Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-04 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES A nemzetközi mezőgazdasági élet egyik legrangosabb idei rendezvénye lesz Budapesten augusztus 21—31 kö­zött az I. Bor-világverseny. Egyide­jűleg rendezik meg a Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Kiállítást és Vásárt Is, ugyancsak Budapesten. E megtisztelő leiadat jogos kitünte­tése a magyar szőlészetnek. Ebben a megérdemelt elismerésben szerepet játszik az is, hogy Magyarországon 1958 óta hatszor tartottak nemzetközi borversenyt. Magyarország nem tartozik a nagy szőlőtermesztő országok közé. De szőlészetének és borászatának törté­nete összeforrott népének történeté­vel és hagyományával. A magyar szakemberek mindig figyelemmel kí­sérték a világ szőlőtermesztését és mindent megtettek a szőlőtermesztés színvonalának emeléséért, a korsze­rű borkezelés és a fejlett technika alkalmazásáért. Magyarország alapító tagja a Nem­zetközi Szőlészeti és Borászati Hiva­talnak (OlV), s mindig tevékenyen résztvett és résztvesz a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal mun­kájában. A magyar borok nemcsak Buda­pesten, hanem a külföldön megren­dezett borversenyeken is sikeresen szerepeltek: a benevezett borok 30— 40 százaléka első helyezést ért el Bulgáriában, Csehszlovákiában, Ro­mániában, Szovjetunióban, Ausztriá ban, Franciaországban. A nemzetközi borversenyek rende­zése iránti igény a szőlőtermesztő országok körében évröl-évre nőtt. Ezért a nemzetközi Szőlészeti és Bo­rászati Hivatal (OlV) Közgyűlése úgy döntött, hogy e versenyeket össze­hangolja. Borverseny-naptárt állítot­tak össze és e versenynaptárhoz al­kalmazkodó országok rendezvényeit erkölcsileg is támogatják. Miután több országban azonos idő­ben vetődött fel a Nemzetközi Bor­verseny szervezésének gondolata, az 1968. évi románai és az 1971. évi ar­gentínai kongresszuson a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal úgy határozott, hogy az eddigi gyakorlat­tól eltérően ötévenként Borvilágver­senyt kell rendezni. Javasolták, hogy az I. Borvilágversenyre 1972-ben Ma­gyarországon kerüljön sor, s felaján­lották a Hivatal messzemenő és tudo­mányos közreműködését a szervező­rendező munkában. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány hozzájárult az I. Borvilágverseny megrendezéséhez. Az augusztus 21—31. között lezajló I. Borvilágverseny szervezésének cél­ját — a Nemzetközi Szőlészeti és Bo­rászati Hivatal elnökségének egyet­értésével — a következőkben foglal­hatjuk össze: — A szőlőtermesztés korszerű tech­nológiájának megismertetése, elter­világversenyre kizárólag a résztvevő szőlőtermesztő országok kormánya, vagy a kormány által kijelölt intéz­mény által kiválasztott — s csakis a nevező országok területén termesz­tett szőlőből nyert — termékkel le­het benevezni. A résztvevő szőlőtermesztő orszá­gok a rendezők által meghatározott mintánál többet nem mutathatnak be. Ennek országonkénti irányszámai a a következő kulcs szerint került ki­alakításra: Ha az ötéves átlagtermés 2 millió hl alatt marad 2—4 millió hl között 4—10 millió hl között 10 millió hl felett 30 minta nevezhető 40 minta nevezhető 60 minta nevezhető 100 minta nevezhető jesztése és a termesztés műszaki Nevezési díj a benevezett mintán­­színvonalának emelése. ként 25 dollár. — Ösztönzés a jóminőségü borok termelésére és a kulturált borfogyasz­tásra. — A különböző országokban ter­melt jellegzetes bőrtípusoknak bemu­tatása. ■ — A bortermelők technikai és tu­dományos ismereteinek gyarapítása. I. Borvilágversenyre az európai sző­lőtermesztő országokon — köztük Csehszlovákián — kívül meghívást kaptak más földrészek szőlőtermesztő országai is, köztük Algéria, az Ame­rikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Bolívia, Brazília, Chile, Cyprus, Irán, Irak, japán, Jordánia, KI/LFC7LDÍ Tl/PCÍÍTÁS — Széleskörű tudományos és gya­korlati információk megszervezése és cseréje. — A fogyasztói igény alapján (nem­zetközi tapasztalatcserére támaszkod­va) útmutatást adni a korszerű borá­szati technológia kidolgozásához. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei 1970 ben megkezdték a Borvilágverseny előké­szítését. A rendezvény jelentőségére való tekintettel az I. Borvilágverseny fő­­védnöki tisztségét dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter elvtárs vállalta. A Nemzetközi Szőlészeti és Borá­szati Hivatallal és a tagállamok szak­embereivel együttműködve kidolgoz­ták az I. Borvilágverseny részvételi szabályzatát. A szabályzat meghatározza, hogy a versenyen csak borok és különle­ges borok vehetnek részt. A Bor-Kanada, Madagaszkár, Málta, Marok­kó, Mexikó, Peru, Szíria, Thaiföld, Törökország, Tunézia, Űj-Zéland, Uru­guay. A magyar borok benevezését a ha­zai borászati vezetők külön feltéte­lekhez kötötték. A résztvevő gazda­ságokat a korábbi országos és nem­zetközi versenyeken elért eredmé­nyeik alapján jelölték ki. A gazdasá­gok által kiválasztott borokat egy külön bizottság bírálja és dönti el, hogy benevezhetök-e a Borvilágver­senyre. Egyidejűleg a gazdaságok figyelmét - felhívták a borok gondos és szakszerű kezelésére és tisztasá­gára. Annak érdekében, hogy a termé­kek egyöntetű csoportosításban ke­rüljenek a bírálók elé, és hogy a nyilvánosság számára az eredmények összehasonlíthatók legyenek, a sza­bályzatban meghatározott módon a Szerkezetváltozás az USA mezőgazdaságában Az USA mezőgazdaságának szerke­zete azért is érdemel különleges fi­gyelmet, mert benne mutatkoznak meg legkorábban a kapitalista or­szágok mezőgazdaságának fejlődési tendenciái. Ami az elmúlt évtizedben Eszak-Amerikában megtörtént, az kö­vetkezik be ebben az évtizedben a fejlett tőkés országokban. Nos, az USA mezőgazdaságában a szerkezeti változások fő jellemvonása a további, szinte fantasztikus kon­­eentrácib. Míg 1920-ban az akkori 105 millió lakosnak csaknem a fele: 51 millió ember élt falun, addig most a lakosság 25 százaléka — 53 millió ember — él a községekben és a far­mokon, de közülük is csak 10 millió foglalkozik mezőgazdasági termelés­sel, azaz a foglalkoztatottaknak mindössze 5 százaléka. A tízmillió mezőgazdaságban dol­gozó a valóságban 3 millió családot jelent. Másfél millió család nem tud­ja mezőgazdasági munkával megke­resni az amerikai létminimumot. Ez az USA legszegényebb rétege. Az USA mezőgazdasága az ország élelmiszer-szükségletének fedezésén kívül nagy mennyiségű élelmiszert, főként búzát, kukoricát termel a vi­lágpiacra. Ennek ellenére termelését éles verseny, túltermelés és sok ve­tésterületi korlátozás jellemzi. 1971- ben például egy kicsit lazítottak a kukorica vetésterületének korlátozá­sán, mert 1970-ben egy gombabeteg­ség tizenkét millió tonnával csökken­tette a kukoricatermést. Az intézke­dés hatására egy év alatt 30 száza­lékkal nőtt a kukoricatermés, az árak zuhantak és a farmerek ismét töme­gesen jutottak csődbe. Az USA-ban hetenként állag két­ezer farmot számolnak fel, mert nem tudnak jövedelmezően gazdálkodni. Közben a nagy ipari monopóliumok lefölözik a mezőgazdasági termelés jövedelmét, mégpedig nem annyira a gépjavító és a vegyipari vállalatok, mist inkább a vertikális termelés szervezésével foglalkozó trösztök, az amerikai mezőgazdasági termelés fő haszonélvezői. Így például a tröszt szállítja a farmereknek a tápot, a to­jót, átveszi és értékesíti a tojást vagy a húscsirkét. A farmer fokoza­tosan átalakul a nagyvállalat alkal­mazottjává és teljesen elveszti egy­kori gazdasági függetlenségét. Hasonló a helyzet a zöldség- és gyümölcstermelés terén is. Például a legnagyobb texasi zöldség- és gyü­mölcstermelő vállalat, a Tenneco, 900 ezer hektár zöldség és gyümölcs ter­melését ellenőrzi, saját műtrágya­gyárral, gépgyárral, önálló üzem­anyag-termeléssel, csumagolókkal és konzervgyárakkal rendelkezik. A mezőgazdasági szerkezet válto­zásának másik fő jellemvonása tehát a nagy, vertikális ipari-kereskedelmi vállalatok uralkodó helyzetének ki­alakulása, amely szinte láthatatlan gazdasági láncra verte az „önálló" amerikai farmereket. Műanyag-zacskó házilag Gyümölcsöt, tízórait, hűtőszekrény­be szánt mindenféle élelmiszert szí­vesen csomagolnak műanyagba a háziasszonyok. Nem kell már őriz­getni a régi zacskókat, házilag is ké­szíthető élelmiszercsomag az NDK- beli AKA-Electríc cég új berendezé­sével. A légmentesen zárt zacskó hosszú ideig véd a romlás ellen. mintákat minőségi osztályokba so­rolják. Az I. Főosztályba a borok tartoz­nak. Ezen belül az I. kategóriába so­rolják a nem aromás fajtákból szár­mazó fehér borokat; a 11. kategóriába a nem aromás fajtákból származó fosé borokat; a III. kategóriába a nem aromás faj­tákból származó vörös borokat; a IV. kategóriába pedig az aromás fajták borai (Muscat, Tramini) színre való tekintet nélkül. Az utóbbi három ka­tegóriában külön bírálják el a szén­­savmentes borok, a gyöngyöző borók­ás a pezsgők minőségi értékét. A II. Főosztályban a különleges és jellegzetes borok versengenek így: az V. kategórián belül az arany­sárgaszínű borok (pl. a Tokaji); a VI. kategóriában pedig a márkás borok két csoportra osztott mezőnye: a nem aromás fajták borai és az aromás fajták borai. A borokat a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által is elfoga dott és elismert szakemberekből álló nemzetközi zsűri bírálja el. A nemzetközi zsűri a bormintákat a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által megállapított elveken alapuló módszer szerint értékeli. A borokat bírálat alhpján díjazzák és a megállapított hibapontok össze­gétől függően: nagyarany, arany, ezüstérem, valamint első, másod, harmad osztályú díszoklevél díjazás­ban részesülnek. Az I. Borvilágverseny jelentőségét növeli, hogy a Nemzetközi Borászati Hivatal 52. közgyűlését szeptember 11—16. között Budapesten tartja. Az I. Borvilágversennyel csaknem egyídőben, augusztus 25—szeptember 5-ig UVEXPO ’72 néven Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Kiállítás és Vásár várja a látogatókat az Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállí­tások területén, Budapest, X. Albert­­irsai út 10. szám alatt. A rendezvény — összhangban a Borvilágverseny céljaival — bemutat­ja a szőlőtermesztés és feldolgozás fejlesztése terén elért hazai és nem­zetközi eredményeket, az ágazat to­vábbi korszerűsítésére ajánlható újabb módszereket, eszközöket és technológiákat, a kereskedelmi for­galmazás eszközeit és berendezéseit; elősegíti a hazai és a nemzetközi kapcsolatok bővítését, a szakemberek széleskörű tapasztalatcseréjét. A Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Kiállításon és Vásáron önálló, vagy kollektív bemutatókkal hazai és kül­földi gazdasági szervezetek, intézmé­nyek és egyéni kiállítók vehetnek részt. A szőlőtermesztő szocialista országok nemcsak nemzeti, hanem vállalati bemutatóval is résztvehet­­nek. FEHÉR GYULA, Budapest Újdonságok az INCHEBAN Az INCHEBA '72 nemzetközi vegy­ipari vásár ez év augusztus 24-től 30-ig már negyedszer nyitja meg ka­puit. Évről évre növekvő érdeklődés nyilvánul meg iránta, amit a kiállí­tók és a látogatók mind nagyobb száma igazol. Ez évben ismét számos újdonság­gal találkozhatunk e vásáron. Vegy­iparunk egyik új készítménye a No­­váky-i W. Pieck Vegyi Üzem által gyártott PVC padlóburkolat lesz. Ke­reskedelmi forgalomba „Sloviplast" néven kerül. Az új padlóburkoló anyag modern mintákkal és színek­ben 150 cm szélességben, fényezett kivitelezésben készül. További változata a csehszlovák szabadalom alapján készüli, henge­relt padlóburkoló, amelyet „Slovi­plast PS—Extra“ elnevezéssel 200 cm szélességben gyártanak. Várható, hogy ez utóbbi árucikk jelentős mér­tékben gazdagítja majd nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacot is. A Nováky-i Vegyi Üzem áltat gyár­tott új padlóburkoló anyagok minő­ségüket, méretüket, modern színeit és mintáit tekintve semmiben sem maradnak a külföld élvonalbeli gyárt­mányai mögött. Lakásokban, az élel­miszeripar üzemeiben és a mezőgaz­daságban egyaránt beválnak, köny­­nyen tisztíthatok, a higéiniai köve­telményeknek jól megfelelnek. Ezért az élelmiszerboltokban, kórházakban, klubokban és másutt is alkalmazha­tók. (ok) 1 ACÉL HELYETT ÜVEGCSŐ A malom- és a keveréktakar­­mány-iparban a gabonát és az abból előállított terméket ál­talában acélvezetékben szállít­ják. E vékonyfalú, hornyolt acélból készült vezetékek gyor­san elkopnak. Szovjet szakemberek ezért üveggel pótolták az acélt, és az első kísérletek szerint az üvegből készült csövek tartós­sága ötszörösen felülmúlja az acélcsövekét. Mivel átlátszóak, a bennük lezajló folyamat ál­landóan ellenőrizhető. Az üveg elektromos árammal hevített krómnikkeldróttal vágható. NAGYÜZEME LIZINGYÄRTÄS Szovjet kutatók mikrobioló­giai eljárást dolgoztak ki a li zin nevű aminosav nagyban előállítására. Ennek az állat tenyésztésben van nagy jelen tősége. Lizinnel' dúsított takar mánnyal az állatok súlygyara podása jelentősen növelhető. Az első lizingyárat Lettországban építették föl. FÖLDTÖRTÉNETI HŐMÉRŐK A gleccserek vizsgálata több hasznos ismereteket. Az elmúlt szakterület számára nyújt korok éghajlati viszonyai be­folyásolták a jégben levő ele­mek izotópjainak előfordulását, így például a 18 atomsűlyú oxigén arányát. Minél maga­sabb volt az atmoszféra hőmér­séklete, annál több ilyen izotó­pot tartalmazott a levegő. A csapadékban a nehéz oxigén­izotóp hasonló arányban for­dult elő, mint az atmoszférá­ban. Ha tehát megállapítják, hogy mennyi 18 atomsúlyú oxigénizotőp van egy — a gleccserből vett •— jégmintá­­ban, következtetni lehet az at­moszféra hőmérsékletére abban a korban, amelyben a jég kép­ződött. A gleccser különböző, egymást követő rétegeiből vett jégminták izotóptartalmának elemzéséből nyomon lehet kö­vetni az éghajlat változását egy hosszabb időszakban. ANTIBIOTIKUMOK A RAK ÉS A VÍRUSOK ELLEN Bizonyos eredményeket sike­rült elérni egyes ráktípusok kezelésében antibiotikumok al­kalmazásával — jelentette ki nemrégiben Georgij Gauzov professzor, a Szovjetunió Or­vostudományi Akadémiájának tagja. Már évek óta kísérletez­nek vele, hogy az antibiotiku­mokat a rákbetegek kezelésére felhasználják, de a súlyos mel­lékhatások — beleértve a mér­gezést Is — kizárták klinikai alkalmazásukat. Most a szovjet anttbiotikumkutató intézet el­mélyült munkájának eredmé­nyeként megkezdhették három daganatellenes készítmény: az olivomycin, a bruneomycin és a rubomycin klinikai alkalma­zását. A rubomycinnel érdekes eredményeket értek el a vérrák kezelésében — jelenti a Soviet Weekly című angol nyelvű szovjet hetilap. Több új anti­biotikumot fejlesztettek ki, amelyek a vírusokra hatnak, ezek a készítmények azonban még nem elég hatásosak. Ezt az első lépést azonban, a szovjet tudósok véleménye sze­rint, rövidesen újabb döntő előrehaladás követi majd a ví­­ruspusztítő antibiotikumok lét­rehozása területén. ii0R-“ NL

Next

/
Oldalképek
Tartalom