Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-24 / 29. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. július 24. Megteremtjük a lakosság jobb életkörülményeit Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa határozatának 2. fejezete a párt gazdasági politikájával foglalkozik. Leszögezi, hogy az ötödik ötéves tervben a gazdaságfejlesztés fő célja a nép anyagi és kulturális színvonalának további emelése. A kongresszus az ötéves terv fő céljának tekinti, hogy a szocialista életmód fejlesztésével összhangban nagyobb mértékben biztosítsuk a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek nagyobb fokú kielégítését és a lakosság életbiztonságának további szilárdítását a társadalmi termelés tartós fejlesztése és hatékonyságának fokozása alapján. A határozat ezen fejezetének további bekezdéseiben olvashatjuk, hogy tovább kell növelni a lakosság reáljövedelmét és a személyi fogyasztást, erősíteni kell a díjazás szocialista alapelveit, főképp a végzett munka és a kereset közötti függőséget, illetve összhangot, továbbá az éleszínvonal egyik központi kérdésének tekintendő a következő években a lakáskérdés megoldása. Eddig még egyetlen kongresszus sem tűzte ki ilyen határozottan, hogy az összes igyekezetünk végső célja a lakosság életkörülményeinek javítása, az életszínvonal egyre magasabb szintre való emelése. Ismeretes, hogy amióta pártunk célul tűzte a társadalom és a népgazdaság konszolidálását, jelentős gazdasági eredményeket értünk el. Erről tanúskodnak a múlt évi és az idei első félévi eredmények is. Nemrég a Nemzetgyűlés foglalkozott a népgazdaság múlt évi számvetésével, és az új költségvetéssel. Az eredményekkel elégedettek lehetünk, hisz a költségvetést 6 milliárd 600 millió koronával teljesítettük túl. Ez bizony igen jelentős összeg és jólesik ilyesmiről hallani vagy olvasni a gazdasági zűrzavar után. A mostani termelési eredmények alapján a pénzügyi szakemberek szerint úgy néz ki a helyzet, hogy az új költségvetést előreláthatólag három milliárd koronával teljesítjük túl. Hát bizony, ilyen ökonómiai tényezőkre alapozott jóslásoknak csak örülhetünk. Az 1971-es év első félévének eredményei országos méretben is igen biztatóak.’ Kommentárunkban' szlovákiai adatokkal foglalkozunk, ezek szerint az ipari üzemek 564 millió koronával túlteljesítették tervüket. Az élelmiszeripar, mivel a mezőgazdasági üzemektől elég nyersanyagot kap, szintén kedvezően teljesíti feladatait. Földműveseink az elmúlt hat hónapban 14 ezer tonna hússal és 37 millió tojással többet adtak el a tervezettnél. A múlt év hasonló időszakához képest a húseladást 31 ezer tonnával, a tojáseladást 52 millió darabbal növeltük, tejből pedig 23 millió literrel vásároltunk fel többet. Az utóbbi adatok polgáraink szempontjából azt jelentik, hogy a jövőben jobb minőségű élelmiszereket vásárolhatnak, nagyobb választékban. Bíztató jelenség az, hogy a lakásépítés tervét is túlteljesítettük, mégpedig 6 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalmat 101 százalékra teljesítettük, ami 5,2 százalékkal magasabb, mint a múlt évben. A termelési eredmények tehát szépek, és ha hozzátesszük, hogy a múlt évhez képest a munka termelékenysége is 6 százalékkal emelkedett, akkor igazán azt mondhatjuk, hogy egyre ésszerűbben termelünk többet. A XIV. kongresszus határozata tehát a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítására lassan megvalósul. De még csak a kezdet kezdetén vagyunk. A kormány most készíti elő az ötéves tervről szóló törvényt, amelynek egy része foglalkozik a jövő évi tervvel és a tervszerű irányítással, az elvégzett munka után való díjazással. Röviden arról van szó, hogy a jövőben, egyíe jobban az elvégzett munka mennyisége és minősége, a hasznot hozás szempontjából díjazzuk a dolgozókat. A törvény magában foglalja a fiatal házasok, a rászoruló családok és gyerekek megsegítését. Előkészületek folynak a nyugdíjak és öregségi járulékok rendezésére is. A kormány Intézkedéseket tesz, hogy a lakásépítés tervét a jövőben lehetőleg rendszeresen túlteljesítsük. Pártunk XIV. kongresszusa nemrég fejezte be munkáját, de amint a kormány intézkedéseiből látjuk, máris megteremtjük a lehetőségeket, hogy polgáraink az új ötéves tervben jobb életkörülmények között éljenek. (b) A Lengyel Népköztársaság július ** 22-án ünnepelt« fennállásának — az új szocialista Lengyelország fennállásának — 27, évfordulóját. Az elmúlt évek folyamán Lengyelország az egész nemzet óriási erőfeszítésének segítségével felépült a második világháború romjai alól és likvidálta a háború előtti Időszak örökségét, az elmaradottságot. Újraépítették és tovább fejlesztették a városokat, ipari üzemeket, szociális intézményeket ás az utakat. Lengyelország kihasználta az új, tervezett szocialista gazdaság adta lehetőségeket; ma az’ ipari termelésben világviszonylatban a 11. helyen áll és az ipari termelésében 2,5 százalékkal vesz részt. Lengyelország pozíciója az egyes termelőágakban még magasabb, sőt néhány esetben az élvonalban áll, Így például Lengyelország feketeszén-termelése — 140 millió tonna,, és barnaszén termelése 32,8 millió tonna — világviszonylatban az 5. helyen van, 7.-en a nitrogén tartalmú műtrágyák gyártásában, 10. helyen az acél és a szintétikus cellulőzszálak gyártásában. A lengyel ipar ezen strukturális változásai jelentős mértékben befolyásolták az export jellegét. A gépek A fejlődés útján es berendezések kivitelének 7,8 százalékról 38,5 százalékra való növekedését s a tüzelőanyagok és nyersanyagok 56 százalékáról 32,7 százalékra, a mezőgazdasági élelmiszeri termékek 24 százalékról 13,2 százalékra való csökkenését okozták. Habár a lengyel sonka és vodka továbbra is híres, már nem ezek a termékek képviselik Lengyelországot külföldön, — nemcsak ez a lengyel ipar egyedüli névjegye. A lengyel hajók például manapság a világ 23 országának zászlaja alatt szelik a vizet. Az alapjaitól a Lengyel Népköztársaságban kiépített hajógyártást ipar jelenleg a 11. helyen van a világon. 1970-ben 57 hajót bocsájtottak vízre a gdanszki, gdini és stetíni hajógyárakból. A lengyel gazdaságban egyre fontosabb helyet tölt be a vegyipar. Némely ágazatában rendkívül gyorsan fejlődött a termelés. Az elmúlt húsz esztendőben a nitrogén tartalmú műtrágyák gyártása 13-szorosan, a foszfor tartalmú 7,5-szörösen, a műszálak gyártási hatszorosan, s a műanyagok és gyógyszer gyártmányok 77-szeresen növekedett. Az ipar dinamikus változása a lengyel ipari fejlődés visszavonhatatlan folyamatát képezi. A növekedő káderigények miatt minden szinten módosították az iskolarendszer fejlődését Is. Az 1950—70- es ■ évek folyamán csaknem kétszeresére emelkedett az alapfokú, közép- és főiskolák növendékeinek száma. Ez azt jelenti, hogy ma minden negyedik lengyel állampolgár iskolába jár. Ebben az időszakban 125 ezerről 329 ezerre növekedett a főiskolások száma, és a végzősök száma pedig 21 ezer 700-ról 46 500 személyre. Az állami költségvetés szociális, kulturális és társadalmi célokra kiadott költségei csak az elmúlt tíz év alatt kb. 2,4-szeresen növekedtek. Ez az év még sok fontos intézkedést hozott, amelyek célja mint a városi, mint a falusi lakosságról való szociális gondoskodás fejlesztése és az életszínvonal további emelkedése. felelősségteljeseiiben az «Kővetkező időszakban (Befejezés az 1. oldalról.) dése 19, a tojásé 21, a tejé pedig 5 százalék. Nyíltan meg kell azonban mondani, hogy az állati termékek termelése és felvásárlási feladatainak túlteljesítésében nagy része van annak, hogy a mezőgazdasági üzemek nagymenynyiségű takarmányt igényelnek központi alapokból. Tény viszont, hogy a következő években nem kifizetődő az állattenyésztés ilyen méretű növekedése import takarmányokkal. A CSKP XIV. és az SZLKP kongresszusa határozatainak alapján saját termeléssel kell biztosítani az élelmiszerszükséglet növekedésének fedezését. Ez azonban megköveteli, hogy már most, az aratás időszakában csökkentsük a szemveszteséget, helyesen osszuk szét a gabonatermést, úgyhogy a tervezett állami feladatok teljesítésén kívül biztosítva legyen a saját takarmányalap. A titkár elvtárs aztán a teherszállításról beszélt, amely bár teljesítette a tervét, de még mindig több teherszállító eszközre lenne szükség. A posta is túlteljesítette a tervét, de a helyi hálózat kapacitása miatt a telefonigénylők száma 30 ezerre nőtt. A kiskereskedelmi forgalom tervének a teljesítéséről is elismerően szólt, habár vannak még fogyatékosságok, mert nincs kellő választék iparcikkekben, sok esetben rossz a gyártmányok minősége. Kijelentette, hogy a szlovák üzemek 1971 első félévi gazdálkodása előzetes eredményének értékelésekor mélyen kell elemezni a negatív jelenségeket és a kísérő jelenségek okait. Elérkezett a kemény és felelősségteljes munka, az elszámolás, a politikai ellenőrzés ideje, amikor mindnyájunk tevékenységét bírálóén kell megítélni. A fogyatékosságok okainak mélyreható felismerése és ezek következetes eltávolítása kell hogy áthassa a párt, az állami, a gazdasági szervek és szervezetek, valamint a szakszervezeti mozgalom munkáját, hogy ezáltal lényegesen fokozódjék a dolgozók között végzett szervező és nevelőmunka és átgondoltabban vegyenek részt minden szakágazat, üzem és munkahely igazgatásában és irányításában. Sokkal átgondoltabban kell gazdálkodni a munkaerőkkel és meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, az eddiginél jobban kell takarékoskodni a nyersanyaggal. A munkafegyelemben, a gazdaságosság növelésében, az anyagtakarékosságban, az élő és a holt munka csökkentésében gazdaságunk növelésének nagy forrása rejlik. Az előadó hangsúlyozta, hogy a pártunk megteremti a feltételeket ahhoz, hogy teljesítsük az ötödik ötéves tervnek a CSKP XIV. kongreszszusán kitűzött feladatait, amely megfelel a munkásosztály és az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom érdekeinek. A legközelebbi feladatok közé tartozik az 1972. évi tervjavaslatnak a kidolgozása. A pártszerveknek és szervezeteknek is hozzá kell járulniuk, hogy az üzemek és vállalatok Igényesen lássanak hozzá ehhez a feladathoz. A pártapparátus és a pártszervezetek törekvéseit elsősorban a termelés minőségének a megjavítására, a termelési költségek csökkentésére, a termékek minőségének megjavítására és a társadalom szükségleteinek jobb kielégítésére kell összpontosítani. Vačok elvtárs beszéde befejező részében hangsúlyozta a felelősségérzet elmélyítését, valamint azt, hogy a párt, az állami és a gazdasági szervek, szervezetek munkájában a tények mély felismerésének kell érvényesülnie. A FEJLŐDÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐEN ÉRVÉNYESÍTSÜK A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉT Ciehizlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata olyan távlatokat tűz társadalmunk elé. melyek nagyobb aktivitást követelnek minden vezető funkcionáriustól és minden dolgozótól. Azonban ahhoz, hogy a kongresszus határozatai a gyakorlatban megvalósulhassanak, lényegesen el kell mélyíteni úgy a társadalmi, mint a gazdasági életben a párt vezető szerepét, mégpedig a fejlődésnek megfelelően lényegesen magasabb szinten, mint eddig. Ha visszatekintünk a szocializmus építésének kezdeti szakaszába, emlékezhetünk rá, hogy a szocialista termelési viszonyok, a szocialista életforma kialakításában igen aktívak voltak a párt alapszervezetei. Házunk táján maradva megemlíthetjük, hogy a falusi pártszervezetek szinte naponta gyűléseztek. amikor arról volt sző, hogy végre kell hajtani a IX. kongresszus határozatának egyik pontját, amely célul tűzte a falu szocializálását és a kollektív nagyüzemi gazdaságok megteretését. Akkoriban a párttagok többsége éjt nappallá téve agitált a szövetkezetek megalakításának érdekében, és amikor létrejöttek a közöa gazdaságok, a munkában is példát mutatott. A szocializmus építésének későbbi szakaszában a pártszervezetek aktivitása némileg csökkent, mégpedig főleg azért, mert a kezdeti nehézségek többször komoly probléma elé állították őket. Könnyebb volt a szövetkezetek alakítása mellett agitálni, mint később azokat megfelelően irányítani, társadalmi, valamint gazdasági küldetésük szempontjából. Nehezen nevelődtek ki olyan káderek, akik képesek voltak a sok születési nehézséggel küzdő mezőgazdasági üzemek vezetésére. Sokszor a tehetetlenség miatt kisebb-nagyobb frakciók jöttek létre a falusi pártszervezetekben, mert jelentős része nem a társadalmi érdekeket tartotta szem előtt, hanem inkább az egyéni csoportérdekeket és figyelmen kivül hagyva a párt kongresszusainak, plénumáinak vagy a Központi Bizottságnak határozatait, egységbontó útra léptek. Már pártunk XIII. kongresszusa felhívta a figyelmet a pártegység megteremtésére, azonban ez gyenge visszhangra talált. Ezért fokozatosan elmélyült a párton belüli válság, és ez természetesen kihatott a társadalmi és gazdasági életre is. A pártszervezetek az akkor még rejtett jobboldali opportunista erük jóvoltából lassan a perifériára szorultak és nem érvényesítették vezető szerepüket, nagyon sok esetben kicsúszott kezükből a társadalmi és gazdasági élet irányítása. A mezőgazdasági üzemekben és például a velük szorosan összefüggő gép- és traktorállomásokon is néhány vezető funkcionárius a pártszervezetek fölé nőtt, és nem vette figyelembe az alapszervezetek bizottságainak javaslatait, észrevételeit. A gép- és traktorállomásokon például már 1968 előtt jelentkeztek olyan irányzatok, hogy a nagyobb nyereség szempontjából tevékenységük többségét inkább az ipari üzemek szolgálatába állítják, mert azok jobban fizetnek, a mezőgazdasági üzemeknek pedig fokozatosan kevesebb szolgáltatást nyújtanak, mivel kisebb haszonnal jár. Emlékezhetünk még arra, hogy a gép- és traktorállomások főleg a kollektivizálás kezdetén milyen óriási segítséget nyújtottak a földműveseknek, ég a traktorosokat a falu apostolainak titulálták. Ez a segítség felbecsülhetetlen értékű volt. Azonban később a már említett nyereségvadászás miatt mostohák lettek a mezőgazdasági üzemek. A pártszervezetek litták ezt az eltolódást, járási, kerületi és központi szinten is több bírálatot kaptak a gtá-k, de a helyzet nem sokat változott. Ismerek olyan gép- és traktorállomást is, ahol szinte a minimumra csökkentek a mezőgazdasági szolgáltatások. A mezőgazdasági üzemekben, konkrétan az efsz-ekben a pártszervezetek munkája több helyen alá volt rendelve néhány szűk látókörű vezetőnek, ezek a legtöbb esetben nem gondolkoztak távlatokban, a párt irányvonalának megfelelően. Persze a mezőgazdasági üzemek többségében jó volt az összhang az alapszervezetek bizottságai és a gazdasági vezetők között, és ilyen esetekben messzemenően érvényesült a párt vezető szerepe is. Ennek ellenére sokszor helyi érdekeknek megfelelően fejlődött a gazdaság. Egyre jobban elburjánzott az a nézet, hogy fittyet hányva a közellátás szükségleteire, olyasmivel kell foglalkozni, amiből könnyen nagy haszon van. Példa erre a számos esetben túlméretezett melléktermelési tevékenység, amely sokszor a mezőgazdasági termelés rovására ment. Társadalmunk a XIV. kongresszus után hatalmas távlatok előtt áll, és általában arról van sző, hogy meg kell szilárdítani a szocialista termelési viszonyokat. A mezőgazdaságban ebből eredöleg az a feladat, hogy a társadalmi édekeknek megfelelően egyre jobban kooperálni kell a termelést, és a társadalmi ökonómiai előnyök alapján egyesíteni kell а kisebb mezőgazdasági üzemeket. A pártszervezeteknek ezen a téren nagy feladatuk van. Az alapszervezetek bizottságainak kell elsősorban olyan elemzéseket végezni, hogy például a szövetkezetek az ökonómiai előnyök, a többtermelés szempontjából egyesüljenek. Nagy szükség van most a párt vezető szerepének érvényesítésére, mert éppen ennek alkalmazásival harcolhatunk a legeredményesebben az egyéni vagy csoportérdekek ellen. Persze a vezető szerep érvényesítése nem születik meg máról holnapra mindenütt. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a pártszervezetek bizottságainak tagjai és általában a párttagság állandóan képezze magát, hogy a párt határozatainak megfelelően a társadalom fejlesztésének szempontjából távlatokban tudjanak dolgozni, amihez elengedhetetlenül szükséget minden párttag politikai szakképzettségének fokozása. Ezen a téren komoly erőfeszítéseket Utunk ágy helyi, járási, kerületi mint központi szinten. Még a megfelelő szakképzettséggel rendelkező káderek is tovább képzik magukat a marxista egyetemeken, különböző pártoktatási formákon, vagy központi politikai iskolán. Számos ilyen mezőgazdasági üzemet vezető szakkáderrel beszélgettem, akik szükségét érezték a politikai képzésnek, hogy Így jobban megértsék a fejlődést, illetve а XIV. kongresszus határozataiból eredő távlatok társadalmi és gazdasági jelentőségét. A társadalmi fejlődésnek megfelelően tehát pártszervezeteinknek most a kongresszus által kitűzött új koncepciók gyakorlati megvalósításáért kell küzdeniük, amelyek a marxista-leninista közgazdasági elvek alapján az egész társadalom érdekét szolgálják. BÁLLÁ Elég géppel indultak A rimaszombati (Rim. Sobota) járásban 25 ezer hektárról gyűjtik be a gabonát. A tervek szerint 4000 hektárt kétmenetes módszerrel, 20100 hektárt közvetlen kombájnos aratással, és néhány száz hektárt kévekötő aratógépekkel vagy kézi kaszákkal gyűjtenek be. A mezőgazdasági üzemek és gépállomások 208 kombájnja dolgozik a gabonamezőkön. A járás északi részén Klenovec, Kraskovo, Hrachovo és Tisovec környékén mintegy 8—10 nappal később kezdik az aratást, mert mintegy 2— 300 méterrel magasabban fekszenek a gabonatáblák, mint a déli területeken. Az itteni kombájnokat átmenetileg a déli részekre irányították. Egy-egy kombájnra átlagosan 98,6 hektár jut, azonban a gépállomások minden kombájnjukra 138 hektárt vállaltak. Általában járásszerte jő termésre számítanak. A begyűjtést több helyen úgy tervezik, hogy a kombájnokat csoportosan alkalmazzák és igy közösen eredményesebben dolgozhatnak. Ján Cuka, a járási termelési igazgatóság főagronómusa elpanaszolta, hogy nincs elég gumiabroncs, de bízik benne, hogy a meglevő készlettel okosan gazdálkodnak majd a traktorosok. (Kovács) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 28. számának első oldalán sajnálatos névelírás történt, az induló cikkben és a képaláírásnál. Ugyanis nem Barbalos István az alsópéteri szövetkezet elnöke, hanem Bartakovics István mérnök. A tévedésért az elnök elvtárs elnézését kérjük. A szerkesztőség
