Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-04-01 / 13. szám

1972. április 1. SZABAD FÖLDMŰVES .15 U aszno; TUDNIVALÓK Családi házat építőknek «■Я TANÁCSOK Takarékoskodjunk a benzinnel NÉHÁNY JÔ TANÁCS KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK A Klasszikus típusú benzinmotor rendkívül pazarló, egyáltalán nem gazdaságos berendezés. Eltekintve at­tól, hogy az üzemanyag,- a benzin meglehetősen drága (hiszen az elő­állítási árát számos illeték1, adó is terheli), ettől függetlenül az üzem­anyag hőértékét, illetve energiáját a motor legfeljebb 25 százalékban hasz­nálja fel, az energia többi része pedig elillan; a termelt hőmennyiség hűté­séhez is több lóerőnyi energiára van szükség (a vízszivattyú üzemben tar­tásához), a forgó, mozgó alkatrészek súrlódásával, valamint a nem eléggé tömítétt',' szigetelt helyeken történő eltávolodása útján. Ezt a veszteséget semmivel sem lehet többé pótolni, legfeljebb az amúgy is veszendőbe menő hő bizonyos részét az utastér melegítésére lehet felhasználni. Minden takarékos vezetőnek tehát az a feladata, hogy a hasznos célok­ra felhasznait 25 százaléknyi hőener­giával a lehető legjobban gazdálkod­jék, hogy a legkisebb fogyasztás árán á legnagyobb eredményeket érje el. Amerikában és Angliában a kocsi fogyasztását másképpen határozzák meg, mint nálunk. Mi azt mondjuk, hogy a kocsi száz kilométerenként ennyi és ennyi liter benzint fogyaszt, ők viszont a motor teljesítőképessé­gét aszerint állapítják meg, hogy egy gallon (4,54 liter) benzinnel hány mérföldet (16 092 km) lehet megten­ni. Ha tehát egy amerikai szaklapban azt olvassuk, hogy egy gallon ben­zinnel a kocsi 26 mérföldet tesz meg, akkor a mi mértékegységünkre átszá­mítva megállapíthatjuk, hogy ez 100 kilométerenként 10,87 liternek felel meg. A Ívovi autógyár szakemberei az Ukrajna típusú autóbuszok családjának újabb tagját indították nemrég próbaútra. Az Ukrajna—71-ben a tervezők minden kényelemmel ellátták az utasokat. A 36 személyes jármű minden ülése felett külön olvasólámpa és légelszívó található. Az utastér végében kávéfőző gáztűzhely, mosdófülke és beépített ruhásszekrény áll az utasok rendelkezésére. Hosszú utazás közben nemcsak központi rádió-, hanem két tv -készülék és egy magnetofon is hozzájárul az utazás kényelméhez. Az új autóbusz átlagos sebessége száz kilométer, de óránként százhúsz kilométert is elérhet. HOL KEZDŐDIK A TAKARÉKOSKODÁS? Természetesen a gázpedálnál, mert nem mindegy, hogyan taposunk rá, hogyan pörgetjük a motort. De még ennél is fontosabb, a motor állapota és konstrukciója. A konstrukcióval most nem érde­mes foglalkoznunk, mert a sűrítés és a motor más műszaki tulajdonságai nem függnek a vezetőtől, sem a veze­tő rátermettségétől. Ha azonban a motor állapotáról van szó, akkor már feltétlenül figye­­embe kell vennünk azt, hogy meny­nyire viseli gondját a gazdája, mert bizony ettől nagy mértékben függ a fogyasztás. GONDOLJUNK TEHÁT A MOTOR KARBANTARTÁSÁRA. Ezzel kapcsolatban a következő fel­adatok hárulnak ránk: A szűrőket mindig tartsuk tisztán. A porral eltömődöt légszűrőnek nem sok haszna van és körülbelül olyan káros hatást gyakorol a motorra, mintha szakadatlanul bekapcsolt dú­­sítóval hajtanánk, amit csak a hideg motor beindításához szabad igénybe vennünk. Rendkívül fontos szerepe van a gyertyának. A tisztán tartott, gondo­zott gyertya jóval kevesebbet fo­gyaszt, mint az elégett, szurkos, kor­mos gyertya, eltekintve attól, hogy az ilyen gyertyáról leváló fémdarabok tönkretehetik a henger falát. A jól beállított porlasztó nagyon sok üzemanyagot takarít meg. Sok benzin megy veszendőbe a rosszul beállított tűszelepnél, vagy ha a lep­keszárnyú szelep nincs jól beállítva. A rosszul beállított szelepek követ­kezménye, hogy a porlasztóba a szük­ségesnél jóval nagyobb mennyiségű üzemanyag folyik. Mindenki tudja, hogy a gyújtást megfelelő módon kell szabályozni. Gondoskodni kell az automata-vá­kuum és a centrifugál-szabályozó normális működéséről, amihez arra van szükség, hogy az áramszaggató kalapácsok (az úgynevezett platinák) mindig tökéletesen tiszták legyenek. Csak így várhatunk hibátlan munkát a gyújtási rendszertől. A porlasztó levegőszabályozó sze­lepének is nagy szerepe van az üzem­anyag-fogyasztásban. Ezt a szerepet a külső hőmérsékletnek megfelelően kell beállítani télen és nyáron. NE FELEDKEZZÜNK MEG AZ ÜTLEVÉL ÉRVÉNYESSÉGÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL Ez év május elsejével lép ha­tályba a Szövetségi Belügymi­nisztérium és a Szövetségi Kül­ügyminisztérium Tt. 142/1971. számú rendelete, amely módo­sítja és kiegészíti az útlevelek­ről szóló Tt 44/1970. számú vég­rehajtó rendelkezést. E rende­let szerint 1972. május 1-e után a külföldre utazók útlevele csak akkor érvényes, ha a Bel­ügyminisztérium útlevél- és vízumosztálya kiegészítő bé-Idejében szólunk lyeggel látta el. Ez az ellen­őrző bélyeg a Szövetségi Bel­ügyminisztérium által megha­tározott esetekben egyúttal he­lyettesíti a kiutazási engedélyt is. Ismételten felhívjuk olva­sóink figyelmét, habár lapunk hasábjain már régebben közöl­tük az erre vonatkozó rendel­kezést, hogy még április folya­mán szerezzék be ezt a bélye­get a lakhelyük szerint illeté­kes útlevél- és vízumosztályon. Május elseje után hatósági szerveink a felül nem bélyeg­zett útlevelek tulajdonosait visszaküldik a határról, és így felesleges kiadásoknak teszik ki magukat. Ezért még idejé­ben szólunk, hogy mindenki érvényes útlevéllel utazhasson külföldre. APitó HIRDETÉS ф jó karban levő fél-francia mester­­bőgő eladó. Ár: 1500 korona. Cím: Vontszemű Géza, Trhové Mýto, čd. 28, okres Dunajská Streda. O Erős nőniusz csikók és igáslovak azonnal eladók. Cím: JRD Trstice, ukres Galanta. ф Eladok kalapácsos darálókat 700 és 1200 Kčs. Kukorica morzsológépek, kézi- és motorhajtásra 1500 Kčs. Cím: Tuüka, Horné Saliby, 635. I A BALESETEK KÄRTALANľíTÄSÄROL Bujdos János Imely-i olvasónk az 1972. február 5.-1 számunkban megje­lent cikkel kapcsolatban megjegyzi, hogy több efsz-ben nem járnak el vá­laszunk, illetve a törvény értelmében. Kifogásolja, hogy az efsz-ek gyak­ran elnézőek az ittas károkozóval szemben és nem alkalmazzák leg­alább azt a törvényes lehetőséget, hogy csupán az ártatlan család részé­re folyósítsák a táppénz 75 százalé­kát. Olvasónk kesernyésen jegyzi meg, 1 hogy nem egy helyen akár olyan ál­talános megegyezést is köthetnének, i hogy a fizetés (jutalom) 50 százalé­kát előre a kocsmába utalnák át az itt szomjukat rendszeresen oltogató tagok részére. Olvasónk indítványozza, hogy a súj- I tott családok megélhetésére kiutalt ' 75 százalékos táppénzt helyes lenne később, amikor a dolgozó (tag) üjból ' dolgozik, fizetéséből (jutalmából) le- 1 vonni. Olvasónk utóbbi indítványával nem ! érthetünk egyet, mert a legtöbb esét­­j ben az ártatlan családot, a család I megélhetését veszélyeztethetné. Egyet- I értünk azonban azzal, hogy az ittas­ság ellen fokozottabban kell küzdeni ; és alaposabban utána kell nézni an­nak, hogy a törvény szellemében az j ittassal szemben a táppénz folyósító- I sánál ne legyenek az illetékesek túl­­j zottan „nagyvonalúak“. Az ittasság a balesetek kérdésében is gyakran az ittas károsult kizárólagos vagy túl­nyomó felelősségére kell, hogy fi­gyelmeztessen. Fokozottabb felelősségtudatra és el­lenőrzésre azért is szükség van, mivel az efsz-ekben is Csaknem mindenütt nagyfokú a gépesítés és a gépekkel csak józan fejjel szabad dolgozni, ne­hogy akár sajátmagunkban, akár má­sokban kárt tegyünk. STABILIZÄCIÖS KÖLCSÖN KÁNTOR MIHÁLY, KOVÄCOVCE-I Kovácsi) olvasónk nehezményezi, hogy a fejlődés során a családi házak épí­tésére nyújtható stabilizációs kölcsö­nök összege fokozatosan csökken és kérdi, hogy épp úgy hűségesen köte­les ledolgozni a stabilizációs kölcsönt az, aki 35 ezer koronát kapott, mint az, aki csupán 10 ezer koronában ré­szesült. Mindkét esetben, ha a dolgozó nem akarja magát kitenni arinak a ve­szélynek, hogy a felvett kölcsönt visz­­sza kell téríteni, köteles a szerződés­ben magára vállalt időt ledolgozni. Dr. F. J. 4 Távolsági turistabusz Ha az építtető úgy dönt, hogy csa­ládi házat épít, eleget kell tennie bizonyos követelményeknek, amelyek я hatályos törvényekből és előírások­ból erednek. Azon kívül, hogy a csa­ládi ház építéséhez szükséges anyagi fedezettel kell rendelkeznie, megfe­lelő háztelket is be kell szereznie. Az építtető az építkezést vagy a saját telkén, vagy olyan telken rea­lizálhatja, amelyet személyi haszná­latba utalnak. A családi ház építését elvben az összefüggően beépített köz­ségrész határán belül kell elhelyezni, vagy olyan telken, amely lehetővé teszi a község kiépítésének célszerű és összefüggő kiegészítését. A tulajdonos saját telkén csak ab­ban az esetben építhet családi házat, ha háztelekröl van szó, vagyis a telek családi ház építésére van kijelölve. A telkek jellegéről a nemzeti bizott­ság építési hivatala dönt a kidolgo­zott területi dokumentáció alapján (részletes területrendezési tervek). A telkek kihasználásának módosítá­sáról a nemzeti bizottságok döntenek. Amennyiben a családi ház építése lránt érdeklődőnek nincsen saját tel­ke, kéri annak kiutalását az illetékes helyi (városi) nemzeti bizottságtól abban a községben, ahol házat akar építeni. A nem beépített háztelkeket a polgárok csak az államnak avagy olyan szocialista szervezetnek adhat­ják el, amely jogosult megvásárlásá­ra. A közvetlenül a polgárok között történő szerződéses átruházást, vá­sárlást, eladást beépítetlen háztelkek viszonylatában a Polgári Törvény­­könyv tiltja. Ha viszont a be nem épített ház­telkek, figyelembe véve küldetésüket és kiterjedésüket, személyes haszná­lat tárgyát képezhetik-(családi házak vagy hétvégi házak építésére vannak kijelölve), akkor a polgárok odaaján­dékozhatják őket egyenesági roko­naiknak, azaz szüleiknek, gyerme­keiknek, unokáiknak, nagyszüleiknek stb. avagy testvéreiknek. Amennyiben a polgár tulajdonát képező telek olyan nagyméretű, hogy azon több családi házat is lehet építeni (a te­rületrendezési terv alapján) és azt oda akarja ajándékozni teszem azt gyermekeinek, még kell kérnie a geodéziai központot, hogy ossza fel a telket és készítse el a geometriai tervet. A telek elosztását és a geo­metriai terv elkészítését kérelmező beadványhoz mellékelni kell a nem­zeti bizottság nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul az elosztáshoz, s az új telkek kialakításához. Amennyiben a telket mezőgazdasági - területként tartották nyilván, szükség van a járá­si nemzeti bizottság igazolására is, hogy a telket kivonták a mezőgazda­sági földalapból. .Csatolni kell a tu­lajdonjogot igazoló okmányt és szük­ség esetén más okmányokat is. A geo­déziai központ kiméri az új telkeket — parcellákat, elkészíti a geometriai tervet és megerősíti, hogy egyetért a parcellák új számaival. Ezt a tervet csatolni kell az ajándékozás?ól készí­tett szerződéshez. Az átruházást csakis írásos szerződés alapján lehet megvalósítani, amelyet az Állami Jegyzöségen lajstromoztatni kell. A családi ház építésére szolgáló telek méretét a területrendezési terv vagy a területi döntés alapján építé­sére kijelölt telek azonban nem ha­ladhatja meg a 800 négyzetmétert. Ezt a határt csak kivételes esetekben lehet túllépni, abban az esetben, ha az elosztás után meg nem felelő ala­kú vagy egyébként használhatatlan telek jönne létre. A nemzeti bizottságok a telkeket az építtetőnek nem adják el, hanem sze­mélyes használatra kiutalják. Ez a használat tartós jellegű jog (időben korlátlan) és jellegét tekintve gya­korlatilag azonos a tulajdonjoggal. A járási nemzeti bizottság azon döntése alapján, hogy a telket szemé­lyes használatra kiutalta, az építtető megállapodást köt a nemzeti bizott­sággal a telek személyes használa­táról, amelyet szintén lajstromoztatni kell az Állami jegyzöségen. Ha a polgár a kiutalt telken csalá­di házat épít, amely azután személyi tulajdonét képezi s azt később el akarja adni, a családi ház megvásár­lójára átszáll nemcsak a ház tulaj­donjoga. hanem egyidejűleg azon te­lek személyes használatának joga is, amelyre a házat építették. A szemé­lyes használat joga ingyenes vagy té­rítéshez van kötve. A térítés a hasz­nálatért azonos annak a térítésnek az összegével, amelyet a nemzeti bizott­ság fizet ki a háztelkek megvásárlása vagy kisajátítása során. A nemzeti bizottságok kötelesek gondoskodni a családi házak építésé­re alkalmas telkek kiválasztásáról. Amennyiben a nemzeti bizottságnak nincsenek saját telkei, megvásárlás­sal vagy kisajátítással tesz szert rá­juk. A kisajátítást vagy megvásárlást a nemzeti bizottság térítésért reali­zálja, amelynek összegét a Szlovák Árhivatal és az SZSZK Pénzügyminisz­tériuma 47-es sz., a személyi tulaj­dont képező építmények árairól és a kisajátítandó ingatlanok árairól szóló, 1969. május 13-i hirdetménye alapján szabják meg, amely 1969. június 1-től érvényes. Ez a hirdetmény a telekért fizetendő térítést a következőképpen szabja meg: 1. A község beépített részében levő telekért vagy azok részéért, figyelem­be véve a telek kiterjedését, esetleg minőségét a helyi feltételek között, a térítés 1 négyzetméterért: a) 3000 négyzetméterig — legfeljebb 15 koronát a több mint százezer lakosú városokban, — legfeljebb 10 koronát a 40 000— 100 000 lakosú városokban, — legfeljebb 8 koronát a 10 000— 40 000 lakosú városokban, — legfeljebb 6 koronát a 2000— 10 000 lakosú községekben, — legfeljebb 4 koronát a 2 ezernél kevesebb lakosú községekben. b) a 3000 négyzetmétert meghala­dó méretért — 0,40 korona. 2. A község beépített negyedein kí­vüli telkekért avagy azok részeiért (amelyek bizonyíthatóan hétvégi há­zak építésére vagy önálló kértek lé­tesítésére vannak kijelölve), figye­lembe véve a telek fekvését, esetleg minőségét a helyi feltételek között, 1 négyzetméterért a következő térítés jár: — 1500 négyzetméterig az 1. bekez­dés a) betűje alatti díjszabások alap­ján, — az 1500 négyzetmétert meghala- j dó méretért az 1. bekezdés b) betű­jében meghatározott díjszabás alap­ján. 3. Amennyiben a£ építtető a telek-. hez 1953. június 1 után bizonyíthatóan j magasabb áron jutott hozzá, mint amennnyit az 1. és 2. bekezdés alap­ján a térítés kitesz, a kisajátításról döntő szerv elismerhet a bizonyított j megszerzési ár összegétől eltérő térí­tést. 4. A korábbi bekezdések alapján | térítést fizetnek az említett célokra-j már felhasznált telkekért is. A többi telekért, amint azt a 14. ' paragrafus kimondja, pénztérítés jár i 0,40 korona értékben 1 négyzetméte- j rért. A kisajátított kérelmére a klsajátí- j tott telekért megítélhetnek térítést! ugyanolyan fajta póttelek formájában ! is, amennyiben a kisajátító szervezet- J nek ilyen rendelkezésére áll. Ezeket j a térítéseket a nemzeti bizottság fel- | számolja az építtetőknek is a teleki személyi tulajdonba való átruházása-1 kor. Amennyiben az építtetőnek rendel- j kezesére áll a családi ház építéséhez i szükséges telek, amely összhangban van a területrendezési tervvel, gon­doskodik az építmény elhelyezéséről szóló végzésről. Ezt a végzést a Tt. 84/1968. számú területtervezési tör­vény és a volt Építésügyi Állami Bizottság 153/1969. HK számú hirdet­ménye alapján adják ki, amellyel a területi tervezésről szóló törvényt hajtják végre. A voltaképpen építkezési munkála­tok előtt ez építendő még köteles az építésügyi hivataltól kérni az építke­zés engedélyezéséről szóló döntést — építkezési engedélyt. Az építkezés en­gedélyezéséről szóló eljárást az épí­tési rendről szóló Tt. 87/1958. számú törvény és a volt Építésügyi Állami Bizottság 114/1959 HK számú hirdet­ménye szabályozza, amellyel ezt a törvényt végrehajtják. OROKOLHETÖ-E Л FÖLD? GELETA PÉTER, PRIBETA (Perbete) olvasónk írja, hogy 1959 óta a hely­beli efsz használja 3 ha földjét (egyébként nem tag). Sajátmaga csn­­pán fél hektárt használ. Olvasónk és felesége már idősebbek, szeretnének esetleg végrendelettel rendelkezni vagyonukkal. Kérdi végrendelkezhet­­nek-e az efsz által használt 2Ц ha földdel is? A közöltek alapján a kérdéses föl­det az efsz vagy megállapodás vagy kényszerbérlet alapján használja. Az efsz a szövetkezeti használat alapján nem vált a föld tulajdonosává. — Ol­vasónknak joga van az efsz által használt (ugyanez vonatkozik az efsz-ben társított földekre Is) földjé­vel végrendelkezni, ez azonban lénye­gében nem érinti a szövetkezet to­vábbi használati jogát (akár az eset­leges megállapodás, akár az említett kényszerbérlet alapján). Levelében említi, hogy leányuk ja­vára akarnak végrendelkezni. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ha nem hagynának hátra végrendeletet (a nem házastársak és más szemé­lyek közös végrendelete a törvény értelmében érvénytelennek számít; külön-külön végrendeletet azonban alkothatnak) az örökség a túlélő há­zastársra és gyermekeire szállna egyenlő arányban, de a hagyatéki tár­gyaláson a túlélő házastárs és a gyer­mekek más elosztásban is megegyez­hetnek, esetleg abban is, hogy min­dent a gyermek, illetve a gyermekek vesznek át. A földeket illetően az ál­lami jegyzőség egy örököst jelöl ki rendszerint a hnb Indítványa szerint. Amíg a földek az efsz vagy szocia­lista szektor használatában marad­nak, addig utánuk öröklési illetéket nem kell leróni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom