Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-15 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1П72. április IS. 6 C Műtrágyaelosztás Я Я | ■ (r I RH I ШШ I kulonteie szemszögből A CSKP XIV. kongresszusa egyértel­műen igazolta a párt mezőgazdasági politikájának helyességét, mely a munkásparaszt szövetség szüntelen szilárdítására irányul, s arra serkenti a földműveseket, hogy feladataikat becsülettel teljesítsék. Pártunk fő^feladatként tűzte ki a saját termelésű élelmiszerek növekvő igényének kielégítését. Az ötéves tervidőszakban — ennek velejárója­ként — egyötödével bővül a gabona­félék vetésterülete, s a mezőgazdasá­gi termékek felvásárlása 18—19 szá­zalékkal növekedik az 1970-es évi valósághoz képest. A kitűzött célok elérésére az ötéves tervben az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső műtrágya mennyisé­gét több mint 220 kg tiszta ható­anyagban kell biztosítani. Ezek a fel­adatok nem éppen könnyűek, azon­ban megvalósíthatók. A növények életfenntartásához bi­zonyos elemek szükségesek. A növé­nyek ezeket sajás testük fgyökerek, levelek, fás részek) felépítésére, részben az utódok számára szüksé­ges tartalékanyagok képzésére, s vé­gül az élet fenntartására használják fel. A levegőből való tápanyagszer­zést nincs módomban befolyásolni, a földből valót azonban a tápanyagok ésszerű pótlásával szabályozhatjuk. A növények a tápanyagokból éppen azokat képesek felvenni a legjobban, amelyek vízben oldódnak. Olyan nö­vények alá, melyeknek tápanyagfel­vevő képessége nagy, nehezebben ol­dódó tápanyagokat tartalmazó műtrá­gyákat használunk. Nézzük csak, hogyan foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel a galantai já­rásban. Ján Kncžo, a járási mezőgazdasági társulás föagronómusa megemlítette, hogy a műtrágyával való ellátásban akadnak fogyatékosságok. Ugyanis néhány szövetkezetben le kellett ál­lítani a kukorica vetőtalajának elő­készítését, mert nem kaptak elegendő szuperfoszfátot. Állítólag Szlovákiá­ban felsőbb intézkedésre 20 százalék­kal csökkenteni kellett a foszfortar­talmú műtrágyák forgalmazását. Saj­nos ezt a mezőgazdasági üzemek érezni fogják. Ugyanakkor hiánycikk a káiitartalmú műtrágya is. Ezzel szemben van elegendő nitrogéntrá­gya. Fennakadás mutatkozik a kombi­nált (NPK) műtrágyáknál is, mivel a Salai (Vágsellye) Vegyi Kombinátban gyártási problémák vannak. Ha ez to­vábbra is így lesz, semmiképpen sem számíthatunk olyan hektárátlaggál, mint a múlt évben. Tavaly például egyes szövetkezetek kalászosokból s kukoricából, valamint a többi terményből nagyon jő hek­tárhozamot értek el. Búzából a járási átlag 42,2, kukoricából pedig — má­jusi morzsoltbau — 49,7 mázsa volt. Ez az átlag már jónak mondható. Az egyes szövetkezetek valóban szép eredményt mutattak gabonafélékből. Például Mostován (Hidaskürt) 65,3, Diakovcén (Deáki) 64,6, Nededen és Salán (Negyed és Vágsellye) 63,4 és Tešedikovon (Pered) 62,9 mázsás liek­­tárhozamot értek el kukoricából mor­zsoltam A tešedikovol szövetkezet például egy hektár mezőgazdasági földterü­letre 18 490 koronás nyersjövedelmet ért el, s piaci termelési értéke egy hektárra 15 162 korona volt. A salai szövetkezet egy hektárra számítva 15 678 koronás nyersjövedelmet és 13 ezer koronás árutermelést muta­tott ki. így sorolhatnánk a többieket is. Búzából nagyon jő hektárátlagot ért el a Pusté Sady-t (52,6 q), a mos­­továi (50,2 q), a matuskovoi (49,1 q) és a Čierný Brod-i (49 q) szövetkezet. A gyengébben gazdálkodó szövetke­zetek vezetőit mindez a munkaszerve­zés tökéletesítésére s a műtrágya he­lyes felhasználására ösztönzi. Ugyan­is a hektárhozamot nagyban befolyá­solják a műtrágyák, de egyben na­gyon fontos tényező a talaj előkészí­tése s a vetőmagvak kiválasztása is, s ezért a követelményeket nagyon fontos betartani. Az eddigi eredmény a gazdag tapasztalattal rendelkező agronómiái szolgálatnak is köszön­hető. Sajnos, akadnak még olyan szövet­kezetek, melyek nem dicsekedhetnek kielégítő eredménnyel, sőt olyan is előfordul, hogy a két szomszédos szövetkezet hektárhozama közt óriási a különbség. Ilyen például a Hurba­nova Ves-i szövetkezet, ahol kukori­cából 60, s a szomszédos Hruby Sur-i efsz-ben pedig csak 40 mázsás hek­tárhozamot értek el. A fogyatékosság abban van, hogy a műtrágyát a mezőgazdasági üzemek nem kapják időben és igényelt meny­­nyiségben. Igaz, hogy a termányfel­­vásárlő és ellátó vállalat nem rendel­kezik műtrágya tárolókkal, ez azon­ban nem ok arra, hogy a mezőgazda­­sági üzemek ne legyenek ellátva mű­trágyával. Fontos, hogy a vegyi üze- 5 mek az Igényelt mennyiségben küld-, * jék a műtrágyát, hogy a mezőgazda­sági üzemek elvégezhessék a vetési feladataikat. Olyan intézkedéseket Ц kellene tenni, hogy egyes gazdaságok közt létrejöjjön a műtrágya helyes elosztása. így például az öntözött te­rületekre 300—350 kg tiszta hatő- ■ anyagot tartalmazó műtrágya meny­­nyiséget terveznek hektáronként, az öntözetlen területek hektárja pedig j 200—260 kg tiszta hatóanyagot kap. A mennyiséget természetesen a me­zőgazdasági üzemekben a talajok i összetétele szerint szabják meg. Kubík mérnök a terményfelvásárló és ellátó vállalat dolgozója ugyanazo­kat a hiányosságokat jelölte meg, * mint a járási agronómus. A műtrágya­­ellátásban észlelt hiányosság valóban J érzékenyen érinti a járás mezőgaz- j* dasági üzemeit, mert foszfortartalmú műtrágyákból tiszta hatóanyagban 121 vagonnal kapnak kevesebbet, g mint gondolták. Hiánycikk továbbá а в kálitartalmú trágya is, melyből 31 mázsa (tiszta hatóanyag) a hiány. Vannak olyan mezőgazdasági üzemek, melyek a múlt évi készletből kellő mennyiségű műtrágyával rendelkez­nek. Tény, hogy idén a műtrágya iránt | nagy az érdeklődés. S ez a jövőben még nagyobb lesz. Sajnos, ebben az * évben csak annyit adhatnak a mező­gazdasági üzemeknek, amennyit a g múlt esztendőben. A mezőgazdasági a üzemek hiányolják, hogy az idehaza gyártott műtrágyákból sem kapnak * eleget. Ezzel szemben az importált a műtrágyákból a mezőgazdaság meg­kapja a kívánt mennyiséget. Nem gyárt például elegendő műtrágyát a Bratislava! Jurij Dimitrov Vegyi Üzem, « s ugyanez a helyzet a Pferovi Vegyi Kombinátnál és más műtrágyagyártó vegyüzemnél is. Ezért szükséges, hogy j! az illetékesek a problémákkal foglal­kozzanak, és tegyenek intézkedést az igényelt műtrágyák gyártására és szállítására. Gál Jeremiás * ♦♦♦ .•* ♦*« ♦♦♦ «$* •*< ♦$* «5» v v ♦> ♦> *1* *|* *1* ♦> ♦> v ♦> ♦> ♦> ♦> *♦* ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *!♦ ♦> ♦> ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦♦♦ ♦> ❖ *X* *1* *t* Hatékonyabb segítség # Megalakult a gép- és trak­­torállomások, valamint a mező­­gazdasági gépjavító üzemek fő­­igazgatósága # Üj felatlataik-További munkájukról tárgyaltak a gép- és traktorállomások igazgatói. Fent: Novotný elvtárs, a Nové Zámky-i gép- és traktorállomás Igazgatója felszólalása közben. Lent: A résztvevők egy csoportja. (Fotó: Milan Richter) Szocialista mezőgazdaságunk létre­hozása óta eltelt csaknem negyed­század alatt a gép- és traktorállomá­­sok szervezésében, életében számos változás, módosítás következett be. Az elgondolások és a koncepciók változása a fejlődés megtorpanását, több esetben visszafejlődést is idézett elő. Az útkeresés évei végre megér­­lelték a döntést s az elmúlt napok­ban megalakult a gép- és traktor­­állomások, valamint a mezőgazdasági gépjavítőüzemek munkáját irányító szerv a GTÁ-ok főigazgatósága, élén Pavol Molnár mérnökkel. E csúcs­szerv hivatott arra, hogy egységes tartalommal irányítsa a gépállomások tevékenységét és így a mezöagzdaság még gyorsabb ütemű fejlődésének hatékony elősegítőjévé tegye. Az új felettes szerv megalakításá­val kapcsolatban munkaértekezletre jöttek össze a gép- és traktorálloiná­­sok igazgatói, hogy megvitassák mun­kájuk eddigi hiányosságait és új fel­adataikat. A vitában felszólalók felso­rolták a munkájukban eddig mutat­kozó akadályokat, hiányokat. A leg­több felszólaló az ésszerű munkameg­osztás létrehozásának szükségessége mellett foglalt állást. Ezt pedig csakis a szakosítás megvalósítása által lehet a legbiztosabban elérni. , A szakosításról ugyan már a múlt­ban is sok szó esett a gépállomások­kal kapcsolatban. Ez érthető is, mivel nem lehet eredményesebb munkakö­rülményeket kialakítani, ha minden egyes gépállomás minden fajta mező­gazdasági gép javítását végzi majd továbbra is. jobb munkaszervezést lehet bevezetni ott, ahol csupán né­hány géptípus javítását végzik, s az alkatrész ellátás is ilyen módszerrel sokkal jobb lehet. A szakosítás érde­kében a múltban megtett első lépések az e téren legkedvezőbb helyzet ki­alakítására irányultak, de sajnos a gyakorlatban a jó elgondolást mara­déktalanul nem valósították meg. Ennek ellenére az elmúlt időszak­ban az egyes kerületek gépállomásai közül komoly fejlődést mutathattak fel a Nové Mesto nad Váhom-i, a prievidzai, a vranovi és kežmaroki gép- és traktorállomások. A jelenlegi helyzetet elemezve ör­vendetes tényként könyvelhető el, hogy a gép- és traktorállomások mun­kájának egyre nagyobb hányadát a kemizálás teszi ki. A vegyszeres nö­ról tárgyaltak a gépállomások igazgatói A gyorsabb ütemű szakosítás nagyban elősegítheti a gépállomások jobb munká­ját @ vényvédelem így a múlthoz mérten sokkal hatékonyabban segíti elő a mezőgazdasági termelés nagyobb ren­tabilitásának elérését. Nem lehetünk azonban elégedettek a gépállomások gépjavító tevékenységének eddigi ala­kulásával, valamint az általuk géppel végzett mezei munkák terjedelmével, mivel e munkák terjedelme 35 gép­állomás közül 18-ban nem növekedett. A gépállomások munkájában jelen­tős tartalék lelhető fel az állatte­nyésztés gépesítését elősegítő mun­kák elvégzése terén. A gépesítésnek ez az ágazata elég gyenge szinten mozog. Ugyancsak elgondolkoztató az is, hogy sok gépállomás milyen kü­lönböző és egyenlőtlen fejlődést mu­tat ki. A felszólalók közül többen a gép­állomások szakképzett kádereinek utánpótlásáról is szót ejtettek. Véle­ményük szerint a gépállomások hát­rányos helyzetben vannak a szövet­kezetek és az állami gazdaságokkal szemben, mivel traktoristáiknak nem adhatnak stabilizációs pénzügyi hoz­zájárulást a lakásépítéshez. Ugyan­csak kifogásolták azt is, hogy a gép­állomások anyagellátása hiányos. Ken­det keli végre teremteni a pótalkat­részek mennyiségének tervezésében és szállításában. — Sajnos, hogy mindaz, amit már régebben és többször felemlítettünk, eddig alig talált meghallgatásra, mi­vel az egyes hiányosságokra már ré­gebben is rámutattunk — mondta az egyik felszólaló. — Remélhetőleg azonban a gépállomások irányításá­ban komoly javulás várható, hogy így jóval nagyobb segítséget tudjon adni a mezőgazdaságnak, mint az eddig eltelt esztendőkben. Ötéves tervünk mezőgazdasági fel­adatai jelentős szerepet szánnak a gép- és traktorállomásoknak is. Mun­kájuk további javulása a mezőgazda­sági termelés gyorsabb fejlődését se­gíti elő. OBENAU KAROLY *;♦ *;♦ ♦;« и D 91 4 Я U П 3 m ы ч e No Ш В Я и n n в я я и в ш E а ■ в в к I? n ■ H в в в в в ■ п R к в я в я а в к s я я я в я ■ к? я в я я я и я я м A NÖVEKEDETT AZ AMERIKAI MEZÖGAZDASÄGI TERMÉKEK EXPORTÄRA A mezőgazdasági termékek amerikai exportja a múlt évben 7,7 milliárd dolláros rekord­összeget ért elf- ami 6 száza­lékkal több az 1970. évi ugyan­csak rekordnak tartott export­nál. jórészt ennek köszönhető­­leg növekedett tavaly az ame­rikai külkereskedelmi mérleg­ben a mezőgazdasági termékek export-többlete az 1970. évi 1,5 milliárd dollárról 1,9 milliárd dollárra. Az amerikai mezőgaz­dasági minisztérium szakértői szerint ez a növekedés elsősor­ban a mezőgazdasági termékek exportárának emelkedése foly­tán jelentkezett, ami a fokozott külföldi keresletek és a világ­piac viszonylag hiányos ellá­tottságát mutatja: főként szójá­ból, szőjalisztből, pamutból és ipari faggyúból. А KÉT ES FÉI, MILLIARD TONNA A VILÁG KŐOLAJTERMELÉSE A világ kőolajtermelése ta­valy az előző évihez viszonyít­va, 6,6 százalékkal növekedett, s a folyékony földgázzal együtt összesen 2 484 379 000 tonna volt. Ebből 807 millió tonna esik a Közel-Kelet országaira, az 1970. évi 712,5 millió tonná­val szemben. A Közel-Kelet leg­nagyobb termelője Irán, 226,77 millió tonnával. Mint a korábbi években, így tavaly is az Egyesült Államok termelte a legtöbb kőolajat a világon. Az amerikai termelés az előző évi 527,01 millió tonna nyersolajról 546,775 millió ton­nára növekedett. A múlt évre vonatkozó ada­tokból megtudjuk azt is, hogy az afrikai kontinensen tavaly 27,9 millió tonna kőolajat bá­nyásztak, ami évi 3 millió ton­nás növekedésnek felelt meg. A Távol-Kelet és Ausztrália kő­olajtermelése 67,61 millió ton­náról 78,5 millió tonnára nőtt. A KGST-országok és Kína a ta­valyelőtti 392,04 millió tonná­ról tavaly 419 millió tonnára növelték termelésüket. A A PARAFFIN MINT TÁPSZER Olaszországban megkezdte működését az Italprotein nevű társaság. Az új vállalkozás az olajfeldolgozás során nyert pa­raffinból igen gazdag protein­tartalmú lisztet állít elő. Az új termékkel azokat a teheneket és borjakat etetik, amelyeket eddig hal-, szőjaliszttel takar­­mányozták. A tej és hús minő­ségét ez nem befolyásolja. Az újfajta táplisztet különleges er­jesztő anyaggal és különböző ásványi sókkal dúsítják. Az Italprotein kapacitása évi 100 ezer tonna lesz, vagyis öt­ször annyi, mint a hasonló an­gol és francia létesítményeké együttvéve. Mennyiségileg ugyanannyi proteint állít elő, mint amennyi az ország tavalyi halliszt-importja volt. A NÖVEKSZIK A VILÄG napraforgö-termei.Ese A világ napraforgó-termelése az 1971—1972. évi idényben to­vább fog növekedni, s az előző idény 9,7 millió tonnájával 10.2 —10,6 millió tonna lesz. A nap­raforgó termesztésére az idén Igen sok országban — köztük Argentínában, Ausztráliában, Spanyőlországban. Kanadában, Törökországban és Franciaor­szágban is — kedvezőek a fel­tételek. A szakértők szerint a világ napraforgó-exportja, az idén is a tavalvi, mintegy 700 ezer tonnás szinten lesz. alumínium autöhütök A Román Népköztársaság brassói hűtő- és kábelgyárában kidolgozott új eljárással teljes alumínium autőhűtők forraszt­­hatók össze egyes hűtőcellák­ból. Az új eljárással nagy mennyiségű réz és bronz taka­rítható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom