Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-13 / 45. szám
Magyarországi kísérletek Az utóbbi években a zöldségfajták iránti igények világszerte lényegesen emelkedtek és változtak. Ennek fő okai a fogyasztók ízlésváltozása, új tartósító iparágak keletkezése és azok speciális igényei, valamint a gépi betakarítás térhódítása. A termesztés módszerében beállott változások is (üvegházi, fóliaalatti hajtatás stb.) eltérő fajtaigényekkel jelentkeznek. Egyre inkább terjed és tudatossá válik, hogy a fajta ma már nem egyszerűen növénytani fogalom, hanem a termelés egész folyamatára hatással van, és annak sikerét alapvetően meghatározza. Az elmondottak indokolják azt a megnövekedő igényt, mely az utóbbi években a zöldségfajtákkal szemben jelentkezett. E fokozódó igényeket jól jellemzi, hogy 1965-ben a különböző módon és célból Magyarországba behozott zöldségfajták száma 120 volt és ez a szám 1970-re 700-ra emelkedett. Ezek a számok jól Jelzik a fokozott igényt, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyszámú fajta beáramlásának veszélyes következményeit sem. A hazai és külföldi zöldségfajták értékelése akárcsak más országokban Magyarországon is, több éves kísérletek útján az Országos Mezőgazdasági Fajta Kísérleti Intézet keretén belül történik. Az elért eredményeket az alábbiakban közöljük: I. Zöldborsó zöld- és sárgabokorbabbal végzett kísérletek. Az országos kísérletekben zöldborsóból tizenkettő, a külföldi kísérletekben pedig -30 fajtát vizsgáltunk. Az országos kísérletben a külföldi fajták közül a holland származású Alcan, az USA-beli Coronet, a lengyel Nike és az NDK beli Alkmene gazdasági és minőségi mutatói kedvezőbbek a kontrollfajtákénál. Ezek üzemi próbatermesztése nagyobb területen is javasolható. Az Alcan és az Alkmene korai primőráru termesztésre, a Coronet és a Nike pedig ipari termesztésre ajánlható. A külföldi fajtakísérlet még csak első éves, a fajták értékelése még folyamatban van. Az országos zöldhüvelyű bokorbab kísérletekben öt, az információs kísérletekben pedig 22 hazai és külföldi fajta szerepelt. Az 1970. évi kísérletek eredményei alapján a magyar Budai zöld, 2, az NDK beli Jutta és a holland Colina bizonyultak a legértékesebbnek. A Budai zöld 2 fajtajelölt rövid tenyészidejű, a legkorábban aratható fajták közé tartozik. Bőtermő, viszonylag koncentrált hüvelyérés. Hüvelyes zsenge állapotban jő minőségű, a piaci és ipari követelményeknek megfelel. Fertőzöttsége az elmúlt évben a legkisebb volt A külföldi fajták közül a legtöbbet a Jutta termett, a baktériumos paszulyrésszel szemben kiemelkedően a legellenállóbb volt. Középkései érésűek csoportjába tartozik. Hüvelyminősége mind az ipari, mind a piaci követelményeknek megfelel. Gépi betakarításra kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Az országos sárgahüvelyű bokorbab-kísérletben hat, az információs kísérletben pedig nyolc hazai és külföldi fajtát vizsgáltunk. A magyar nemesítésű, valamint külföldi eredetű minősített fajták a vizsgált külföldi fajtákkal szemben továbbra is versenyképesnek bizonyultak. A külföldi fajták közül az NSZK beli Wachs Goldjuwel terméseredménye és minőségi mutatói a legkedvezőbbek. II. Paprikával végzett kísérleti eredmények. 1. Hollandágyi hajtatási kísérletekben öt államilag elismert, egy előzetes elismert magyar fajtát és három fajtajelöltet vizsgáltunk. Darabszám szerint a Tétényi hajtatási zöld FI, a Hatvani hajtatási és a Csokros csüngő terméshozama volt a elmúlt évben a legtöbb. Súlyhozam alapján Kovácsházi hajtatási és a Tétényi hajtatási zöld FI adta a legnagyobb termést. A legnagyobb forinthozamot a Csokros csüngő érte el. 2. A fóliás hajtatási kísérletben ugyancsak öt államilag eredményei elismert, egy előzetesen elismert és négy magyar fajtajelölt volt vizsgálatban. A Tétényi hajtatási zöld FI és a Hatvani hajtatási terméseredménye a legjobb. Súlyhozam alapján a Csokros csüngő a legjobb. Fűtött fóliasátorban a terméseredmények növekednek, az árbevétel is kedvezőbb, mint a hideghajtatásnál. 3. A. korai szabadföldi paprikakísérletben egy államilag elismert, egy előzetesen elismert és két magyar fajtajelölt szerepelt. Legkorábbi érésű a Csokros felálló II fajtajelölt és a Javított Cecei. (A Csokros felálló II kis bogyója miatt rendszerint alacsony áron értékesíthető.) Legnagyobb terméshozama a Javított Cecei fajtának volt. 4. Szabadföldi paprikakísérletben hat államilag elismert, egy előzetesen elismert és egy magyar fajtajelölt szerepelt. Legjobb termőképességűeknek a Szentesi fehér, a Soroksári és a Javított Cecei fajták bizonyultak. Legkorábbi az Gjmajori fajtajelölt jó áruminőséget, a Javított Cecei és a Keszthelyi fehér adott. 5. A pirosán fogyasztható paprikakísérletben két államilag elismert, egy előzetesen elmert magyar nemesítésű fajta, három ugyancsak magyar fejtajelölt és egy az USA-ból származó fajta szerepelt. A Korai paradicsomalakú fejtajeölt termőképességben megelőzte az elismert Paradicsomalakú zöld, Fallagi és a Szentesi fajtákat. Jó termésbiztonságú fajtának ígérkezik. Termésbiztonságát korai érése alapozza meg, mivel egy-két héttel korábban szedhető, mint az eddig e célra termesztett fajták. Hátrányos tulajdonsága a kisebb bogyója. A legértékesebb pritamin (szín és C vit.), a Paradicsomalakú zöld Pallagi fajtából készül. A későbbi fajták csoportjában a legtöbb termést a Kocsolai adta. III. Konzervparadicsom kísérletek. E kísérletben négy államilag elismert, egy előzetesen elismert magyar nemesítési fajta, továbbá négy fajtajelölt, két forgalomba engedélyezett és egy honosításra bejelentett fajta volt vizsgálva. 1970-ben a legnagyobb termést a honosításra bejelentett és az USA-ból származó Ventura és az előzetesen elismert magyar Tápláni konzerv fajták adták a legnagyobb termést. Különösen figyelemreméltó ez az eredmény, mivel a Tápláni konzerv, a késői fajták csoportjába tartozik, ahol a fajták terméseredménye már évek óta a legalacsonyabb. E fajta a fytoftórával szemben is a legellenállőbbnak mutatkozott. A Ventúra koncentrált érésű, így gépi betakarításra alkalmas. Az idén ezt a fajtát Magyarországon már részben géppel takarították be. A Kecskeméti 700 államilag elismert fajta, terméseredménye tavaly nem volt kielégítő. Az elmúlt év is bizonyítéka, hogy a Kecskeméti 700 értékét kizárólag korai érése adja. Az új fajták közül a Kecskeméti jubileumi terméseredménye igen jó. BV. A szőlő őszi kiültetése Szőlészeti körökben gyakran vitatják a gyökeres szőlőoltványok kiültetésének helyes időpontját. A kérdésre határozott válasz nem adható, annál inkább, mert mind az őszi, mind a tavaszi kiültetésnek vannak előnyei és hátrányai. Az őszi kiültetésnek azonban jóval több az előnye, mint a hátránya, ezért erre szeretnék rámutatni a gyakorlati tapasztalatok alapján. Szövetkezetünkben az 1962 —1969 közötti években 95 ha szőlőt telepítettünk. Bár ennek csak kisebb hányadán sikerült az őszi kiültetés (elkésett talajmunkák, későn kiutalt ültetőanyag) mégis pozitív eredményeket tapasztaltunk az őszi kiültetésnél. Egy 15 ha-os parcellán az ősszel kiültetett Zöldveltelini és Müller Thurgau oltványok fejlődésben csaknem teljesen behozták az azon év tavaszán kiültetett, tehát egy évi fejlődéssel előbb lévő oltványokat. Ennek eredményét abban láttuk, hogy az ősz folyamán kiültetett vesszők gyökérzete a tél folyamán teljesen beülepszik a talajba, tavasszal sokkal korábban képes a tápanyagfelvételre, korábban megindul a vegetációs folyamat. Ezekután a hajtások fejlődése sokkal erőteljesebb, ellenállóbbak a gombabetegségekkel szemben és a rügyek őszi beérése is egyenletesebb, tökéletesebb. Gazdasági jelentősége még azáltal is indokolt, hogy az őszi ültetés beöntözése elmaradhat. Erre rendszerint csak október végén, vagy novemberben kerülhet sor, s ekkor a talaj nedvességtartalma már elegendő ahhoz, hogy az öntözést elhagyhatjuk. Így a víz odaszállításával és az öntözéssel járó munkakiadás megtakarítható. Másik fontos tényező, hogy az oltványok téli tárolásával járó rizikó elmarad! Ugyanis ha a tároláshoz nem rendelkezünk tökéletes raktárhelyiséggel, az oltványok gyökérzete penészedés, vagy kiszáradás folytán megkárosodik, s ezáltal gyöngébb fejlődés, esetleg nagyobb kiesés várható. Az őszi kiültetés hátránya esetleg csak az lehet, hogy kiültetés után vagy enyhe tél esetén a kiültetett oltványokat kihurcolhatják, ellophatják. Viszont ez az eset fennáll a tavaszi ültetéskor is, főleg ahol a terület nincsen körülkerítve. A kiültetett parcellákon a pótlásokat feltétlenül őszi kiültetéssel végezzük, mert ezáltal az egyéves lemaradás csaknem teljesen behozható. Házi kertekben, ahol a fentemlített eset nem fordulhat elő, inkább ősszel ültessük ki az oltványokat, mert a tavasszal vásárolt ültetőanyagoknál a tárolással történő veszteséggel mindig számolni kell. Varga József Imo - E 600 -növényházi talajpároló A mezőgazdaság gépesítése rohamos előretörésének korszakát éljük. A nehéz, költséges, sok fáradozást kívánó emberi munka háttérbe szorul. Az ember az irányító, gépkezelő funkcióját tölti be, minek következtében a munka termelékenysége megsokszorozódik. A napokban ennek egyik érdekes példáját láttuk a Nové Zámky Közszolgáltatási Vállalat (Združené služby) üvegházaiban, ahol egy újtípusú gép gyakorlati bemutatására került sor. Az IMO—E 609-as típusú lalajpároló, horendszeren alapuló alacsony nyomású automatikus gép a növényház talaját a géphez kapcsait és a talajra helyezett, mintegy 25 m hosszú és 4 m széles mőanyagzsákba fújt 80—30 C°-ra felhevített vízgőz átfűti, következményeként, a 30—40 cm mélyen felszántott talajban elpusztulnak a növényi- és egyéb maradványok (magvak, spórák slb.). A gép oly tökéletesen elégeti a naftát, hogy kipároigása (szagérzet) nincs, emellett a korom, pernye sem szennyezi az üvegház légterét, illetve a már beültetett, fejlődő kultúrákon sem rakódik le. Remélhető, hogy ez a modern talajápoló kazán a gyakorlatbanban is tartósan beválik és hozzásegít ahhoz, hogy a zöldségmagvak egészséges talajba kerülnek. JÁNOSY S. Az első területi A közelmúltban részt vettem Nové Zámkyn (Érsekújvár) az első területi kiállítás eredményhirdetésén. Négy járás: a Nové Zámky-i, galantai, levicei és a komárnoi mérte össze erejét a kiállításon, ahol nagyjából 760 minta gyűlt össze. Mintegy 320 volt a gyümölcs, 210 a szőlő, 170 a zöldség és a többi virág. A kiállítást a helyi Gyümölcstermesztők Szövetsége kezdeményezte, de a megszervezésben részt vállalt mind a négy járás mezőgazdasági társulata is. A kiállításon egyformán résztvettek az efsz-ek, ág-ok, a kutató intézet és a gyümölcstermesztő szövetségi tagok. Az akcióhoz termekre volt szükség, melyet a CSEMADOK Nové Zámky-i Járási Bizottsága kölcsönzött. A kiállítás szeptember 25-től október 1-ig tartott. A látogatók száma több mint 10 Szalma Ferenc a Veiké Ludínce-i szövetkezet agronónuisa szintén részt vett az említett kiállításon. ezerre rúgott az iskolás gyerekeken kívül. Egyéni és szövetségi tagok tekintetében a levicei járás igazán kitett magáért. Ugyanakkor az üzemek és az összeállított exponátok számát tekintve a Nové Zámky-i járás dominált. Az értékelő bizottság az eredményhirdetésen 18 aranyérmet osztott ki a nagytermelőknek, nyolcat a szövetségi tagoknak, ezüstéremből 15-öt a nagytermelőknek, hetet a szövetségi tagoknak, bronzéremből tizet a nagytermelőknek és 12-t a szövetségi tagoknak. Továbbá 68 dicsérő oklevél került kiosztásra, amelyből 43-at egyéneknek ítélt oda a bizottság, 25-öt pedig a nagytermelőknek és intézeteknek. Tárgybeli jutalmazást a Milanovcei Efsz, továbbá más gazdaságok és sokan egyének is kaptak. Az eredményhirdetés és a díjak kiosztása szombaton az esti órákban történt, melyre mintegy 120 szeméit jött el, nem Is volt eset, hogy valaki ne jelentkezett volna a díjáért. Az estélyen, melyet nagyon jól megszerveztek — akárcsak magát a kiállítást — még fokozta a hangulatot a tombolajáték. Ugyanis a kiállítási minták kis kosarakban tomboladíjként sorakoztak, és ugyancsak nagy volt a nevetés, ha valaki visszanyerte az általa kiállított gyümölcsöt vagy zöldséget. Mind a kiállításon, mind az esti összejövetelen nagyon jól szerepeltek Ing. Ladislav Kopáčik, Ing. Ladislav Babiček, Branislav Martiš, Ing. Štefan Vajda és sokan mások, főleg a Nové Zámky-i Gyümölcstermesztő Szövetség Járási Bizotttsága vezetőségi tagjai, akik nélkül a kiállítás meg sem született volna. Munkájukat köszönet és dicséret illeti. Sajnálatos körülmény azonban az, hogy a Szlovák Gyümölcstermesztők Kerületi Bizottsága jóváhagyta ugyan a kiállítást, előre tu-* dott Is róla, tehát volt módja pénzt tervezni az akcióra, erre azonban nem került sor. Az elnök Ing. Ladislav Babiček főbeszámolójában arról beszélt, hogy bizonyos kiadásokat még nem tudtak fedezni, pénzügyi nehézségeik vannak, de sajnos a KB annyira sem méltatta a díjkiosztást, hogy legalább képviseltette volna magát az ünnepélyes aktuson. Mivel a jövőben valószínű, hogy a mostanihoz hasonló területi kiállításokat további járások is megrendeznek, feltehetjük a kérdést számolhatu'nk-e a központ részéről pénzügyi segítségre. Ügy gondolom, a központ ezt minden további nélkül megtehetné, hiszen nemcsak állami támogatásban részesül, hanem a tagsági díjak bizonyos hányadával is rendelkezik. Belur.z János, mérnök kiállítás lmjára
