Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-13 / 19. szám

1972. május 13. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA 0| központi bizottságok tagjai Mint Ismeretes, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége megválasz­totta országos és szlovákiai központi bizottságát. Az alábbiakban közöljük az új központi bizottságok tagjainak névjegyzékét. A SZFSZSZ Központi Bizottsága: Nyugat-Szlovákia ANGYAL János mérnök, Trnovec n/V.-l (tornóci) Efsz, galántai járás, RSDr. Tibor BOHDANOVSKY, CSc., Bratislava, Ing. Stanislav BULKO, Kálnicai Efsz, trenöíni Járás, HALÄSZ Béla, Kolárovoi (gútai) Efsz, komáro­mi járás, Ing. Štefan HAMERL1K, Jab­­lonicai Efsz, senicat járás, Štefan CHROMICKY, viničnéi Rozkvet Efsz, Bratislava-vidéki járás, ILLÉS László, zemnéi (Szímö) Haladás Efsz, Nové Zámky-1 (érsekújvári) járás, Bernard JANKECH, Trebaticel Efsz, trnavai járás, Ing. Pavol JONÁŠ, Bratislava, Augustin KRASŇANSKÝ, Myslenicei Efsz, Bratislava-vidéki járás, Cyril MEREŠ, Vei. Ďúr-i Efsz, levicei (lé­vai) járás, NÉMETH Ilona, Velká Pa­­ka-i (nagypakai) Efsz, Dunajská Stre­­da-1 (dunaszerdahelyi) járás, Anna PAVLEOVÄ, Récai (rétéi) Efsz, galán­tai járás, Božena SVETLANSKÁ, Hos­­ťovcei Efsz, nitrai járás, Ing. Štefan ŠMATLÄK, Nadlicei Efsz, Topolčany-l járás, Ing. Alojz VOJÄČEK, Bratislava. Kôzép-Szloväkia Ján BLCHÄČ, Lipt. Ondrejov-i Május 1. Efsz, L. Mikuláš-1 Járás, Ing. Ja­roslav CIENlK, Poltári Efsz, lučenecl (losonci) Járás, Ing. Zbynek ČERMÄK, „Nové Povážie“ Efsz, Dubnice, Pov. Bystrica-i járás, Ján OURIŠ, Oslany-i Efsz, prievidzai Járás, Ján GRAJCIAR, necpali Béke Efsz, martini járás, Ondrej HOLEC, Poníky-i Efsz, Ban. Bystrica-i járás, Anna LACOVÁ „Ba­rátság“ Efsz, Voznice, Žiar nad Hro­­nom-1 Járás, Magdaléna MAJANOVÄ, Hruäovi Efsz, Rim. Sobota-i (rima­szombati) járás, Adam NEHA J, Kote­­šovái Efsz, žilinai járás, PAVLOVICS Mária, Szécsénkei Efsz, Veľ. Krtíš-1 (nagykürtöst) járás, Ing. RANOSTA­JOVA Mária, Párnlcal Efsz, Dolný Kubin-1 Járás, Ján ŠŤASTNÝ, Hont. Moravce-í Efsz, zvolení Járás, Dušan VILMON, Hronovi „Osvit“ Efsz, Ban. Bystrica-i járás. Kelet-Szlovákia Pavol BALÄZ, Štrbai Efsz, popradt Járás, Michal GAVANDULA, Naciná Ves-1 Efsz, michalovcei járás, Mária HAVRlLKOVÄ, Jasenovéi Efsz, humen­­nôl Járás, FARKAS István, a Dlhá Ves-i (hosszúszói) Aranykalász Efsz, rožňavai (rozsnyói) járás, Ján JESE­­NÍK, Jarabinái Efsz, St. Luboviia-i já­rás, Michal KAROLI, Euboreci Efsz, prešovi járás, Ing. KÖTELES János, Ojbodvai Efsz, Košice-vidéki járás, Anna MATUCHOVÄ, Hranai Efsz, tre­­bišovi járás, Lýdia NEHILOVÁ, Kluk­­navai Efsz, Spišská Nová Ves-i járás, Štefan ORÄČ, Vei. Žipov-i Efsz, vra­­novi járás, Štefan TARABČÄK, Lom­­néi Efsz, svidníki járás, Ing. Vladimír TULEJA, Bardejovi (bártfai) Efsz, bar­­dejovl járás. Póttagok: Nyugat-Szlovákia — Stanislav HAN­­ZEL, Voderady-i Efsz, trnavai járás, KECSKÉS Gabriella, Pereslany, Topoľ­čany-! járás, PATHÖ Imre, lubál (11- bádi) Egyenlőség Efsz, N. Zámky-i (érsekújvári) Járás. Közép-Szlovákia — Milan LISKO „Győzelmes Február“ Efsz, čadcai já­rás. Kelet-Szlovákia — FULAJTÄR Vin­ce, Ruskai (Dobóruszka) Efsz, trebi­­šovi járás, Alžbeta LOJOVÁ, Jarovni­­cei Efsz, prešovi járás. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának revíziós- és ellenőrző bizottsága: Ing. KÚN István, Samorini (somor- Jai) Efsz, dunaszerdahelyi járás, LAMY Miklós, Chotínl (hetényi) Efsz, komáromi járás, Ing. ANTAL Barna­bás, Lenártovcei (lénártfalvai) Efsz, Rim. Sobota-1 (rimaszombati) járás, DIENES Sarolta, Čečejovcei ((csécsi) Efsz, kassal fárás, Pavel MLYNÄR, polomai „Gömör“ Efsz, rožiíaval (rozsnyói) járás, Pavol RATAJ, Men­­gušovcei Efsz, poprádi járás, Ing. Má­ria SPIŠIÄKOVA-KUBINCOVÁ, Kri­­vany-i Efsz, prešovi járás. Póttagok: HORVÁTH Kamii, Blatná-1 Efsz, Bra­­tislava-vldéki járás, Emilia MOLDO­VA, Zitává Efsz, Radava, N. Zámky-1 (érsekújvárt) Járás. A Szövetség Csehszlovákiai Központi Bizottságának tagjai: Közép-Csehország — Alois ZEMAN, Žibohlavy-i „Pestitel“ Efsz, kolíni já­rás, Milana PODANÄ, Petrovice I.-i Efsz, Kutná Нога-l járás, Ing. Lla TESAROVÄ, Opoönicei Efsz, nymburki járás, Vladimír HRZAL, Bubovicel Efsz, pFíbrami Járás. Dél-Csehország — Miroslav KO­RANDA, Klenovi Efsz, Jindr. Hradec-1 Járás, Ing. Josef FIALA, Salačová Lhota-i Efsz, pelhŕimovi járás, Ing. Josef MIESBAUER, Opaŕany-i Efsz, tábori Járás. Nyugat-Csehország — Emanuel ČERNÝ, Dehtfnl Efsz, Klatovy-i járás, Josef SEJCEK, Klášteri Efsz, Dél- Plzeií-i járás, Pavel ČEPELÁK, Roky­cany. Észak-Csehország — Ing. Jaroslav KOVÄR, Ног. Kamenica-i Efsz, Jablo nec nad Nisou-i járás, Marta MORAV COVÄ, Hoštkai Efsz, litoméfícei járás Kelet-Csehurszág — Václav ĎOBEŠ Jíón, Alois MIMRA, Merklovicel Efsz Rychnovi járás, Václav Lnénička, Hor. Ojezd-1 Efsz, Svitavy-1 járás, Mária ADAMCOVÁ, Orltcei Efsz, Osti n. L-l járás. Dél-Morvaország — Vítezslav VE­SELÝ, Brno—Medlánky-i Efsz, Ing. Antonin ROKYTA, Lutoninai „Podháji“ Efsz, gottwaldovi járás, Josefa ORBA­­NOVÄ, Velehradi Efsz, Uh. Hradište-i járás, , Leoš BLAŽEK, Otnicei Efsz výškoví járás, Jaroslav KAŠPÄREK, Miroslav! Efsz, znojmoi járás. Eszak-Morvaország — Ing. Jaroslav PALIČKA, Frýdek-Místek, Božena WEIGEROVÄ, Drahovice—Luderov-i Efsz, Olomouci járás, Ján ČERVINKA, Lošticei Efsz, šumperki járás. Nyugat-Szlovákia — RSDr. Tibor BOHDANOVSKÝ, CSc., Bratislava, Au­gustín DVORSKÝ, Dev. No. Ves-i Efsz, Bratislava-vidéki járás, HALÄSZ Já nos, Pastuchy-i (patasi) Efsz, duna szerdahelyi járás, Ing. VARGA Lajos Mýtné Ludany-l (vámosladányi) Efsz lévai járás, Holená KUKANOVÄ, Ste fanovičovái Efsz, nltral járás, Ing Pavol JONÁŠ, Bratislava, Ivan KAD LEČIK, Podbranči Efsz, senícai járás Közép-Szlovákia — Ondrej HOLEC Poniky-i Efsz, Ban. Bystrica-i járás Ondrej KOPOREC, Pelichnoi Efsz, io sonci járás, Ing. Anna PAŽICKÄ, Ко tešovái Efsz, žilinai járás. Kelet-Szlovákia — Ing. KÖTELES János, Oj-Bodva Efsz, kassal járás, Ing. VOJÄČEK, Bratislava, Ing. Lukré­cia Ž1PAIOVÄ, Hatalovái Efsz, micha­lovcei járás. Póttagok: Az északcsehországi, középcsehor­szági, délmorvaországi, a nyugatszlo­vákiai és a keletszlovákia kerületből: Ing. Eva ZAZVONILOVÁ (Jizerné Vtelno), Alena ČESÁKOVÁ, (Vrchovi­na), Jarmila MAREŠOVÁ (Ježená), Rudolf* KOTRHA (Chocholná-Velőice), Pavol PETRÍK (Habura). A csehszlovákiai KB revíziős- és ellenőrző biz. tagjai: Közép-Csehországból František KO­­PECKÝ (Javorník), Dél-Csehországból Mária KUKLOVÁ (Jankov), Nyugat- Csehországböl Jaroslava HYNKOVÁ (Žilov), Dél-Morvaországból Mária ŠVÄBOVÄ (Nosíslav), Nyugat-Szlová­kiából Magda BROZMÁNOVA (Ver. Šároyce — Nagysáró), Ing. Jozef KO­­LENCÍK (Dől. Lefántovce), Közép- Szlovákiából Ján BEŇO (Nová Niva, Zvolen) és Kelet-Szlovákiából Ing. JUHÄSZ János (Vei. Kamenec — Nagykövesd). Megállapodás munkaviszonyon nem alapuló munkára Számos mezőgazdasági üzem, vagy vállalat tevékenységében előfordulhatnak olyan munka­feladatok, amelyek teljesítését a munkaviszonyban levők nem képesek biztosítani, mert gyak­ran egyedülálló feladatok meg­oldásáról van szó. Ezért a Munkatörvénykönyv szerint az egyes üzemek, vállalatok meg­állapodást köthetnek a munka­­viszonyon kívül végzendő mun­kára, ha ennek idejében és rendesen történó elvégzése az üzem feladatainak teljesítését és a közszolgáltatások jobbá­­tételét segíti elő. Sok esetben épp a munkaviszonyon kívül végzett munka ad lehetőséget a csökkent munkaképességű, vagy beteg embereknek, az idő­sebb dolgozóknak, továbbá a nem állandó munkaviszonyban dolgozó kisgyermekes anyák­nak, hogy részt vehessenek a társadalmi munkában. Milyen jellegű munkára köt­het megállapodást a mezőgaz­dasági üzem, vagy vállalat? 1. Megállapodást elsősorban olyan munkára köthet, mely­nek elvégzése munkakötelezett­ségen belül — vagyis munka­­viszonyban levő dolgozó által — munkaszervezés és gazdaság­irányítás szempontjából nem lenne célszerű és gazdaságos. 2. Rendkívüli munkafelada­tok teljesítésére is köthet meg­állapodást az üzem, vagy vál-Ílalat, ha például a munkavi­szonyban levó dolgozók — munkakötelezettségükön belül nem képesek e munkafelada­tok teljesítésére, esetleg olyan esetben, ha a teljesítendő fel­adat jellege üzemen kívüli szakemberek képzettségét igényli. A dolgozók kötelességei: a) a megállapodás feltételeit betartják, s munkájukat becsü­letesen, erejük, tudásuk és ké­pességük szerint, rendesen végzik; b) csak a megbízott szemály, esetleg a megállapodásban fel­tüntetett családtagok vehetnek részt a munka elvégzésben; c) a munka végzésekor be kell tartani a balesetvédelmi, valamint egészségvédelmi óvó­­rendszabályokat; d) a dolgozó a rábízott esz­közökkel célszerűen gazdálkod­jék, s védje a szocialista va­gyont a megrongálás, tönkre­­tevés stb. ellen. A mezőgazdasági üzemek, vállalatok kötelességei a meg­állapodás értelmében a követ­kezők: 1. A biztonságos munkavég­zéshez a kellő előfeltételek megteremtése (pl. szükséges alapeszközök, nyersanyagok, munkaszerszámok stb.). 2. Az Illető dolgozókkal a munka megkezdése előtt ismer­tetni kell a munkabiztonsági és egészségvédelmi rendszabá­lyokat. 3. A munkavégzés tárgyila­gos ellenőrzése. 4. A megállapodásban foglalt munkadíj kifizetése, \ 5. A megállapodás többi fel­tételeinek pontos betartása. Az üzemek, vállalatok és dol­gozók felelőssége: A dolgozó éppúgy felelős az üzemnek, vállalatnak — amely­­lyel megállapodást kötött — a munkakötelességek elhanya­golása következtében keletke­zett kár megtérítéséért, mint a rendes munkaviszonyban levő dolgozó. Ő felelős a kárért ab­ban az esetben Is, ha a segít­ségére levó családtagok ha­nyagsága okozta a kárt. A megállapodás alapján végzett munkában bekövetkezett kár megtérítése nem haladhatja meg a valódi kár egyharmadát, s nem lehet a megállapodásban feltüntetett munkadíj egyhar­­madánál magasabb. Az üzem, vagy vállalat kár­térítést nyújt a dolgozónak, ha a megállapodás szerint végzett munkában valaki kárt szenve­dett, éppúgy, mint a munkavi­szonyban levő dolgozó eseté­ben. A munkavégzés közben balesetet szenvedő családta­gokra pedig a Polgári Törvény­­köny (a Munkatörvénykönyv 232.—237. paragrafusa) vonat­kozik. A munkavégzésről szóló megállapodást mindig írásban kell megkötni, hogy a megbí­zott dolgozó tudatában legyen a megállapodásban foglalt Jo­gainak és kötelességeinek. JUDr. MICHAL ĎURDIAK Az utóbbi Időben aránylag gyakran esett szó az évzáró taggyűlé­seken, az efsz-ek járási konferenciáin, valamint az efsz-ek VIII. országos kongresszusán is — a munkabiztonságról, illetőleg a bal­esetvédelemről. A paraszt-parlament határozata többek között ki­hangsúlyozza ennek fontosságát, valamennyi szövetkezetben, mező­gazdasági üzemben. Miből indult ki a kongresszus? Abból, hogy a szocialista társadalomban kötelességünk fokozott mértékben és sok­oldalúan gondoskodni a dolgozókról, azok munka- és életkörülmé­nyeinek javításáról, beleértve az egészségvédelmet Is. Ennek rend­kívüli jelentősége egy percig sem lehet vitás a mezőgazdaságban, mert az ezirányú gondoskodás színvonalától is függ a fiatalok meg­nyerése a mezőgazdaság számára. Indokolttá teszi még az a körül­mény is, hogy a mezőgazdasági üzemek újabb és újabb gépeket, gépi berendezéseket vásárolnak, s a gépek kezeléséhez jól képzelt szakkáderek kellenek. S kik erre a legalkalmasabbak, mint a fiata­lok, akik aránylag könnyen elsajátítják a szükséges szakismereteket. Am nem elégséges csak az állami szervek gondoskodása. Az ille­tékes érdekvédelmi és tömegszervezetek-segítségére Is szükség van (Parasztszövetség, SZISZ, Nőszövetség, stb.). A mezőgazdasági dol­gozók biztonságos munkavégzéséért, egészségvédelméért nagy fele­lősséggel tartoznak elsősorban az üzemek, Illetőleg vállalatuk ter­melési ágazatainak vezetői. Gyakorlat bizonyítja, hogy számos mezőgazdasági dolgozó lebe­csüli a munkahelyén reá leselkedő balesetveszélyt, főleg akkor, ha nem tartjá be a balesetvédelmi előírásokat. Felelőtlenség a Javából, amikor az egyes mezőgazdasági üzemekben — annak ellenére, hogy a pénzügyi keret is megvan rá — a traktorok védő acélrámáit nem készíttetik el. De amikor sérülésre, vagy halálesetre kerül sor, fűhöz­­fához futnak segítségért... Ne csak beszéljünk a munkavédelemről... Semmiképp sem elégséges a mezőgazdasági dolgozók munka­­védelmi oktatása, iskoláztatása. Behatóan kell ellenőrizni, vajon a dolgozók betartják-e az ővórendszabályokat. A gondatlanok felélős­­ségrevonása elengedhetetlen követelmény, ami áléi a vezetők sem mentesek: Ha a munkavédelmi előírásokat betartják mind a dolgo­zóig mind a vezetők, mentesülnek a legtöbb esetben a balesettől, a büntetőjogi felelősségrevonástól, a kártérítéstől, a társadalom pe­dig ilymódon nem hiányolja hasznos tagját. Tudni kell azt is, hogy a munka- és balesetvédelmi előírások meg­szegése nemcsak kártérítéssel jár, hanem az állami munkavédelmi felügyelőség szervei büntetést róhatnak ki rájuk, vagy büntető el­járást indíthatnak ellenük. Am nem csupán a vezető a felelősi Ä dolgozó sajátos érdeke is, hogy harcoljon a biztonságos munkavégzés, az egészséges munka­­környezet kialakításáért, hiszen elsősorban ő viselt az egészségére káros munkakörnyezet következményeit. Komoly hibát követnek el mindazon mezőgazdasági üzemekben, ahol a munkavédelmi eszközöket — a rendelkezésre állő anyagi eszközök ellenére sem —■ bocsátanak a dolgozók rendelkezésére. A Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya jóvá­hagyta a munkavédelmi eszközök juttatásának sorrendjét. E kor­mányhatározat végrehajtására vonatkozóan kiadtak egy a mezőgaz­dasági dolgozókat érintő utasítást. Eszerint a dolgozók életét és egészségét védelmező eszközöket az „I“ csoportba sorolták. Ide tartoznak a védő, vagy bukósisakok, biztonsági övék, kesztyűk és hasonló védőeszközök. Az időjárás viszontagságaitól védelmező eszközöket — mint pl. a viharkabát, tűzött vattásöltönyök, gumicsizma stb. — a „1/z“ cso­portba sorolták. A második csoportba tartoznak azok a védőeszközök, amelyek ugyan közvetlenül nem védik a dolgozók életét és egészségét, de használatukat kötelezővé tették, hogy biztosítva legyen a gyártott termékek — mint például a tej, stb. — egészségügyi minősége. Az e csoportba tartozó összes eszközök a „2“ jelet viselik. Az említett védőeszközökön kívül a mezőgazdasági üzemeknek (vállalatoknak) lehetőségük van azokon a munkaszakaszokon — ahol a ruha és lábbeli túlzottan kopik, vagy piszkslódik — lábbelit, vagy munkaruhát soron kívül kiutalni. Ezek a felszerelések a „3“ Jellel vannak ellátva. S hadd hangsúlyozzuk ki: a mezőgazdaságban dolgozó nók szám­talan esetben szervezetükre, egészségükre káros, súlyos terhet ci­pelnek, holott ezt kormányhatározat tiltja. Ezen a téren is még van jócskán tennivaló, főleg az ellenőrzés szakaszán. Bizonyos, szocialista társadalmunk arra törekszik, hogy a bal­eseteket és a dolgozók egészségének megkárosítását valamennyi munkahelyen mellőzzük. E cél elérése érdekében szükséges a szak­­szervezeti s érdekvédelmi szervek, valamint az üzemek dolgozóinak, Illetőleg az állami munkavédelmi felügyelőség szerveinek nagyobb arányú együttműködése, összefogása. I (Jp) A járási bizottságok munkában A BRATISLAVA-VIDÉK ELSŐKÉNT KEZD A Szövetség Bratislava-vidéki Járási Bizottságának újonnan megválasztott Elnöksége az első ülését 1972. április 14-én a Myslenicei Efsz épületében tartotta meg. Az elnökség ülését a JB elnöke Augustín KRASNANSKÝ, a Myslenicei Efsz elnöke vezette. A JB újonnan választott szerve megtárgyalta legközelebbi feladatait. Az 1972. év első felére tervezett fel­adatok egyike a CSKP megalakulásá­nak 50 évfordulójára rendezett szo­cialista munkaverseny győzteseinek a díszoklevél átadása, összesen 25 egyéni ás 25 efsz-közösségi nyertes lesz majd. A verseny eredményeinek helyes értékelése a járás, (amely a termelési feladatok teljesítése terén a CSSZSZK-ban előkelő helyet foglal el), szövetkezeti tagjait további sike­rek elérésére serkenti majd. Az elnökség tagjai az ülés befejez­tével megtekintették az új bölcsödét, amely az efsz ég a hnb közös költsé­gén — 2,5 millió Kčs értékben — épült. A közmondás is azt tartja, hogy a jó példák mutatják az utat. Ezért kívánatos lenne, ha az efsz és hnb ezen példáját követve Szlovákia más községeiben is a dolgozó szövetkezeti családanyák részére ilyen kedvezó feltételeket teremtenének, hogy ezek is teljes erővel bekapcsolódhatnának az efsz-ek termelő és irányító mun­kájába, illetve vállalhatnák a közsé­gek társadalmi tisztségeit is. Hasznos lenne, ha a SZFSZSZ egyéb JB-i tagjai egy esetleges bratislavat látogatás alkalmával meglátogatnák Mysíenicét, s ezúttal az 1972 május elsején őtadott, szép bölcsődét, hogy a jó példát követhessék. / (M. DÍJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom