Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-02-19 / 7. szám

1972. február 19. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Szocialista munkaversennyel a termelési tervek teljesítéséért és túlszárnyalásáért! Pavol molnár mérnöknek, az szszk mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériuma FŐOSZTÁLYA IGAZGATÓJÁNAK NYILATKOZATA Tekintettel az efsz ek Vili. orszá­gos kongresszusának előkészületeire és a vele kapcsolatos széleskörű szo­cialista munkaverseny kibontakozásá­ra, szerkesztőségünk kéréssel fordult Pavol Molnár mérnökhöz, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma főosztályának Igazgatójá­hoz, tájékoztassa olvasóinkat és a mezőgazdasági dolgozókat általában, az ez évi szocialista munkaverseny, és a dolgozók kezdeményezőkészsége kibontakozásának alapelveiről. 1. Tudomásunk szerint a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter kollégiuma már jóváhagyta a Mező­­gazdasági Dolgozók Szakszervezeté­nek és a Szlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetségének a szocia­lista munkaversennyel kapcsolatos alapelveit. Kérjük igazgató elvtársat, mondjon néhány szót az alapelvek jelentőségéről és céljáról. — A jóváhagyott alapelvek célja, hogy a szocialista munkaverseny eb­ben az évben céltudatosan, az irá­nyító- és termelőmunka fejlődését, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés tervfeladatainak teljesítését szolgálja, lényegesen elősegítse a mupkatermelékenység növekedését, a termelési költségek csökkenését. Az alapelvek körvonalazásakor természe­tesen kiindultunk azokból a tapasz­talatokból, amelyeket a CSKP meg­alakulása 50. évfordulójának tisztele­tére kibontakozott szocialista munka­versenyben szereztünk. Ebben a ver­senyben ugyanis 1400 kollektív, több mint 28 ezer dolgozóval vett részt, tehát a dolgozóink szép számban ver­senyeztek a szocialista munkabrigád, üzem vagy vállalat cím elnyeréséért. Lényegében ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói a múlt esztendőben nemcsak teljesítették, hanem lényegesen túl­szárnyalták termelési feladataikat. 2. Melyek а/ok a fofeladatok, ame­lyeknek teljesítésére kell irányulni az idei szocialista munkaversenynek és a dolgozók kezdeményezőkészségé­nek? — A szocialista munkaverseny és a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakozása csak abban az esetben teljesíti küldetését, ha az évi terme­lési tervek teljesítésére irányul. Ugyanis a termelési tervek teljesítése és túlszárnyalása képezi a felvásár­lási tervek és a lakosság élelmiszér­­igényet kielégítésének, iljetve teljesí­tésének legfontosabb előfeltételét. Az idei népgazdasági terv a mezőgazda­­sági nyerstermelés 870 millió koro­nával való emelkedését irányozza elő, és azzal számol, hogy az élelmiszer­­ipar termelése 600 millió koronával növekszik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a múlt évi tervfeladatokhoz vi­szonyítva az idén 16 800 tonna hús­sal, 50 millió liter tejjel és 262 ezer tonna gabonával kell többet termel­nünk, illetve értékesítenünk. Ezek a feladatok, valamint a szocialista mun­kaversenyben és a dolgozók kezde­ményezőkészségében mutatkozó tar­talékok arra figyelmeztetnek bennün­ket, hogy a mezőgazdasági reszort összes üzemeinek és vállalatainak igyekezetét, kezdeményezőkészségét és aktivitását az alábbi követelmé­nyek céltudatos megvalósítására irá­nyítsuk: — n talaj termöerejének fokozásá­ra, a műtrágyák és vegyszerek szak­szerű alkalmazása, valamint az öntö­zőberendezések kapacitásának maxi­mál'-. kihasználása és az agrotechni­kai követelmények betartása mellett; — a gabonafélék, a kukorica, a cu­korrépa, a burgonya, a zöldségfélék, valamint az étkezési- és takarmányo­zási célokra termesztett hüvelyesek mennyiségének növelésére, egyrészt a vetésterületek bővítése, másrészt a hektárhozamok növelése által, hogy így megteremtsük a felvásárlási terv­feladatok teljesítésének és túlszár­nyalásának előfeltételeit; — arra, hogy a korszerű techno­lógia következetes meghonosítása nyomán növeljük a szántóföldi takar­mányok mennyiségét, a rétek és le­gelők terméshozamát, s minél több tápértékét mentsünk meg állatállo­mányunk részére; — hogy a nagyteljesítményű gépek és eszközök, főleg traktorok, kombáj­nok és a saját meghajtású termény­betakarító gépek maximális és ész­szerű kihasználásával meggyorsítsuk az új technológia térhódítását; — továbbá irányuljanak a kezde­ményezések, a szocialista munkaver­seny és a dolgozók kötelezettségvál­lalásai arra, hogy a növendékállatok elhullásának csökkenése, és a ter­­mékenységenkénti takarmányszükség­let csökkenése mellett, növekedjen a gazdasági állatok hasznossága; — rendkívüli figyelmet kell szen­telni a tehénállomány növelésének és a hasznossága fokozásának abból a célból, hogy a terv által meghatá­rozott tejmennyiséget maradéktalanul biztosítsuk, s persze nagyobb figyel­met kell szentelni a húsértékesítés! feladatok teljesítésének és túlszár­nyalásának is; — azon vállalatok és szervezetek dolgozói, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdaságnak, arra irányítsák alkotókezdeményezésük ki­bontakozását, iiogy például a gépja­vítások, a műtrágya, a vetőmagvak és ültetöanyagok, valamint a takar­mánykeverékek stb. nyújtásában mi­nél hatékonyabban, tehát minél job­ban kielégítsék a mezőgazdasági üze­mek igényeit; — az élelmiszeripari dolgozók kez­deményezése elsősorban is irányul­jon a már elismert új termékek ter­melésének bevezetésére, a termelés bővítését szolgáló építkezések mi­előbbi befejezésére, mely célból ve­gyék igénybe a mezőgazdasági üze­mek építkezési csoportjainak segít­ségét is; — szolgálja a szocialista munka­verseny és a dolgozók kezdeményező készségének kibontakozása az alko­holmentes italok, a süteményfélék és a tejipari termékek termelésének nö­vekedését, minőségük szüntelen javu­lását, a termelési költségek csökken­tése mellett; — a mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari reszort összes szervezetei és vállalatai tegyenek meg mindent ab­ból a célból, hogy a tudományos mű­szaki ismeretek, illetve vívmányok minél hatékonyabban és minél széle­sebb méretekben érvényesüljenek a gyakorlatban, teremtsék meg a ter­melés komplex racionalizálásának összes előfeltételeit, hogy a termelés következetes racionalizálása — főleg a nyersanyag és a villanyáram-gaz­dálkodásban — megtakarításokhoz vezessen, ezekkel az intézkedésekkel egyidőben azonban törekedjenek a pénzügyi fegyelem megszilárdítására, a szocialista tulajdon következete­sebb védelmére, hogy így, vagyis a munkafegyelem szüntelen szilárdulá­­sa mellett lényegesen emelkedjen a munka termelékenysége, s azzal össz­hangban a dolgozók átlagbére, a ter­melés gazdaságosságának színvonala, tehát csökkenjen az egy termékegy ségre fordított költségek mennyisége; — a szocialista munkaverseny se­gítse elő a dolgozók munkafeltételei­nek és életkörülményeinek a javulá­sát, tehát irányuljon szociális, kultu­rális és egészségügyi intézmények létesítésére, a munkahelyek és kör­nyékük szépítésére, s arra, hogy a dolgozók megfelelő munkaruhával, lábbelivel, védőeszközökkel legyenek ellátva, vagyis hogy határozottabban kifejezésre jusson a dolgozók bizton­ságáról és egészségéről való sokrétű gondoskodás. 3. Igazgató elvtárs szerint mitol függ az idei szocialista munkaver­­seny sikere? — Elsősorban is attól, mennyiben tudatosítjuk a szocialista munkaver­seny nevelő hatását. Tehát attól, hogy a dolgozók széles rétegei ismer­jék a tervíeladatokat, azokat a fő problémákat, amelyek megoldásához szükség van az erők összpontosításá­ra. Persze a szocialista munkaver­senyre kedvezően hat az eredmények rendszeres értékelése, a fogyatékos­ságok feltárása is, mivel az elősegíti az öntudatos munkafegyelem megszi­lárdulását, az emberek közötti kap­csolatok javulását, s lényegében a dolgozó embereknek az egész szocia­lista társadalmunkhoz való erkölcsi magatartásának tökéletesedését. Mindez feltételezi, hogy a vezető dolgozók — az irányítás minden sza­kaszán — részletesen megismertessék a dolgozókkal a megoldásra váró konkrét feladatokat, s hogy a jelen­legi időszakban amikor az évi ter­melési és pénzügyi terveken dolgoz­nak, hozzálássanak a szocialista mun­kaverseny megszervezéséhez is, vagyis kibontakoztassák a dolgozók kötele­zettségvállalását, a tervfeladatok tel­jesítése és túlszárnyalása céljából. Az elmúlt években a „Mindenki szocialista módon“ jelszó jegyében Indított mozgalom kiváltotta a dol­gozók munkakezdeményezését és elő­segítette az emberek közötti viszo­nyok javulását, megszilárdulását is. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva helyes lesz, ha a mezőgazdasági üze­mek, vállalatok és szervezetek, szo­cialista munkaversenyre és a dolgo­zók munkakezdeményezése továbbra is az említett jelszó jegyében folyik. Persze ha azt akarjuk, hogy a szo­cialista munkaverseny, a kötelezett­ségvállalások és az újítómozgalom az idén is elősegítse a tervfeladatok tel­jesítését és túlszárnyalását, akkor e mozgalom szervezését az irányító­­munka szerves részének kell tekin­teni. A vezető dolgozóknak tehát kö­telességük, — mégpedig az irányítás minden szakaszán — céltudatosan szervezni, rendszeresen értékelni a szocialista munkaversenyt, de törőd­niük kell a jő eredmények népszerű­sítésével és a jutalmazás hatékony formáinak gyakorlásával lg. Tudato­sítaniuk kell, hogy az anyagi jutal­mazás mellett rendkívüli jelentőség­gel bir az erkölcsi elismerés is, tehát az, ha a példás dolgozókat nyilváno­san (gyűléseken, a helyi rádióban stb. megdicsérik, példás magatartá­sukért. Beszélgetésünk végére érve hang­súlyozom: meg vagyok győződve ar­ról, hogy ahogy a múlt évben, vagyis a CSKP megalakulása 50. évforduló­jának alkalmából, a szocialista mun­kaverseny és a dolgozók széleskörű munkakezdeményezése a tervfelada­tok teljesítéséhez és túlszárnyalásá­hoz vezetett, úgy most, vagyis a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom VIII. és az efsz-ek VIII. országos kongresszusa tiszteletére kibontakozó szocialista munkaverseny is — a CSKP XIV. kongresszusának irányel­veivel összhangban — az idei terv­feladatok teljesítéséhez és túlszár­nyalásához vezet. SZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI GONDOSKODÁS az egyesített „Garam-Völgyé'-ben Szlovákia számos szövetkezeté­ben már tudatosították a vezetők, mennyire fontos a tagokról való szociális és egészségügyi gondos­kodás. Jónéhány évvel ezelőtt egyik-másik vezető úgy gondolta, elegendő a közös gazdaság jöve­delmének igazságos felosztása, s punktum. Olyformán is véleked­tek egyesek: „a mi tagjaink nin­csenek rászorulva a szociális gon­doskodás, megvan azoknak min­denük ..Persze, fel sem téte­lezték, mennyire káros az ilyen szemlélet, mely mögött legtöbb­ször felületesség, közöny rejtő­zött ... Ma már egyre gyarapodik a szociális- és egészségügyi gdn­­doskodásban példát mutató szövet­kezetek száma. Ezek közé sorolható az egyesí­tett Kamenín-i (kéméndi) „Garam Völgye“ Efsz is, melyről az aláb­biakban mondunk el egyetmást. MÉG TERVSZERŰBBEN ... Tapasztalatok bizonyftják: azok­ban a szövetkezetekben, ahol nem­csak az anyagi eszközöket terem­tik meg, hanem emellett szociális bizottságra bízza a tagság a szo­ciális- és egészségügyi gondosko­dás ügyintézését, ott tnbbé-kevés­­bé jó mederben halad ez a dolog. Különösen akkor, ha a bizottság szorosan együttműködik a vezető­séggel, s munkáját tervszerűség jellemzi. — Eddig bizonyos alkalomszerű­­ség jellemezte az öt tagú szociális bizottságunk tevékenységét — tá­jékoztatott Kel ecsényi Rudolf a 3300 hektáros szövetkezet elnö­ke. — Összejöveteleikre, gyűlé­seikre szükség szerint került sor. Véleményem szerint az említett bizottság még sokat javíthat a te­vékenységén, ha rendszeresebben, tervszerűbben végzi munkáját. A bizottság személyi összetétele jónak mondható. Többségük szé­leslátókörű, ismerik a tagok szá­mottevő részét, s a nőket Nez­ná n s z к у Marcella, a tejház keze­lőnője, a nyugdíjasokat meg a 67 éves L o g a c Imre bácsi képvi­seli, aki még rendszeresen dolgo­zik a közösben. Milyen problémákat tárgyalt a bizottság a múlt év októberében? Egy sajnálatos baleset okait tisz­tázta, s az óvőrendszabályok fel­tétlen betartására hozott szigorú intézkedéseket; majd Magyar Gyuláné anyasági szabadsága, va­lamint B a t ó József 76 éves nyugdíjas ügyének letárgyalása szerepelt napirenden. — A szociális bizottság — foly­tatta az elnök —, szoros kapcso­latot tart fenn a munkabiztonsági technikussal. Ami pedig a tűzvé­delmet illeti, szövetkezetünk anya­gilag támogatja a tűzoltóegyesü­letet. A fiatalok is tevékenyek, most ezek soraiból ifitüzoltócsa­­patot szerveztünk. Kiegészítéskép­pen még annyit erről, hogy a tűz­megelőzést tartjuk fö feladatnak. Evégböl évente kétszer ellenőrzik a tűzoltók, a hnb és az efsz veze­tői közösen a gazdasági épülete­ket, takarmány-szérűket, s még a családi házakat is, figyelmeztetvén az illetékeseket a tűzrendészei! szabályok feltétlen betartására. A bizottság tevékenységének rendszeresebbé tétele szempontjá­ból munkatervet dolgoznak ki. jó lenne, ha ebben a különféle egész­ségügyi, illetőleg szociológiai fel­mérések is szerepelnének, ami még áttekinhetőbbé tehetné, s megkönnyítené munkájukat. JUTALOM-ÜDÜLÉSEK, GYÖGYFÜRDÖZÉSEK Az efsz vezetőségének, valamint a szociális bizottság tagjainak a helyes, tárgyilagos gondolkodása abban is megmutatkozik, hogy például a gyógyfürdőibe elsősor­ban azok kapnak beutalót, akik a legjobban rászorulnak — vagyis a nyugdíjasok. S ezekből van több, mint másfélszáz. Tény, a szociális-kulturális alap pénzeszközeinek 60 százalékát fordítják szociális és egészségügyi célokra. Ebből csupán üdülésekre és gyógyfürdői kezelési költségek fedezésére ez idén 30 ezer koro­nát használnak tét. Fürdői beuta­lók iránt egyre fokozódik a tagok, főleg a nyugdíjasok érdeklődése. Említésre méltó az Is, hogy a szövetkezet a legpéldásabb dolgo­zókat jutalomüdülésben részesíti. Már az idén egy-egy csoport járt a Magas-Tátrában és Karlovy Va­­ry-ban, s további üdülőcsoportok veszik birtokukba 8 napra Luha­čovice!, Mariánské Láznét, Chopo­­kot, Brnot, Bratislavát, elgyönyör­ködve a tájak szépségeiben, a vá­rosok kulturális, valamint törté­nelmi nevezetességeiben. Sőt egy külföldi társasutazásra is megál­lapodást kötöttek a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsé­ge üdülési osztályával. Hetven szövetkezeti tag juthat el ilymó­­don a Német Demokratikus Köz­társaságba. Az útirány: Drezda— Lipcse—Berlin—Potsdam. Ez a tár­sasutazás ötnapos. A szövetkezet az útiköltséget előre megfizetteti az érdeklődőkkel, így a közbeeső esetleges lemondások szinte ki­zártak: a társasutazők a befizetett összeget az utazást megelőző órá­ban yisszakapják. EZ IS SZOCIÁLIS gondoskodás Az állatgondozók szabadnap­rendszerét kevés szövetkezetben praktizálják. Pedig, ugyancsak rá­juk fér ezekre az emberekre, fi falu legkorábbankelöire, a szom­bat-vasárnapot is dologban töltők­re. A „GARAM VÖLGYÉ“ben he­tente egy szabadnap jár az állat­gondozóknak, mindig más-más napon. Tehát egy lépést már tet­tek előre__ Kik és mennyi szabadságra jo­gosultak évente? A nyugdíjasok 6, az időszaki dolgozók (gyalogmun­kások) 10, és az állandó dolgozók 21 nap szabadságra illetékesek. Pénzben csak azok válthatják meg szabadságukat, akik a termelő­munkában nem nélkülözhetők. A nyugdíjasok személyenként 1 mázsa gabonát kapnak évente, kedvezményes áron, az alacso­nyabb nyugdíjjáradékot élvezők ingyenesen jutnak hozzá. Teljes háztáji földre jogosultak mind­azok a nyugdíjasok, akik rendsze­resen dolgoznak a közös gazda­ságban. ÖREGEK NAPJA Egy ízben már hírt adtunk róla, hagy Kéménden várakozáson felül jól sikerült az Üregek Napja. A rendezvényen jóleső örömmel nyugtázhattuk, mennyire hálásak a munkából már-már kiöregedett emberek, nyugdíjasok, lia feléjük fordul a közösség figyelme, ha őszintén megbecsülik őket. Tavalyelőtt egynapos volt ez a mélyen humánus rendezvény, ta­valy decemberben már két nap kellett ahhoz, hogy a szövetkezet „Fehér akác“ csárdájának tágas helyiségeiben túlzsúfoltság nélkül lefolyhasson ez a szivet-Ielket me­lengető, tartalmas rendezvény. E kétnapos összejövetelnek egyrészt munka-jellege volt: a háromne­gyed évi terv teljesítésével össze­függő kérdéseket, majd a várható év végi eredményeket vették szám­ba, illetőleg látogatták. Természe­tesen ezt az öregek sajátos prob­lémáinak elemzése követte, s vé­gül a poharak is összecsendültek, szólt a zene, kezdődött a vigalom. Ropták a táncot. S ha elfáradt a láb, asztal mellé ültek szomszé­dok, cimborák, munkatársak, s az aranyló nedű kóstolgatása, no meg pipaszó mellett hányták-vetették meg a közös gazdaság ügyes-bajos dolgait, az országos kérdéseket. Felmérték azt is, hogy a szövet­kezet mekkorát fordított életük „kerekén“, mit köszönhetnek a szocialista mezőgazdaságnak, a kommunista pártnak. ☆ Kitűnő ötlet az Üregek Napja. A hatszáz tagú „GARAM VÖLGYÉ“­­ben immár hagyományossá válik. Más szövetkezetek is követhetnék ezt a jó példát. Ne fukarkodjanak e szerény lehetőséggel! Ez nem­csak kötelesség — emberség, be­csület dolga. N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom