Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-02-26 / 8. szám
8= SZABAD FÖLDMŰVES 1872. febfuár SR. Jól gazdálkodtak A szabad idő helytelen kihasználása már nem egy iskolaköteles gyermeket sodort rossz útra. Különösen olyan családoknál áll fenn ennek a veszélye, ahol mindkét szülő műszakokban dolgozik és így nincs módjuk rendszeresen ellenőrizni gyermekük iskolán kívüli tevékenységét. Ha a gyermeknek sok a szabad ideje, s nincs kellő felügyelet alatt, rendszerint az utcán csatangol, ahol könnyen rossz társaságba keveredhet. Ilyenkor aztán elég egy-két rossz barát ahhoz, hogy a Jól tanuló, fegyelmezett fiúból iskolakerülő váljék. Ennek elkerülésére sok iskolában és pionírházban különböző érdekköröket szerveznek, mert a tanítók és pionírvezetők tudják, hogy például egy jól működő sportkör nemcsak fejleszti, edzi és erősíti a fiatal organizmust, hanem a fölösleges energiát is levezeti. A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) Pionírház dolgozói is tudatosították az érdekkörök fontosságát, azért az 1971—72-es tanévben a Járási Pionírházban több új érdekkört alakítottak. A város és a körnvék technika iránt vonzódó fiataljai szabad idejükben vasút, hajó, repülő és rakétamodelleket készítenek. Az érdeklődés nemcsak a fiúk, de a lányok részéről is nagy. A gyermekek szabad Idejüket hasznosan töltik el, a pontosságot és kitartást is elsajátítják, hiszen egy-egy ilyen modell A Kvetna-i (Kéty) Egységes Földművesszövetkezet eredményekben és sikerekben gazdag év végére tett pontot. Ennek bizonyságéul idézünk néhány mondatot az évzáró közgyűlés elnöki beszámolójából. Elöljáróban talán nem árt megemlíteni, hogy az efsz 1600 hektáron gazdálkodik. Az 1500 hektár vetésterületen búzából a tervezett 37 mázsával szemben 40 mázsát értek el hektáronként, az árpánál pedig 2 mázsával haladták meg a tervezett mennyiséget. Még jobban fizetett a cukorrépa. A tervezett 350 mázsa helyett, a fehér aranynak valóból 435 mázsát takaríthatott be hektáronként. Ez a múlt évi eredményhez viszonyítva 21 százalékos hozamemelkedést jelent. A kukorica és a siló hozamai a tavalyelőtti szinten mozognak. A fejőstehenek napi tejátlaga ; 8,4 liter volt. A szarvasmarháknál a napi súlygyarapodás 0,99 kg, a ' sertéseknél pedig 0,61 kg volt. A borjú elválasztás 80, a malacelválasztás pedig 78 százalékra sikerült. A kvetnaiak az 1971-es termelési eredmények alapján a levice! járás 103 szövetkezete közül a 15.—17. helyet foglalják el, így tehát nyugodtan elmondhatjuk: jól gazdálkodtak. POLÄK ISTVÁN Hasznos időtöltés felépítése határtalan türelmet igényel. A jól felszerelt fényképészeti körbe ts sokan járnak, és nincs kizárva, hogy ez a hasznos kedvtelés a későbbiek folyamán hivatássá vélik. —О— Jó úton haladnak A komárnői járás asztalitenisz sportjában már évek óta a járási pionírház mellett működő Slávia asztaliteniszezők viszik a prímet. Ennek az egyesületnek a versenyzői a járás legmagasabb osztályában, a nyugat-szlovákiai kerület első divíziójában szerepelnek. A komárnói sportszerető lakosoknak már régi álma, hogy a városnak legyen végre ligás asztaliteniszcsapata. Ahhoz azonban, hogy ez teljesüljön, nem elég csak sóhajtozni, keményen meg is kell érte dolgozni. A fizikai felkészültség ebben a sportágban is épp oly, fontos, akár a futballban, mert a' jó játék alapja itt is a gyors mozgás. Ezt tudják a komárnói asztaliteniszezők is, ezért becsületesen betartják edzőjük, Mátyás László utasításait, akinek neve szorosan összefügg az egész járás asztalitenisz sportjával. Mátyás László annakidején II. ligás Játékosként szerepelt, s most mint edző átadja tapasztalatait a fiataloknak. Elsősorban az 6 érdeme, hogy a Slávia ODPM fPionírház) férficsapata az első divízió félidejében kétpontos előnnyel áll a 14-es mezőny élén. Pedig a múlt esztendőben nagyon mostoha körülmények között készült a csapat a bajnoki találkozókra. A pionírház játéktermét ugyanis renoválták, így a fiúk az iskola folyosóján edzettek. Az edzők bizalmát jelenleg a következő játékosok élvezik: Lichtblau Ernő és Tibor, Lacké Tibor, Szép Tibor, Fercsik János, Nagy Otto és Kurdy György. A fiatalok közül a kis Dziacky Feri, Skuliba József, Uibrih József és Balia László a legtehetségesebbek. Komáromban tehát az asztaliteniszezők is szeretnének örömet szerezni a sportkedvelőknek. Reméljük, hamarosan ott találjuk őket a Szlovák Nemzeti Liga színvonalas mezőnyében. Kívánjuk, hogy sikerüljönl KOLOZSf ERNŐ A parasztember hajdanában „nadrágszíj“ vékonyságú földecskéjének rabja volt. Reggeltől estig robotolt feleségestül, családostól, hogy gyarapítsa vagyonkáját, hogyha majd eljön az ideje, tudjon a gyerekekre hagyni valamit. Úgy öregedett meg, hogy jóformán nem is élt, munkáján kívül semmit sem ismert. Egyhangú életében az jelentette a kikapcsolódást, amikor befogott a „targoncába“, s elment a közeli vásárba, és eladott vagy vett valamit. Ha sikerült az üzletkötés, megitta rá az áldomást, s boldog volt. Másnap hajnalban azonban elölről kezdődött a „taposómalom“. Mindez már feledésbe merül, mégis néha ileysmi is megfordul az ember fejében, különösen mikor riportútjai során látja, a gyönyörű emeletes házakat, új gépkocsik sokaságát stb. A minap Dunajská Stredára (Dunaszerdahely) utazva, önkénytelenül is két bácsi beszélgetésére lettem figyelmes. Arról vitatkoztak, hogy az ő szövetkezetükben már hány külföldi utat valósítottak meg, s milyenek az idei tervek. Szemlátomást igyekeztek egymást túllicitálni. — Mi egy hétig Szocsiban nyaraltunk, de Moszkvában és Leningrádban is jártunk már. Ügy hallom, az idén is „nyakunkba veszszük a világot“ — mondotta az egyik. — A mi szövetkezetünk saját autóbusszal rendelkezik, avval járunk „csavarogni“, — felelte a komája. — Feleségem a kislánynyal a Balatonnál üdült. Én, Géza fiammal szeptemberben a lipcsei vásáron jártam. Azelőtt meg a tengerparton nyaraltunk. Az idén a Magas-Tátrába készülünk. Ilyen és hasonló beszélgetéseket gyakran lehet hallani nemcsak Csallóközben, de jóformán a legkisebb faluban is. Míg azelőtt sokan a szomszéd községnél meszszebb nem is jártak, ma már az sem ritkaság, ha a szövetkezeti dolgozók egy része a legnagyobb dologidőben, aratáskor megy üdülni. Pincina (Pinc) sem nagy falu, mégis ahogy Greman József, a szövetkezet veterán könyvelője (már 1952 óta végzi ezt a tisztséget) elmondotta, ők már több mint egy évtizede járnak külföldre, ismerkednek hazánk jelentősebb városaival, nevezetesebb fürdőhelyeivel. — A tiszta jövedelem fél százalékát a szociális-kulturális alapba dotáljuk, s ezt igyekszünk a lehetőségekhez mérten minél jobban, gazdaságosabban kihasználni. Persze nemcsak a szórakozást, kikapcsolódást tartjuk szem előtt, de dolgozóink egészségét is, ezért a rászorultak fürdői gyógykezelésekre járnak. A kulturális és szociális alapot a Pincina-i Efsz-ben a kirándulásokon, üdüléseken, gyógykezeléseken kívül sok egyéb másra is felhasználják. — Az említett pénzből a sportegyesületünket is támogatjuk — mondotta Greman elvtárs. — Az anyagiakon kívül, melyet a csapat felszerelésének felújítására fordított, rendbetettük és füvesítettük a labdarúgópályát. A fcultúrház felszerelését televíziós készülékkel és lemezekkel gyarapítottuk. A sajtótermékeket is ebből az őszszegből fizetjük. A tagság kulturális igényének kielégítésére jegyeket vásárolunk a MATESZ lu- Ceneci (Losonc) előadásaira. A szövetkezet volt dolgozóiról sem feledkezünk meg; s a legjobban ráutalt nyugdíjasainknak kiegészítjük a havi járadékát. Az alábbi néhány mondatból is kitűnik, hogy a pincinai efsz-ben gazdaságosan és ésszerűen használják ki a rendelkezésükre álló kulturális alapot. A termelésben elért eredmények pedig azt biztosítják, hogy ez a jövőben is így lesz. (ordődy) Barátokat keres A minap kedves üdvözletét kap tunk a Szovjetunióból. Marján Marianna 19 éves kislány levelében arra kért bennünket, hogy közöljük lapunkban címét, mert levelezés útján szeretne megismerkedni csehszlovákiai fiatalokkal. Kárpátalja egyik falujában Novoszeloban lakom — írja Marianna. — Községünk a Tisza partján feszik. A mi falunk is rengeteget fejlődött, fiatalodott. A parkban Lenin tiszteletére szobrot-emeltek. A falu közepén áll az ifjúság otthona, egy kétemeletes klub. Néhány évvel ezelőtt épült fel egy nagy élelmiszerközpont és a fürdő is. Az itteni ifjúság érdeklődési köre úgy hiszem hasonló mint a csehszlovákiai fiataloké. Azért szeretnék levelezni, hogy új barátokat szerezzek és legalább képeslapokon keresztül megismerkedjem Csehszlovákia tájaival. Címem a következő: Kárpátontúll kerület. Szőlősi járás, Novoszelo. ■ ■ ■ ■ KULTURTUKOR A napokban Kamenica nad Hrotiom-on (Garamkövesd) jártam, ahol elbeszélgettem a falu népkönyvtárosával, Sós Bélánéval, aki elmondotta, hogy sajnos, mindössze 68 olvasója van, kik legnagyobbrészt kisiskolások. Hetenként csak 10-r-12-en jönnek könyvekért, így egy olvasóra évenként hat-hét könyv jut. Sós Béláné egyébként a helyi népművelés vezetője. Igyekszik az ifjúságot érdeklő témákra előadásokat szervezni. A járási népművelési otthonból és a Szocialista Akadémiától jött előadók a következő témákról beszéltek: Az ifjúság és я pszichológia, Az esztétikai nevelés jelentősége szociálist* társadalmunkban, Az esztétika é* az irodalom, A könyvolvasás jelentősége stb. Sós Bélánén kívül a SZISZ helyi szervezetének elnökével és titkárával, Норка Marikával és Banyo Gizellával is elbeszélget1 tem, akik elpanaszolták, hogy mindössze 30 tagjuk van, de még így sincs meg köztük a kellő összhang. Ennek egyik föoka szerintük a helységhiány. Nincs ahol rendszeresen találkozhatnának. Jó lenne, ha a községekben, ahol hasonlóak a problémák, a fiatalok társadalmi munkával és a szövetkezet segítségével egy klubot építenének, ahol lehetőség nyílna a társadalmi életre. Dr. HOFFER LAJOS EMBERT A MUNKAIA DICSÉR Nová Vieskán (Kisujfalu) az évzáró közgyűlés után vidám volt a hangulat. Legjobban az elnök örült, hogy sikeresen zárták az évet. Mivel több helyiség van a volt csárdában, a tagság megoszlott. Az idősebbek a nagy teremben élvezték Pepes Sándornak vérpezsdítő cigánymuzsikáját. A fiatalabbak a kisebb szobában koccintottak. Különben ahogy az elnök említette a jövőben főleg az Mindig szerettem dolgozni, — vallja Gulyás Béla. 6 szórakozásukat szolgálják a szép helyiségek. Bár nem illik ilyen alkalommal „hivatalnokoskodni“, mégis ennek a megoldásáról beszélgetett Bogdán eivtárs a helyi nemzeti bizottság fiatal agilis titkárával. A jő munkások után érdeklődtem. A vezetők az idősebb generáció közül Gulyás Bélára hívták fel a figyelmet. — Szorgalmas, jó dolgozó — mondták. — Sok fiatal példát vehetne róla. Kiderült, hogy az Idősebb Gulyás télen sem tétlenkedik. A szövetkezetben ugyanis jelentős mennyiségű nádat termelnek. Béla bácsi, aki már betöltötte a hetvenet, még mindig a legügyesebb a kaszálásban és a kévekötésben. De más munkában is az élenjárók közé tartozik. — Valaha jő gazdák voltunk — emlékszik a szikár, sovány arcú férfi. — Bizony minket már zsenge gyermekkorunkban befogtak a . munkába és megkövetelték tőlünk, hogy szorgalmasak legyünk. Talán így váltunk igyekvőkké. — S nem gondol vissza néhanéha a vagyonra? — Kellene az a csodának rámondja meggyőződéssel. — Tűrhető nyugdíjam van és ügy 1500 korona körül megkeresek havonta. Szóval mindenem megvan és ilyen nyugodtan, különösebb gond nélkül sose éltem. Udvardy Tibor, a fiatalok közül való. A 32 éves férfi még nem állt kötélnek, ezidáig nőtlen. Vajon mit mond ő a szövetkezetről? — Őszintén megmondom nagyon kell nálunk a kemény kéz, mert néha egyesek elkutyulnak, köztük én is. Pedig a traktorosnak mindig készenlétben kellene állni, mert sok függ tőlünk. Ezért ha reggel megiszik egy-két féldecit, — a vezetőség nem nézi el — s máris fizeti a százast. Ha vasalás ünnepnap valaki nemet mond, 300 korona büntetést is rászabnak. Kicsit fáj, amikor levonják a „fiziből“, de végeredményben mi voltunk a bűnösök. Persze a büntetés mellé nem ártana a jó lelki fröccs, mert néha szóból is ért az ember. Néha megfeledkezem a jó nevelésről, — ismeri el Udvardy Tibor. A vélemények szerint Udvardy Béla néha eikutyul és elfelejti, hogy a szövetkezet traktorosa. Igaz megbánja tettét és igyekszik helyrehozni. Persze az elmulasztottakat nehéz behozni. Azt hiszem jó lenne, ha a kicsapongő fiatalok példát vennének azoktól az idősebbektől, akikről csak * legjobbakat mondják, mert a munkájuk dicséri őket. —tt~&6Л и /■> V A disznóölést megelőző napon nagy a sürgés-forgás a gazda házalásán. Bekészítik az edényeket, felállítják a katlant. Az asszonyok hagymát, fűszert készítenek, hogy minden kéznél legyen ... A disznóölés napján már a kakasszó előtt talpon van a család aprajanagyja, mert a böllér rendszerint korán érkezik. A fárasztó munka előtt egy-két kupicával megkóstolják a férfiak, hogy milyen is volt a múlt évi Szilvatermés. A tapasztalt böllér ilyenkor vidám történeteket elevenít fel, melyeket talán még a nagyapjától hallott. A „bemelegítés“ után kicsalogatják a hízót az ólból. A gazda közben csettintget a nyelvével, megnézi minden oldalról az állatot, saccolgatja, milyen súlyú is lehet. Aztán hurok kerül a „kucu" lábára. Percek múlva magasba csapó piros lángok pörkölik szőrét a gyermekek legnagyobb örömére, akik e pillanat miatt egész héten nem alusznak rendesen. A disznóölés fárasztó és kimerítő munka, éppen ezért jólesik a „mulattok“ érkezése. De kik is ezek a „mulattok“? Falubeli fiatalok, akik szegényes ruhát öltenek, néha foltokat is .filmeznek“ a nadrágra, kabátra. A fejükre maszkát, vagy egyszerűen harisnyát húznak, hogy ne legyenek felismerhetők. Amikor a gazda házánál befejezéshez közeledik a munka és ilyenkor rendszerint a fáradtság is a legnagyobb, óvatosan bekopognak az ajtón. Ha bebocsátást nyernek, vidám szavalattal, jelenettel, tánccal és nótával mulattatják a ház népét. A szórakoztatásért, felüdítésért a gazda bő kóstolót ad a disznótoros vacsorából, de leggyakrabban „üveget" is csúsztat a kopott tarisznyába. A „mulattok“ mélyen hajlongva megköszönik az ellátást, ajándékot. A még napjainkban is népszerű gömöri szokás, reméljük a jövőben sem vész ki. A téli hónapokban Gömörország falvaiban szinte futószalagon gyűlnek ki a piros lángok, amelyek nem tűzvészt, ellenkezőleg: jólétet és megelégedést jelentenek. PJ. Nemcsak kirándulásokra DISZNÓÖtÉS GOMÖRBEN
