Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-31 / 30. szám
1971. Július 31. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLO V ÁK l A1 SZŐ VETSÉ G É Ni E K b Ó R UM A Falusi ifjúságunk és a sportolás A testnevelés küldetése: segíteni a lakosság fizikai képességeinek fejlesztését, mivel az egészség, a testi, lelki frisseség a jó munkaeredmények alapvető feltétele. Főleg a Testnevelést Szövetség alapszervezeteire, az iskolák pionír- és SZlSZ-szervezeteire hárul az a fontos feladat, hogy szervezzék és irányítsák a sporttevékenységet. Tény, hogy az önkéntes sportolás megteremtésének bölcsője az iskola. A jól felkészült pedagógusok az általános iskolákban rakják le a tömegsport alapját, szerettetik meg a gyermekeket a sporttevékenységgel. Napjainkban egyre több kilencéves alapiskola Rendelkezik tornateremmel, amely még nagyobb lehetőségeket biztosít a testnevelés széles skáláján. jelentős azoknak a falusi iskoláknak a száma, ahol több sportággal foglalkoznak. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából indított „Vörös csillag nyomában“ elnevezésű nemes vetélkedő során több sportakcióre került sor, s. a diákok figyelemreméltó eredményeket értek el. Mind több azoknak az iskoláknak a száma, ahol komolyan foglalkoznak a tömegsport fejlesztésével: évente kétszer is rendeznek atlétikai vetélkedőket, amelyeken belül futó, dobó, ugró számokban versengnek a tanulók; s természetesen a labdajátékokban úgyszintén. Télidőben sítanfolyamokon vesznek részt a gyerekek és asztalitenisz, valamint sakkvetélkedőket szerveznek. A versengés körzeti, sőt magasabb szinten folyik, s megindul a különleges tehetségek kiválasztása. Persze, nem állíthatjuk, hogy ez mindenütt sikerült. Vannak olyan iskoláink is, ahol a kötelező testnevelési órákon kívül vajmi keveset törődnek az önkéntes sportolással. A gyerekeknek ezt a legelemibb vágyát sem elégíti ki, hogy ping-pongasztalt vásároljanak. A meglevő fogyatékosságok ellenére bátran állíthatjuk, az iskolák többségében megkedveltetik a sportolást a tanulókkal, ami lényegében helyes útra tereli az ösztönös gyermekvirtust. De hogyan lesz tovább, ki karolja fel a serdülő Ifjúságot? Aki tovább tanul középiskolákon avagy szaktanintézetben, rendszerint űzi a kedvelt sportágat, ha van rá módja. A mezőgazdasági szaktantintézetekből azonban rövidesen visszakerül falujába az ifjú. Sajnos, sokan el sem végzik a szaktanintézetet, hanem a kilencéves iskola befejezése után munkát kérnek a Szövetkezetben. A szövetkezeteink egyre jobban megszilárdultak az utóbbi években, s ezáltal javult a kereseti lehetőség. A fiatalok közül "mégis sokan búcsút mondanak a közösnek — holott szükség lenne rájuk — s elvándorolnak a közeli városokba vagy távolabbi iparvidékre. Ez a tény azt bizonyítja, hogy csupán anyagiakkal nem lehet megoldani a falusi ifjúság otthonmaradásának kérdését. A mai ifjúság többet vár az élettől, mint a régi. A jó kereseti lehetőség mellett a sokoldalú szórakozásukkal is törődni kell. Igen nagy jelentősége van ezen a téren a sportélet fellendítésének. Évekkel ezelőtt a falusi testnevelési szervezetek anyagi nehézségekről panaszkodtak. Legtöbb helyen már megoldódott, mert a szövetkezetek és a helyi nemzeti bizottságok jelentős anyagi támogatást nyújtanak a sportszervezeteknek. Példák egész sorát hozhatnánk fel, ahol korlátlan anyagi lehetőséggel rendelkeznek a sportolók. Ennek ellenére sokhelyütt a labdarúgáson kívül nincs más sportolási lehetőség. Azért minden a futball, mert a testnevelési szervezet nem törődik más szakosztályok létesítésével. „Mást sportágakra csak ráfizetés van“ — mondják. „A falu közönségét csakis a labdarúgás érdekli.“ Valójában legnépszerűbb sportág a labdarúgás, de már azzal nem érthetünk egyet, hogy más sportágak után nincs érdeklődés. Nyárasdon (Topofníky — dunaszerdahelyi járás) például a leány kézilabdázó mérkőzésre annyian kíváncsiak, mint a labdarúgókéra. Más példákkal is igazolhatnánk a közönség sokoldalú érdeklődését. De nemcsak a közönség fontos, hanem elősorban maga a sportolás. Ha valaki jó futó, súlylökö, magasugró volt az Iskolában, rendszerint azon a téren szeretne tovább fejlődni. A fiatal lányok közül sokan dolgoznak a kertészetekben, adminisztrációban, s velük nagyon kevesen törődnek, holott szívesen sportolnának. S ha évenként megrendeznének egy helyi, avagy körzeti vetélkedőt, sokan hónapokon át készülnének rá, vagyis rendszeresen sportolnának. Azt is számtalan példával lehet igazolni, hogy a közönséget nemcsak a labdajátékok, hanem az atlétikai viadalok és más is érdekli. Mint már említettem, a testnevelési szervezetek többsége anyagiakban nem szenved hiányt. A szövetkezet tagsága megérti a sportolás jelentőségét a fiatalság körében. Baj viszont ott van, hogy pénzt adnak, de a legtöbb esetben nem ellenőrzik, mire használják azt fel. Falusi labdarúgó-körökben sok mindent hallani. Szárnyra kelnek olyan hírek is, hogy egyes játékosok követelőzőén lépnek fel a szervezet vezetőségével szemben. Miért nem fizetik külön a tréningen eltöltött időt? Miért olyan alacsony a kalóriapénzt? Ha nem adnak ennyit meg annyit, nem játszoml De előfordul, hogy megvesztegetésre és a mérkőzések megnyerésére használják fel a kapott összeg jelentős részét. Ezeknek az egészségtelen jelenségeknek véget kell vetni a falusi labdarúgásban és a szervek, szervezetek pénzét ne egyének élvezzék, hanem elsősorban a sportélet fejlesztésére használják fel, és a sportoló kollektívákat jutalmazzák kirándulásokkal, esetleg más juttatásokkal. Nagy jelentőségű a falusi sportélet sokirányú fejlesztésében a mezőgazdasági értelmiség felkészültsége. Ezért nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági technikumokban és főiskolákon sokoldalú legyen a sporttevékenység. Ha őket jól előkészítik, lesz aki irányítja a különböző szakosztályok munkáját, és a helyi pedagógusokkal karöltve mindenütt megteremthetik a tömegsport alapját. Ezáltal egyre több élsportoló kerül ki falvainkból, akik esetleg majd hazánk színeit is becsülettel képviselik. Ennek természetesen egyik alapfeltétele, hogy az alapfokú iskolából kikerült fiataloknak teremtsünk lehetőséget a kedvenc sportáguk további űzésére. Éppen ezért szükséges, hogy a falu felelős vezetői, a pártszervezetek foglalkozzanak a sportélet fejlesztésével is, mivel a virágzó kulturális élet megteremtése mellett a sokoldalú sportolási lehetőség jelentősen elősegíti, hogy a fiatalok jól érezzék magukat falujukban és szívvel-lélekkel segítik a mezőgazdasági üzem további fejlődését. Itt válik a sport politikai kérdéssé és ezért a felvetett problémák megoldásának az elősegítése egész társadalmunk feladata. TÓTH DEZSŐ Célszerű gondoskodás - eredményes munka Szlovákia északabbra fekvő járásaiban még a gabonabetakarítás áll a figyelem középpontjában. A mezőgazdasági üzemekben a sürgős betakarítási munkák idején sajnos gyakran éppen a legfontosabbról feledkeznek meg — az emberről. Nem fordítanak kellő gondot a munkabiztonságra, a közszolgáltatásokra, vagyis olyan intézkedésekre, amelyekre az aratás idején fokozottabb mértékben van szükség, hogy a dolgozók maximális teljesítményt érhessenek el. Meglátogattunk tehát néhány járást, hogy tiszta képet nyerhessünk a dolgozókról való gondoskodás helyzetéről a járási mezőgazdasági társulásokon és termelési igazgatóságokon. A lévai (Levice) járás mezőgazdasági dolgozói azok közé tartoznak, akik a legtöbb gabonát termelik az állami alapokba. Ez a járás évente átlagosan 30 ezer tonna gabonát juttat az állami raktárakba, és ez nem kis mennyiség. Az idén 23 206 ha búzát, 19 212 ha árpát, 1188 ha zabot és keveréket takarítottak be. A járási termelési igazgatóság és a tűzvédelmi inspekciós szolgálat közös szervezésében a betakarítási gépek kezelőit az aratás megkezdése előtt iskolázásban részesítették. Az iskolázáson 350 szakmunkás vett részt, akik megismerkedtek az egyes gépek tűz- és munkabiztonsági követelményeivel. Az iskolázás célja az volt, hogy minimumra csökkentsék az aratási munkabaleseteket és a tűzvészeket, melyek minden évben tetemes károkat okoznak népgazdaságunknak. A zvolení járásban a gabonafélék betakarítási területe 16 000 ha. Itt legnagyobb gondot a gabona elraktározása okoz. Megközelítőleg 4 ezer vagon gabona betakarításával számolnak, a raktárak pedig csak 1790 vagon gabonát képesek befogadni. Az adott helyzetre való tekintettel célszerű lenne, ha a felvásárló vállalat az ipari célokra szánt gabonát közvetlenül a kombájnoktól és cséplőgépektől vásárolná fel. Az aratási munkákat ebben a járásban a járási pártbizottságon létesített operatív aratási bizottság irányítja, amely hetente háromszor is tanácskozik. A bizottságnak pontos áttekintése van a gépek elhelyezéséről és igazolja azok szükség szerinti elosztását. A gépek elhelyezésével kapcsolatban ki van zárva bármilyen önkényes intézkedés. Az aratási bizottság pontos programot dolgozott ki a falvak hússal és frissítő italokkal való ellátására is. A bizottság kezdeményezésére a Zvolení Járási Nemzeti Bizottság utasította a helyi nemzeti bizottságokat, hogy az üzletek nyitvatartási idejét az aratás idejére megfelelően módosítsák. Ugyancsak a bizottság kezdeményezésére az egyes ipari üzemek védnökség! szerződéseket kötöttek a mezőgazdasági vállalatokkal, melyekben az ipari vállalatok kötelezik magukat, hogy a mezőgazdasági váltatoknak szükség szerint segítséget nyújtanak. A losonci (Lučenec) Járásban szintén teljes mértékben gépesítették ez aratást, melyben főleg az E—512-es kombájnokat alkalmazzák. A dolgozók tűz- és munkabiztonsági Iskoláztatását az aratás megkezdése előtt itt is megszervezték, ami Jelentős mértékben hozzájárult a balesetek és tűzesetek számának csökkentéséhez. A járási pártbizottság mellett működő központi aratási bizottság intézkedéseit a helyi nemzeti bizottságok mellett működő aratási bizottságok továbbítják, így történik gondoskodás a falvak élelmiszerekkel és üdítő italokkal való ellátásáról is. Buzitkán az efsz vezetősége az aratókat közvetlenül a mezőn látja el tízóraival, ebéddel és uzsonnával, és így elkerülik a fölösleges időveszteségeket. Ezekben a szolgáltatásokban az otthon maradt gyermekeket és örgeket is részesítik. A Jednota Mýtnán és Kalinovon az efsz-tagok számára kifőzdét létesített, de hajlandók ellátni a falu egész lakosságát is, ha erre a hnb felkéri őket. A losonci járásban nem feledkeznek meg a szocialista munkaversenyről sem az aratásban. A versenyt a szövetkezetek és a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetei közösen szervezik. A versenyt hetente jjétszer értékelik és jutalmazzák. A járásban összesen 5 legjobb kombájnost részesítenek legtöbb 1000 korona pénzjutalomban. A versenybe a rendrakó és szalmapréselő traktorosokat is bekapcsolták. Ezek közül hárman részesülnek pénzjutalomban. J. Chvojniőan Mezőgazdasági üzemek együttműködése az NDK-ban A CSKP XIV. kongresszusának határozata céltudatosan hangsúlyozza a növénytermesztés és az állattenyésztés koncentrációját, illetőleg szakosítását a mezőgazdasági üzemekben. Társadalmi és gazdasági szempontból ez elsőrendű feladat. Teljesítése megköveteli az irányítás és a munkaszervezés színvonalasabbá tételét, valamint anyagi-műszaki bázis megteremtését, ugyanakkor további intézkedések életbeléptetését teszi szükségessé. Ennek az útnak a járhatóságát bizonyítják a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági üzemeinek jónéhány éves kooperációs tapasztalatai. Mit mutatnak a tények? Azt, hogy a mezőgazdasági üzemek szorosabb együttműködése lehetővé teszi a korszerű nagyüzemi technika és hatékonyabb termelés-technológia alkalmazását az üzemi önállóság megnyirbálása nélkül. Az NDK mezőgazdasági vezetői és dolgozói a termelés összpontosításában és jól átgondolt szakosításában látják az eredményesebb, célravezetőbb közös gazdálkodás útját. Tudjuk, hogy a kooperációs viszonyok több féle formája létezik a mezőgazdasági üzemek között. Legszéleskörűbb az együttműködés a sertés-, növendékmarha-, baromfitenyésztés és egyéb szakaszon. Négy szövetkezet — a rehnai, a brützkowi, a gletzowi és a nesowi — társulását hozzuk fel példának. Ezek a szövetkezetek már 1964-ben a hústermelésre orientálódtak. Tavaly ez az együttműködés kiszélesedett: további két szövetkezet csatlakozott hozzájuk. Ez a sertéshústermelő társulás a „SERTÉSHÚS“ nevet viseli. Milyen a munkaszervezés? Egy-egy sertésgondozóra 1000 sertés jut, ami már jelentős, hiszen a munkaerőhiány itt is a termelés béklyója. A többi társuláshoz hasonlóan itt is minden alapvető kérdésben a társult szövetkezetek taggyűlése dönt, amely két évre választja meghatalmazottjait az elnökségbe, valamint az ellenőrző bizottságba. Jogi alapul az alapszabályzat szolgál, amelyet a társult szövetkezetek taggyűlése hagy jóvá. E társulás alapszabályzata például az üzemelés eszközeiről is beszél, mint például a választott malacok folyamatos ellátásáról, a takarmánykeverékekről, stb. Például választott malacokat négy szövetkezet ad a társulás hizlaldája- számára, megszabott állami áron. Ha a társ-szövetkezetek valamelyike képtelen a szükséges választott malacokat a megállapodás értelmében átadni a társulásnak, úgy a társulás a húskombinát anyagi eszközeiből vásárolja meg azokat. Ami a takarmánykeverékeket illeti, egy-egy társ-szövetkezet 1 mázsa hús előállításához 5 mázsa takarmányt — gabonát — szolgáltat be a húskombinát takarmányalapjába. A gabonát eladják a felvásárló üzemnek állami áron, s a társulás ezen az összegen takarmánykeveréket vásárol. — A takarmánykeveréket mázsánként 25 márkáért vásárolják. Például tavaly jól kifizetődött a társulásnak a hústermelés: a súlygyarapodás mázsájaként 139,15 márka tiszta jövedelmet könyvelhettek el. Ezen kívül 76170 márkát fizettek ki a társszövetkezeteknek a különféle állami kötelezettségek teljesítése címén. A szóban forgó sertéshústermelő társulás gazdálkodásának elemzése során megállapítást nyert, hogy a hizlalás költségesebb volt, mint azt eredetileg várták. Ennek okát a takarmány-keverékek tervezett mennyiségének túllépésében látják. Az elemzés alapján intézkedéseket hoztak a jobb takarmány-gazdálkodás, a hatékonyabb hústermelés, az önköltség csökkentése érdekében. Ilymódon a jutalmazást a takarmány-mennyiség felhasználásától, az elhullást százalék nagyságától tették függővé, s az eladási terv teljesítését is figyelembe veszik. Mint már elöljáróban említettük, az ellenőrző bizottságot is két évre választja a társ-szövetkezetek taggyűlése. Ennek a szervnek nagy szerepe van a bér- és prémium-normák betartásának ellenőrzésében, a takarmánykeverék felhasznált nyilvántartásának figyelemmel kísérésében, az esetleges rendellenességek elharapódzásának idejében történő megakadályozásában. A társulás erre a .tevékenységre különös figyelmet szentel. (ež) MIÉRT NINCS ELEGENDŐ SÖR? A jókat (jelka) szövetkezetben nagyra becsülik a forró nyári napokon korántól késő estig dolgozókat. Sürgős munkák ide|én a szövetkezet vezetősége mindent megtesz a vendégkombájnosokért és a tagokért. Például a gabonabetakarítás napjaiban ízletes ételeket főznek a szövetkezet üzemi konyháján, s az ételt kiszállítják a határba. Egy-egy kiadós ebédért — amelyet a vendéglőben 10 koronáért sem lehet megkapni — a szövetkezet mindössze négy koronát számol. A jó ebéd után ízlik a sör. Természetes, a vezetők gondoskodnak arról, hogy a forróságban, porban dolgozóknak legyen elegendő frissítő ital. Sajnos, a galántai járásban a népi fogyasztási szövetkezet (Jednota) nem minden esetben gondoskodik elegendő üveges sörről. Nemegyszer más járásokból kell biztosítani a „folyékony kenyeret“. G ö r f ö 1 jános mérnök, a szövetkezet elnöke a legutóbb Bratislavában volt kénytelen beszerezni az üveges sört. Sokkal fontosabb dolguk isv van ennél a szövetkezet vezetőinek. De mit tehetnek, ha a fölösleges szaladgálásra éppen a Jednota kényszeríti őket. Az említett Jednota vezetői elgondolkozhatnának ezen s legalább a csúcsmunkák idején elegendő sört juttathatnának a falusi üzletekbe, vendéglátókba. —tt— A kiadós ebéd után ízlilc a hűtött sör. шяшттштшшшттшшштк^ттшштшшшшттт
