Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-11 / 49. szám
A méz jótékony hatását az emberi szervezetre már régen ismerik, bár ezt a mai modern tudomány eszközeivel nem vizsgálták. Az ember megfigyelő képessége, tehetsége sokkal fejlettebb volt mint manapság. Ennek köszönhető, hogy a mézet számos betegség gyógyítására orvosságként használták. A mai ekísérleti eredmények pontosan kimutatják, milyen anyagokat rejt magában a méz s ezeket, hogyan értékesíti szervezetünk. A méz fő elemei a szőlő- és gyümölcscukor; 70—75 százalékot mutatnak ki benne. Ezek a cukrok átváltozásuk után energiává válnak. Kevésbé ismert azonban az a tény, hogy az egyes táplálékok túlnyomó többségének átváltoztatásakor (répacukor, keményítők, a gabonalilsztekben, a burgonyában, rizsben stb.) — szervezetünk közreműködésével szintén szőlő- és gyümölcscukor jön létre. Ezek az anyagok csak ilyen formában kerülnek az ember vérébe, változik éltető energiává. Amíg tápanyagok fogyasztása, illetve feldolgozása szervezetünket erősen igénybe veszi, addig a méz semmilyen igényt nem támaszt emésztőszerveinkre, mert szőlő- és gyümölcscukrai minden változás nélkül a vérbe jutnak. A méz fogyasztása tehát aránylag rövid idő alatt energiát szolgáltat az izmok, Végtagok, valamint a szív izmai számára. Ezek után érthető a méz szerepe táplálkozásunkban, mert testünk energiaforrásának legkönnyebben beszerezhető anyaga. E kérdésnél felmerülhet az az ellenvetés, hogy nemcsak a méz, hanem egyéb táplálék is tartalmaz szőlőcukrot s talán olcsóbban is hozzájuthatunk. Ez a megállapítás kissé felületes, hiszen a méz nemcsak szőlő- és gyümölcscukrokat tartalmaz, hanem a szervezetünk számára nagyon szükséges ásványi anyagokat, meszet, foszfort, vasat, mangánt, rezet, nitrogént, káliumot, különböző vitaminokat, enzimeket, illőanyagokat stb. A felsorolt anyagokat szervezetünk hasznosan érvényesíti. Klotzbüchler orvos és Koch' tanár a méz táphatását békán • próbálta ki. A béka szívét kioperálták, úgy “hogy működése nem szűnt meg. Ezt beakasztották szőlőcukoroldatba, mely kis mennyiségben meszet is tartalmazott. A folytonosan működő szív kamráiba üvegcsövecskéket illesztettek, méhekről sági növény is megfeketíti, megkopasztja a gyűjtő méheket. Ezt azóta is észlelem, amióta nagy táblákban termeljük a napraforgót s kevesebb a tisztesfű. A tisztesfüvet szívesebben látogatják a méhek, ha nektáros, mint bármilyen szépen viruló napraforgó táblát. Az idén a 46 hektáros napraforgó tábla mellett egy 30 hektáros hagymatábla terült el. Csaknem hófehér volt a tisztesfűtől. A táblák két kilométeres körzetében 30 méhcsaládot olvastam meg. A napraforgó is, a tisztesfű is igen jól mézelt. A méhek mindkettőről gyűjtöttek, de a tarlővirágos tábla sokkal jobban zsongott a méhektől, mint a napraforgós. Még egyet a napraforgóról. Nem első ízben tapasztalom, hogy enyhe időben több méh nem tér haza este, hanem kinn tölti az éjjelt, a napraforgó virágján, s csak másnap repül Ihaza, amikor már jót fölmelegszik a levegő. Ezeket a „kinn alvókat“ csak tüzetes tapogatás után eresztik be az őrök. A tapogatás olyan mérvű, hogy némelyik kezdő rablónak véli az érkező méhet, noha ap őrök nem támadnak dühösen. Tisztesfűvön nem tapasztaltam kinn alvást, bár különös figyelemmel kísértem. De megfeketedett méhet sem. A „Méhészetiben olvasott cikk után elhatároztam, hogy jövőre megvizsgáltatok néhány napraforgón feketedett méhet, vajon a szőrözet lekopásán kívül van-e valamilyen betegségük. Asztalos P. Kálmán melyeknek alsó részén kis nyílás volt. Ezek után a szőlőcukOroldatból a szív működése következtében a kamrákon keresztül az üvegcsövecskékbe is jutott. A- ránylag hosszú időt vett igénybe amíg a szőlőcukor megjelent az üvegcsövecskékben. Amikor azonban a kísérlet módját megváltoztatták és a szőlőcukor helyett tiszta mézet adtak, a kísérletezők nagy meglepetésére a méz szőlőcukra sokkal hamarabb eljutott az üvegcsövecskékbe, mint a vegyileg tiszta szőlőcukor. Ebből arra következtettek, hogy a mézben olyan anyagok vannak, amelyek megkönnyítik, meggyorsítják a szőlőcukor izmokba történő hatolását. Ezeknek az anyagoknak vegyi összetételét a mai napig még nem sikerült megállapítani. A kísérletezők glykutilfaktornak nevezték el s azt is megállapították róla, hogy a túlhevítéssel szemben nagyon érzékeny. Amikor túlhevített mézet alkalmaztak az oldatba, a méz szőlőcukrainak a békaszív izmain át a kamrákba történő behatolása olyan sok időt vett igénybe, akárcsak a vegyileg előállított szőlőcukor bejutása. A méz 30 C°-on felül történő felmelegítése hatálytalanította a glykutilfaktor előnyös működését. Ez különösen a szív működése érdekében igen fontos. Hiszen a szív hozza keringésbe a vért, mintegy 100 ezer kilométer hosszú ereken, és hajszálereken keresztül. Egy perc leforgása alatt a szív négy liter vért hajt át a véredényeken, majd ismét visszaszívja. Egy óra alatt tehát 240 litert, 24 óra alatt 5760 litert, s egy év alatt több mint két millió liter vért mozgat. Ehhez a nagy munkához" a szívnek minőségi hajtóanyagra van szüksége. A szív súlya kétszázad része a test súlyának, mégis húszszor annyi hajtóanyagot igényel, mint a test összes izma. Ha emésztőszerveinket történetesen operálják s ezen idő alatt a szájon keresztül táplálékot nem vehetünk magunkhoz, ekkor folyékony állapotban, vagyis injekciózással kapjuk a szőlőcukrot a vérbe. A tapasztalatok szerint azonban az injekciók kellemetlen hatásokat válthatnak ki (hőemelkedés stb.). Ennek elkerülése végett Németországban a fehérjeanyagok kivonása után mézből készítenek nagyértékű tápanyagokat, amelyeket М2 Woelm és М2 Melvin néven hoznak forgalomba. (Folytatjuk) Svancer L. A fekete A „Méhészet“ szeptemberi számának „Tanácsadó“ rovatában olvastam a méhegészségügyi vizsgálatkor talált fekete méhekről. Negyvenkét évi rnéhészkedésem alatt szerzett tapasztalatom arról győzött meg, hogy „különös fekete, fényes és sovány dolgozó méheket“ abban az időszakban láthatunk, amikor már legalább 8—ló napja napraforgóról vagy tökvirágról gyűjtenek a családok. Ezt bizonyítja egy 19-10. évi megfigyelésem is, amikor a tökvirág porától sárguló méhek közül az egyik kaptár kijárójánál tízet ponttal jelöltem meg, ahogy az anyákat szokás. Nyolc nap elteltével három jelzett fekete, sovány méhet láttam abban a családban. Egy a kaptár oldalán gubbasztott, a másikat a nem feketék üldözték, a harmadikat pedig kaptárbontáskor a fenékdeszkán találtam, már élettelenül. Eszembe jutott egy öreg méhész mondása: „a tökvirág jól mézel, de megeszi a I méheket“. Vidékünkön a napraforgót csak 1942-ben kezdték termeszteni, felsőbb utasításra. Sok fekete, sovány gyűjtő méhre lettem figyelmes akkoriban. Ezek közül is megjelöltem tíz olyan sárga virágporos méhet, mely napraforgót látogatott. Tizennégy nap múltán ezek is, miként a tökről gyűjtők, elvékonyultak, megfeketültek, és a család üldözte őket. Nem azt akarom mondani, hogy meneküljünk a napraforgótábláktól, vagy onnan, ahol tököt termelnek. Bizonyos azon|7 ban, hogy fertőzéseken, beteg■ ségeken kívül ez a két gazda-A méz szerepe táplálkozásunkban KERTÉSZET-MÉHÉSZET Borászati tennivalók erjedés után ■Jjborunkból csak akkor ^ nyerünk kellemes és jóízű italt, ha gondosan kezeljük. Erjedő borunkat időnként vizsgáljuk meg. Ha azt tapasztaljuk, hogy a zajoserjedés befejeződött, az ezt követő utóerjedés végét abból állapíthatjuk meg, hogy a bor nem pezseg és lehűlt. Ekkor óvatosan töltsük fel a hordókat. Teljesen most se töltsük fel a hordót, mert a borban még lehetnek mustgázok, ezért hagyjunk 2—3 cm-es helyet üresen. Az akonadugót még ne tegyük helyére, hanem megfordítva, vástagabb végével helyezzük az akonanyílásra. Hetente töltögessünk. FEJTSÜNK Ha úgy látjuk, hogy borunk elég jól letisztult, a keletkező üledéktől, az ún. seprőtől fejtéssel szabadítsuk meg. A műveletnek különösen az újabban kedvelt üde, zamatos borok esetében van nagy -szerepe, mert a gondos fejtéssel sok értékes illat- és zamatanyagot megmenthetünk. Az első fejtés általában a zajoserjedés után 6—8 hét múlva esedékes, ha a seprő nagyjából leülepedett. Nem szabad halogatni, mert a seprőben található káros anyagok (nyálka-, fehéranyagok, elhalt élesztősejtek, bogyófoszlányok stb.) elbomolhatnak, és rövid idő alatt teljesen élvezhetetlenné tehetik borunkat. HOGYAN? A fejtéshez többféle eszköz szükséges, mert a lefejtésre váró hordót a csapolás előtt alaposan meg kell tisztítani, a befogadó hordót ki kell mosni, lesúrolni és kénezni. Mindent készítsünk ezért elő: kefét, törlőrongyot, falapátot, borvonőt, azbeszt kénszeletet, hordónyitó eszközöket, fejtőcsapokat. Mielőtt az első fejtést megkezdenénk, fehérborok esetében hasznos, ha törési próbát végzünk. Ilyenkor a fejtendő borból üvegbe vagy pohárba lopóval mintát veszünk és szobahőmérsékletre tesszük. Az egészséges bor letisztul, a barnatörésre hajlamos viszont egyre zavarosabb lesz, majd a felszíntől gyűrűszerűén lefelé bámulni kezd, míg végül az egész elbarnul. Kisebb mértékű törés továbbfejlődését 20 g/hl, az erősebbet 30—60 g/hl káliumnetabiszulfittal akadályozhatjuk meg. Ha a hordóban nincs csapnyílás, akkor a bort gumicsővel fejthetjük le. E művelet előtt a hordóbaegy tiszta fapálcát teszünk, majd óvatosan kiemelve megállapítjuk: milyen magas a seprő. A gumicső végét ezután a pálcához kötjük, hogy 2—3 cmre legyen a seprő szintje felett, és így engedjük be a hordóba. A csövet lehetőleg két helyen — hogy bele ne csússzon a hordóba — rögzítsük, majd erősen megszívjuk, s a fejtést máris elkezdhetjük. Ha van csapnyílás, akkor a hordót megcsapoljuk. Az akonadugót kiemeljük, a félig nyitott csap végét a csapnyíláshoz tesszük — amelyet parafadugó zár el —, és fakalapáccsal óvatosan beütjük. Ez után a csap fordítóját elforgatjuk, s ha egy kevés bor kiömlött, a csapot elzárjuk és fakalapáccsal erősen beszorítjuk. A bort beengedjük az előkészített kármentőbe, majd innen a kénezett és üres hordóba töltjük. 25. SZÁM 1971. DECEMBER 11. * A TARTALOŰBÚL © Züldségfélék szerepe táplálkozásunkban © Sikeres előadássorozat ® Virágzó ágak a szobában © Tologatható üvegházak © Sanyi bácsi © Úvjuk a madarakat télen ® Petéző anyák újrapárzása ® Méhlakások berendezésének indokolása © A fekete méhekről © A méz szerepe táplálkozásunkban A csapolást mindig folyamatosan végezzük, mert a csap gyakori kinyitása és elzárása felkavarja a seprőt, ez pedig nem kívánatos. A hordót úgy töltsük fel, hogy az akónadugó vége a borba érjen; csak azután szabad teljesen feltölteni és lezárni, ha az átfejtett bor teljesen kierjedt. Sz. F. r l Hektáronként 134 mázsa szőlő Щ -x.*V-' Жя 1 A bodrogközi emberek számára nagy munkát, de egyben örömet is jelent a szüret. Különösképpen akkor, ha bő a termés. A Veľký Kamenec-i (Nagykövesd) szövetkezetben az idén ebben sem volt hiány. A szövetkezet 12 hektáron foglalkozik szőlőtermesztéssel. Már a múltban is értek el jó eredményeket, de az idei termés valamennyit felülmúlta. Zuti Fe renc, a szövetkezet szőlésze és segítőtársa Bápyácsky Miklós traktoros nagy gonddal kezelték a rájuk bízott szőlőt. Az eredmény nem maradt el. Szü- " rétkor 134 mázsa szőlőt szedtek hektáronként. Az összes 1817 mázsa szőlő 1 millió 176 ezer koronát hozott a szövetkezel pénztárába. A gazdag termés betakarítása szorgos munkát igényelt. Ezt tudta a falu apraja, nagyja, akik egy emberként segédkeztek. Ennek köszönhető, hogy a gazdag tér més öt és fél nap alatt a Slov. Nové Mestn-i szőlőfeldolgozó üzembe került. A munkából oroszlánrészt vállaltak a község nyugdíjasai is, akik korukat meghazudtoló frisscséggel dolgozlak. Szólöteriuó vidék Bodrogköz, de ilyen jó terméssel csak rit kán találkozunk. A nagyköves di szövetkezet vezetői abban reménykednek, hogy ezt a kitűnő termésátlagot sikerül megtartaniuk. Nemsokára újabb öt hektáros szőlőterületük válik termővé. ALBERT ÄRPÄD Varga Mihály kertész a szegfüüzön kellős közepén. Beszámolónk a 4. oldalon.
