Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-13 / 45. szám

1971. november 13., SZABAD FÖLDMŰVES A csecsemő és kisgyermek öltöztetése Gyermekeink öltöztetése sok örömmel és sok gonddal jár. Nem egyszerű feladat a tetszetős és egyben célszerű ruhadarabot elkészíteni, sőt sokszor megvásárolni sem könnyű. A gyermek számára nem mindig öröm a drága, szép ruha. Ha mindig vigyázni kell rá, ha nem lehet benne1 szabadon mozogni, Játszani, csak keserűséget érez miatta. Pedig nem a gyerek van a ruháért, hanem fordítva, a ruha védi, öltözteti a gyermeket. A célszerűen megválasztott ruházat mintegy mesterséges kiegészítője a szervezet hőszabályozásának — elsősorban az időjárás viszontagságaitól, a külső hőmérséklet kedvezőtlen befolyásaitól védi meg a testet. Ne a naptárhoz, hanem a tényleges időjáráshoz igazítsuk, hogy mikor mit adunk a gyerekre. Nemcsak a szervezet lehűlését kell megakadályozni, hanem a túlságos felmelegedéstől is óvni kell. Nemcsak elég melegen kell öltöz­tetni e gyermeket, hanem túlságosan melegen sem szabadi A túlöltözte­tett, megizzadt gyerek fázik meg a legkönnyebben. A ruházat akadályozza a test bepiszkolódását, véd a mechanikus be­hatások ellen, csökkenti a külső sérülések lehetőségét. Emellett akkor célszerű, ha nem gátolja a bőr élettani működését és nem zavarja a vise­lőjét életmódjában, tevékenységében. Ennek a követelménynek akkor teszünk eleget, ha a ruházat összeválogatásakor anyagával, szabásával, méretével és egyéb sajátosságaival kapcsolatban arra ügyelünk, hogy a gyermek jól érezze magát benne, szabadon tudjon mozogni és játszani. Kabátok őszre A kisgyermek ruhájának minden anyaga legyen jól és könnyen mosható, lehetőleg főzhető, forrázható és vasalható. Ha nem kellően tiszta a ruha, a gyerek kényes bőre könnyen fertőződik, különösen 3 éves kor alatt. Az első 1—2 évben vizelettel, széklettel szennyeződik a ruha, esetleg köp is a gyerek az étkezések után. A második évtől kezdve mindenbe bele­mászik, mindent megfog, játék közben gyakran nyakig bemaszatoija magát. Ezt a piszkot langyos vízzel, kis mosogatással nemigen lehet a ruhából kivenni. A gyerek ruhája „munkaruha“. Már újszülött kortól kezdve soha nem szabad akadályoznia a gyerek mozgását, játékát. A fiatal csecsemőnél vigyázni kell arra, hogy. a karját jól tudja a ruhában mozgatni, tehát raglánszabású ujjakkal készüljön az öltözete: hogy a lábát jól be tudja hajlítani és jól tudjon rugdálozni, ehhez a ruhának könnyűnek kell len­nie. A pelenkát is úgy kell ráadni, hogy a gyerek mozgását ne akadályozza. Dr. L. E. Az egyik bemutatott kabát mintás szövetből készült. Szabása, karcsúsí­tott fazon, derékban elvágva, s lefű­zéssel összeillesztve. A kabátot egy­soros gombolás díszíti, s a megszo­kottnál nagyobb rátett zsebek egészí­tik ki. A másik kabát világos színű egy­szerű szövetből készült. Ajánlott szín hozzá: világoskék, homoszin, sárga, A kabát elől, hátul enyhén karcsúsí­tott, dupla soros gombolással záródik, a bevágott zseheket zscbpatnik díszí­tik. Mind a két midikabáthoz husszú szárú csizma illik. Ha kevés a hely Nem minden lakásban van lehető­ség arra, hogy a gyerekek részére külön szobát rendezzünk be, egy nyu­godt sarkot azonban mindenképpen kell teremtenünk számukra. A java­solt megoldás nagyon kis helyen ad lehetőséget arra, hogy megteremtsük egy gyermek munka-, pihenő- és tá­rolóhelyét. Helyezzük a fekhely egyik végét ruhaszekrényre, lehetőleg olyanra, amelyiknek nincs lába, (illetve a lá­bát leszerelhetjük). A másik végéhez készítsünk vagy készíttessünk létrás toldaléklábat. Ha ezt bordásfalként oldjuk meg, akkor nemcsak a felju­tást, de az otthoni testedzést is biz­tosítjuk. Ha azonban a hely úgy kí­vánja, külön tárolt létra segítségével is feljuthat a gyermek a fekhelyre. (Ügyelni kell, hogy a fekhely alsó éle a beülést ne akadályozza, s ajánla­tos előre figyelembe venni, hogy a gyermek növekedni fog.) A szek­rényben elférnek a ruhák, a tanu­láshoz és játékhoz szükséges eszkö­zök. A szekrény és a tartóláb közötti részt kössük össze megfelelő méretű rögzített asztallappal. Hogy a magas­sága mindenkor a kényelmet szol­gálja, jő, ha állítható. Gondoskodjunk az asztal és az ágy megfelelő világí­tásáról. Lehetőség szerint kapjon természetes fényt, lámpát pedig olyat válasszunk, amely olvasáskor nem világít a szembe, írás és rajzolás köz­ben balról veti a fényt. G. J. A jürósz oda volt felakasztva a fészer falára kora tavasz óta. Nap per­zselte, eső áztatta, harmat cirógatta. Büszkén húzta ki magát és nagyot nyújtózott a fal mentén, mert boldog volt, hogy 6 lustálkodhat, pihenhet. Kinevette a kapát, amelyet a gazda állandóan munkába fogott és vágnia kellett a rögös, nedves földet. — Ha-ha-ha, milyen sáros lett a kapa, sőt a nyele is — nevetett büsz­kén a fűrész, és vígan lóbálta magát a szögön. — Ugyan hallgass már! — csitította az öreg kasza, amelyet egyre keve­sebbet vett elő a gazdája, és bizony jócskán megkopott már az éle. — Miért hallgatnék, rpikor jól érzem magam, erős vagyok és szép, nem olyan ütött-kopott, mint ti. De a kasza nem vitázott tovább, bólintott a kapának és elfordult a büszke fűrésztől. Hosszú volt a nyár, a fészer minden szerszámja kivette részét a munká­ból, csak a fűrész henyélt továbbra is. Fénye megkopott, fogait belepte a rozsda, de ő ezt mind nem is vette észre, kinevette a munkából hazatérő, fáradt szerszámokat. Ősszel, egy nagy autó ölfát hoztak az udvarra. A gazda elővette a fű­részt, és nekilátott a munkának. Míg a vékonyabb hasábokat fűrészelték, nem is volt semmi baj. De bizony egy vastag, görcsös fa fűrészelése köz­ben, kipercent a fűrésznek az egyik fogából egy darab, mire az keservesen jajgatni kezdett. — No már most végem van, jaj de nagy a fájdalmam, soha többé nem sütkérezhetek a fészer oldalán, biztosan eldob a gazdám. De a végén csak megemberelte magát, és elindult orvost keresni. Azt már hallotta, hogy a beteg részeket orvossal gyógyíttatják. El is indult a fogorvoshoz. Nagyot ámult a doktor, amikor a fűrész be­állított hozzá. — Tévedés van itt. kérem — szabadkozott a fogorvos —, furészfogat én gyógyítani nem tudok, talán a kovács, az tudna segíteni. Nosza, indult hát a fűrész a kovácshoz. _ Nagyon sajnálom, de nekem csak nyújtó és kalapáló szerszámjaim vannak, ''ezekkel a finom fogaidat nem tudom rendbetennt. Talán a köszö* tűs, az tudna segíteni. Fáradtan, csüggedten ballagott a fűrész a falu végére a köszörűshöz. Az éppen késeket köszörült, amikor betoppant hozzá a fűrész. — Jó helyen járok, ki lehet még köszörülni megcsorbult fogamat? — kérdezte szerényen. — Azt hiszem, segíteni tudok a bajon, nosza, jer közelebb, nézzem csak meg, melyik a hibás. — fis máris szerszámokat szedett elő és reszelte, köszörülte, míg végül rendbe tette a fűrész megcsordult fogát. Az pedig, amikor hazaért a fészerbe, kedvesen szólt a többi szerszám­hoz, és szívesen mutatta meg a megjavított fogát, sőt olyan jókedvre kere­kedett, hogy kezet nyújtott a kapának és vidám táncra perdültek, és talán még most is táncolnak, ha a tél be nem fújja a havat a fészer falán és el nem csúsztak a jégen. Farkas Rózsa JÓ SZEM KELL HOZZÁ Képen négy téglatest, és az egyik­nek kiterített palástja látható. Hányas számú téglatest palástja van kiterít­ve? membvcmm Felébredt már a mackó, Gomb-szeme még álmos, Nyerít rá a facsikő, Akárcsak egy táltos. Megmozdult a baba is, Szőke haja kócos, A brummogi Demeter Miért olyan morcos? Valaki a lábára Rátette a hintát, Böbe baba fülébe Dörmögi a kínját. A bohóc már tornázik Két rúd végén körbe, Lisztes, fehér az álla, A kalapja pörge. Brumi, Böbe, Csicsika, Bohóc, hinta vár rég, Megjöttek a gyerekek Kezdődhet a játék. gAldonyi béla n / ✓ i g «■ i ■ > / lim nélküli írás (BUGA DOKTOR NAPLÖJÄBÖL) Egyedül csatangoltam Csallóközben. Nyitott szemmel, éber aggyal, meg kihegyezett fülekkel. Autóbuszra vártam. Furcsa, reszelés hang ütött mellbe: — Te talán már szépítőszert is használsz? A szemtelen kis fruska úgy felcsapta a fejét, hogy macska­­farknyi varkocsa — ami eddig előre lógott — a háta köze­pére bukfencezett. — Hát az lehet! De maga biztos, hogy nem használ, azért olyan randa! — Pedig hallod, az én fiatal koromban a lányok csak friss vizet használtak. Még a menyecskék is legfeljebb Frankos iskátula piros papírjával kenceficélték magukat, mégis szépek voltak! — No ne mondja! Hát a rózsavíz mi volt? — Az csak húsvétkor járta! Máskor legfeljebb tej... A nóta Is aszonta, hogy „Tejbe fürdik az én rúzsára, ha fölkel...“ A rondának becézett vitázót meglephette a szavak iátéka, mert behúzta a nyakát és elhallgatott. Az utca végén traktor kotkodácsolt. A lány figyelte. Aztán, amikor látta, hogy nem az ül rajta, akiért érdemes lett volna abbahagyni a szócsatát, újra rákezdte: — Vagy majomtej? Vagy murci?... Vagy burcsák... vagy mit tudom én, hogy is hívják? De az csak az orrukat pirosítja. Az öreg elővette a pipáját. Rágyújtott. Aztán tanárosan folytatta: — Megértek én mindent! Tudom, hogy ti most mások vagy­tok, mint mi annakidején. Az én gyerekkoromban az ember a markába köpte a vizet vagy az itatóvályúba mosakodott, de mosakodott. Most meg kis lavór, nagy lavór, meg fürdőszoba, meg szagosszappan, meg — hogy is mondják csak — pipere ... A kimért hang megjubászította a kislányt. Kissé félénkeb­ben pislogott a felülkerekedő bácsikára, aki kíméletlenül foly­tatta: — ... tupír a fejtetőre. Mintha szénaboglya lenne. A száto­kat kikenitek. Olyan, mint a pállottszájú kisverébé. A szem­öldököt meg kiegyelitek. A fületek, a nyakatok meg koszos! — Hát azt már ne mondja, Sándor bácsi — csattant fel a kis bögyös. — Tisztábbak vagyunk mi most. mint maguk vol­tak. Tisztábbak is meg ápoltabbak is. — Aztán szembefordult az öreggel: — Járt maga akkor iskolába? Sándor bácsi elbámult: — Hát hogyne jártunk volna! Elvégeztem én becsülettel mind a hatot. — Hát akkor azt is tudja, hogy felsőbb osztályba csak az léphet, aki az alsóbbat becsületjei elvégezte? — Tudom háti De mit akarsz evvel? — Azt, hogy a mosakodás máma az egészség általános iskolája. A bőrápolás, a kozmetika... vagy ahogyan maga mondta: a pipere az a magasabb iskola, amibe mink jártunk. Sándor bácsiba beleragadt a szó. Erre nem tudott feleletet. De a kis bestia csak folytatta: — Mivel világítanak maguk odahaza? — Hát villannyal. — Miért nem petróleummal? —- Nem vagyunk bolondok! Visszafelé nem forog a kerék! — No látja! ... a folytatását nem tudom. Megjött az autóbusz. msmunm SZOBANÖVÉNYEK Mai rejtvényünkben több szobanövény nevét rejtettük 70., függőleges 1. és 34. sorban. el a vízszintes 2., VÍZSZINTES: 10. Csapadék. 12. Ide­gen sorsjegy. 13. Város Lengyelor­szágban. 14. Ke­resztül. 15. Mik­száth Kálmán is az volt. 17. Mar­gója. 19. Szerb né­pitánc. 20. Paripá­ja. 22. Mutatószó. 23. Szövet szlová­kul (é. h.). 24. Fo­lyó Szibériában. 25 Zokog. 27. Ki­csinyítő képző. 28. 0. Ö. 29. Város Szlovákiában. 30. Becézett iskola. 31. Mutatószó. 33. In­dulatszó. 35. Szom­szédos betűk az ábécében. 36. Fo­lyadék. 37. Zola ismert regénye. 39. Folyó Jugoszláviá­ban. 41. Pravoszláv szentkép. 43. Sze­rint szlovákul. 44. Botfajta. 46. Nem egészen ilyen. 47. Egyiptomi napis­ten. 48. Műanyag. 5Q. Ady Endre biogramja. 51. Messzeség. 52. Fantom. 53. Szlovákiai magyar képes hetilap. 55. Sziget a Ligur-Tengerben. 59. Hely­rag. 61. Énekhang. 62. Strázsa (ford.). 63. Török katonai rang. 65. Indoger­­mán nép. 67. E napon. 68. Szlovák útvonal. 69. Kilátásba helyez. FÜGGŐLEGES: 3. Nem áll. 4. Azo­nos a vízszintes 12-vel. 5. Barackfajta*. 6. ötven százaléka. 7. A késnek és szónak is van. 8. L. K. 9. Egyiptomi uralkodó. 11. Hegycsúcs. 16. Véd. 18. Nem egészen édes. 19. Indok. 21. Küzdőtér. 23. Nem valódi arany. 26. Söntés. 27. ... Béla, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ki­magasló alakja. 32. Magyarországi vármegye. 36. Eecézett női név. 38. Indulatszó. 39. A Lengyel Légiforgal­mi Társaság neve. 40. Férfinév. 42. Kérdőszó. 44. Hangszer. 45. Temető­ben van. 48. Nagy növények. 49. Nö­vényi ital. 54. Vén. 56. Föléje. 57. Ál­lam Közel-Keleten. 58. Való. 60. Nem mögé. 63. Latin művészet. 64. Asta­tine vegyjele. 65. Kérdés. 66. Tér pe­remei. 67. E napon. 68. T. U. Beküldendő a vízsz. 2., 70., füg­gőleges 1. és 34. sz .sorok megfejtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom