Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-20 / 46. szám

1971. november 20. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 Az egyéni lakásépítkezés anyagi támogatásáról Hazánkban a lakáskérdés a legsür­getőbb problémák egyike és megol­dása a párt, valamint az állami szer­vek legfontosabb feladatai közé tar­tozik. E probléma megoldását a népsza­porulat növelésének feladata is sür­geti, mivel éppen a megoldatlan la­káskérdés sok fiatal embert gátol abban, hogy házasságot kössön, s ugyanúgy sok fiatal házaspárt riaszt el attól, hogy esaládot alapít­son. Tény az is, hogy igen sok válást és a házasságok felbomlásának okát is a lakásprobléma terhére lehet Írni. Az állam ezért minden eszközzel támogatja az egyéni lakásépítést, és ez építkezőknek hatékony segítséget nyújt, különösen akkor, ha családi házuk felépítését a település távlati fejlődésének tervével összhangban végzik. AZ EGYÉNI LAKÁSÉPÍTÉS MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELE Az egyéni lakásépítés, a családi ház építését olyan előfeltétel mellett engedélyezik, hogy az építkezést há­rom éven helül (kivételesen hosz­­szabb idő alatt) befejezik. A családi házak építőinek segítsé­gére az SZSZK Építésügyi és Műszaki Minisztériuma 55 családi ház tervét dolgozta ki, amelyek a legjobban megfelelnek a lakáskultúra-színvonal követelményeinek, figyelembe veszik a szobák számának növelését célzó irányzatot, a higiéniai szükségleteket, valamint a lakosság egyes szociális csoportjainak specifikus követelmé­nyeit az illető települési körzetben. E kidolgozott házterveket a nemzeti bizottságokon bocsátják az érdeklő­dők rendelkezésére. A családi házat az építkező saját telkén, esetleg olyan területen épít­heti fel, amit e célra tartós, szemé­lyes használatra kap a nemzeti bi­zottságtól. A telek egyedi használata tartós jelleggel bíró jog, amely átszáll az örökösökre is. Csupán a szocialista társadalmi tulajdont képező telkek ezek, és csakis családi ház, víkend­­ház, gépkocsiszín (garázs), vagy kert létesítésének céljaira adják haszná­latba. Az építkezési munkák megkezdése előtt az építkező köteles kikérni az építkezési hivataltól, a nemzeti bi­zottság építési ügyosztályától az épít­kezési engedélyt. Az ezirányú kér­vényt až építkezés helye szerint ille­tékes helyi nemzeti bizottságon kell beadni; A Urtb (vnb) a kérvényt fe­lülvizsgálja és véleményezésével együtt továbbítja az illetékes építke­zési. ügyosztálynak. A kérvény kellő felülvizsgálása után az illetékes nemzeti bizottság kézbesíti az építkezés engedélyezésé­ről szőlő végzést (építkezési enge­délyt). E végzésben többek között a következő feltételeket szabják meg: — az 'építkezés befejezésnek Időpont­ját, — a műszaki felügyelet ellátásának módját, — figyelmeztetést, hogy az építkezést Jól látható táblával kell ellátni, amelyen feltűntetik az építkezési engedély számát, valamint azt a hivatal, amely az engedélyt ki­adta, — figyelmeztetést arra nézve, hogy az építkezőnek a saját erővel vég­zett munkákról és a segédkező személyekről egyszerű nyilvántar­tást kell vezetni. Egyesek családi házuk építését még az építkezési engedély kiadása előtt kezdik meg. Ez a módszer tel­jesen helytelen, mert az építkező így ellentétbe kerül a Tt 84/1908 számú (a területi építkezési tervezésről szóló), valamint a Tt 87/1968 számú (az építkezési rendszerről szóló) tör­vény előírásaival. Ezáltal annak a veszélynek teszi ki magát, hogy az építkezési engedély kiadásakor na­gyobb illetéket rónak ki, és ugyan­akkor elveszti mindazokat a kedvez­ményeket, amelyeket a családi ház egyéni felépítésekor a Pénzügyminisz­térium Tt 137/1988 számú rendelet«, valamint a Tt 26/1969 számú hirdet­mény szövege szerint kaphatnának, amit az árkiegyenlítés, az építkezés idejében történő befejezésekor adott prémium, és a feltételesen térítés­mentes kölcsön formájában nyújta­nak. A CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGÉNEK FEDEZÉSE ÉS AZ ANYAGI SEGÍTSÉG LEHETŐSÉGEI A családi házak építési költségei fedezhetők: 1. az építkező saját anyagi eszközei­ből (feltételezhető, hogy az épít­kezés megkezdése előtt bizonyos pénzösszeggel rendelkezik), 2. az állami gazdasági szervezetektől a kulturális és szociális alapból folyósított, esetleg a költségvetési szervezetek ösztönző alapjából adott kölcsönnel, 3. az állami gazdasági szervezetektől vagy a nemzeti bizottságtól igé­nyelt kamatmentes, feltételesen térítésmentes kölcsönnel, 4. az árkiegyenlítés ctirtén és az építkezés idejében történő befe­jezéséért adott állami hozzájáru­lással, 5. a Szlovák Állami Takarékpénztár által adott kölcsön segítségével. 1. Az építkező saját anyagi eszkö­zeit az építkezés megkezdése előtt az építkezés idején megtakarított pénze, valamint a már előre beszer zett építőanyag értéke képviseli. Az építkező megtakarított pénzkészleté­nek összegét a nemzeti bizottság is ellenőrzi, mivel még az építkezési engedély kiadása előtt megköveteli, hogy az építkező megtakarított pénz­készletét, iletve anyagi felkészültsé­gét igazolja. 2. A törlesztéses kölcsönöket ad­hatnak az állami gazdasági szerve­zetek a kulturális és szociális szük­ségletek alapjából, valamint a költ­ségvetési szervezetek az ösztönző alapból. Ezek a kölcsönök lehetnek kamatmentesek Is, viszont nem ha­ladhatják meg a 35 ezer koronát, ezen felül az első törlesztéstől szá­mított tiz éven belül kell visszafizet­ni és az első törlesztés összegét leg­később a szerződés megkötésétől szá­mított két éven belül kell befizetni. 3. Kamatmentes, feltételesen térí­tésmentes kölcsönöket dolgozóiknak a szervezetek, esetleg a járási nem­zeti bizottság folyósíthat 25 ezer Rendeljen nálunk gyümölcsfacsemetét Kajszi», cseresznye», meggy-, alma-, Körte-, szilva- és diófacsemetét'. Kiváló minőség, töbtí fajta alanyon bő v'álasztéK- ban. VállalafoKnaK megrendelésre, mag'ánszemélyeK- nek postán utánvétellel címükre a hivatalos 'áron a rendelt mennyiséget megküldjük. Államilag elismert ültetőanyag! ÍRD - Efsz Gbelce ' okres Nové Zámky korona összegig. Ha az építkezés progresszív jellegű csoportos, átriu­mos, terraszos stb. építkezés, illetve preferált körzetben folyik, úgy 35 ezer koronáig terjedő kölcsön is fo­­lósítható. Ilyen összegű kölcsönt ad­hatnak az esetben, ha kétlakásos családi házat építenek (összhangban a 67/1970 számú kormányhatározat feltételeivel). A szervezetek kamat­mentes kölcsönt adhatnak dolgozóik­nak családi házuk kibővítésére, át­építésére, korszerűsítésére stb., ha így újabb, további lakás nyerhető a már felépített családi házban. Ezeket a kölcsönöket a nemzeti bizottságok, illetve a szervezetek a Szlovák Állami Takarékpénztár ka­matmentes számlájára utalják át, és­pedig a takarékpénztárnak abba a fiókintézetébe, ahol az illető építkező saját anyagi eszközeit is tartja. Eb­ből az összegből fizeti azután a be­érkezett számlák alapján az építke­zési költségeket. 4. Az árkiegyenlítés és az építke­­kezés idejében történő befejezéséért adott állami támogatást a családi házban levő minden egyes önálló la­kásra megadják, ha a házat a köz­­ségfejlesztás távlati tervével össz­hangban építették az 1967. január 1. után kiadott építkezési engedély alapján — amennyiben 1969. január 1-e után nem adtak ki e iház hasz­nálatba vételére jogosító végzést, — éspedig a következő összegekben: 8000 KCs-t, ha az építkezési engedélyt 1969. I. 1. után adták ki, 5000 Kős-t, ha az építkezési engedélyt 1968-ban adták ki, 2000 Kčs-t, ha az építkezési engedélyt 1967-ben adták ki. Ezt a hozzájárulást, támogatást, — amelyre egyébként az építkezők jog­igényt tarthatnak — az építkező által benyújtott kérvény alapján folyósítja az a nemzeti bizottság, amely az épít­kezési engedélyt kiadta. Erre a tá­mogatásra azok is igényt tarthatnak, akik családi házuk átépítésével új, önálló lakást nyertek e családi ház­ban. A takarékpénztár a hozzájárulás elismeréséről szóló végzés kézhez­vétele után az árkiegyenlítés címén adott összeget a kamatmentes szám­lára helyezi azzal, hogy az építkező ezt az összeget kizárólag a családi ház építésével kapcsolatos költségek fedezésére használhatja fel. Ha az építkezéstNaz építkezési en­gedéllyel összhangban végzik, és a lakás használatát engedélyező vég­zést 1939. január 1-e után adták ki, legfeljebb 36 hónappal az építkezési engedély kiadása után — az építkező további hozzájárulást kap éspedig 4000 korona összegben az építkezés idejekorán történt befejezése címén. Ezt a prémiumot elsősorban a taka-M OTOROS 'TANÁCSOK Zsírozás házi eszközökkel Különösen a fronthajtású gépko­csik, de tulajdonképpen minden autó kényes a rendszeres zsírozásra. Ezt olcsón elvégzik a szervizek, de gya­kori, hogy az autós nem tartja lénye­gesnek. Ez oda vezet, hogy előbb­­utóbb jelentős kopások, majd kotyo­gások, kiverődések keletkeznek a kormány-gömbcsuklóknál, csapoknál, csapágyaknál. Mivel nálunk már sók elsökerék­­meghajtású kocsi fut, nagyon fontos a jó, zsírzás. Elsősorban a kiszáradt gumiharangban nyikorgó gömbcsuk­lókra hívjuk fel a figyelmet. A ha­rangokat magunk is feltölthetjük zsírral. A gumiharang nagyobb átmé­rőjű részéről leszereljük a szorító­szalagot és az így nyitottá vált ré­szen megtöltjük zsírral a harangot. Érdemes elkészíteni az erre alkal­mas szerszámot. E célból hosszabbít­suk meg egy- tíz-tizenöt centiméte­res csődarabbal a zsírpisztolyt. Jól megfelel a régebbi típusú csavar­­mentes zsírozóprés, amelynek fém­szövésű hajlékony csöve ! van. Ha rendelkezünk ezzel,, elegendő csak annyira meglazítani a gumiharang kisebb, tehát hozzáférhetőbb helyen levő szorítóját, hogy a'zsírzócsp be­férjen, és máris fel tudjuk tölteni. Az egyszerűbb és időt megtakarító eljárás további előnye, hogy a zsír­ral együtt nem kerülhet szennyeződés a szerkezeti részekhez, szemben a szokásos törléssel, ahol igen nehéz védekezni a futóműről munka közben lehulló kvarcpor bejutása ellen. A leírt módon feltölthetjük az egyéb, gumiharanggal védett, kenés­re szoruló helyeket is. Célszerű azon­ban a cső végét kissé ellapítani, így a kisebb méretű harangok alá köny­­nyebb lesz behelyezni, mert kevésbé kell meglazítanunk a szorítószalagot. (—e—) rékpénztár által folyósított esetleges kölcsön törlesztésére használja fel. Ha az építkezőnek ilyen kölcsöne nem volt, úgy ezt az összeget, Illetve támogatást az építkező rendelkezése szerint fizetik ki. 5. A Szlovák Állami Takarékpénz­tár az egyéni lakásépítkezésre ked­vező kölcsönöket folyósít. A kölcsön összegében a Takarékpénztár minden egyes építkezővel személyesen álla­podik meg. A kölcsön összegének megállapításakor a takarékpénztár tekintetbe veszt az építkezés anyagi biztosítását, az építkező pénzügyi helyzetét, keresetét, valamint család­tagjainak keresetét, az építkezésre történt anyagi felkészülést, az eddig kapott kamatmetnes, illetve feltéte­lesen térítésmentes kölcsönöket, va­lamint a kölcsön megtérülésének le­hetőségeit az előre megszabott idő­pontig. A kölcsön lefizetését legfel­jebb 30 esztendős időtartamra álla­pítják meg, és a kamatláb 2,7 száza­lék. Ha azonban az építkezést prog­resszív formában végzik, úgy a ka­matláb is kedvezményes, és 1 száza­léka a kölcsön összegének. KÉTLAKÁSOS CSALÁDI HÁZAK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐNYEI A B7/1970 SZÄMÜ KORMÁNY­RENDELET ÉRTELMÉBEN A kormány annak érdekében, hogy fokozza a többszintes lakásépítés iránti érdeklődést, továbbá hogy bi­zonyos megtakarítást lehessen elérni az össztársadalmi beruházásokon, s ugyanakkor javítsák városaink és falvaink építészeti külcsínjét az 1970. március 4-én kelt 67/1970 számú ha­tározatával a következőket rendelte el: — előnyben részesíteni a két la­kásból álló családi házakat, amelyek társadalmilag hatékonyabbak és min­den egyes önálló lakásra térítésmen­tes kölcsönt folyósítani 35 ezer koro­na összegig, — az építkezési kölcsönöknél, ame­lyeket a takarékpénztár folyósít, ezekre az építkezésekre csökkenteni a kölcsön kamatlábát 2,7 százalékról 1 százalékra, — a 400 négyzetmétert meg nem haladó építőtelket az építkezőnek térítésmentesen bocsátani rendelke­zésére. Az előbb említett elvek szerint nagyobb pénzügyi támogatást csupán az olyan építkezésekre lehet elis­merni, amelyek családi ház jellegűek. Családi háznak tekinthető az olyan, amelyben a lakóterületnek legalább kétharmada (az összes helyiség te­rülete) olyan lakásban van, amely — legfeljebb öt lakóhelyiségből, szobából áll, melyben nem számítják bele a konyhát, — avagy több lakóhelyiségből áll, de a szobák lakóterülete nem ha­ladja meg a 120 négyzetmétert. A támogatás megadásának további feltétele az, hogy az építkező és ma­ga az építkezés Is teljesíti azokat'a további feltételeket, amelyeket a 67/1970 számú kormányrendelet so­rol fel. —na— APg^HlRPETrS # ELADÓ kézi- és motorhajtású kukoricamorzsoló gép, valamint ka­lapácsos daráló 700 és 1200 koronás árban. Cím: T u $ к a, Horné Saliby, okres Galanta. ALAKUNK ■^^KÍRDÉíÜKRÉ A kisajátítási kártalanításról ŽIAK MIHÁLY Tekovské Lu­­zany-i olvasónk írja: „Mivel lakásom azon a területen fek­szik, amelyen a hnb és a Jed­nota építkezni akarnak, háza­mat kisajátítják és megállapí­tották a kisajátítási ellenérté­ket. Tudomást szereztem arról, hogy konyhámért és az élés­kamráért csak 12 négyzetméte­ren felül akarnak fizetni. Kér­désem, jár-e a tizenkét négy­zetméteren alul is valamilyen kártalanítás, mert nyugdíjas létünkre az új építkezés sokba fog kerülni.“ A családi házak kisajátítási ellenértékét a 47/1969. számú rendelet állapítja meg. Ennek a rendelkezésnek az értelmé­ben a családi házak esetében a lakóhelyiségek négyzetméte­rekben megadott belső lakterü­lete és a konyha 12 négyzet­­métert meghaladó alapterülete szerint szabják meg a kárta­lanítás összegét, éspedig: az I. minőségi osztályban egy négyzetméter ára 3280 korona, а II. minőségi osztályban egy négyzeméter ára 2350 korona, а III. minőségi osztályban egy négyzetméter ára 1720 ko­rona és а IV. minőségi osztályban egy négyzetméter ára 1370 ko­rona. Az épületeknek minőségi osz­tályokba sorolása a rendelet mellékletében megadott jegy­zék szerint történik. A rendelet a szobákon és a konyha 12 négyzetmétert meg­haladó területén kívül 50 szá­zalékig figyelembe veszi azo­kat a helyiségeket is, amelyek csak ideiflenesen alkalmasak alkás céljára. (Például a 8 négyzetméternél kisebb szobák, hallok, előszobák, nem fűthető manzárd szobák stb.), továbbá figyelembe veszik a családi házban esetleg található üzlet­­helyiségeket is. A kisajátítási ár kiszámításá­nál le kell vonni a kiszámított értékből az elhasználódásra számított összeget. Ez rendsze­rint az érték egy százaléka évente, de generáljavítás és korszerűsítés esetén kevesebb, míg az elhanyagolt és kellő­képpen nem karbantartott há­zaknál magasabb. Ezeket a kö­rülményeket szakemberek, bíró­sági becslők állapítják meg. A fentieken kívül más kártala­nításra nincs igényük. Dr. F. J. Egy kalóz az országúton — a TV-18-22 tehergépkocsi Ez volt a rendszáma annak a tehergépkocsinak, amelynek vezetőjét néhány igazi magya­ros kifejezessél illetem. A na­pokban munkából hazafelé úti­társammal éppen a közúti bal­esetről beszélgettünk, amikor a trebišovi és a Drahoűovból (Deregnyő) kivezető út talál­kozásánál az említett tehergép­kocsi minden gátlás nélkül elénk fordult. Nem volt idu gondolkozásra. Az egyetlen megoldás a gyors fékezés volt. A veszélyes helyzet előidézője azonban ezzel mit sem törő­dött. Nyugodtan folytatta út­ját, és útitársaival folytatott vitája közben ügyet sem vetett ránk. Vajon mit gondol az ilyen gépkocsivezető? Talán megfe­ledkezik arról, hogy az úttes­tet mások is használják? Vagy esetleg arra gondol, hogy az ő kocsija erősebb és nem tör­ténhet baja? Bárhőgy is van, helytelen az elképzelés. A pillanatnyi meggondolat­lanság emberek életét veszé­lyezteti, s így efelett nem tér­hetünk egyszereün napirendre. Nem, mert társadalmunk leg­főbb kincse az ember és an­nak egészsége, de senkinek sincs joga embertársa . életét kockáztatni. Ha ez netán nem érdekelné a TV — 18—22 rend­számú tehergépkocsi vezetőjét, úgy a hasonló esetek kiküszö­bölésére más lehetőség is van. Nem hallgattuk el a gépko­csi rendszámát. A közbizton­sági szervek megállapíthatják a gépkocsivezető kilétét. Ha netán elmulasztanák ezt meg­tenni, üzem vezetői felfigyel­hetnének e néhány sorra. Nem­csak hogy jogukban áll, de kö­telességük a gépkocsivezető megbüntetése. Mivel embertár­sainkról van sző, a büntetés necsak tessék-lássék legyen. Találják meg azt a módszert, amelynek alkalmazásával nem ismétlődhetnek meg az emlí­tetthez hasonló esetek. Erre feltétlenül szükség van. Alb. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom