Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-31 / 52. szám
1971. december 31, .SZABAD FÖLDMŰVES 9 A TOROK Pörsöly Anti bácsi kést köszörül. Meg a torkát. Családi ünnep előtt áll a Pörsöly család. Sok oka van ennek. Az egyik — a legfontosabb — az, hogy a szállásban nyár dereka óta hetvenkedő két mangalica nagyon szépen meggöraböiyödött, a másik az, hogy az idő végre hűvösre fordult, a harmadik meg, hogy közelednek a téli ünnepek és ilyenkor összeverődik a család minden Szétszóródott ápraja-nagyja. Ezért köszörüli a kést. No és a torkot? Hát elképzelhető az ünnep, a disznótor, egy kis Jó beszélgetés élvezetes toroköblítés és vidám nóta nélkül? Egy szó, mint száz: Pörsölyék disznóöléshez készülődnek. Törik a borsot, zúzzák a majoránnát, vágják a hagymát, főzik a kását, Pörsöly bácsi pedig szorgalmasan nyomogatja a kések pengéjét, a vízben bukdácsoló, vidáman forgó köszörükőre, míg komája, Rekedt Nagy Gergő a kaltantyút pörgeti. — A Péterek is hazajönnek? — érdeklődik a Gergő. — Azt írták! — bólint Anti bácsi. Péter, Anti bácsi legöregebb bátyja. Valamikor villamoskalauz volt, most nyugdíjas és nagypapa is azóta. Kedvesszavú, jótorkú, vidámkedvű öregember, akire még most is atyafiságos szeretettel gondol a faluja népe. — El kel már egy kis köröm közé való! — véli a rekedt. — Hát jó is a jó hurka! — szól bele a szomszéd, aki csak azért lépett át a kerítésen, mert a bicskáját akarja a kölcsönkért forgőköszörűn alkalmilag megélesíteni és most a munkája végét várja, hogy ő is hozzájusson. — Jó bizony egy kis krumplival, uborkával... — nyújtózik egyet Anti bácsi, aztán tovább köszörül. Egy darabig csend van. Csak a köszörűkő forog, meg a késpenge sivaikodik és hányja a szikrát. A szomszéd meg spekulál, aztán állást foglal: — Már hallják, csak nincs olyan bolond, aki krumplit meg uborkát eszik, amikor húst is ehet. Ezen megint elgondolkodnak egy darabig, már csak azért is, mert most a kis baltát köszörülik. Kell a kis balta is. Anti bácsi még régi módon bontja föl a disznót. Különben a csoda tudja, hogy melyik a jobb módszer. Králi néni, Anti bácsi felesége azt mondja, hogy a karmonádli paralkás, mert kárbamegy a csont. Én meg azt mondom, hogy az orjaleves az átlagos húslevesnél sokkal nehezebb és jobban megterheli az emésztőrendszert. Aki akar, vitatkozhat rajta!... Elkészül végre a balta. Anti bácsi az ujja hegyével megpróbálja az élét, aztán leteszi. A beszéd fonalát meg felveszi újra: — Pedig lehet benne valami. A Péter is mindig megkívánja a savanyút. Azt mondja, jobban esik, ha uborkát, ecetes paprikát vagy céklarépát is eszik hozzá. Meg krumpli nélkül se eszik húst. Azt mondja, mert a nagyon zsíros árt az epének. Gergőnek ritkán van önálló véleménye, hát egyelőre erre is csak bólint. — Hát a Péter csak tudja! Érti a módját!... — majd mintha világosság gyúlna a fejében, szaporán folytatja: — A múltkor azt olvastam, hogy a gazdasszonyok a, hibásak, mert mindig egyforma eledeleket készítenek, meg hogy a magyar ember táplálkozása nehéz, túlságosan fűszeres, meg nagyon zsíros. — Hát az meglehet. Különösen disznóvágások idején, mert ügye soha sincs olyan sok gyomor-, has-, meg epegörcs, mint ilyenkor — telepszik le a hasogató tőkére Pörsöly bácsi, mert egy kicsit megmeredt a dereka. A szomszédnak azonban mehetnék je van. Nehezen vár a sorára. Hát belevág: — Bor'köli a húshoz szomszéd, bor bizony! Hús, meg bor! Attul forog a kerék. A kökerék is újra megindul. Újra szikrázik a penge, újra sziporkázik Gergő bácsi: — Tudjátok mit mondott tavaly a Péter? Azt, hogy öregember, de őneki még sohase fájt se a gyomra, se a mája. Pedig eszik is, iszik is jóízűen. De a kelleténél sohase többet. Mindig akkor hagyja abba, amikor legjobban esik, mert azt mondja, úgy válik igazán az egészségére. De van is egészsége, olyan, akár a vas! A vas. Ami most is szórja a szikrát, mintha valami csudálatos csillagszóró lenne. Én meg az igazság szikráit hadd szórom széjjel, hogy az ó-évet búcsúztatva és az újévet köszöntve is figyelmesek legyenek az asszonyok, mértékletes legyen az étvágy, meg a torok, hogy ne okozzanak senkinek se fájdalmat az ünnepek, meg a disznótorok. A kecskét egy hosszú láncon ki- dott. Megpróbált felállni a két hátsó kötötték a szederfához. Harmadik lábára, hogy a szederfa ágába belenapja ugyanahhoz a szederfához. Az kapaszkodjék. A lánc igencsak szőrielsó nap' körbe legelte a fa tövét, tóttá a nyakát. Evett és keveset mekegett. A máso- — Itt múlok ki a fa alatt, ha csoda dik nap már többet mekegett, mint nem történik, vagy ha nem jön a evett. A harmadik nap már nem is gazdám, hogy kiszabadítson, evett, csak mekegett. A szederfa csak hallgatta a kecske A mekegésre az adott okot, hogy okoskodását. Unta már a végtelen a körben, ameddig a lánc engedett, mekegést, megszólalt: nem volt már legelnivaló! Körbe- — Fejem búbján rigó fészkel, azt körbe járt és azon vette magát észre, mondtad, hogy többet ésszel, hát gyehogy mindig közelebb kerül a szeder- rünk, hol az az ész? fa törzséhez. Így okoskodott: — Az bizony kevés! — rikkantott — Na még kétszer, aztán meg töb- a rigó. bet ésszel — mert hiába erőlködöm. Erre a kecskének minden szál szaez a lánc itt a nyakamon még erő- kália az ég felé állt. Igaz, éppen térsebb. delt a kecske, pontosabban ült a hát-A lánc valóban erősebb volt. Égé- só felén. Máskor észre sem vette a szén odatekeredett a kecske a sze- rigót, most azonban könyörgóre fogta áerfa törzséhez. Mozdulni is alig tu- a szót. Ez igen, ez többet ér egy defcktnéll — Eddig meg sem ismertelek, mától neked mek-mekelek — de csak ha kikerülök ebből a kutyalánc-szorítóból! A rigó e szelíd kecske mek-mekre annyira meghatódott, hogy még rikkantani is elfelejtett. Helyette így szólt: — Ahogy én körbe repülök, te is ágy járjál, de pontosan, úgy figyelj, nehogy ellenkező irányba menj! — Mek-mek-mek, követlek — szólt a kecske, és máris indult a rigó után. Egy pillanatra sem vette le a szemét róla. Mire háromszor körbejárta a szederfát rádöbbent, hogy a lánc már nem szorít annyira. Még egy körbet ipegés után már valósággal szabadnak érezte magát. Megrázta a fejét és nem akart hinni a szemének. Este, ahogy a gazdája bekötötte az istállóba, alighogy lehajtotta a fejét, már aludt is. Csak reggel a lánc csörgésére ébredt fel. A szederfa felé menet azonban megállt, nem ment egy tapodtat sem. Ekkor a gazda gondolt egyet és egy másik fához kötötte. Még most is ott van, ha igaz. Kopré József Melyik egyforma ? Ha figyelmesen megnézitek az ábrát, azt tapasztaljátok, hogy a Miky-fejek között akad egyforma is. Melyikek az egyformák? Párizsi középiskolákban érdekes kísérleteket folytattak. Az osztály gyen géhb tanulmányi eredményű diákjait álmukban oktatták. A párna alá helyezett magnelufon háromperces előadást suttogott az alvók fiilébe egy éjszaka több ízben. A következő napon senki sem emlékezett az előadásra. Amikor azonban a kérdéses anyagrész reprodukálására került sor, a gyengébb tanulók jobban értették és pontosabban tudták visszaadni az anyagot. Hasonló eredményre jutottak főiskolai hallgatókkal, akik egy idegen nyelv szavait könnyebben jegyezték meg az alvás közben kapott leckével. Az ukrajnai tudományegyetem hallgatóival hasonló kísérleteket folytattak. Az angol nyelv tanulásában szinte reménytelenül igyekvő hallgatók tizenkilenc éjszakai magnetofonos oktatás után igen jó eredményeket értek el. Leonyid Blisnyicsenko professzor szerint a hangnak éterinek, visszhangosítottnak kell lennie, mintha egy másik világból szólna a suttogás. Másolj szerint is igen fontos a hangkutatás, szuggesztív monotónia. Legjobb, ha a diák maga mondja magnetofonba a szöveget, lassan, hangsúly talanul. Köztudott dolog, hogy az egészséges ember alvása szakaszokra oszlik. Az ember életének egyharmadát átalussza. A hipnopedagógia céljainak azonban csak bizonyos alvási szakaszok kedvezőek. A legérdekesebb eredményeket Svájcban érték el. Kis ismétlő szerkezetet készítettek, amely éjjelente háromszor játszotta le egy nyelvtanfolyam hanglemezre felvett részletét. A körülbelül két órával elalvás után és röviddel a felébredés előtt kapott lecke megbízhatóan rögzítődött. S van egy harmadik „éberségi pont“ is, de még nem sikerült megtalálni, mert a könnyű és mély alom váltakozása az életkorral és a fáradékonysággal függ össze. Azt is tudjuk, hogy a suttogó lecke nem lehet hosszabb öt percnél. Kielégítő eredményekre csak akkor számíthatunk, ha a diák maga is kész az erőkifejtésre, akarja a tudást, elalvás előtt és felébredés után újra olvassa az éjszakai leckét. K. A. SÓS SÜTEMÉNYEK Sós rudak, ötven deka lisztét egy sütőporral megszitálunk, majd 10 dkg darált tepertővel, 10 dkg zsírral, egy zuk. Ujjnyi vastag rudakat formálunk, lel összedolgozunk. ízlés szerint sózzuk. Ujjnyi avstag rudakat formálunk, tetejét megkenjük tojással és forró sütőben sütjük. * Sajtus szeletek. 40 dkg lisztből, "2 tojássárgával, 2 evőkanál borral és tejföllel rétestésztát készítünk, majd kisodorjuk. Huszonöt deka vajat vagy margarint habosra keverünk. A harmadrészét a kisodort tésztára kenjük. összehajtogatjuk és fél óráig hideg helyen pihentetjük. Ezt a műveletet még kétszer megismételjük, felhasználva a vaj, vagy margarin másik és harmadik részét. Az utolsó pihenés után tepsibe sodorjuk, megkenjük tojásfehérjével, meghintjük reszelt sajttal, kevés piros paprikát szórunk rá, tüzes késsel hosszúkás darabokra vágjuk és forró sütőben gyorsan sütjük. * Szalonnás pogácsa. Harminc deka nyers szalonnát apróra vágunk, eldörzsöljük fél kg liszttel, összegyúrjuk 4 tojássárgával, sóval, kevés tejben áztatott élesztővel és annyi tejjel, hogy ne legyen kemény. Két órán át pihentetjük. Másfél ujjnyi vastagra nyújtjuk és pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Tetejére kevés borsot szórunk, megkenjük tojással és pirosra sütjük. * Sós kifli teához. Egy kg lisztből 3—4 deka, langyos tejben áztatott élesztővel, kevés tejjel, 8 deka vajjal, 1 egész tojással, csipet sóval rétestészta módon kidolgozott tésztát készítünk. Ha hólyagos, 8 egyenlő részre osztjuk és mindegyik részt újra kidolgozzuk, majd 2 óráig pihentetjük. A részeket kinyújtjuk, négyszögekre daraboljuk és kifli formára sodorjuk össze. Tetejét megkenjük habart tojással, megszórjuk sóval és köménymaggal. Zsírozott tepsiben sütjük. K. E. VÍZSZINTES: 1. Korhol. 5. Almafajta. 9. Temérdek. 12. Régebbi gazdasági alkalmazott. 14. Szürkület — szlovákul. 16. Mely személy. 17. Régi űrmérték. 18. Cserje. 20. Ö — németül. 22. Férfinév. 24. Főütőér (é. h.j. 26. Tesz. 28. Aki 29. Paripa. 31. Város Algériában. 32. Spanyol női név. 34. Kevert rend. 36. összevissza túr. 39. Év — franciául (AN). 40. Nagy iparvállalat Magyarországon. 41. E. N. A. 43. Igekötő. 45. Nem egészen másutt. 46. Madárféle. 48. Angol toll (ford. — ang.J. 50. Fontos belsöszerve. 52. Veszteség-e? 53. Pályaudvar - franciául (GARE). 55. Japán táncosnő. 57. Német kerék. 58. Népi hosszmérték. 60. Nép — németül (VOLK). 62. Római ötvenöt. 63. Pára. 64. Daru. 66. Allófilm. 68. ... or, traktor-márka. 70. Nagyobb település. 72. Zamatja. 73. Német márka. FÜGGŐLEGES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 6., 11. és a vízszintes 37. sorban. 2. Kettős betű. 3. Após. 4. Lökőrúd a biliárdban. 7. Férfinév. 8. Füzet. 10. Indok. 13. Dal. 15. Ökt 19. Azonos mássalhangzók. 21. Reggel Szlovákiában. 23. Emberek összetartozó csoportja. 25. Város a Dunántúlon. 27. Végnélküli kelme. 30. Szlovák személyes névmás. 33. Behozatali illeték névelővel. 35. Ékezettel: nóta. 38. Azonos a függőleges 33-al. 42. A veszteség. 44. Shakespeare király. 47. Folyó és hegység Európa és Ázsia határán. 49. Európai főváros (é. h.j. 51. Savanykás gyümölcs névelővel. 54. Csapadék. 56. Rangjelző szócska és szlovák Éva. 59. Azonosak. 61. I betűvel a végén: női név. 65. Dán váltópénz. 67. Határozórag. 69. Ék! 71. Indok. Beküldendő a függőleges 1.. 6., 11. és a vízszintes 37. számú sorok megfejtése.
