Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-27 / 47. szám
Magyarországi kísérletek eredményei IV. Berakó- és csemegeuborka. A kísérletben vizsgált bénáké uborkafajták közül e holland Levő Ft termőképessége volt a legjobb. A magyar Budai csemege új fajtajelölt terméseredménye szintén Igen. jé. Előnye, hogy igen konstans fajta s fgy a vetőmag előállítása lényegesen egyszerűbb. Ez a fejtejelolt jelentősen nagyobb termést adott mint az eddig termesztett Delicates. A csemegeuborka fajták közül 1970-ben a nővirágú Kecskeméti 113 Ft magyar fajtajelölt adta a legnagyobb termést. A Kecskeméti 113 Fi további előnye, a rövid tenyészidő, így másodvetésre is alkalmasnak látszik. A hasonló típusú Hőkus és Nimus holland származású fajták közül — az elmúlt évhez hasonlóan — a Hékus valamivel nagyobb termést adott. A Nimbus mégis értékesebb, mivel keseredésre egyáltalán nem hajlamos. A Nimbus licencjét Magyarország megvásárolta s így e fajta jelentősen javíthatja a konzervuborka nyersárú minőségét. V. Középliusszú tenyészidejű fejeskáposzta. E kísérletben kát államilag engedélyezett, három előzetesen engedélyezett, egy magyar fajtajelölt, továbbá egy német és egy holland eredetű fiajta szerepelt. Másodtermesztésre alkalmas a német Braunschwéigi és a magyar Csurgói, valamint Hajdúsági fajták. Az Enkhauzen diadala holland fajtát általában korai kiültetéssel termesztik, de másodterményként tarlóba ültetve is nagy tömeget terem és' főként friss fogyasztásra alkalmas. A Pallagi és Pallagi gömbölyű magyar fajták a Csurgóinál hosszabb tenyészidejűek, körülbelül azonos termöképességűek. A Szigetközi előzetesen engedélyezett magyar fajta termőképessége közepes. Főként korábbi kiültetéssel termesztik. VI. Vöröskáposzta. A kísérletben négy részben külföldi származású fajta és két új magyar fajtajelölt volt vizsgálatban. Ezek közül a Korai vörös és az NDK-beli Topáz fajták bőven termenek. A Szentesi korai magyar fajtajelölt termőképessége közepes, tenyészideje rövid. A Szentesi középkorai kb. egy héttel twszszabb az előbbinél, termőképessége gyengébb, de nagyon, jó a színe. VII. Középkései karalábéfajták. E kísérletben több régi magyar és külföldi fajta között a Szentesi középkorai új magyar fajtajelölt is volt vizsgálva. Ez a fajta kitűnik viszonylag rövid tenyészidejével. A korai és késői érésű karalábék közötti Időben szedhető és a Szentesi kék fajtával együtt a piac folyamatos ellátását biztosíthatják. VIII. Bimkóskel. A kísérletben nyolc holland, két angol és egy japán fajtát vizsgáltak. E fajták közül a japán Jade Cross Fi termőképessége jó, minősége és gépi arathatósága azonban nem kielégítő. Bő termő és jó minőségű a holland Peer Gynt Fi fajta. Az angol eredetű Perfection Freezer és Iceball fajták közepes termőképeségüek, de jó minőségűek. IX. Brokkoli. E kísérletben a mélyhűtés céljaira alkalmas új növényfaj legalkalmasabb fajtáinak céljából történtek a vizsgálatok és ebben öt USA-beli, egy angol és egy olasz fajta szerepelt. Az eddigi kísérletekben az angol Waltham 29 bőven termőnek és jó minőségűnek mutatkozott. Az olasz Calabrese fajta rövidebb tenyészidejű, de az előbbinél kevesebbet terem. A többi fajta csak az első évben volt megfigyelés alatt s így tulajdonságaiknak kiértékelése még nem történhetett meg. X. Sárgarépa. A tárolási kísérletben vizsgált fajták közül az USA-ből származó Danvers termett leg-, többet. Ez a fajta „Flakker“ típusú, minősége azonban lényegesen jobb. Különösen kitűnt szabályos alakjával, sima felületével és sötétebb, egyöntetű színével. Az információs kísérletben szereplő 14 külföldi sárgarépa fajta közül a legjobb terméseredményt és legjobb minőséget a holland Nantes Slendero fajta érte el. A kísérletben ■szereplő fajták közül a jó minőségű és termőképességű Antoziana és Juwarot NSZK-beli fajták emelhetők még ki. XI. Fólia alatti hajtatási hónapos retek. Több év viszonylatában a Korai legjobb, minden évben a legértékesebb fajták között volt. A gumó tetszetős piros héjszíne és formája miatt kedvelt fajta a termesztésben. A Korai piros magyar fajta gumói' — az elmúlt évhez viszonyítva — nagyobbak, a tenyészidő viszont nem hosszabbodott. A gumók minősége változatlanul jó. A Piaci piros (Champion] holland eredetű fajta, gumóminősége és nagysága jó. Főként késői hajtatásna ajánlható. Az úf fajták közül kiemelkedett a Parat. A gumó minősége jő, héjszíne tetszetős, halványpiros. A vizsgált fajták közül a legkisebb százalékban pudvásodik. Késői hajtatásra vagy szabadföldi . termesztésre javasolható. Az ugyancsak fólia alatti hajtatási hónapos retek információs jeilegű kísérletben szereplő 11 külföldi fajta között a legrövidebb tenyészidejű az NSZK-beli Fix volt. A holland Flevo néhány nappal később szedhető. Nagy előnye, hogy gumói 60—80 százaléka egyszerre szedhető. Mindkettő korai hajtatásra alkalmas. Késői hajtatásban nagy százalékban pudvásodnak. XII. Hagyma. A vöröshagyma kísérletben 17 fajta volt vizsgálva. A magyar Makóit, amelyet általában dughagymáról termesztenek, e kísérletben magról termesztve volt vizsgálva. Termőképessége így is kielégítő, tenyészideje rövid. Szárazanyag tartalmánál fogva a szárítóüzemek leggazdaságosabb fajtája. A magyar Alsógödi nagytestű, nagyon bőtermő fajta. Termőképessége az alacsony szárazanyag tartalmat kiegyenlíti szárazanyag hozama, területegységre számítva megközelíti, sőt egyes években túl is szárnyalja a Makói fajtáét. Ipari felihasználása kevésbé gazdaságos. A lengyel Volszka külleme, termőképessége, tenyészideje a német Zittaui sárgáéhoz hasonló. Minősége mindkét fajtának jó, konzervipari felhasználásra és szárításra is alkalmasak. Á Stuttgarti óriás régen ismert, de a termesztésben nem eléggé elterjedt, pedig termőképessége és szárazanyag tartalma jó. Szárításra a Makói után talán a leggazdaságosabb. A szovjet Luganszkij fajta a legbővebben terem, tenyészideje hosszú. Friss fogyasztásra, de konzervipari feldolgozásra és szárításra is alkalmas. A bolgár Pioner küllemre a Makóihoz hasonló, de annál többet terem és kevesebb a szárazanyag tartalma. A peronoszpórára érzékeny. A lilahagyma kísérletben a vizsgált fajták közül kiemelkedtek a Braunschwéigi és Karmén fajták. A fehérhagymák közül figyelmet érdemel a Fertődi ezüstfetoér új magyar fajtajelölt, mivel a tárolt és az új hagyma megjelenése közötti időben úgynevezett „főzőhagymaként“ kerülhet forgalomba. Ősszel Is vethető, így még korábban beérik. Tárolásra nem •lkalmas. XIII. Fűtés nélküli fólia alatti saláta. Ebben még csak elsőéves kísérletben a vizsgált fajták közül a holland eredetű Ventúra, Tonika és Kwiek emelhető ki, amelyek első szedésre adott terméseredmény és exportképesebb fejátlagsúly miatt a többi fajtáknál értékesebbnek mutatkoztak. Ezek között is' a Ventúra eredménye kiemelkedően a legkedvezőbb. B. V. A trópusi Dél Amerikából származó Peperomiák a legkünynyebben szaporítható és felnevelhető cserepes növények közé tartoznak. A képen a német piacon legelterjedtebb Pepero- л mia caperata „Emerald Ripple“ (felül) és „Tricolor“ (alul) Sj fajtákat mutatják. Gartenwelt v Sűrű telepítésű gviimttlcsösök Hollandiában divat a sűrű telepítés. A rekordot tartó gyümölcsösben 1 ha-on 4000 fa van. A sűrű ültetés kezdetei 1945 idejére vezethető vissza, amikor rátértek a termőíves orsók alkalmazására és azokat 4X2 m-re ültették. A sűrű telepítés gyorsabban termőre fordul és az első években lényegesen többet hoz. Mivel a legtöbb költség a területnagyság szerint változik, az önköltség csökkenthető a termés növelésével. A 3X1 m-es kísérleti telepítés önköltsége kb. 20 %-kal kisebb volt, mint a 4X2 m-es telepítésé, 1 q gyümölcsre vetítve. Hollandiában jóformán kizázófajtával. A tanácsadók a 3X1 m kötésű ültetéseket javasolják, de a gyakorlatban inkább 3,25X1,25 m-re telepítenek. Ez a sortávolság már a tartályládák alkalmazását Is lehetővé teszi. Meg kell jegyezni, hogy ilyen sűrű telepítéseket a poldereken végeznek, ahol a növekedés rendkívül erős. A sűrű telepítéseket továbbfejlesztették az ikersoros rendszerrel. Ennél két fasort egymás közelében telepítenek el, mintegy 0,75—1,50 m-es térállással, míg az ikersorok közötti munkaútra 3,?— 4,0 m-t szánnak. A rendszer előnye, hogy kevesebb felületet taposa probléma úgy oldható meg, hogy a két szélső sorban ritkábban helyezik el a fákat, ugyancsak hármas kötésben. A hollandiai sűrű telepítések célja elsősorban a termőrefordulás gyorsítása. Abban Is reménykednek, hogy a későbbi években is többet ad az ilyen gyümölcsös. Lényegesek azonban a következő követelmények: 1. A legjobb minőségű ültetési anyagról kell gondoskodni. 2. Telepíteni ősszel vagy igen jó talajviszonyok között tavasszal kell, komposzttal. Az első évben kétszer kell öntözni. 3. Az első két évben a fákat egyáltalán nem, vagy csak alig kell metszeni. A sűrű telepítés sikerének titka a fák metszetlenül hagyása. A gyökérnek kevés tápanyag jut, így a fa sem fejlődik naggyá. Egy kieső év kárt okoz az erős növekedésével. 4. Sem az első években, sem később nem szabad erős viszszametszéssel a fát növekedésre késztetni. „Agy formában“ telepített almás. Agyanként 3 sor helyezkedik el, a középsó sor karói szándékosan alacsonyabbak. A telepítés 1967/68 telén történt,egy poldéren. 5. A sűrű telepítésű fákat nem szabad erősen ritkítani, legkevésbé pedig az első években. BŐS J. rólag EM IX-es alanyt alkalmaznak, hogy a fákat kis méretben nevelhessék. A sűrű telepítési rendszerek különböző formái alakultak ki. Felfogásuk szerint nem a traktomyomtáv, hanem a fénymennyiség szabja meg a sortávolságot. A sortávolságnak kb. másfélszer nagyobbnak kell lennie, mint amennyi a fák magassága. Ha feltételezzük, hogy 2,25 m magasságig lehet földön állva szüretelni, a fasoroknak egymástól mintegy 3,5 m távolságra kell elhelyezkedniük. Az Ilyen telepítésekbe Golden Delicloust ültetnek Jonathánnal, mint pornak össze, nyomnak meg traktorral. A traktor tiporta területhányad 33 %-ról így 20 “Zora csökkenthető. A megvilágítás sem csökkenő mért az ikersorban a fák hármas kötésben helyezkednek el. Még sűrűbb telepítésnek tekinthető az a megoldás, amikor ikersor helyett több sort telepítenek sűrűn, és munkautat sem hagynak, csak minden harmadik.sor után. Ezek a próbálkozások még nem régebbiek háromesztendősnél. Megesik, hogy a középső sor nem kap elegendő fényt és a gyümölcsöt is .nehéz leszedni róla. Ez A munkáin ne legyen túl keskeny. (Koronába oltott Cox narancs renet fák EM II. alanyon.) КЭ ózsálnkat a megfagyás ■* veszélye folytán megfelelő védelem nélkül nem teleltethetjük. A takarást a tartósabb fagyok beállta előtt végezzük el. Ha takaráskor a rózsa vesszőin még levelek vannak, azokat szedjük le, mert a takaró alatt a levelek elrothadnak, s a vessző héja és rügyei elpusztulhatnak. A bokorrózsákat porhanyős földdel kupacoljuk fel, olyan magasan, hogy a veszszők a szemzés fölött egy arasznyira takarva legyenek. Trágyát ne rakjunk a tövekre. A rózsa takarása A magastörzsű rózsákat leghelyesebb szintén földdel takarni. A rózsafa koronáját lehajlítjuk, a hajlítás felöli oldalon a rózsa tövét kissé ki kell bontani. A hajlítást lassan és óvatosan végezzük. Ha fiatal korától kezdve állandóan egy irányba hajlítjuk le a törzset, ez könnyebben végrehajtható. A lehajlított fát a korona alatt fakampóval rögzítsük a talajhoz. A koronáról az éretlen hajtásokat és a fennmaradó leveleket távolítsuk el. A koronát töltsük ki száraz lomblevéllel vagy törekkel, majd takarjuk vékonyan az egészet földdel. A rózsa tövét is kupacol juk fel. ^ Ha a rózsa törzsét nem lehet meghajlítani, a koronát ráfijával szorosan kössük össze és szalmával vagy vastagabb papírral csomagoljuk be, rögzítsük karóhoz. A papír ne legyen sötét színű (például kátránypapír], mert télen napsütésben nagyon felmelegszik, Mielőtt telepítenénk... Ж telepítést megelőző időszak a legfáradságosabb — vagy legköltségesebb — művelet. De tegyük hozzá: egyben a legalapvetőbb is, a telepítendő oltvány egész élete szempontjából. Elvégzésének módja, és minősége nem csupán az eredésre hat, hanem a növekedés és fejlődés gyorsaságára, a termőrefordulásra, végeredményben a fa legfontosabb tulajdonságára: a termékenységre. A TALAJ MINŐSÉGE DÖNT Nem adható általános, minden helyre érvényes szabvány a fa helyéül szolgáló gödör méreteire. Abból kell kiindulnunk, hogy a gödörbe telepítés — mindenképpen egy kis megalkuvással jár. A fejlődő gyökerek számára ugyanis a nagy területen forgatott talajrétegek nyújthatják a legideálisabb — tehát legharmoniküsabb fejlődést elősegítő — feltételeket. Annál inkább így van ez, minél kötöttebb kertünk talaja. Tulajdonképpen a forgatás meglehetősen kölséges volta miatt elégedünk meg a lényegesen kisebb, a fa közvetlen környezetére szorítkozó területrész alapos átdolgozásával. Ilyen értelemben tehát nem a gödör maximális méreteiről szükséges írnunk, legfeljebb arányairól. Minél szélesebb a gödör, annál jobb. Ezt az igazságot sokszor csak akkor ismerjük fel, amikor már késő. Gyakori jelenség ugyanis kiskertekben, hogy a csemeték közvetlenül a telepítést követő egy két évben jól fejlődnek, majd növekedésük váratlanul — és kissé érthetetlen módon — megáll. S ezen rendszerint nem segít semmiféle jószándékú beavatkozás. A baj ' okát ilyen esetben csak az oltvány kényszerű kiszedése után értjük meg. A gyökerek alapos vizsgálata ilyenkor arra mutat, hogy a kezdetben erőteljesen fejlődő gyökérágak — miután a szűkre szabott gödörméretek miatt keményebb talajzónába ütköznek — nem képesek a további növekedéshez szükséges tápanyagot és nedvességet felvenni, és a koronába juttatni. A csökkent tápanyagszállltás jeleit érzékelhetjük ilyenkor a koronahajtások gyenge fejlődésében,- vagy a késlekedő termőrefordulásban. Támpontul: jó minőségű talajban a 60—70 cm mély és 100—120 cm széles gödör már elegendő. Minél kölöttebb vagy gyengébb minőségű a talaj, annál inkább növeljük a gödör szélességét. KEVERT TALAJT HOZZUNK VISSZA A jobb minőségű feltalajt az alatta levő gyengébb minőségétől a gödörásás alkalmával feltétlenül válasszuk külön. Ha csak tavasszal telepítünk, helyes, ha a talajt nem húzzuk vissza a tél beállta előtt. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a íagy, az eső és a hóié lazítsa talajunk kötöttségét. A föld visszahúzásakor nagy gondot fordítsunk a különböző minőségű talajrétegek keverésére. Ne mulasszuk el ez alkalommal az előbukkanó nagyobb kövek és más oda nem való anyagok eltávolítását sem. Ami a legfontosabb: az oltvány gyökérzetóhez feltétlenül jé minőségű, porhanyós talaj kerüljön. K. L
