Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

1971. december 31. .SZABAD FÖLDMŰVES .15 за TUDNIVALÓK Tagsági jogok és kötelességek a lakásépítő szövetkezetben Bevezetőben meg kell magyaráz­nunk, hogy mik is a lakásépítő szö­vetkezetek. milyen társadalmi szere­pet töltenek be. A lakásépítő szövet­kezetek társadalmi szervezetek, ame­lyekben a dolgozók tömörülnek, hogy közös tevékenységgel és közös esz­közökkel lakásokat szerezzenek he, igazgassák őket, gazdálkodjanak ve­lük s ezzel a tevékenységgel, vala­mint kulturális-nevelő munkával já­ruljanak hozzá я szocialista népgaz­daság fejlesztéséhez. A szövetkezet lakások, garázsok építésén karbantartásán és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokon* kívül másfajta gazdasági tevékenységet nem folytathat. Munkásságában be kell tartania a szigorú gazdaságos­ság elvét. Л házak, garázsok és a szövetkezetek egyéb vagyona szövet­kezeti tulajdont képeznek; a szövet­kezetek a lakásépítő szövetkezetek mintaalapszabályzata szerint végzik munkájukat. A lakásépítő szövetkezet sürgős­ségi sorrend alapján utalja ki tagjai­nak a lakásukat; a sorrendet az ál­lami lakásépítkezésben érvényes el­vekkel összhangban állapítja meg. ÖRVÉNYEK RENDHETEK Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a Zbrojovka Brno főigazgatósá­gának javaslatára holt típussá nyilvánítja az alábbi gépeket és berendezéseket. Ezen elvekkel összhangban a szövet­ség vezetősége összeállítja a tagok sorrendjét, amelyet a szövetkezet tag­gyűlése — a küldöttek gyűlése — hagy jóvá. Ahhoz, hogy valaki tagja lehessen a szövetkezetnek a következő felté­teleknek kell eleget tenni: О a szövetkezet vezetőségének el kell fogadnia a tagságot kérelmező személyes írásos kérvényét, 9 be kell fizetni a 100 korona be­iratkozási díjat, 9 be kell mutatni az Állami Ta­karékpénztár elismervényét arról, hogy a kérelmező betétkönyvre je­létbe helyezte a ráeső részösszeget és ezzel a betéttel csak a szövetke­zet hozzájárulásával rendelkezhet. A letétbe helyezendő összeget a kért lakás nagysága alapján határozzák meg (például: három lakóhelyiségből álló lakás esetén ez az összeg 4800 korona, garázsnál 3000 korona stb.). 9 a kérelmező írásban köteles ki­jelenteni, hogy a tagrészt azt kö­vetően 15 nappal befizeti, amint a vezetőség jóváhagyta a tagrészek összegét és döntött a lakásjogosult­sági igényről. A vezetőség a jelent­kező lap beadásától számított 30 na­pon belül köteles a jogosultságról dönteni. Amennyiben az igénylő ké­relmét elutasítják, az illetőnek jogá­ban áll tizenöt napon belül a szövet­kezet taggyűléséhez fellebezni. Emlékeztetni kell arra az érvény­ben levő elvre, hogy minden állam­polgár csak egy lakásépítő szövet­kezet tagja lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ami­kor a szövetkezet tagja másik szövet­kezetbe kéri felvételét garázs kiuta­lásával kapcsolatban, avagy amikor a tag — szövetkezeti lakás tulajdo­nosa — egy másik lakásépítő szövet­kezetben igényel lakást, mert az ed­digi nem felel meg lakásszükségle­tének. A szövetkezet tagja lehet szocia­lista szervezet is, ennek azonban nem lehet használatra szövetkezeti lakást adni. A lakás annak a dolgozónak A mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyéből Típus Megnevezés A szállítás Holt típussá utolsó éve nyilvánítás éve Zetor Super 35 Kerekes traktor 1959 1971 SK—2 Burgonyaültető 1958 1971 RSZT—300 Tárcsás trágyateregeto­függesztett I960 1971 OL—8 Lengubóző 1961 1973 Cca—i Komlófésű 1960 1971 RM—42 Takarmányaprító 1960 1971 VCM—125 PF—62-es henger 1960 1971 MAPO Cséplőgép 1960 1971 VHM—125 Henger a PF—62-höz 1960 1971 VH—3 Fogatos henger 1960 1971 KZ—170P Kultivátor 1961 1971 MTZ—8 Trágyalépermetező 1961 1971 Orgán Takermánybetakarító 1961 1971 ARMA—90 Takarmányfelszedő adapter 1961 1971 DOáS—60 Csavarmentes szállító 1961 1971 PFB—63 Motorobot 1961 1971 A 5 N Könnyű szögesborona 1960 1971 Rymipol Takarmánykeverő 1960 1971 DN—9—2 Trágyaszállító 1960 1971 PXVA Háromkerekes targonca 1960 1971 14 KA Kombinált keltető Í961 1971 Z—205 Mozgó tyúkól 1961 1971 НГ-1 Szállítószalag 1961 1971 DOZM—1 Vályús takarmányszállító 1961 1971 R—710 Cukorrépa felszedő 1961 1971 OSV 10 Vetömagtisztító 1960 1971 NSH 30 Pótkocsi 1962 1972 PN 251 Függesztett eke 1962 1972 ŽTN—107 H Motoros aratógép 1965 1972 TLZ 4 Lentépó 1962 1973 MPZ—140 Vontatott takarmányprés 1964 1972 DRK—35 Kukoricamorzsoló 1962 1972 DOVZ 30 Gabonaszállító 1962 1972 THR—1 Termohidroregulátor 1962 1972 SP—100 Takarmánybetakarító 1962 1972 4 SDKD 62,5 Burgonyaszedö 1962 1972 4 SBD 62,5 Burgonyaültető 1962 1972 RAG Aerosol-képzö 1962 1972 K—452 Prés a PkUS—45-höz 1962 1972 MA 90 Automata cséplőgép 1962 1972 ŽSK 2,1 Kenderkötöző 1960 1972 BS 27 Tejcentrifuga 1962 1972 6 VB Csirkenevelő battéria 1962 1972 AKD-Orlice Etetők 1962 1972 Dobrukov Automatikus átfolyős önitatő 1952 1972 D F 16,3 Tarlóhántő eke 1962 1972 TVD 6 Kukoricavetögép 1962 1972 SZC—3H—25 25 soros vetögép 1962 1972 E 679 Burgonyakiszántó — adapter e PkUS—45-höz 1962 1972 OVP—20 Gabona tisztító 1962 1972 PULLY—11 Árokmélyítő 1963 1972 HOWARD DRENCH—DIGGER árokásó 1962 1972 DT—1 Fejögép 1962 1973 35 SVBZ—7.5 Gabona-vetögép 1961 . 1973 NH—100—A Rakodógép 196! 1973 Holder A 10 Kistraktor 1961 1973 Holder A 12 Kístraktor 1961 1973 BDT—2,2 Tárcsás borona 1961 1973 kell adni, akit a szocialista szervezet kijelöl s aki tagja lesz a szövetke­zetnek. A SZÖVETKEZET TAGJA JOGOSULT: aj részt venni a szövetkezet taggyű­léseinek tanácskozásain és döntés­­hozatalában, b) választani és megválasztatni ma­gát a szövetkezet szerveibe, c) lakás (garázs) személyi használat­ra való kiutalására a lakásigény­­lök sorrendje alapján, amennyi­ben befizeti tagrészét. d) részt venni mindenfajta szövetke­zeti tevékenységben és élvezni azo­kat az előnyöket, amelyeket a szövetkezet nyújt tagjainak. A SZÖVETKEZETI TAG KÖTELES: a) erejéhez mérten hozzájárulni a feladatok teljesítéséhez a szövet­kezetben és óvni a szövetkezet vagyonát, b) befizetni a tagrészt az alapszabály d) betűjének 10 szám alatt meg­határozott határidőben. c) megtartani a szövetkezet alapsza­bályzatát, igazodni szerveinek döntéseihez és megfizetni a bér­leményt a lakás (garázs) haszná­latáért és a nyújtott szolgáltatáso kért, — hozzájárulni a szövetkezet eset­leges veszteségeinek fedezéséhez (lik­­vidációs deficit), azonban legfeljebb a tagrész inaradványi értéke egytize­­dének megfelelő összeggel, — eltávolítani azokat a hibákat és károkat, amelyeket a házban saját maga vagy a vele lakók okozlak, — részt venni azokban a szövetke­zeti öntevékeny közös akciókban, amelyeket a taggyűlés hagyott jóvá. A tag nyomós indok alapján — fő­leg ha más munkahelyre helyezték át vagy fontos családi okokból — kérheti, hogy a szövetkezet vezetősé­ge járuljon hozzá a tagsági jogok más személyre való átruházásához. A vezetőség határozata alapján ki lehet zárni a szövetkezetből azt a tagot, aki — nem felel meg a tagsági feltéte­leknek, — figyelmeztetés ellenére megsze­gi az alapszabályzat vagy a szövet­kezet szerveinek döntését, komoly indokok nélkül nem tesz eleget vál­lalt munkakötelezettségének, — figelmeztetés ellenére úgy ke­zeli a szövetkezet vagyonát, hogy eb­ből a szövetkezetnek kára keletke­zik, — saját maga vagy azuk, akik vele laknak, figyelmeztetés ellenére dur­ván megsértik a szocialista együtt­élés elveit a házban, — a szövetkezet, annak vagyona vagy a ház társhasználői elleni bűn­­cselekményért elítélték, _— nem fizette meg az esedékes té­rítést a lakás (garázs) használatáért és a nyújtott szolgáltatásokért még a póthatáridőben sem, amelyet a szö­vetkezet vezetősége szab meg a fi­gyelmeztetés után legalább 15 napos időtartamra, — a szövetkezet vezetőségének tudta nélkül a lakást használatra más személynek adta át. A kizárásról vagy a tagság meg­szűnéséről a tagot írásban és az in­dokok feltüntetésével tájékoztatni kell s az értesítés kézbesítéséről számított 15 napon belül jogában áll fellebbezni a szövetkezet taggyűlé­séhez (a küldöttek gyűléséhez). A felebbezésnek halasztási hatálya van és a vezetőség maga is eleget tehet a fellebezésnek. Amennyiben az a szövetkezeti tag, akit kizártak avagy tagságát törölték úgy . véli, hogy a taggyűlés — küldöttek gyűlése — határozatával megsértették az alap­szabályokat, kérheti a Szövetkezetek Közonti Tanácsát, hogy a taggyűlés (küldöttek gyűlésének) határozatát vizsgálja felül. A tagság megszűnésével a volt tag­nak vagy örököseinek igénye támad a tagrész maradványai értékének ki­fizetésére, amely egy hónapon belül esedékes azt követően, hogy jóvá­hagyták azon év számviteli kimuta­tásait, amelyben a tagság megszűnt. Ezen rendelkezés alapján a devinku­­lációt különösen indokolt esetekben korábban is végreshajthatják. A tag­rész maradványai értékének kifize­tése során a szövetkezet leszámítja azokat a kötelezettségeket, amelyek­re a volt tag jognt formálhat a szö­vetkezettel szemben. Egyébként a volt tagnak, örököseinek, vagy jogi képviselőinek nincs igénye a szövet­kezet vagyonának semmilyen más részére. A tagrész maradványi érté­kének kifizetése a lakásból (garázs­ból) való kiköltözéshez kötődik. Amennyiben a szövetkezet rendelke­­kezésére állnak a szükséges anyagi eszközök, a volt tag tagrészének egy részét korábban is kifizetheti. A tag­rész maradvány! értékének visszaté- i rílésére valu igény az esedékességtől számított három éven belül elévül és azt a fel nem vett összegek alapjába kebelezik be. ALA5ZUNK rKfRDfSUKRE Az efsz-ben elszenvedett munkabaleset kártalanítása Kelemen János olvasónk a kö­vetkező kérdéssel fordult hoz­zánk: „Mint szövetkezeti tag az állattenyésztésben dolgozom már néhány éve. Ez év március 4-én a szokás szerint elmentem az istállóba az állatokat ellátni. Amikor munkámmal végeztem, az istálló küszöbén megcsúsztam és eltörtem a lábam. Hónapokon át vártam a fejleményeket, de sem­mi sem történt. Megkérdeztem az irodán, hogy számolnak-e nekem fájdalomdíjat, illetve kapok-e va­lamit balesetemből kifolyóan. Ki­jelentették, hogy nem jár semmi, mert a kórháznak körülbelül 1200 koronát fizettek kezelésemért. A szövetkezetnek ezzel a válaszával nem értek egyet. Szeretném tud­ni, hogy miként kell az én ese­temben értelmezni a szövetkezet elnökének egy korábbi kijelenté­sét. Azt mondta ugyanis, hogyha valaki munkába áll a szövetkezet­be, attól a perctől biztosítva van. Szeretném tudni, milyen minden­kit kötelező jogi előírás vonatko­zik az efsz-zen elszenvedett mun* kabalesetre és milyen jelentősége van a szövetkezet által a Szlovák Állami Biztosítóval kötött baleset­­biztosításnak?“ A Munka Törvénykönyv 2Ü6. pa­ragrafusa 2. bekezdésének rendel­kezése szerint a Munka Törvény­­könyv 190—203. paragrafusai, ame­lyek a munkaviszonyban dolgozók üzemi balesetének kártalanítását szabályozzák, teljes mértékben vonatkoznak az efsz-ben akár tag­ként, akár tagság‘1 viszony nélkül állandó munkatevékenységet ki­fejtő dolgozókra is. E rendelkezés értelmében az efsz objektív, azaz tárgyi felelős­ség mellett (tekintet nélkül a szö­vetkezetnek esetleg felróható vét­kességére) köteles kártalanítani a munkavégzés közben és a mun­katevékenységgel kapcsolatban el­szenvedett baleseteket. A munká­ba- illetve a munkából ihaza ve­zető úton elszenvedett balesetet nem köteles a munkáltató válla­lat, így az efsz sem kártalanítani. Kivételt képeznek az ún. „külső munkások“, akik Számára az ál­landó lakóhelytől öt kilométernél messzebb fekvő gyülekezőhelyet már munkahelynek kell tekinteni. Az Ön esetében a baleset még a munkahelyen, az istállóban tör­tént, tehát a fentiek alapján a szövetkezet tárgyi felelőssége kö­vetkeztében köteles a Munka Tör­vénykönyv1 alapján számításba jö­vő kártalanítási igényét kielégí­teni, éspedig tekintet nélkül arra, hogy a kórház visszkereseti joga alapján a kórházi kezelés költsé­geit a szövetkezetnek felszámítot­ta-e vagy sem. A fentiek értelmében igénye van a Tt 32/1965 számú hirdet­mény táblázatában feltüntetett pontszám alapján fájdalomdíjra, ha e pontszámok összege megha­ladja a harmincat. Ha a törésnek tartós következményei maradná­nak, ugyanezen hirdetmény sze­rint megfelelő számú pontban ki­fejezett és a társadalmi érvénye­sülés megnehezüléséért járó térí­tésre is igénye keletkeznék. A fájdalomdíj és a társadalmi érvé­nyesülés megnehezüléséért járó térítés pontjait a kezelőorvos, kór­házi kezelés esetében a kórház illetékes orvosa írásban igazolja. A megállapított pontokért egysze­ri, pontonként tíz korona összegű térítés jár. A munkaképtelenség ideje alatt igénye van az előző évben (ez esetben 1970-ben) elért átlagkere­sete és a kifizetett alacsonyabb összegű táppénz közötti különb­ségre (az ún. elesett keresetre). Ha a munkabaleset rokkantság­gal végződnék, a táppénz folyósí­tásának beszüntetése után igénye keletkezik az előző évi átlagkere­set és a rokkan tjáradék, valamint az esetleges kereset egyesített összege közötti különbözeire. A 2500 korona átlagkeresetig a tel­jes különbözetet, a 2500 koronát meghaladó átlagkereset esetében az ezt meghaladó összegig kell a különbözetet a károsultnak kifi­zetni. A szövetkezet ezen kívül köteles megtéríteni a gyógykezeléssel kapcsolatos és egyéb indokolt ki­adásokat (ápolás, jobb étkezés, utazási költségek stb.) valamint az esetleg keletkezett dologi kárt is (pl. a tönkrement ruházatot). Halálos kimenetelű balesetkor az özvegyi járadékra jogosult fe­leségnek egyszeri 3000 és az ár­vasági járadékra jogosult gyerme­keknek fejenként 5000 korona ösz­­szegig kártalanítás jár. Igényelhe­tő a temetkezési költségek meg­térítése (sírkőre azonban legfel­jebb 5000 korona) és az özvegyi, illetve árvasági járadékok által nem fedezett eltartási különbö­zet. Eltartást vagy különbözetet igényelhet az olyan személy is, akinek az elhunyt törvényes köte­lezettség nélkül ténylegesen eltar­tást biztosított. Az említett kárigények egyes részlegeit a bírósági gyakorlat értelmében a keletkezés különbö­ző időpontja szerint különböző alanyi (szubjektív) egyéves ha­táridőn belül elévülnek. Ez azt jelenti, hogy az egy év letelte után a kártalanítás - nyújtására köteles efsz az elévülés kifogásá­val védekezhetne. Ha a szövetke­zet a kártalanítási igényt sem jogalapját illetően, sem összegsze­rűleg nem hajlandó írásban elis­merni és azt megfizetni, ajánljuk az említett egy éves határidőn be­lül, indítson pert a járásbíróságon a szövetkezet ellen. Ha a munkabalesetet az ismer­tetett és megkövetelt munkabizton­sági előírások megsértésével ga a károsult dolgozó idézte ^ úgy nincs igénye kártalaní Ha azonban ezért részben csupán, a kártalanításra j lenne. A munka végeztével csolatos kockázatot azonba lehet a dolgozóra hárítani, ez esetben az istállóban * csúszást sem, Í4em egy esetben megtörténik az is, hogy a szövetkezet tájéko­zatlanságból nem jelenti a kár­esetet a Szlovák Állami Biztosító­nak, noha azzal biztosítási szer­ződést kötött, amelynek értelmé­ben a biztosító fizeti meg a szö­vetkezet helyett a törvényes fele­lősségből eredő kártalanítási ösz­­szegeket. *Ha az Önök szövetkezetének van ilyen törvényes felelősség­biztosítása, az efsz haladéktalanul jelentse az ön kárigényeit, de Ön is lépjen érintkezésbe a biztosító­val, amely hivatalos nyomtatvá­nyon kéri ki a károsultra vonat­kozó fentemlített orvosi igazolást, valamint az ön bevételére vonat­kozó adatokat. Ha a biztosító a szövetkezet helyett nem ismerné el a szerződés szerinti térítési kö­telezettséget, Ön csak a szövetke­zetei perelhetné, s ezt követően az efsz hívhatná perre a biztosítót (mint mellékes beavatkozót). Többen helytelenül értelmezik a biztosítóval kötött társas baleset­­biztosítást, amelynek biztosítási díját saját maguk fizetik, illetve amit munkajutalmukból, bérükből vonnak le. Az ilyen biztosítás ese­tében a károsultnak közvetlen szerződésből eredő térítési igénye van a biztosítóval szemben (a szerződési feltételek értelmében). Az ilyen biztosításból eredő térí­tést az efsz nem számíthatja be a fent leírt és a Munka Törvény­­könyv meghatározásain alapuló törvényes kártalanítási kötelezett­ségbe. Dr. F. J. i APitó hirdetés Azonnali felvételre keresek egy római-katolikus vallású szobalányt, aki egy keveset ért a főzéshez is. Cím: Olo­­váry C. 84, pošta Bušince, okres Veľký Krtiš.

Next

/
Oldalképek
Tartalom