Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-25 / 51. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 197Í. december 23. A HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA Felelősségteljesebb hozzáállást! A XIV. pártkongresszus után szocialista mezőgazdaságunk a fejlődés új korszakába lépett. Az ötéves népgazdaságfejlesztési terv igényes feladatok elé állította a mezőgazdaságot. A CSKP és társadalmunk elsőrendű feladatnak tekinti a mezőgazdasági termelés lényeges javítását, a termelés színvonalának emelését. A régi, kezdetleges módszerek alkalmazásával azonban ezt a célkitűzést nem lehet elérni. Olyan ésszerű megoldásokhoz kell folyamodni, melyek lehetővé teszik a termelés és a munkatermelékenység hathatós fokozását. Napjainkban aránylag sok szó esik a termelés szakosításáról, összpontosításáról, a kooperációs és integrációs kapcsolatok, viszonyok fejlesztéséről. Mezőgazdasági dolgozóink teljesen új, számukra ismeretlen fogalmakkal ismerkednek, s számunkra nem lehet közömbös, hogy többségük talán nem is érti, miről van szó tulajdonképpen. Az eddiginél is nagyobb feladatok fejlettebb, tökéletesen felkészült embereket igényelnek. A CSKP KB, a Szövetségi és Nemzeti Mezőgazdasági Minisztériumuk az emberek ezreinek az igényes feladatokra történő előkészítésén fáradoztak, amikor elhatározták, hogy a CSKP XIV. kongresz-. szusa határozatának értelmében megszervezik a mezőgazdasági dolgozók politikai és szakmai képességének fejlesztését elősegítő haladó tapasztalatok iskoláját. Mint ismeretes, a haladó tapasztalatok iskolája sikeressége érdekében mozgósítva lettek úgyszólván az öszszes tömegtájékoztatási eszközök. Az iskolázás fő küldetése, hogy minél több hallgatót vonjon be az összes témakörök rendszeres hallgatásába, tanulmányozásába, s hogy az első évfolyam kellőképpen előkészítse a résztvevőket a többéves oktatásra, mely előreláthatólag a, jelenleginél is magasabb színvonalú lesz. Az oktatási program küldetéséről és tartalmáról idejében tájékoztatták a kerületek és járások pártaktíváit is, melyeknek fő feladatuk, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben részt vegyenek a politikai szervezd munkában. A televízió adások tömeges hallgatásának megszervezésével, az ezzel összefüggő hálózat kiépítésével a mezőgazdasági minisztériumok, a szakszervezetek és a Parasztszövetség lett megbízva, s ezek idejében értesítették alsóbb szerveiket a teendőkről. Az üzemek vezetői feladatul kapták, hogy biztosítsák a megfelelő helyiségeket, a televíziós készüléket, szervezzék ineg a tanuló csoportokat és köröket, jelöljék ki a csoportok és körök felelős vezetőit, stb. Ez annyit jelent, hogy valamennyien felelősek az iskolázás sikeres kimeneteléért, az adásť követő viták és megbeszélések ellenőrző kérdések alapján történő levezetéséért! Nyíltan kimondható tehát, hogy akik résztvállalnak ebben a munkában, egyben teljesítik a CSKP XIV. kongresszusa határozatának azon részét, amely feladatul adja, hogy meg kell szervezni a dolgozókat a párt aktív politikájának támogatására, s ösztönözni kell őket a munkában való hasznos kezdeményezésre, valamint a tanulásra. Ha ez így érvényes, akkor az ellenkezője is az. Aki nem teljesíti a rábízott feladatot, az nemcsak hogy nem segíti a párt határozatainak gyakorlati megvalósítását, hanem közvetlenül fékezi ezt a folyamatot. Nézzük meg, mi a helyzet a gyakorlatban? Mindenki sokat beszél, de annál kevesebbet tesz. Aki figyelemmel kíséri a haladó tapasztalatok iskoláját, tudja, hogy december 9-én este 18 órai kezdettel sugározta a televízió a tananyag II. témáját. Egy nappal az adás előtt, valamint az adás napján, meglátogattam néhány mezőgazdasági üzemet. Az eredmény? Sajnálattal kellett elkönyvelnem, hogy a meglátogatott üzemek 90 %-ában egyáltalán nem szervezték meg a tömeges tévénézést, sőt az adást követő vitát, illetve megbeszélést sem. Egyik helyen teremhiányra panaszkodtak, máshol a dolgozók hiányos szlovák nyelvtudásával érveltek, de akadt olyan szövetkezeti elnök (!) is, aki egyszerűen kijelentette: „A tévénézéstől még nem lesznek jobbak az eredmények!“ Igaz, nincs minden szövetkezetnek modern szekhóza, de a tömeges tévénézés céljaira talán a kultúrotthon is megfelelne. S ha már a hiányos nyelvtudásról is sző esett, az adás anyagát magyar nyelven is közli a sajtó. Ezt az anyagot kell a dolgozók figyelmébe ajánlani, aztán pár nappal az anyag megjelenése után, nyilvános vita keretében kell megtárgyalni a felvetett kérdéseket, problémákat. Persze, mindemellett a televízió ezzel kapcsolatos adásának megtekintése sem válik kárára senkinek! Van megoldás, csak keresni kell! Ez pedig a tapasztaltnál sokkal felelősségteljesebb hozzáállást igényel. Végezetül még talán annyit, hogy ha azt akarjuk, hogy a nagy reménynyel indított haladó tapasztalatok iskolája sikeres kimenetelű legyen, akkor az illetékes felettes szerveknek rendszeresen ellenőrizni kellene a kiadott rendeletek, a kiszabott feladatok teljesítésének hogyan s mikéntjét! KÁDER GÁBOR ' *' Ültetőhagy ma-beta ka rító gép A Peja Producent N. V. Arncheim holland cég legújabb gyártmánya a képen látható kombinált, ültetőhegyma-betakarító gép. A „CLIMAX“ elnevezésű gép műszakonkénti teljesítménye (a talajviszonyoktól függően) 1—2 hektár. Legjobb és legnagyobb teljesítményt a jól eldolgozott talajokon ad, ahol kicsi a kövek előfordulási százaléka. A nevezett gép két változatban került forgalomba: az első modifikáció (a felvételen) zsáktöltö berendezéssel is rendelkezik. A kiszárított hagyma bekerül a tisztító dobba, ahol megtisztul a földrészecskéktöl és egyéb szennyeződésektől, majd a ^szállító berendezés segítségével a zsáktöltő berendezésbe kerül. A zsáktöltőt egy dolgozó kezeli. A betakarító gép másik változata vibrációs szitával és a hagyma szárának kaszálását végző berendezéssel van felszerelve. —dek— ■ apjainkban egyre többet be"■ szélünk a mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozásáról, a termelés színvonalasabbá tételéről. A CSKP XIV. kongreszszusia által jóváhagyott 5. ötéves népgazdaságfejlesztési terv részleteiben elemzi, milyen mértékben gépesítjük a mezőgazdasági termelés egyes ágazatait az elkövetkező időszakban. A fejlesztési terv szerint az 1971—1975-ös időszakban vetelménye, hogy mezőgazdasági üzemeink megfelelő összetételű, ütőképes gépparkkal, rendelkezzenek. Gondos kezelés, felelősségteljes üzemeltetés és karbantartás esetén gépeink jó munkát végeznek és nagy teljesítményt nyújtanál^ nem beszélve arról, hogy csökkentik a kézi munkaerő szükségletét. A használat után meg nem tisztított, ki nem javított, sorsukra bízott gépek hamarosan el-20 milliárd korona értékű mezőgazdasági gépet кеП a termelők rendelkezésére bocsájtani, javítani kell a gépek és berendezések szín-, vonalát, minőségét, megbízhatóságát és tartósságát. A távlati terv azonban rámutat arra is, hogy a jövőben lényegesen javítani kell a gépekről való gondoskodást, fokozni kell a dolgozóknak a gépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos felelősségérzetét. használódnak, tönkremennek, a kellőénél korábban esnek ki a termelésből, s ez hozzájárul a termetest költségek lényeges növekermelfc ercsi déséhez. Ismeretes, hogy a fémes anyagok levegővel, vízzel vagy vegyi anyagokkal (pl. gyomirtószerek) történő érintkezésekor korrózió lép fel. A korrózió éppen a mezőgazdaságban okoz legtöbb kárt, iijivel a legtöbb gép csak bizo-Munkában a Horné Túruvce-i szövetkezet gépjavítói. Az új inezógazdaságl termelési módszerek bevezetésének, az agrotechnikai és korszerű nagyüzemi technológiai eljárások gyakorlati alkalmazásának alapvető könyos ideig van használatban minden évbeín. Ha ezeken a gépeken nem végzünk megfelelő tartósítást, konzerválást, akkor egész évben ki vannak téve a korrózió káros Babička János traktoros (Efsz Horné Túrovce) nagyjavítást végez. hatásának. A mezőgazdasági gépek korrózió általi károsodása ellen a gépek idényen kívüli időszakában védekezhetünk a legeredményesebben. A védekezés sikerességének alapkövetelménye, hogy gépeinket tető alá helyezzük. Az esőtől, az időjárás viszontagságaitól védett gépeknél sokkal jobb hatás érhető el a konzerválással. A gépeket és alkatrészeket konzerválás előtt megtisztogatjuk a különféle szennyeződésektől, a fémfelületet megtámadó, korróziót előidéző elemektől, hogy ezek a konzerváló anyag alatt ne folytathassák káros ténykedésüket. A fémfelületen előforduló idegen anyagokat — sók, por, rozsda, az előző konzerválástól visszamaradt tartósító anyagok stb. — vízsugárral történő lemosással, lúgos (alkalikus) oldatok, oldóanyagok (petróleum, nyersolaj), emulgátorok, drótkefe, speciális rozsdamentesítők stb. segítségével távolítjuk el. Szocialista társadalmunk egyre nagyobb gondot fordít a dolgozók munkájának megkönnyítésére, a termelés színvonalának emelésére. Ezért mind több jobb minőségű és nagyobb teljesítményű, ' modern gépet, termelőeszközt bocsájt a termelők rendelkezésére. Ezek a gépek és berendezések óriási értéket képviselnek, tehát nem mindegy, meddig lesznek használatban, illetve milyen ellenértéket produkálnak. Minden gépet tökéletesen ki kell használni! Meg kell védeni gépeinket a korai elhasználódástól! Mindez pozitív hozzáállást és ha lehet, az eddiginél nagyobb felelősségérzetet követel a mezőgazdaság minden egyes dolgozójától, kiváltképpen a gépek kezelőitől. —Kg— Időjós hangyák Jozef Mátio Lima brazil etnográfus (néprajzkutató) megfigyelte, hogy az Akra államban élő Indiánok időrőlidőre elhagyták pár hétre a településeiket. Ilyenkor ezeket a területeket mindig elöntötte az árvíz, az Indiánok pedig olyan helyeken húzódtak meg, ahova a pusztító áradat nem jutott el.. Lima hosszú ideig nem tudott rájönni a dolog nyitjára. Nem értette, miből következtetnek az Indiánok az árvízveszélyre. Az Indiánok és varázslóik nem voltak hajlandók elárulni a titkot. Hosszas megfigyelések révén azonban a tudós rájött, hogy mindezt a Jacamines hangyák „előrejelzésének“ lehet tulajdonítani. Jóval a hatalmas záporesők kezdete előtt lényegesen megváltozik a nevezett hangyák életmódja. Elhagyják a megszokott, „kitaposott“ ösvényeiket, ellepik a fákat és le s föl mászkálnak azok törzsein. Végül megállapodnak egy helyen — nem túl magasan — és csápjaikkal különböző irányba „szimatolnak“. Ez a- jelenség hete ken keresztül ismétlődik, majd a hangyák egy csoportja — Lima „főmeteorológusoknak“ nevezte őket — szűkkörű tanácskozáson vesz részt. Az ilyen „konferencia“ néhány óráig is eltarthat, miközben a hangyák csápjai kölcsönösen érintkeznek egymással. Mindez olyan látványt nyújt, mintha „susognának“ a hangyák. Ezután veszi kezdetét a vándorlás. Néhányszáz méter széles, egyöntetű fekete szőnyeghez hasonló sávba tömörülnek az otthonaikat elhagyó hangyák, s megkezdődik a vándorút. A menetoszlop élén a „katonák“ haladnak, s minden akadályt — szöcskék, bogarak, százlábúak, pőkok, hernyók, stb. — eltávolítanak az útból. Utánuk vándorol a tojásokat, lárvákat, és az élelmiszerkészletet szállító i hangyák beláthatatlan serege. Hosszas vándorlás után végre megállapodnak. A területet, amelyet elhagytak, rendszerint rövidesen elönti az árvíz, de ahol a Jacamines hangyák letelepedtek, oda az "áradat nem jut el. Az Indiánok megfigyelték a szóbanforgő hangyák életét, szokásaikat, s -a szerzett tapasztalatokat, a kis „Időjósok“ előrejelzéseit felhasználják saját sorsuk, tevékenységük irányításéban. Ford.: —bor— Értékes kezdeményezés » A levicei járásban különös „figyelmet szentelnek a haladó tapasztalatok iskolája szervezésének, a XIV. pártkongresszus határozatainak, valamint a távlati fejlesztési terv mezőgazdaságra vonatkozó tervfel-adatalnak köztudatba történő átvitelének. A közelmúltban pl. járási vetélkedőt hirdettek, melyen a szlovák és magyar tannyelvű mezőgazdasági szakiskolák diákjai vettek részt. A ,Šahy-l MMKI diákjai először az iskola keretében megrendezett vetélkedőn vettek részt. A nemes küzdelemből Pásztor Katalin III. osztályos, Baka Zoltán IV. osztályos és Sánta Teréz I. osztályos tanulók kerültek ki győztesen, s így ők képviselhették iskolájukat a járási döntőben. Számos mezőgazdasági üzemben elhanyagolják a haladó tapasztalatok iskolájának szervezését, viszont annál inkább elismerést érdemelnek az ilyen és hasonló versenyekbe, valamint a szervezett tévénézésbe aktívan bekapcsolódó fiatalok, diákok és mezőgazdasági dolgozók egyaránt. ьД Cd S S w c*a со < а N < О I »д Ed g S Ed ISI CО «<93 Ö N <! О I *д Ed S S Ed N СО ♦ A Leningrádi Tudományos Intézmény laboratóriumában dolgozó tudományos dolgozók megállapították, hogy besugárzással javítani lehet az élelmiszerek minőségét. Az egészségügyi dolgozók ellenőrizték a besugárzásnak alávetett élelmiszereket, s megállapították, hogy a besugárzásnak alávetett burgonya, friss vagy szárított gyümölcs, gabonaféleség, hagyma, baromfihús, stb. nem káros az emberi szervezetre. Megállapították továbbá, hogy a besugárzás háromszorosára növeli az egyes termékek és élelmiszeripari cikkek raktározhatoságát. ♦ Az NDK-ban idén kivonják a termelésből az Ada, Start, Meisje, Stieglitz, Sperber, Spekula és Polux burgonyafajtákat. Egyidejűleg engedélyezik a Mariella elnevezésű új fajta termesztésbe vételét. Az új fajta félkései, asztali burgonya. Előnye, hogy jól raktározható, nagymértékben ellenáll a vírusos megbetegedéseknek, s csak minimális mértékben hajlamos • a phytosphórás megbetegedésre. Hasonló átlaghozamokat biztosít, mint a korábban termesztett Meisje és Sperber fajták. ♦ Európában egyre növekvő tendencia tapasztalható a melasztermelés szakaszán. Múlt évben az Európában előállított melasz legnagyobb részét a Szovjetunió produkálta. Nyugat-Európa összes államai mindössze 3 millió 158 ezer 741 tonna melaszt állítottak elő. a Szovjetunió viszont 3 millió 250 ezer tonnát produkált. Az illetékes szakemberek — az idei termésbetakarítás eredményeinek ismeretében — megállapították, hogy idén a Szuvjeturtió ismét túlszárnyalja a nyugat európai államok által e téren felmutatott eredményt.
