képesek. A versenyt az év végén értékelik, melynek eredménye nemcsak járási átlagot jelent, hanem, ha úgy vesszük, sikert is. Ez elsősorban a hasznossági mutatók alakulásától függ. Reméljük, hogy nemcsak a helybeliek, hanem az országos szervek is elégedettek lesznek. Rangsorolást mezőgazdasági üzemek szerint még nem kaphattam, mert a zárás december 31-ével hivatalos. Szívesen írtam volna az ötéves terv második évének feladatairól is, de nem tehetem, mert azokat most specifikálják. Egy szó mint száz, végeredményben" 22,5 százalékkal kell növelni az állattenyésztési1 termelést, ami évi 4,5 százalékos növekedést jelent. Arra a kérdésemre, hogy ez mennyiben sikerül, Barti elvtárs, a káder- és személyzeti osztály vezetője válaszolt: „Meg lesz, mert lehetőségeket teremtettünk rá“. A két zootechnikus csak hallgatólagos beleegyezését adta, de tudjuk, hogy nem alaptalanul. Ahogy később kifejtették, a népgazdasági terv teljesíthetőségéről már meggyőződtek. Csak úgy legyen! TOTH J.
