Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-02-26 / 8. szám
KÜLFÖLD* Az egyik angol sörgyár propaganda célból 100 különböző összegű nyereménnyel jelölt vörüsszárnyó keszeget helyezett ki a közelében levő vízterületre. Az 1000 fontos főnyereménnyel jelölt halat egy munkanélküli fogta, aki nem is tudott az akcióról és unalmában csak néhány órát töltött a vizen, míg a környék horgászai heteken át, éjt nappallá téve, hiába járlak utána. A KEGYETLEN FÉRJ Az USA Indiána államában levő Clear Lake nevű tó partján a rendőrség egy elhagyott, magába roskadt, síró aszszonyt talált. Kiderült, hogy férje telepítette ki a csónakból és hagyta ott a lakatlan területen, mert horgászzsinórjaik állandóan összegubancolódtak. Viucze [enő bácsi szerelés közben. (A szerző felv.] Az emberi egészségre kedvezőtlenül ható foglalkozású dolgozók, előszeretettel járnak a szabad természetbe, a folyóvizek közelségébe. Ez arra vezethető vissza, hogy ellensúlyozni kívánják a mesterséggel járó káros hatásokat. Például a zárt helyiségben való tartózkodás, a friss levegő hiánya szintén megerőltetést jelent a szervezetre. A nem éppen legegészségesebb foglalkozások egyike a nyomdász mesterség. Eléggé ismert, hogy a nyomdász (ólomöntő, betűöntő, gép- és kéziszedő, mettőr) jóformán egész életét az ólombetűk társaságában éli le. Ezért érthető, hogy kikívánkozik a szabad természetbe, a folyóvizek közelségébe, ahol kellemes időtöltésként sporthorgászattal foglalkozik. Akiről az alábbiakban szó lesz, szintén az említeti iparágban élte le életét. Annak ellenére, hogy már túl van a hatodik X-en, még mindig aktívan dolgozik. Ogyszólván gyermekkora óta a szabad természet szerelmese. Rajta kívül még vagy féltucat kollégám foglalkozik sporthorgászattal. Néha olyan vita kerekedik a sporthorgászatról, hogy bármely szakelőadónak becsületére válna. Vincze Jenő bácsi gyermekkora óta foglalkozik sporthorgászattal. Barangolásai során lehetősége volt megismerni a Zsitva, a Nyitra és a Vág folyó vizét és halböségét. Amikor elemében érzi magát, számos olyan horgásztörténetet mesél, amilyet ma már csak ritkán lehet hallani. Történeteinek hitelességéhez nem fér kétség, mert lakhelyének, Komárno (Komárom) környékének vizei halban igen gazdagok voltak. Bizonyítja ezt az is, hogy számtalan kolárovo! (gutái) és komárnoi „nagyhalász“ családnak biztosítottak gondtalan életet. fenő bácsi rendszerint nemeshalra horgászott. Ezek közül első helyen a ponty szerepel. Egyik horgász élménye a 30-as évek elejéhez fűződik, amikor még botokkal és lenzsinőrral horgásztak. Egy kora reggel a Nyitra folyón „hernyókkal" és horgászfelszereléssel megrakodva telepedett le egy vízbedőlt nyárfatőke mellé, amely három-négy méter mélyen nyúlt a folyó vizébe. A vízpart összetétele sárgaagyag volt, tele a tiszavirág lárváinak fúrataival. Kellemes csendes idő ígérkezett. Lázas szerelés után bedobta a horgászbotokat, majd a kitámasztó ágasfákra helyezte. A jól végzett munka érzésével figyelte a vízen úszó dugócskát. Nem sok idő maradt a szemlélődésre, mert az egyik horog dugója a víz alá bukott. Ilyenkor hajnalban minden horgász izgalomba jön az első kapásra. Megfogta a botot, várva a bevágás pillanatát. Az el is érkezett. Az ötméteres bot karikára -görbült kezében, melynek végén ott táncolt, küzdött a horogra akrdt ponty. Megkezdődött a ponty kiemelésének küzdelme. De a bestia nem adta meg magát egykönnyen. Arra törekedett, hogy a töke alá jusson, ami azonban nem sikerült neki. A fárasztás hosszú időbe telt, de végül is sikerült az emelőszákot „karcsú dereka“ alá helyezni és partra emelni. A „pontypapa" 3,5 kg-ot nyomott, ami ezen a napon a legszebb példány volt. A pontyhorgászok kedvenc helye volt a Vág folyó közúti híd és vasúti híd közötti szakasza. A kövezett partoldal jó pontyozó hely volt. Ezen a 200 —250 méteres szakaszon nem egy kapitális pontyot sikerült kiemelni. nyúlt és a nullás nagyságú horog is Jól fel volt erősítve, a bambuszbot pedig elég erősnek bizonyult. Csak azt latolgattam, hogy miként mászok ki a vízből, mert a parton egy élő lelket sem láttam. Kétségbe estem, hogy zsákmányom elmenekül, mert még mindig nagy erővel igyekezett szabadulni. Ekkor megszólal mögöltem egy hang: „Várjon, jövök már!“ Csak annyit éreztem, hogy valaki a hónom alá nyúlt és talpra állított. Éppen a legjobbkor, mert a ponty vészjóslóan a part felé iramodott, s ha ilyenkor az ember nem tartja feszesen a zsinórt, könnyen kereket old. Az ismeretlennel AZ ÖREG SPORTHQRGASZ — Egy alkalommal közvetlenül a vasúti híd alatt pontyoztam — emlékezik vissza Jenő bácsi. Ekkor még sajátkészítésű szerszámom volt. Három és félméteres bambuszbot, cipészfonálból készített zsinór. A csalétek tészta, kukorica és rózsaszínű dróthernyó volt, amit az agyagos, füves vízparton ástam ki. Már kora hajnalban elfoglaltam helyemet. Bár az idő kissé szomorkás, azonban langyos volt, éppen amilyet a ponty szeret. Felcsaliztam a horgokat és elkészítettem a botoknak a kövek közötti helyet, majd besuhintottam a horgokat és minden eshetőségre számítva jó erősen betűztem a botokat. A jól végzett munka után rágyújtottam egy cigarettára. Teljesen egyedül voltam, s a felkelő nap sugarait szemlélve, kissé elmerengtem. Észre sem vettem, hogy a cigaretta a körmömre égett. Merengésemből egy hatalmas loccsanás hívott vissza a jelenbe. Amikor észbekaptam, látom, hogy egyik botom teljesen a víz fölé hajolt. Odaugrottam, kézbe kaptam a botot és azonnal bevágtam. Hatalmas rántást éreztem. Na, gondoltam, ennek fele sem tréfa, de ekkor már a parlmenti köveken bukdácsolva követtem a menekülni igyekvő halat. Amint a halat követtem, nem vettem észre a partot szegélyező igén kiálló követ, amelyben megbotlottam és a «vízbe csúsztam. De még így, félig ülölielyzetben sem engedtem időt a zsákmánynak. Csak attól féltem, hogy a zsinórom elszakad. Szerencsémre a zsinór elég erősnek bizoegyütt birkóztunk a bestiával, majd a társam a kezébe kapta az előre elkészített halkiemelő szakot és én addig irányítottam a pontyot, amíg teljesen kifáradva megadta magát. Ekkor a hálóba csúsztattuk és a partra cipeltük. Szép nyúlánk hat és fél kilós dunai ponty volt. Ha az ismeretlen ember nem jön a segítségemre, a biztosnak látszó zsákmány elmenekült volna. Vincze fenő bácsinak több ilyen és ehhez hasonló horgászkalandja volt. Ezen nem is csodálkozom, mert úgyszólván nap-nap után kijárt a Vág, a Zsitva vagy a Nyitra vizére. Jenő bácsi a gyakorlatból jól ismeri a halak életét, szokásait és igen šok szakkönyvet olvasott már. Tagja a SZHSZ komárnoi (Komárom) helyi szervezetének. De nemcsak tagja, hanem hosszú időn át elnöke is volt. Minden olyan kiránduláson részt vesz, amely a sporthorgászattal van kapcsolatban. Jelen volt a Svitben megrendezett nemzetközi cél és távdobó sporthorgász versenyen is. Talán annak köszönheti fürgeségét, rugalmasságát, hogy sokat tartózkodott a szabad természetben. Még ma is fiatalos lendülettel dolgozik, horgászik és énekel. Mert tag-, ja a Komárno-i Egyetértés Munkásdalárdának is. Őszinte szívből kívánjuk, hogy Jenő bácsi még sok évtizeden át élvezze a vizek közelségét, melyeknek sajnos halbősége, legnagyobb szomorúságára évről-évre csökken! ANDRISKIN JÓZSEF Komárno (Komárom) KISÁLLATTENVESZTES * HAUSZAT A Szabad Földművel s za к mell* к le te VADASZAT ж sikeres tenyésztői munka ** érdekében az állatokat feltétlenül egészséges, kényelmes környezetben kell tartani. A férőhely és a berendezés legyen könnyen tisztítható, fertőtleníthető, továbbá könnyen kezelhető. E követelményeknek semmiképpen sem felelnek meg a sajnos ma még elterjedten alkalmazott galambdúcok és ereszdúcok. Legkönnyebben és legolcsóbban padlástérben létesíthetünk korszerű galambférőhelyeket. Erre a célra olyan nyeregtetős, üres fedélszerkezet előnyös, amely lehetővé teszi, hogy az ember könnyen, egyenes testtel mozoghat. Tekintettel arra, hogy a padlások megfelelő szigetelés nélkül rendszerint huzatosak, — nyáron meleg, télen hideg, — még külterjes tartás esetén is szigetelni kell a fedélhéjazatot. E célra igen jól megfelel a kátránypapír, de fólia is használható. A téli porhó behullásának megakadályozása céljából fontos a cserepeket jó minőségű habarcsba átrakni. A szigetelőanyag felbélésanyaggal is borítani kell. Erre ajánlhatjuk a nádpadlót, a farostlemezt és a mostanában már kapható, bútoripari célokra alkalmatlan selejt pozdorja panellapokat. A héjazat és a szigetelés között lezárt légréteg hőtároló hatása is érvényesülhet. A hézagmentesen felszegezett lapokat meszes habarccsal vakoljuk simára, és meszeljük fehérre. Így ez könynyen tisztítható, és fertőtleníthető. Az eredményes fiókanevelés érdekében kellő világításról is gondoskodni kell. Az oromfalon elhelyezett ablak nyújt bizonyos fényt, de a villanyt is be kell vezetni. Főleg nyáron ventillátorra is szükség lehet. Üvegcserepeket ablak helyett ne használjunk, mert ezeken keresztül a padlás télen nagyon lehűl, nyáron pedig erősen felmelegszik. Belterjes tarlós esetén előnyös, ha a galambpadlás ajtaja és ablaka az oromfalon helyezkedik el. A padozat lehetőleg salakbetonból készüljön. Lényeges, hogy a padlástérben belógó szabad gerenda fedélszék szerkezet he legyen, mert ez a mozgást gátolja. Galambház építésekor az állat Igényét hasznosításának, fajtájának megfelelően kell biztosítani. Lényeges a megfelelő hőmérséklet, a tiszta levegő, a jó világítás és a belső térrel kb. azonos nagyságú napozó röpde. Mekkora legyen az épület. Egyesek úgy vélik, hogy egy pár nagyobb testű húsgalamb elhelyezésére egy-egy négyzetméter belső és külső tér szükséges. Mások ekkora helyen 2—3 pár galambot is tartanak. Általánosan elfogadható szabály, hogy az élénkebb, verekedös természetű fajtákból 15—20, a békésebb természetűekből 25 —30 pár helyezhető el egy 8—10 négyzetméter alapterületű szakaszban. A szakaszok jő megközelíthetősége céljából, lehetőleg az északi oldalon kezelő folyosót ajánlatos készíteni. A szakaszokat egymástól sűrű szövésű dróthálóval választjuk el. A falakat lehetőleg lyukacsos tégláoól építsük, a belső magasság ne legyen 180— 4. SZÁM 1972. FEBRUAR 29. A TARTALOMBÓL 4- Galambok elhelyezése A háztáji juhtenyésztés időszerű kérdései 4 Márciusi teendők Korai naposcsibe *■ Primőr vágócsirke! Sok téli tojás! ■+■ A nemes csincsilla honosítása is tenyésztése (II.) + Jók a keresztezett nyulak ф Vadvédelem a selejtezés szempontjából ф Vadászati aktualitások ф Miként akadályozzuk meg a fácán téli kóborlását ф Vadásznaptár — Március ф Az első farkasom Д' Zsinegvezetö gyűrűk felkötése £ Jó szerencsét! A Külföldi vizeken д Az öreg sporthorgász 200 centiméternél kisebb. A mennyezet szintén vakolt, s meszelhető legyen. A neveíöház fontos tartozéka a napozó, vagy voliér. Ennek nagysága, magassága, a ház méreteihez igazodjon. A GALAMBOK elhelyezése erősítéséhez ne csupán kátránypapírszeget, hanem az őszszeeresztések fedésére vékony lécet is használjunk. Még az ilyen gdlambpadlás hőmérséklete is télen sajnos fagypont alá száll. Emiatt ősztől tavaszig költésre nem számíthatunk. Téli fióka-nevelés csak akkor lehetséges, ha a tetőhéjazatot úgy szigeteljük, hogy az alatt a legnagyobb téli hidegben sem csökken a hőmérséklet plusz В fok alá, s nyáron nem emelkedik 25—28 C-fok fölé. A belterjes tartáskor, tenyésztéskor tehát a már fentebb leírt módon szigetelt padlásteret megfelelő hőszigetelő galambok az alsó, kb. 20 centiméter széles és 30 centiméter magas kirepülő nyílásokon juthatnak a volierbe. A nyílásokra röpdeszkákat szereljünk, amelyek a padozattól számítva 50 centiméternél ne legyenek magasabbak. Ш a padozat lehet durva szemű, száraz homok, esetleg gyorsan száradó betonburkolat. Az elmondottak figyelembevételével üres istállókat * is könnyen átalakíthatunk galambháznak, szabály az is, hogy a napozóban kívülről cserélhető vizű fürdő legyen. Galamhnevelésre alkalmas padlástér. CSÉPI JÓZSEF Az átalakított istálló napozójának, ropd éjének fürdővize kívülről cserélhető.
