Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-24 / 29. szám

6 .SZABAD FÖLDMŰVES 1971. július 24. A felporhanyított ágyásban kis gép mozog előre. Az áttetsző üve­gen át mindent látni, ami a gép belsejében történik. A fémdobból krumpligumók hullanak alá, s sza­bályos időközökben a barázdába esnek. A sebesség fokozódik, vele együtt a gép ritmusa is felgyor­sul. Ebből a „konyhakertből“ soha­sem takarítanak be termést, bár a vetést — különböző időpontokban — tízszer is megismétlik. Az itt dolgozó emberek ugyanis gépeket és szerkezeteket konstruálnak a mezőgazdasági növények vetésé­hez és ültetéséhez. Maga a „vete­­ményeskert-laboratórium“ egy ré­sze annak a hatalmas komplexum­nak, amelyet röviden VIM-nek neveznek. Teljes nevén: Vszeszo­­júznij Insztyitút Mechanizácii, a mezőgazdaság gépesítésével fog­lalkozó országos tudományos ku­tatóintézet, s több mint 40 éve létesült. Története — a szovjet mezőgaz­daság iparosításának története, ahol ma már minden lényeges termelési folyamatot gépesítettek. A gépek — a szemestermények vetésénél, a gabonaföldek megmű­velésénél, a gabona betakarításá­nál — a kézi munkát teljesen ki­küszöbölték. A mezőgazdasági ter­melés olyan területére is behatol­tak, mint például a gyapot és a tea termesztése. — A VIM tudományos munka­társai — módja Gavril Buzenkov, az intézet igazgatója, a Lenini Országos Mezőgazdasági Akadé­mia levelező tagja — eddig több mint 250 fajta mezőgazdasági gé­pet és berendezést szerkesztettek az ipari szakemberek közreműkö­désével. így például különféle eké­ket, tarlóhántőkat, vetőgépeket, kultivátorokat, gabonaszárítőkat, vörösrépa- és burgonya-betakarító kombájnokat, kazalrakó gépeket és még sok egyebet. A mezőgaz­daságban kitűnően bevált gépek megkonstruálásáért az intézet ki­lenc munkatársa állami-díjban ré­szesült. A külföldi és a szovjet kiállításokon számos gépünk ér­met és oklevelet kapott. Az élet azonban egyre nagyobb követelményeket támaszt a mező­­gazdasági gépek konstruktőreivel szemben. Ezek között az első he­lyen áll a termelési kapacitás nagymértékű növelése. E feladat megoldásában a szovjet konstruk­tőrök a kiindulási ponton már túl­jutottak. A „K—700“-as és a „T— 150“-es traktorokkal olyan nagy sebességű gépállományt alkottak, amely vonóerő szempontjából pá­ratlanul áll. Az intézet munkatár­sai most ezekhez a traktorokhoz pótkocsi-garnitúrát készítenek. — A gépek gyorsasága ma a legfőbb követelmény kutatómun­kánkban — mondja Alekszej Tye­­reliin, az ültetés és a vetés gépe­sítési laboratóriumának tudomá­nyos munkatársa. — A második: a szabványosítás. Hogy a mező­­gazdaságban dolgozó különböző márkájú gépek és alkatrészek óriási számát csökkentsük az Or­szágos Mezőgazdasági Gépgyártási Intézettel karöltve az univerzális gabonavető gépek egész családját hoztuk létre, amelyek egy és ugyanazon gépnek különféle mó­dosítási: a gabona, a szója és a rizs vetéséhez. Ma minden kibo­csátott gépünk kombinált gép: a maggal együtt az ásványi műtrá­gyát is kiszórja. Az intézet a mezőgazdaság gé­pesítésének sok nehéz problémáját oldotta meg. Például a szelekciós munkához eddig nem volt speciá­lis gép. Most a vetőmagtermesztési és a nemesitési munkafolyamatok gépesítésének laboratóriumában kisméretű speciális gépeket szer­kesztettek, kezdve a vetőgépekkel és végezve a cséplőgépekkel, ame­lyek jelentősen megkönnyítik a növénynemesítők munkáját. A burgonya betakarításának gé­pesítése a mai napig nehezen meg­oldható technikai feladatnak szá­mított. Am ez a probléma is ha­marosan megoldódik. A gyökértermések betakarításá­val foglalkozó laboratóriumban komplex gépet szerkesztettek a cukorrépa betakarításához, amely csaknem teljesen kiküszöböli az emberi kéz munkáját és a mun­karáfordítás idejét is lecsökkenti. Azelőtt egy hektárnyi területről a répa kiszedése 300—400 normál munkaórát igényelt, ma csak 60— 70 munkaórára van szükség ehhez a művelethez. Emellett lehetőség nyílt arra, hogy az egész biológiai termést betakarítsák, vagyis a ré­pával együtt a leveleket is, amely kitűnő takarmány a jószágnak. A VIM-ben nagy figyelmet for­dítanak a mezőgazdasági munka kultúráltságának növelésére, a munkakörülmények javítására. Ve­gyük például a „T—150“ típusú traktort vagy a „Nyiva“ és a „Ko­­losz“ típusú gabonabetakarító kombájnokat. Ezek számos muta­tószámot illetően lényegesen fe­lülmúlják a hasonló külföldi mo­delleket. Elsősorban a traktor- és kombájnvezetőknek nyújtott ké­nyelem szempontjából. A fülkék zártak, a széles üvegfal nagysze­rű kilátást biztosít, a fényszórók erős fényt sugároznak. Természetesen a tudósok nem­csak a mezőgazdasági növények vetésének és betakarításának gé­pesítési problémáival foglalkoznak. A szerves- és az ásványi műtrá­gya felhasználásának különböző módozatai, a gabona betakarítás utáni kezelése, a rétek és a lege­lők javítása, a talaj védelme a szélerózióval szemben, a gép- és traktorállomány kihasználása, a zöldtakarmány betakarítása — mindez csak rövid felsorolása az intézet legfontosabb tevékenységi területeinek. А XXIV. pártkongresszus irány­elvei az ötéves népgazdasági-fej­lesztési tervben a kolhozok és szovhozok számára a munka ter­melékenységének 37—40 százalé­kos növelését írták elő. Ennek ér­dekében egy sor intézkedés szüle­tett új típusú gépek és berende­zések gyártásáról, amelyek bizto­sítják a mezőgazdasági termelés teljes gépesítését és autotmatizá­­lását. Az irányelvek nagy felada­tot tűznek a VIM munkatársai elé és új utakat jelölnek meg a szov­jet mezőgazdaság műszaki felújí­tásához. I. BIRJUKOV A laboratóriumban az új vetőgépet próbálják ki. вашем Olvadnak a vajhejyek nyugaton A vajtermelés az utóbbi időben szá­mos országban csökkenni kezdett, — noha a készletek rendkívül kicsik. Ez év első negyedében a vajtermelés ti­zenkét nyugat-európai országban 29 ezer tonnával, azaz 8,4 százalékkal kisebb volt, mint 1969 azonos idősza­kában. Legnagyobb mértékben Nyu­­gat-Németországban, Franciaország­ban, Svédországban és Dániában csappant meg a termelés. Egyébként a legnagyobb vajtermelő országokban tavaly a következő méretű volt a ter­melés: a Közös Piac hat tagállama összesen 1 301 000 tonna vajat gyár­tott (1969-ben 1349 000 tonnát), en­nek keretében Franciaország 510 000 tonnát (544 000), az NSZK 505 000 (522 000), Hollandia 121000 tonnát (112 000), Belgium 88 000 tonnát (97 ezer), Olaszország 70 000 tonnát (67 ■MBMOBMI ezer), Luxemburg 7000 tonnát (7000). Továbbá az Egyesült Államok tavaly 515 000 tonna vajat termelt (1969-ben 508 000 tonnát), Új Zéland 221000 tonnát (273 000), Ausztrália 214 000 tonnát (215 000), Kanada 149 000 ton­nát (159 000), Dánia 132 000 tonnát (145 000), Finnország 87 000 tonnát (101000. Hivatalos értesülések szerint az utóbbi hetek szárazsága a legtöbb országban kedvezőtlenül hatott a tej­termelésre, úgyhogy valószínűleg el­marad, vagy csak minimális az év végére vajhiány várható. A nyugat-európai tehénállomány 1970 első évnegyedbeli csökkentését csak részben pótolta a megnövekedett tejhozam, úgyhogy végeredményben a tejtermelés 1,4 százalékkal csök­■MMMBMHMBtlľ; kent. Egyidejűleg megnövekedett a friss tejtermékek és a sajt fogyasz­tása, s emiatt a vajtermelés nagyobb arányban csökkent, mint a tejterme­lés. A jelek szerint bizonyosra vehető a közös piaci országok idei vajterme­lésének 4 százalékos, azaz 1,25 millió tonnára való csökkenése. Ha tehát az évi fogyasztás továbbra is 1,3 mil­lió tonna marad, akkor az Idén a vaj­készletek eltűnnek. A szakértők azon­ban nem szívesen bocsátkoznak jósla­tokba a kereslet alakulását illetően, mert- az nagymértékben függ a kis­kereskedelmi áraktól. Azt viszont rendkívül nehéz megmondani, hogy az „intervenciós árak“ nemrégi 2,6 százalékos emelése mekkora kiske­reskedelmi árszintemelést von maga után. j A világ legfontosabb burgo­nyatermesztő körzeteiben, a szakemberek becslése szerint, tavaly összesen 275 millió 777 ezer tonna burgonyát takarítot­tak be. Ez csaknem 7 száza­lékkal több, mint az 1969-es esztendőben elért termésmeny­­nyiség. A növekedésben az oroszlánrész Lengyelországot (12%-os termésnövekedés) és a Szovjetuniót (5%) illeti meg. SZIBÉRIA GAZDAGSÁGA A Szovjetunió európai részé­ben él a szovjetország lakosai­nak 70 százaléka és ide össz­pontosul ipari termelésének 75 —80 százaléka is. Ezzel izem­ben a természeti kincsek 75— 90 százaléka az Uraitól keletre eső vidékeken, a mérhetetlenül gazdag Szibéria területén talál­ható. —y— HEGYLAKÓK SZÍVMŰKÖDÉSE Kirgiz tudósok legújabb ku­tatásai szerint a magas hegyek­ben lakók szíműködése alapo­san eltér a völgyekben élőké­től. A hegyi emberek szíve jó­val gyorsabban szivattyúzza ki a vért üregeiből, de a folyamat előkészítése sokkal hosszabb időt vesz igénybe. A kirgiz tu­dósok ilyen jelenséget eddig csak a szívgyengeségben szen­vedő völgylakókon észleltek. A hegylakók különös szívműkö­dése azonban nem a szívbeteg­ség jele, hanem — úgy tűnik — a szervezet alkalmazkodása a rendkívüli életkörülmények­hez. JÁRVÁNYTERJESZTŐ LÉGVONAT A himlő vírusai a szelek szár­nyán is terjedhetnek — erre a meghökkentő megállapításra jutottak az NSZK-beli Mesche­­dében működő kórház orvosai. A kórház különböző emeletein az egymás mellett levő szobák­ban sorra betegedtek meg him­lőben a páciensek. A gyanú a kórházon belüli légvonatra te­relődött. Egyszerű módon iga­zolták feltevésüket a járvány­ügyi szekértők: az először meg­betegedettek szobájában füst­gyertyát gyújtottak meg. A füst pontosan azokba a szobák­ba húzódott be, amelyekben később ugyancsak megfertőződ­tek a betegek. FELROBBANTOTT BENZOLGYÜRÜ A Szovjet Tudományos Aka­démia fizikokémiai intézetében lökéshullámok segítségével si­került felrobbantani a benzol gyűrüszerkezetét, amely a leg­stabilabb vegyi kötések sorához tartozik. Korszerű műszerekkel minden részletében igazolták a robbanási kísérlet eredmé­nyét. A kísérlet során a folyé­kony benzolból olyan szilárd anyag keletkezett, amely a kénsavval szemben is ellenál­lónak bizonyult. A tudósok fel­tevése szerint a felrobbantott benzolgyűrűböl láncmolekula Ipolimer) keletkezett, a szén­atomok között nagyszámú ket­tős kötéssel. ÜJ ATOMJÉGTÖRÖK Két új atomhajtású jégtörő hajó építésén dolgoznak a Szovjetunióban. Az első, ame­lyet továbbfejlesztett nyomó­vizes reaktorral szerelnek fel, az „Arktika“ nevet kapja. A reaktor továbbfejlesztése révén 18 hónapra növelik a két fűtó­­elemfeltöltés közötti időt. Tel­jesítménye rendkívüli lesz: négy csomós sebességgel ha­ladva törheti a 2 méter vas­tagságú jégpáncélt is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom