Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-06 / 44. szám

1971. november 6. Jí/jADAU f ULUMÜ VC3 Mit keli tudni a Slovmona H egymagvú cukorrépáról? A cukorrépa az emberi munkára legigényesebb növények közé tarto­zik. A cukorrépa termesztésének leg­több kézi munkát igénylő folyamata főleg az egyelés, melyet tökéletesen és rövid idő alatt kell elvégezni, mert a többmagvú gomolyokböl fejlődő növénykék egymást akadályozzák a növekedésben, gyökérkéik összesen vödnek és addig csak sínylődnek, amíg az egyelés által elegendő élet­teret nem biztosítottunk a számukra. Ezt a nemkívánatos állapotot elein­te a többmagvú engedélyezett fajták, főleg a Dobrovicel A magtermésének koptatásával igyekeztünk áthidalni. A koptatott mag valamivel csökkenti ugyan a kézi munka szükségletét, de mivel a koptatott gomolyokban to­vábbra is sok volt a kétmagvú, ez a módszer a további fejlődés szempont­jából — cukorrépatermesztés a kézi munka kirekesztésével — nem volt kielégítő. Ezt a feladatot csak az egymagvú fajtával lehet megoldani. A koptatott mag említett hiányossá­gai következtében 1960-ban hozzálát­tunk az egymagvú fajta nemesítésé­hez. Kiindulási anyagként az egymag vú Belocerkovská fajtát használtuk fel, mely a mi viszonyaink között a legelterjedtebb Dobrovícei A fajta termőképességének csupán 85 száza­lékát nyújtotta. A kiválasztott fajtá­nak számos morfológiai és technoló­giái hiányossága is volt, éspedig a többfejuség, a felmagzás és' a gyökér elágazása. A termőképesség gyors növekedése és a negatív tulajdonságok kíküszö bölése céljából a nemesítésnél a ha­zai és a külföldi fajtákkal való ke­resztezés módszerét választottuk. A hazai fajták közül a Dobrovicei Л-t, a Dobrovicei Vt-, a Dobruvicei C-t és a BuCany-i VS-t, a külföldiek közül az iráni fajtát használtuk fel. Az egy magvú fajtának többmagvú fajtákkal való keresztezési kombinációi közül legeredményesebb volt az egymagvú fajtának a Buéany-i VS-el való ke­resztezése, mely az állami fajtaellen­­órzö állomásokon az 1964-től 1968-ig terjedő időszakban rendszeres ellen­őrzésnek volt alávetve és 1969 május hatodikán engedélyezték és körzesí tették Szlovákia kukoricatermesztö övezetében. A technikai cukorrépaterniesztés céljaira a keresztezésből származó (Fuj vetőmagot használják, mely 90 százalékos egymagvóságot mutat ki. Az egymagvú Slovmona H fő tulaj­donságai: 1. Az egymagvúság, ami lehetővé teszi a cukorrépa minimális emberi munkaerő felhasználásával történő termesztését. 2. A koptatott Dobrovicei A fajtánál jobb csírázási erély kevésbé kedvező feltételek mellett is, aminek a hek­táronkénti egyedsürüség biztosítása szempontjából van nagy jelentősége. 3. A szárazságtűrés, amit az is bi­zonyít, hogy szárazabb években elérte a nem koptatott Dobrovicei A hoza­mait is. 4. Ryors kezdeti növekedése. 5. Nagyobb levélhnzam (6 0/o-kaI). A Slovmona H tulajdonságait tény­legesen akkor tudjuk felmérni, ha a Dobrovicei A fajtához való összeha­sonlításokat az egyes évek eltérő ég­hajlati feltételei szerint vizsgáljuk. A 190-nél kevesebb vegetációs na­pot tartalmazó szárazabb években (1964, 19B7, 1968) a Slovmona H csak­nem azonos eredményt adott, mint a Dobrovicei A (100,6 °/o), 190-nél több vegetációs napnál a Slovmona H cu­kortermése 1,5 % kai maradt el a Dobrovicei A-tóI. Csapadékosabb években a Slovmo­na H lemaradása az említett fajta mögött jelentékenyebb, de a rövidebb vegetációs időt itt is jobban haszno­sítja. mint a Dobrovicei A. A különb­ségek csak akkor nagyok, ha a be­takarítás késő novemberben történik és az elhúzódó őszi vegetációt a Dob­rovicei A jobban ki tudja használni. Ilyenkor a Slovmona H cukorhozama a Dobrovicei A hozamának csupán 93,2 °/o-át éri el. Ezek az eredmények a Slovmona H koraiságát igazolják, és indokolttá teszik korábbi betakarítását. Az egymagvú cukorrépa megtaka­rítja ugyan a nehéz kézi munkát, fo­kozott igényei vannak azonban a ta­­lajelókétzítégre, a vetésre és a táp anyagellátásra. A káli- és a foszfor trágyák felét vagy kétharmadát már ősszel az istáilótrágyázással a földbe kell jutattni, hogy a tápanvagok a szántóréleg egész mélységében egyen­letesen helyezkedjenek el. A cukor répa jó tápanyagellátást, megfelelő kémhatást (6,9—7,2) és elegendő hu­muszt igényel. A több humuszt tartalmazó talajok muszban szegény talajok. A humusztartalommal szorosan összefügg a talaj jó szerkezeti álla­pota is, ami a répa egyenletes csírá­zásához okvetlen szükséges, a rossz szerkezetű talaj ugyanis könnyen kér gesedik, ami megnehezíti a magvak csírázását, kevesebb egyed fejlődik ki, ami pedig a hozam szempontjából rendkívül fontos. Azokon a talajokon, amelyeken kérgesedés nem fordul elő, a rész­beni talajegyenlítést még ősszel el­végezhetjük, hogy a tavaszi talajelő­készítésnél ne legyenek már nagy szintkülönbségek a hantok és a ba­rázdák között. Ellenkező esetben a hantok kiszáradt taraja a barázdák­ban oly mértékben felgyülemlik, hogy ez is kedvezőtlenül hathat az egyen­letes csírázásra. A tavaszi munkák folyamán egyébként is nagyon taka­rékosan kell bánni a téli csapadék­kal, s úgy kell előkészíteni a talajt, hogy az eléggé meleg, szellős és ned­ves legyen. A talajelőkészítéshez olyan gépeket kell alkalmazni, amelyek a magvak csírázásához a legmegfelelőbb talaj­szerkezetet hozzák létre. A tavaszi talajelőkészítésnél nagyon jól bevál­tak a knmbinátorok, amelyek egyúttal a tápanyagokat is a talajba juttatják. A kombinátorok a vetés mélységében a talajt tömörítik, a felső réteget vi­szont lazítják és így védik a talajt a túlságos kiszáradástól. A talajelőkészítéshez szükség sze­rint sima hengereket is alkalmazha­tunk. A talajelókészítésnél gyakran köve­tünk el olyan hibákat, amelyek ked­vezőtlenül hatnak a magvak kelésé re, illetve egyenlőtlen kelést okoznak. A leggyakrabbi hibák közé tartoz­nak: a) a munkákat túl korán kezdjük, amikor a talaj még nem eléggé érett, b) könnyű és rövid simítókat hasz­nálunk, c) túl mélyen lazítjuk a talajt és az gyorsan kiszárad, d) a talajelőkészítést nagyobb sza­kaszokban végezzük és az előké­szített darabot nem győzzük aznap be is vetni. A többmagvú cukorrépát a tradíciós termesztésben általában kanalas vető­gépekkel vetették. A koptatott mag­vak vetése a 6-SPCX 450-es és a 12 SeCXP 450 es vetögépekkel történt, ami jelentős mértékben megkönnyí­tette az egyelés munkáját. A geneti­kailag egymagvú cukorrépát a mag alakja miatt nem lehet az említett gépekkel vetni. A magvak egyenletes elosztása végett ezért az SPC-6-os pneumatikus vetőgépet próbáltuk ki. Eredeti formájában ez a vetőgép sem elégítette ki a pontos vetésre irányuló követelményeinket, ezért átszereltiík a gép vetőberendezését. Átszerelés után már pontosabb lett a vetés és kisebb lett a vetőmag­­szükséglet is. Az SPC-6-os vetögépet gyártó cég a cukorrépa vetésének alábbi módját ajánlja: Ezzel a módosítással már el lehet érni az új technológia követelményei­nek megfelelő vetést. A gomolyok tökéletesebb kinyomása céljából a lyukakat a szívással szembeni olda­lon tölcsérszerűen képeztük ki. A ki­nyomó kereket úgy köszörültük meg, hogy az az imitált lyukakba jól hele­­ugorjon, és a le nem rövidített fogak tökéletesen kinyomják a magvakat, esetleg a lyukakat tömítö szennyező dést. hogy ez a hiba ne ismétlódhes sen. Az átalakított tárcsa egyik olda Ián eredeti létszámú lyuk található (68), ennek a fele azonban csak imi­tált, a szívással ellentétes oldalon azonban csak 34 lyuk van, tehát csak minden második lyuk szór magot. 5—6 cm-nél nagyobb távolságra azonban csak akkor vetünk, ha a ta lajt tökéletesen, kertészeti színvona­lon készítettük el, és a magvak csíra zásához optimális feltételek vannak. Kivételesen kedvező talaj- és nedves ségi feltételek mellett a vetés 18 cm távolságra is végezhető. A vetési idő pont akkor a legkedvezőbb, ha a ta laj hőmérséklete a vetés mélységében eOérte a 7—8 C fokot. ING. MICHAL ŠOTTNIK A fogak száma a lyukak száma a magok távolsága a sorban a vetőtárcsa a vetőtárcsán a láncos meghajtőkerék fogainak tengelyén • száma 30 68 9 10 11 16 22 68 6,1 5,6 5,1 3,5 4,5 4,0 3,7 2,5 Ennél a vetési módnál a vetntárcsán 6B lyuk van. Ha ezt a tárcsát hasz­náljuk, a magvak egymástól való tá­volsága csak 2.5 cm-től 6,1 cm-ig terjed, ami a teljes gépesítés követel­ményeit nem elégftt ki. A növénytávolságnk pontosabb he tartása és a magvak nagyobb távol-A fogak száma a lyukak száma a vetőtárcsa a vetótárcsán tengelyén Ságokban való elhelyezése érdekében a tartalék-tárcsákat vettük igénybe, s a lyukak számát 34-re redukáltuk, ennek megfelelően módosítottuk a fogazott kinyomó kereket. A magvak vetésénél a következő távolságokat értük el: a niagnk távolsága a sorban a láncos meghajtókerék fogainak száma a cukorrépa mint a hu-30 34’ 9 12,2 10 11,2 11 10,2 16 7.0 22 34 9,0 8,0 7,2 5,0 Az ötévas terv végéro Szlováklá­­ban a cukorrépa vetésterületét feltételezhetően 50 ezer hektárra bő­vítik, s 380,8 mázsa termésátlaggal számolunk hektáronként. Az említett vetésterületen belül takarmányozásra 3000 hektáron termesztünk cukorré­pát. Az egyes övezetekben a következő­képpen alakult a vetésterület: a ku­koricatermő övezetben az összterület 5,32, a répaövezetbeij 3,50, a burgo­nyaövezetben 0,31 és a burgonya-zab övezetben pedig a földterület 0,24 százalékán termesztünk cukorrépát, A trágyázást a gyakorlatban asze­rint kell végeznünk, ahogy a hozam­tervet felállítottunk, vagy ahogyan a vegetáció idején a növény megkí­vánja. Az ötéves terv végére 400 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrá­gyát adunk hektáronként a cukorrá-A cukorrépa agrotechnikája pára. Ebből a nitrogén 130, a foszfor 90. a kálium pedig 1R0 kg lesz. Vegyszeres kezelést 1975-ben a ve­tésterület 70 százalékán végzünk, és ezzel párhuzamosan a fajtaösszetételt is módosítjuk. Feltételezzük, hogy az 1970—1980-as években a cukorrépa termesztésében az alábbiak szerint alakul a vetőmaghasználat: Mintegy 20 százalékban többmagvú, koptatott, 70 százalékban genetikailag egycsírájú és 10 százalékban többcst­­rájú (régi) vetőmagot használunk. Az 1971—75-ös években a cukorré­pa termesztésénél több módszert ki­próbálunk, Illetve alkalmazunk: Módszerek százalékban hektár Hagyományos kézi megmunkálássá! 13 7 280 Részben kosi megmunkálással 40 22 400 Minimális kézi megmunkálással 30 16 800 Koptatott mag használatával kézi munka nélkül 5 2 800 Egycsírájú mag használatával kézi munka nélkül 8 4 480 Automatikus gépi munkával 4 2 240 Előreláthatólag 1985-ben a rápater­­mnsztésböl teljesen kiküszöböljük a közi munkát. Az ötéves terv végére (1975) u betakarításnál 80 százalék­ban kombájnokat használunk. A fajta-összetélolböl kifolyólag, va­lamint a tápanyagellátásnál feltéte­lezzük, hogy egv mázsa cukorrépa összes munkálataihoz 7 — 11 percre lösz szükség, ami hektáronként az egész jdényben 43—70 órára tehető-A cukorrépát a vetésforgóba a ga­bonafélék után soroljuk, ezért minden termőtalaj-típuson három szántást kell végeznünk. Az egycsírá|ü vető­magnak szemenként! vetésénél nem javaslunk egységes agrotechnikát. Egy azonban bizonyos, hogy a vetés­területeken az ész folyamán el kell végeznünk a felszíni egyengetést. .• A kukorica-övezet nehéz talajain a ve­tésforgó idején legalább egy alkalom­mal 40 cm mélyen kell szántanunk. A műtrágya kétharmadát, я káliumot és a foszfort ősszel az istállótrágyá­val együtt dolgozzuk (350—400 fl/ha istáll$trágyát) a talajba. Tavasszal arra kell törekednünk, hogy a talal­­előkészítőst minél kevesebb művelet­ben végezzük. Ennél a munkánál használjunk kombinátorokat. A tavaszi munkamenetnek az aláb­biakból kell állniuk: enni tózás, trá­gyakiszórás, kombinátorok használata ás vetés, gyomlrtószerek aplikálása és hengerelés. A tavaszi talajelőkészítésnél ügyel­jünk arra, hogy ne hatoljunk mélyeb. ben, a vetési mélység alá a talajba, hogy a föld ki ne száradhasson. Az agrotechnikai követelményeknek jól megfelel a kombinált munkaeszköz, a kombinátor 25-KON-375. Ezzel a ta­lajt egy menetben porhanyíthatjuk és levegőhöz juttatjuk. A felszín pedig tömör marad. Az ősszel egyengetett földterületen a vetéselőtti előkészítés­nél csak egy munkaműveletet alkal­mazunk a műtrágya bedolgozásánál, esetleg a gyomlrtószer apltkálásánál közvetlenül vetés előtt. A gyomirtószerek használata: a leg­jobban elterjedt és használatos gyom­irtószerek a, Burex vagy a Pyramln, melyeket vetés előtt vagy közvetlenül utána használunk 4—5 kg-ot hektá­ronként 400—600 liter vízben oldva és kipermetezve. További elterjedt és bevált gyomirtószer a Betanol, ame­lyet a zöld gyomra permetezünk. Ha­tékonysága 6—8 napon belül jelent­kezik. Ajánlatos akkor kipermetezni, amikor a répa már kikelt. Teljes adagban aplikálva részben a répa növényzetét is károsítja, ami a leve­lek zsugorodásában és a növekedés 3—7 napos megállásában mutatkozik. Azonban azokon a talajokon, ahol elő­fordul a perje, használjunk TCA her­bicide! vagy Tosylt, úgy hogy a gyom­irtószer hozzáférjen a gyökérhajtá­sokhoz. Fagyos földre azonban ezeket a herbicideket nem szabad használni. Cukorrépavetésnél nálunk három vetőgéptípust használunk. A hagyo­mányos Saxőniát, a csehszlovák gyárt­mányú 12SeCXP, valamint az SPC-6-os típusú pneumatikus vetögépet. A Sa­­xónia kezelése már ismeretes, ezért szükségtelen Ismertetni. A 12SeCXP vetőgép főképpen drazstrozott mag vetésére alkalmas, azonban koptatott magot is vethetünk vele. A pneuma­tikus vetőgéppel koptatott, drazsíro­­zott és többcslrájú magot is vethe­tünk. A cukorrépa vetésének Idejét nem szabhatjuk meg dátum szerint. Tehát a vetést akkor kell végeznünük, ami­kor arra az adott időszakban kedve­ző feltétel kínálkozik, s a műveletet gyorsan be Is kell fejezni. Az emberi munkaszükséglet csökkentése vagy teljes kiküszöbölése csak a szemen­ként! vetéssel, azaz egycsírájú vagy koptatott, maximális csíraképességű mag használatával lehetséges. A sze­menként! vetésnél azonban arra Is Ügyeljünk, hogy a répamag 2,5—3 em­líti mélyebbre ne kerüljön a talalba. Az SPC-8-os típusú pneumatikus szemenként! vetés mennyisége és sor­távolsága hektáronként: 7 cm-ro vet­ve 5 kg, 10,2 cm-es sortávolságnál 2,5 kg. 12,2 cin-es sortávolságnál pe­dig 2 kg vetőmag szükséges hektá­ronként. ' A NÖVÉNY GONDOZÁSA A sorközi növényápolásnál mindig a talaj állapotához kell igazodni. Ha felületén kéreg keletkezik, mely gá­tolja a növény rendes fejlődését, meg kell azt bontanunk, még mielőtt meg­­cserepesedne, megkeményedne. Más­különben a növényzet nagyon káro­sodna. Kikelés után a sorközöket sa­­rabolni, porhanyítanl kelt, míg a nö­vény jól nem borttja a tala|t. Leg­később június utoljáig nltrogénes le­­véltrágyázást kell végeznünk. Lehető­leg két adagban hektáronként 60 kg nitrogéntrágyát kell adnunk tiszta hatóanyagban, A sorközöket szükség szerint 2—4 ízben saraboljuk minden alkalommal mélyebbre hatolva. egyelés KÉZI kapaval Amikor a növény 6—8 levelet ne­velt, ét kell a sorokat járni, s ahol szükséges, a répát ritkítani és kapál­ni. Egy dolgozó 14—17 nap alatt ké­pes 2—3 hektárt átvizsgálni és meg­­kapálni. A kllmatlkal, a talaj- és az agroetchnlkal kedvezőtlen feltételek­re való tekintettel tanácsos, hogv a vetésnél a 6—8—10,2 cm-es távolsá­got válasszuk. A kelést arány optimá­lis feltételei mellett azonban na­gyobb sortávolságot Is választhatunk. Fontos, hogy az egyelt cukorrépánál legalább 800 ezer, a szemenként ve­tett, egyelés nélkülinél pedig 900 ezer növányegved maradjon hektáronként. KÜZDELEM A KÁRTEVŐK ELLEN A cukorrépa legismertebb kártevőf a következők: feketelábú földibolha, a fekete répalevél-tetű, a közönséges vetési bagolypille, a lisztes répabar­­kő, a hamvas vlncellérbogár, a répa­­légy, a drótféreg, a pajor stb. Például a levéltetű nagyméretű előfordulása esetén 30—40 százalékos kár is ke­letkezhet a növényben, ha időben nem védekezünk ellene! A cukorrépa kártevői ellen használatos hatásos védöszerekről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium idén ki­adott metodikai Ismertetője tájékoz­tatja a répatermesztöket. A kiadvány­ból megemlítjük a legfontosabb védő szereket: a Hermái L-t a vetőmag­­csávázásánál, a Lindal-t s a Super­­gam-ot talajfertőtlenltésnél (30—40 kg/ha, a tavaszi talajelőkészítésnél), a drőtférgek és a pajorok ellen, a Gamacidot, Gamadint, Aerosol DL-t, Wofatox-pt a lisztes répabarkó ellen, a Soldep-et, Metatlont a répalégy el­len, az Intratlont, Intrasol '3-ast, Fos­­fottont a tetvek ellen, a Wofatox-ot és a Metatlon E-50-et pedig a közön­séges vetési bagolypllle ellen kell használni. Fontos, hogy betartsuk a hektáronkénti vegyszer adagolást aszerint, amint az említett metodikai kézikönyv tanácsolja. Öntözés esetén tudnunk kell, hogv a kelleténél több víz éppen olyan káros a cukorrépára, akár a vízhiány. Ezért az öntözést úgv kell szervezni, hogy a hiányzó vizet pótolja.á BETAKARÍTÁS E téren a gépesítés nálunk ■ mar megoldódott. Így a gépi .betakarítás lehetővé teszi a répa azonnali gyárba szállítását, Kétmenetss betakarításnál az első menetben levágjuk a levele­ket, s olszállttluk a mezőről, a má­sodikban pedig kombájnnal pótkocsi­ra szedjük a répát és elszállítjuk. A hárommenetes betakarításnál géppel levág|uk a leveleket, klszántluk a ré­pát sorokra és pótkocsira rakjuk gé­pekkel, majd a begyüjtöhelyre szál­lítjuk. A jövőben a cukorrépa betaka­rításánál olyan gépeket használunk, amelyekkel hat sorról levághatjuk a levélzetet, s ugyanolyan szélességű kombájnnal szedhetjük k! a répái. Ing. JÄN HLAVATÝ OS VOJTECH ŠUSTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom