Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-05-06 / 18. szám

* Nyírfajd-dürgés a Bukovinán Nem egy ízben töltöttem ott az éjszakát, amikor díirgött a kis kakas. Egy üzemen kívül hagyott fagyüjtó, szénégető te­rület volt kora tavasszal az egyedüli száraz hely, ahol meg­hűlés kockázata nélkül éjsza kázhattnm. Frissen kivágott nyírfa szolgáltatta akkor a tüz­­revalót. A friss nyírfa, ha tüzet fog ég mint a fáklya és nem szőr szikrát. Violaszínü, csen­des lángja kelemesen hat az erdőben éjszakázó vadász kedé lyére __ Esti nyolc órától éjfél utáni két óráig tart ilyenkor az „éj szaka“. Kellő gondozással me­leget árasztva, vígan lobog a tűz, és csak akkor alszik ki, ha már elfogyott a tüzelő. Éjfél­tájban gyérül a gomolygó füst. Kettőkor pedig csak friss hamu és egy-két kialvófélben pislogó parázs illatozik. Nyírfajd-dürgéskor már teli­vér a tavasz. A hónak már rég nyoma veszett. Hóvirág, ibolya, jácint, kankalin díszíti a téli pihenőjéből felébredt anyater­mészetet. Reggeltől estig zeng a madárdal. A nyírfajd kakas szerelmi dalától hangos a reg­gel. !■■■■■■■ A rožňavai (rozsnyói) járás területén nagy pusztítást végez csülküsvadban a túlságosan el­szaporodott hiúz. Az új vadász­törvény eredeti javaslata sze­rint a hiúz teljes védelmet él­vezne a jövőben, amit itt és számos más járásban is helyte­lennek tartanak. —k— A lakodalmazó kakasok éj­­félutánl fél háromkor gyülekez­nek dürgőhelyeiken. Amikor ér­kezésüket szárnysuhogásuk je­lezte, én már fenyőgallyakból font leshelyemen gubbasztot­tam. A fajdkakasok berepülése után rendszerint rövid szünet következik. A vetélytársak egyenlőre hangszalagjaikat kö­szörülik. Amikor megszólal a tavaszi pacsirta ős üdvözli a virradó napot, elsőnek rendsze­rint a már tapasztalt, legvité­zebb, lantfarkú udvarló szava hangzik fel. — Cs-u-u s-s-s! Cs-u-u-s-s-sí E provokáló felhívásra csak valamilyen nyápic, vérszegény legény rekedt — Cs-l-l-i-s-s-sl­­sel válaszol. A két kakas eképp duette­­zett. Az volt a benyomásom, hogy a beálló kakasviadal előtt a két ellenfél egyelőre tisztes távolságból „tapogatja egymás izmait“. Rejtekhelyemtől egyenlőre nem láthattam a lantfarkú ve­zérlő lovagot. Zsebembe nyúlva, nyírfajd-hivómat vettem elő, hogy szavával lángra lobban­hassam a legkorosabb trubadúr tavaszi érzelmeit és közelembe csaljam. Hívásomra energikus „Cs-u-u-s s-s“-sal válaszolt. Lecsukott szempillám fátylán keresztül — mert a nyitott szem foszforeszkál és elriasztja a „százszemű“ madarat — kí­sértem figyelemmel ugrándozá­­sait, vetődéseit. Amikor Ismét Trstiee INádszeg) és Králov Brod (Királyrév) között a Fe­kete vízen műit év októberétől 1972 január végéig 12 darab nagykócsag tartózkodott. Ezt a ritkaság számba menő nagy fehér madarat a vadászok az első felfedezéskor hattyúnak vélték. Messzelátó segítségével pontosan megállapították, hogy az őszi vonuláskor visszamaradt nagykócsagokról van szó. Az őszi vonulás megszakítá­sa abban rejlik, hogy az elmúlt ősz rendkívül enyhe volt s így e vándor madarak táplálékukat be tudták szerezni. A nagykó­csag gólya nagyságú, de kar­csúbb madár. Tollazata fehér. Csőre barnás. Lábai barnás­­feketék. Az öregek vállairól fá­tyolszerű tollak csüngenek alá. Nálunk már nagyon ritka fész­kelő, azért védelem alatt áll. ■ Skercšuvo (Szkéres) határá­ban a vadásztársaság egyik tagja ez év elején fehér (albi­no) vaddisznót lőtt. A vaddisz­elhangzott a hívásom, a dürgő kakas rejtekhelyem tőszom­szédságába jutott. Szüntelenül gyönyörködtem szertartásos, elegáns fekete ruhájában, mál­­navörös színű, húsos szemöldö­kében, leeresztett suhogó szár­nyaiban és formás lantfarká­ban. Amikor a vőlegény bohóc­módra átvetődött, arcomhoz kaptam a puskám, de lövéshez sajnos nem jutottam, mert a dürgőhelyen váratlanul nagy riadalom keletkezett. A két ka­kas csapkodva szárnyrakelt és elrepült, a fajd-tyúkok pedig az áfonya-bokrok sűrűjébe ug­rottak. Kisvártatva csoszogás ütötte meg a fülemet. Majd a guta ütött meg mérgemben, amikor • költői szépségű tavaszi reg­gelen husánggal fél vállán, pó­rázzal a kezében egy környéki lakos Jelent meg a színen, aki elkészált ökreit kereste, mert aznap bizonyára fát akart fuva­rozni. Égy mukkot sem szóltam és meg sem mozdultam, nehogy eláruljam ki- és hollétemet. Az ünneprontó elriasztotta nem­csak a fajdkakasokat, hanem a tyúkokat la. Аж agyik jérca megvető hangon fejezte ki fel­háborodását. A hegygerinc egyik tisztásán rövidesen további dűrgő nyír­­fa|dkakas szólalt meg. Szinte összerezzentem, amikor mély nőt kitömték és a Zvolení (Zó­lyomi) Erdészeti és Faipari Fő­iskolának ajándékozták, hogy a hallgatók albínó vaddisznót is megismerhessenek. Kocavadász számba menő história történt a farkaspető­­jalvai vadászterületen. J. K. „Herkules“ gúnynévre hallgató vadászvendég a múlt év decem­berében, rókavadászaton vad­macskát lőtt. Az elejtést elhall­gatta és a vadászmesternek nem mutatta be a lőtt zsák­mányt, hanem titokban elvitte azt Banská Bystricára a mú­zeum preperátorához. „Herkules“ kérése az volt: rövid időn belül kitömni ezt a vadmacskát. A preparát or át­vette az állatot és sűrűn csó­válta a fejét, majd megszólalt: Ez nem vadmacska, és legjobb lenne visszaadni tulajdonosá­nak. ~~ Hát akkor micsoda állat ez? basszus hangja Ismerősnek tűnt. Vagy kétszáz lépés lehe­tett közöttünk a távolság. Azon­nal szedtem a sátorfámat, hogy megközelíthessem az áriázó trubadúrt. A hegygerinc kulisszái mögé rejtőzve lopakodtam az erdei tisztáson álló szénapajtához, s annak sarka mögül kisértem figyelemmel egy fejletlen han­gú nylrfajdkakas, valószínűleg még csak első fellépését (de­­büjét) a dürgési porondon. Sá­­pogva, rekedten dúdolgatott, ugrándozott, örüít élete tava­szának. Váratlanul azonban a basszus hangú szereplőtárs je­lent meg a dürgős színhelyén, amely azonnal bírókra kelt fia­talabb vetélytársával. Lökdöste, verte azt szárnyával, csípte csőrével, karmolta, tépte lábai­val és véresre cibálta málna­­vörös szemöldökét. A jércék valószínűleg nagy kedvteléssel bámulták a dia mai jelenetet. Szfinös-szüntelen motyogtak valamit, mert két ségkívül tetszett nekik a lova gias mérkőzés. Amikor a szilaj ellenfél vé resre verte és teljesen legyűrte a fiatalabbakat, hirtelen el­hagytam rejtekhelyemet és jól megcélzott puskalövéssel lete­rítettem a kegyetlen barbárt. A kegyetlenkedö holtan te­rült »1 a főidőn, az elnáspán golt szerelmi hős pedig szárny ra kapott és mátkája kíséreté ben elillant! SE1.MEC ADOLF — Megvadult házimacska — volt a válasz. — Bocsásson meg, de talán ismerem a vadmacskát — és ezzel otthagyta a preparátort. Otja a zólyomi főiskolai kitö möhöz vezetett. Itt is azonos volt a válasz — házimacska —. Barátunk ezzel a megállapí fással nem volt megelégedve. Autóján Žiar nad Hronomra haj­tatott, az ott működő zoológiát preparátorhoz s amikor az is megállapította, hogy házimacs­ka „Herkules“, erőteljesen a földhöz vágta a macskát, majd hirtelen felkapta és az inasok nagy hahotája közben kirohant az udvarra. Beugróit autójába és elhajtatott. A vadmacskára jellemző a végig egyenletesen vastag, bo­zontos farok, míg a házimacska farka teljesen hegyesen végző­dik. Három járás vadásza mulat Herkules hiányos vad-állattani ismeretein. J. M. HABROVSKY, Zvolen HWr«f Hogyan fedeztetjük a nyulakat Antikor elérkezik az Ideje a nyulak fedeztetésének, mindig a nőstényt vigyük a bak ketre­cébe. Pároztatni csak akkor le­het, ha a nőstény párzásra kész. Ennek jele, hogy nyugtalan, ka­par, ketrechez feni az állát. Tanácsos a fedeztetés előtti időszakban a élelmüket sárga­répával kiegészíteni. A nőstény különösen az első párzáskor fél a baktól. A vedlés Idősza­kában, vagyis júliustól szep­temberig nem ajánlatos pároz­tatni. A PÄRÜZTATÄST MEG KELL ISMÉTELNI A párzás után előfordulhat, hogy a nőstény párzás utáni félelmében a ketrec sarkába vonul és a vizelettel kinyomja magából az ondót. Ezért aján­latos a pároztatást 15 napon belül megismételni. Ha a nős­tény nyöszörög, támadja a ba­kot, akkor a pároztatás ered­ményes volt. Ebben az esetben ne zaklassuk tovább az állato­kat. A nőstényt vigyük ét ket­recébe. Ha az első pároztatás aem sikerült, úgy a nőstény a bakot minden további nélkül felveszi, vagyis újra hajlandó párosulni. Az anya párzás után 30 -35 napon belül szüli meg fiókáit. AZ ANYA ELŐKÉSZÍTÉSE Pároztatás előtt az anyának nemi Ingereket előidéző étele­ket adunk. Ilyen a zöldségzöld­je, a zeller, a sárgarépa és a takarmánykeverék helyett ke­vés zab. Okvetlenül legyen az anya előtt nyalősó. Egy selejt bakot kivesszük ketrecéből és helyébe tesszük az anyát, hogy állandóan érezze a bakszagot. A ketrecet esetleg dróthálóval kétfelé oszthatjuk. Egyik részé­be az anyát, a másikba a selejt bakot tesszük, hogy egymást szagolgassák, orrukat összedör­zsölhessék. fialAs előtti teendők A flalás előtt tegyünk a ket­recbe fialóládát. A fialóládá­nak legalább 10 cm magas kü­szöbe legyen, hogy a ládából ki ne gurulhassanak a vak nyúl­­fiőkák. Alomnak tegyünk szé­nát. Az anya előtt állandóan legyen friss, de nem hideg ivó­víz, tegyünk bele egy kevés sót. Adjunk az anyának jó szénát, abrakot, kevert eleséget, de mindig csak annyit, hogy étel­maradék ne maradjon. Az utol­só napokban az anya hasáról, oldaláról, szügyéről szőrt tép le, ezzel béleli puhára fészkét. Szőrbe burkolja születő fiókáit. Fialás közeledtével az anya nyugtalan lesz, többször lepi­hen, szájába almot gyűjt, fész­ket készít. Jó ha a ketrecet be­sötétítjük. MI A TENNIVALÓ FIALÄSKOR? A nyúl rendszerint hajnalban fial. Ilyenkor nézzük meg, egyengessük a fészkét, tegyük alá fiókáit, de azokat sohase fogjuk meg csupasz kézzel, mert megtörténhet, hogy Ide­gen szagot érezve nem fogadja be, sőt, megöli kicsinyeit. Az anya a nedves magzatburkot megeszi és utána rögtön eszik és iszik. Ha vizet nem kap, vagy megijed, könnyen megtörténhet, hogy megeszi fiait. MEDDIG SZOPNAK A FIÖKÄK? A kicsik 4—6 hétig szopnak. Ha a nyulak rendszeresen esz­nek, túljutva az első vedlésen és fogzáson (4—7. héten), el­választhatók. Ha több kicsi van az anya alatt, és közülük egyik­másik gyenge, esetleg még nem heverték ki a vedlést, fogzást, a szoptatási időt 9—10 hétre kell kinyújtani. J A „faj" fogalmát megha­­^ tározni elég nehéz. Altalá­­£ ban elfogadott definíció sze­­^ rint a fajok változó, többé­­^ kevésbé elhatárolható, egy­­^ öntetű jellegű, saját körü­­^ kön belül szaporodó, élő P formák. A fajok osztályozá- I sa egyrészt az ún. „faji bé­­■ lyegek“, másrészt a „termé­­í kenységl viszonyok“ alapján S történhet legcélszerűbben. 4 A „faji bélyegek“ olyan jel- I legzetességek, amelyek kö­vetkezetesen öröklődnek, a faj minden egyedén megta­lálhatók, és nem jellemzik a más fajhoz tartozó állato­kat (pl. gyapjú, fejalkat, szarvforma stb.J. A „termé­kenységi viszony“ Is lénye­ges meghatározó. Azokat ai egyedeket szokás egy fajba sorolni, amelyek egymás kö­zött pározva termékeny utó­dokat hoznak létre. A kü­lönböző fajba tartozó egye-Mia különbség ь a „faj" és a „fajta" között? dek általában nem pároznak * egymással, de ha párosod-I nak is, azt ritkábban követi í fogamzás, vagy ha követi, ^ az utódok rendszerint ter­­^ méketlcnek lesznek. A „fajta“ fogalmának ^ meghatározása már köny­­^ nyebb, mert a fajta többé­­£ kevésbé egységes jellegű, ^ olyan élőlények csoportja, ^ amelyeknek meghatározott 6 alaki, színbell, szervműkö-7 désl tulajdonsága van. Eze­­^ két a csoportokat Jellemző \ bélyegeik elhatárolják és ^ megkülönböztetik a többi ^ fajtól, Illetve fajtától, a fa­­^ Jók egyedei pedig tulajdon­­^ ságaikat hasonló külső vl­­í szonyok között utódaikra át­­£ örökítik. Megkülönböztetünk ^ természetes vagy primitív í fajtákat, amelyeknek a kl­­í alakulásában a természet­­^ nek; és mesterséges faj Iá* ^ kát, amelyeknek a létrejöt­­^ tében az ember tenyésztő ^ tevékenységének jutott a na­­^ gyobb és Irányító szerep. £ . Az előbbiek alapján a ku­^ tya (eb) „faj“-t Jelent, a pu­­ž li, vizsla, agár, tacskó stb. ä „fajtát“-t. Helyes tehát „faj­­ž tatiszta" szülőktől származó í kölykökről beszélni, s hely­­j felen a „fajtiszta" megjeld" § lést alkalmazni. MAJERSZKY MÄRTON Salka (Szalka) Érdemes tagságot vállalni Zalaba községben is megalakult a Kisállat­­tenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Az alakuló gyűlésen 21 lakos vállalt tagságot, akik a helyi szervezet elnökévé egyhangúlag Zinian Tibort választották, tőle érdeklődtünk terveikről: — Szervezetünkben a legnagyobb érdeklődés a baromfi és a nyúltcnyésztés iránt nyilvánult meg. Ezért a tagok részére 500 fajta tiszta csibét (nyuhemsirt és plimutot), 300 pekingi kacsát és 20 nyulat rendeltünk. Célunk az, hogy valamennyi tagunk tiszta vérvonalú állat­fajtákat neveljen. Gondoskodunk abrakról, süt az értékesítést is elősegítjük. Ügy érzem, aki tagja e szervezetnek, kis mellékes jövedelemre s szert tehet és lényege­sebben kevesebbe kerül családja konyhai ellá­tása. Főleg az efsz-en kívül álló falusi lakos­ságnak jelent sokat a szervezet, amelynek nem áll módjában gazdasági kisállatot tartani, an­nak ellenére, hogy falun él. , Ügy érzem, valóban érdemes a kisállatto­­nyésztók állandóan növekvő táborába lépni. PÄL ELEMÉR, Zalaba A monda szerint, Meleagre görög királylány annyira bánkódott fivére halálán, hogy ő maga is belepusztult. Diana, a vadászat istennője a testvéri szeretet jutalmául madárrá változtatta és olyan gyöngyszerű tollazatot varázsolt rá, amely emlékeztetett a lány hullatott könnyeire. Így született a gyöngytyúk a görög mitológia szerint Mitológiai gyöngytyúk Számos anekdóta utal arra, hogy a gyöngy­tyúk elterjedt volt az ókori Görögországban. Arisztotelész is megemlíti és Meleagride néven ir tenyésztéséről. Varró szerint a madár drága pénzért került Afrikából Rómába, ahol húsa ritka, különleges csemegének számított. Plinius Numidiát említi a gyöngytyúk őshazájaként és numidiai tyúknak is nevezi. A római birodalom alatt egész Európában elterjedt és a birodalom bukásával egyidőben el Is tűnt. Csak a XIV. században bukkan fel Ismét Portugáliában. Bá Bécsi fehér fajtájú bak házinyúl. fKucsera Szilárd felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom