Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-01 / 13. szám
Duba János főkeríész boldogan mutatja a fóliasátrakat. KIS TERÜLETRŐL TÖBB BEVÉTEL Már bekopogtatott a tavasz a Zbrojníky-i (Fegyvernek) kertészetbe is. Duba János főkertészt és Molnár Zoltán segédkertészt, valamint a csoport minden tagját a tavaszi munkák lázában találtuk. Serényen dolgoztak az üvegházakban s a nemrég készített fóliasátrakban is. A saláta láthatólag gyorsan fejlődik és a hajtatott tulipán is bontogatja szirmait. A főkertész nem tagadta meg magát. A fóliasátrakba is „behozta'1 a virágot. Ugyanis a jólmenő zöldségtermesztés mellett szinte hobby-szerően virágtermesztéssel is foglalkozik, mégpedig nagy sikerrel. A Nemzetközi Nőnap alkalmából 7000 cserepes virágot, cineráriát, primulát adott el, továbbá 800 nárciszt és 7000 szál szegfűt. Húsvétra a fehérnépet 400 fehér nárcisszal és 600 hortenziával örvendezteti meg. , A kertészet főbevétele a zöldségtermesztésből származik. A lókertész ezen a szakaszon is sikert sikerre halmoz. Uborkából például már 100 ezer koronát is elért hektáronként. A múlt évben az átlag bevétel a kertészet minden hektárja után 94 ezer korona volt. De az örökké nyughatatlan, új utakat kereső kertész még ezzel az eredménnyel sincs megelégedve. Mivel fokozatosan rátér a fóliás zöldségtermesztésre, bár a kertészet területe 2 hektárral csökken, az összbevétel tervét a múlt évhez mérten 165 ezer koronával emelte. A fóliasátrak eddig már fél hektáron sorakoznak. Duba elvlárs jó matematikus. Ogy számol, hogy egy 180 centi magas, valamint Növényvédelmi lexikon V. Formitex — rovarölő vegyianyag a hangyák és más kellemetlenkedő rovarok pusztítására. Hatóanyaga: 1 % DTHP Hangyák pusztítására minden helyet beszórunk az éuületben és a szabadban, ahol ezek tanyáznak. Svábbogarak ellen a kályhák, füstvezető csövek és más előfordulási helyek környékét szórjuk be a Formitex készítménnyel. Mint csalétek is alkalmas 30—40 g mennyiségben (3—4 %) egy liter vízhez keverve, amelyet tovább hígítunk 3: 1 arányban sörrel. Sekély tányérokon helyezzük el ezt a csalétek folyadékot. Légyirtásra is alkalmas. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 500 g 4,35 korona. Bolti ára: 500 g 5,— korona. Gyárja: Spolana — Csehszlovákia. Fosfotion 50 — szerves foszforsavat tartalmazó insekticíd (rovarirtó) és ukaricíd (gubacsatka-irtó) érintési idegméreg. Hatóanyag: 50 % malation Szívóférgek (levéltetvek, tripszek, stb.) gubacsatkák, vértetvek és rágó rovarok ellen 0,2 %-os hígításban alkalmazható. A fosfotion nem pusztítja el a gubacsatkák tojásait, csak a lárvákat és fejlett atkákat. Növényeinken 3—5 napig tart a permetanyag hatása. A vegyszer. széles körben alkalmazható. Hasznosítható a faiskolákban, gyümölcsösökben, szőlészetekben, a zöldségtermesztésben és a dísznövénytermesztésben is. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 23,90 korona. Bolti ára: 25,— korona. Gyártja: A Bratislavai Dimitrov Vegyi Művek — ČSSR. Gamacid — poralakú rovarirtó. Hatóanyaga: 1 % HCH A növények talajfeletti rovarkártevői, a talajban éló kártevők, a raktárak, valamint a háztartások rovarkártevői ellen használatos. Hektáronként 20—70 kg Gamacidot alkalmazunk. Nem javasolt olyan talajok fertőtlenítésére, amelyben még abban az évben gyökérzöldséget vagy burgonyát akarunk termeszteni. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 4,20 korona. Bolti ára: 4,30 korona. Gyártja: A Bratislavai Dimitrov Vegyi Művek — ČSSR. Gamadyn — poralakú, érintésre ható rovarölőszer. Hatóanyaga: 3 % DDX + 0,5 •/• HCH Hektáronként 20 kg-ot adunk kultúrnövényeink földfeletti részeinek védelmére. Raktárak, gazdasági épületek és lakóházak rovartalanítására is hasznosítható a kellemetlenkedő férgek ellen. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 4,30 korona. Bolti ára: 4,50 korona. Gyártja: A Bratislavai Dimitrov Vegyi Művek — ČSSR. V A citromsav használata a méhészetben A „Die Biene“ német szaklapban (1970. 8. szám) Bittner és az ismert kutató és tudós K. Dreher foglalkoztak a citromsav használatával a méhészetben. A cikk felületes átolvasása sok méhésztársat kellemetlenül érintett Szlovákiában. A nevezett írók a citromsav használatát ugyanis nem javasolják. Az a nézetük, hogy a cukorszörpbe kevert citromsav a téli készlet kristályosodását idézi elő és nem sikeres a méhbetegségek leküzdése ellen. Szlovákiában gyűjtött tapasztalatok alapján szeretnék a problémához hozzászólni, mert a méhcsaládok gondozásánál igen fontos dologról van szó. A méhek életére befolyással vannak a mai „modern korszakban“ különböző tényezők. így kezelésüknél szükségessé válik az új módszerek bevezetése, de vigyáznunk kell, nehogy megkárosítsuk őket, ha eredményeket akarunk elérni. Sajnos, az idézett cikk eredetijét német nyelven nem tudtam áttanulmányozni s elolvasása után nem foglalhattam hozzá állást. Azonban rendelkezésemre áll az „Odborné včelárske preklady“-ban megjelent kifogástalan cseh fordítás. Nézeteim teljesen azonosak e cikk szövegével. Az idézett cikk írói azt állítják, hogy a citromsavnak a cukorszörpbe való keverése (a téli készletek készítésénél) káros. Azzal indokolják, hogy az így készített cukorszörp etetése után a készletek kristályosodnak s így a telelő méhcsalád részére hasznavehetetlenné válnak. Továbbá kiemelik, hogy a méhcsaládok egészségi állapotára nincsenek kedvező hatással. De olyan cukorszörpöket figyeltek meg, melyek készítésénél oktozánnal denaturált kristálycukrot használtak. Az oktozánt semlegesítették azáltal, hogy az oldathoz 0,5 ml 25 százalékos ammóniákoldatot adtak. A szörp savanyúsítására 0,5 ml 24 %-os sósavoldatot használtak, de nem tüntették fel, milyen arányban keverék a cukrot vízzel. A szörp etetését augusztus 20 án kezdték s J. Hallendere már szeptember 12-én jelentette, hogy a méhek — amelyekkel oktozánnal denaturált cukoroldatot 0,1 százalékos citromsavval etettek — 50 százaléka elpusztult. A készletek a lép sejtjeiben keményre kristályosodtak. Nem írja, hogy milyen arányban alkalmazta J. Hallendere a cukrot és a vizet. A cikk szerint a készletek kristályosodását olyan méhészektől is jelezték, melyek nem denaturált, tehát tiszta cukrot használtak citromsav hozzáadásával (a citromsav mennyisége, a szörp koncentrációja s az időpont, mikor etették a szörpöt, szintén hiányoznak a cikkből). Azt írja, hogy azon méhészek jelentéseire, akik a citromsav alkalmazásánál a téli készleteknél nem észleltek kristályosodást, nem tulajdonítanak különösebb fontosságot. Véleményem szerint a citromsav 1 °/oo használatánál a következő eseteket kell megkülönböztetnünk: 9 A citromsav használata cukorszörp etetésénél augusztus végén, szeptember elején történik. 9 A vegetációs időszak alatt, hogy megelőzzük a fejlett méhek betegségét, vérbetegségeket, melyeket Pseudomonas apisepticus, esetleg rikettsziák idéznek elő, illetve hogy a már ilymódon megbetegedett családokat kigyógyíthassuk. A téli készletnél a citormsavnak a szörpbe való keverésénél okozott kristályosodás még rejtélyes, mivel ez nem minden esetben következett be. Évek óta használom a citrnmsavat a szörpbe több mint 90 családnál, 100 kg cukorra 100 gr citromsavat. A szörpöt úgy készítem, hogy három kg cukrot két liter vízzel oldok. A citromsavat a meleg szörpbe szórom állandó keverésnél s ez nagyun könnyen oldódik. A szörp etetését szeptember elején kezdem és szeptember 15-ig befejezem. Tavaly már augusztus 15-én kezdtem s szeptember 5-én befejeztem. Ilymódon nem észleltem a citromsav káros hatását (kristályosodást vagy elhullást). Méhész szervezetünk kísérletező bizottságának tagja Fišman Vranovból arról számolt be, hogy a cukorszörpnek 1 %o es citromsavval való keverése után két fedelezett lépet szobában tárolt. Fokozatosan eltávolította a sejtek bizonyos mennyiségéről a fedelezést. S nem következett be a készlet kristályosodása. A citromsav sajátos (teluvlastná — Körpereigener) anyag, mely az anyagcserénél (Krebscyklus) keletkezik. Tehát a citromsav, mint olyan nem ártalmas az ember vagy a dolgozó méh szervezetében. A románok (M. Atanasiu) még nagyobb mennyiségű citromsav keverését ajánlják a szörpbe tavaszi serkentés alkalmával (egészen 3 %o-ss oldatot) és hogy a citromsavat a méhészeti tárgyak üzleteiben is megvehessek. Kutatóintézetek feladata megállapítani, mi idézi elő a citromsav használatánál a kristályosodást, úgy vélem, hogy a keverés lehet elhamarkodott, mert sok esetben a készlet nem kristályosodott. Itt utalok szintén dr. Liselotte Seifert beszámolójára is, mely a Garten und Kleintierzucht 1970, 18. számában jelent meg. Például 1968-ban sok helyről jelentették méhveszteségeket a tavasz és a nyár folyamán. A családoknál fekete, repülni képtelen méheket figyeltek meg, feltűnően kis testméretekkel, s naponta sok hulla volt a kaptárak előtt. Némely jelentések szerint egész méhcsaládok pusztultak el, annak ellenére, hogy a lépekben még kielégítő készlet volt. A méhek kivizsgálása a Dőli Méhészeti Kutatóintézetben (Prof. Dr. Svoboda) azt állapította meg, hogy a méhek szeptikémiában szenvedtek, s a betegséget Pseudomonas apisepticus idézte elő. Itt rámutatok szintén Németh elvtárs cikkére, mely a Szabad Földművesben jelent meg. Nekem is négy családnál jelentkeztek az említett tünetek. De dr. Jachimovicz, a Bécsi Kutatóintézet igazgatójának cikke segítségemre jött. (Bienenvater 1967 októberi száma). Ebben a cikkben ajánlott eljárás alapján etettem a négy családot citromsavas cukorszörppel. Itt más etetőket kellett alkalmaznom. A már majdnem 40 éven át használt keretetetőkből a beteg, elgyengült méhek nem voltak képesek kijönni. Aztán javult a helyzet. Egy család úgy legyengült, hogy le akartam kénezni. Meggondoltam, és kísérletezésképpen ezt is alapos hőszigetelés alkalmazásával három kereten teleltettem át. Svoboda tanártól kért vélemény után a 90 családnál a citromsavat cukorszörpben alkalmaztam a téli készletek kiegészítésénél' (nem denaturált cukor 3 : 2 arányban 1 %o-es citromsav). Az eredmény jó volt. A kórtünetek elmúltak és a leggyengébb család is áttelelt. Április elején felerősítettem egy fiasításos kerettel és 1969-ben a telep átlagának 90 %-os méztermést hozott. Más méhésztársaktól, akik ugyanúgy jártak el, hasonló jelentések futottak be.' Rendelkezésemre álló világirodalomból nem vagyok képes megállapítani, milyen okból terjed járványszerűen az utóbbi időben az említett vérbetegség. A múltban csak itt-ott jelentkezett anélkül, hogy katasztrofális lett volna. Némely méhészek összefüggésbe hozzák a műtrágyák és más vegyszerek alkalmazásával. A probléma kifürkészése már a kutatóintézetek feladata, hogy végül a baj ellen sikeresen védekezhessünk. Szeretném leszögezni: Míg a készletek kristályosodásáról az igazi okokat meg nem állapítjuk, legyünk óvatosok a téli készletek kielégítésénél. Ahol a készletek kristályosodását észlelték, ne keverjék a citromsavat a téli szörpbe. A szörpbe való keverés a vegetációs időszakban 1 %o-os arányban az említett betegségek ellen ajánlatos. Ezekben az esetekben nem kell attól tartanunk, hogy a citromsav kristályosodást előidézne, mert az így nyújtott szörpből a méhcsaládok vajmi kis mennyiséget, ezt is csak elvétve helyezik a sejtekbe. SVANCER LAJOS 4,5 méter széles és 50 méter hosszú fóliasátorban annyi zöldséget lehet termelni, mint szabad földön egy hektáron. Cgy is tartja, hogy ahány sátor, annyi hektár. Hngy megelőzze a hőingadozás által akozott károkat, a következő évben már fűteni fogja a fóliasátrakat. A fóliás zöldségtermesztéssel nemcsak az a célja, hogy több bevételt érjen el, hanem az is, hogy a csoport tagjait télcn-nyáron állandóan foglalkoztathassa. Idén már januárban kezdték a munkát, tehát azóta keresnek a tagok. Egy kis rögtönzött számvetést is készítettünk a beruházásról és a várható bevételekről. A fokertész percek alatt megállapította, hogy több mint 100 ezer korona tiszta hasznot hoz már idén a fóliás zöldségtermesztés. A 100 ezer saláta 100 ezer korona bevételt jelent, paprikából szintén 100 ezer korona bevételre számít. A kiadások, beleértve a szereléshez szükséges vasat, a fóliát és a munkát, mindössze 70 ezer koronát tesznek ki. A sátrak készítését ügyesen megoldották. A vasrudakat egyszerűen a meghajlílás után a földbe szúrták, és a rájuk feszített fóliát pedig körül földdel rögzítették. A leleményes fegyverneki kertészek tehát kisebb területen több bevételt érnek el, és az új termelési módszerrel egyrészt korábban adnak vitamindús zöldséget a fogyasztóknak, másrészt a közös kasszába is jóval több pénzt adnak, mint eddig. BAI.LA JÓZSEF
