Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-06 / 44. szám

1971. november 6. SZABAD FÖLDMŰVES, vAlasztAsi híradó...vAlasztAsi híradó...választási híradó...vAlasztAsi híradó...VÁLASZTÁSI híradó... 3 A SIKER TITKA Egbenyúló emeletes házak Százhatvan taggal megalakult a la­kásépítő szövetkezet és ez már 48 család részére biztosított lakást, 24 pedig a közeljövőben költözik új otthonába. A tervek szerint a jövőben hatmeleets házakba 250 család köl­tözhet majd be. Az Agitációs Központban is arról győződünk meg, hogy a községben rendkívül nagy a politikai aktivitás és ez jó munkára serkenti a falu la­kosságát. Szinte percek alatt szemünk elé tárul a panelokon a falu várossá alakulása. Azt is megtudjuk, hogy a régi választási időszakban 14 millió korona értéket hoztak létre, az újban pedig 19 millió korona értéket akar­nak teremteni. Ehhez nem kell kom­mentár. A falu gyors fejlődéséhez hozzájá­rul az is, hogy a területén levő szö­vetkezetek is lehetőségükhöz mérten segítenek. Nagy Péter elvtárs, a HNB elnöke, igen elégedett az _ egységes földművesszövetkezet és a meliorá­ciós szövetkezet segítségével. A szö­vetkezet természetesen a szívén viseli a falu fejlődését, ez nem is csoda, mert Vass Ferenc, az efsz elnöke, a JNB képviselője minden energiáját a község fellendítésére fordítja. A má­sik oldalon a jól menő efsz-szel biz­tosít jó kereseti lehetőséget a tagság­nak. A szövetkezet igen jól gazdálko­dik. Különösen a növénytermesztés remekelt, ezért 35 vagon gabonát ad­tak terven felül. A kukorica hektár­hozama májusi morzsolt állapotban eléri a 60 mázsát, az alma pedig 90 mázsát termett hektáronként. Summa summára a bevételi tervet 2,5 millió koronával teljesítették túl. Az átlagos évi kereset 28—30 ezer korona. Az asszonyok is megkeresik átlagosan a havi 1500 koronát, de idényben, pl. almaszedésben 2000 koronán felül is kerestek. Ez a község igazán jó példája an­nak, hogy a társadalmi összefogás jó vezetőkkel az élen milyen eredmé­nyeket hozhat. Úgyis mondhatnánk, hogy a vezetők emberközelben dol­goznak és ezért vesznek részt nagy­számban a lakosok úgy a társadalmi munkában, mint a politikai megmoz­dulásban. A Nemzeti Front a bevált régi képviselőket újra /elölte és a bemutatkozó gyűléseken 1 a választók szinte mindannyian résztvettek és népes tőlük az Agitációs Központ is, amelyben különböző beszélgetések folynak le. A választók ragaszkodnak vezetőikhez és hallani sem akarnak arról, hogy valamelyiket közülük ma­gasabb funkcióba vigyék, mert látják, hogy a falu vezetése jó kezekben an. Balia Tőzsgt Imrich Danist, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökét nagy munkában találjuk, épp az agitációs központok aktivizálásáról beszélget munkatársaival. Eddig már 1200 agitációs központ kezdte meg működését, a legtöbb helyen igen sok a látogató és a szemléltető eszközök képet nyújta­nak a fejlődésről. A kerületi nemzeti bizottság dolgozói azt akarják, hogy az agitációs központokban a választók betekin­tést nyerhessenek az országos, kerületi, járási, valamint helyt jellegű fejlődésbe. Ezért minden agitációs központba meg­küldték az egybefoglalt kerületi választási tervet, amelyben megtalálhatók az elmúlt választási időszak fejlődésének mu­tatószámai és az új választási időszakra kitűzött célfeladatok is. Bevezető részében ott találhatók az országos fejlődési ada­tok is. Az ügyes agitátor tehát a kerületi választási tervet feltöltve helyi adatokkal, igen eredményes munkát végezhet. Az elnök elvtárs elmondotta, hogy a Nemzeti Front jelöltjei már több körzetben bemutatkoztak választóiknak, de a vá­lasztói gyűlések, illetve bemutatkozó gyűlések tömeges össze­hívására majd csak a következő napokban kerül sor. Az elnök elvtárssal elbeszélgettünk a választási tervekről is. Elmondotta, hogy a jövőben egyik fő feladatnak látja a déli részek iparosítását, üzlethálózatának kiszélesítését és utalnak rendbehozását. Bizony nem kis problémák megoldása előtt állnak, mivel itt terül el Szlovákia erdőségeinek 48 százaléka, fejleszteni kellene a fafeldolgozó ipart, azonban ez nem tart lépést a fejlődéssel. A már említett déli részen főleg a Rimav­ská Sobota-í (Rimaszombat), Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) és lučeneci (Losonc) járásban nagy erőfeszítéseket kell tenni újabb termőterületek szerzésére. Ebből a célból mintegy 18 ezer hektár földet akarnak „árvízmentesíteni“ és ugyanakkor 37 ezer 800 hektáron pedig öntözőberendezéseket létesíteni, mert a kerületben igen sok a vízszegény terület. Ebből a cél­ból meg kell gyorsítani az Ipoly szabályozását, mert árterüle­tein öntözéses gazdálkodást lehet majd a jövőben létesíteni* A mezőgazdaságot Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV, kongresszusának határozata szellemében fejlesztik. Különösen a Rimavská Sobota-i, lučeneci és Velký Krtíš-i járásban egye­sítik nagyobb ütemben a mezőgazdasági üzemeket. Kétszáz­tizenegy efsz-t 69 nagyobb gazdaságba egyesítették és így az efsz-ek száma 511-ről 366-ra csökkent a kerületben, és ma már az efsz-ek átlagos földterülete 1000 hektár. A mezőgaz­dasági üzemek önkéntes alapon való egyesítése az új válasz­tási időszakban az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően tovább folyik. Az elmúlt választási időszakban sokat tettek a dolgozók foglalkoztatottságának érdekében. Száz új üzem épült, és negyvenet korszerűsítettek. Igen érdekes jelenség, hogy amíg a múltban ebből a kerületből vándoroltak ki a legtöbben idegenbe munkát keresni (Szlovákiából összesen 300 ezren), most munkaerőhiány van. A lakosság kereseti lehetősége egyre jobb és a családok bevétele is emelkedő irányzatot mutat. Többek között ezt lemérhetjük abban, hogy a lakosság 58 százaléka teljesen új, korszerű lakásban lakik. Az új ötéves tervben, amely lényegében egyezik a választási tervvel, a képviselők a választókkal együtt igen nagy fel­adatokat oldanak meg és ez lényegesen hozzájárul majd a lakosság életszínvonalának emeléséhez. A több árutermelés érdekében például a mezőgazdaság szakaszán intézkedést tesznek úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés fej­lesztésére. A szarvasmarha-állományt például 10 ezerrel, a sertésállományt 8100-za] emelik és ennek következtében a nyerstermelés 25, a piaci termelés pedig 35 százalékkal emel­kedik. (balia) Tele panasszal, de a jövőbe vetett optimizmussal írt 1964 februárjában Kurucz Nándorné Ižáról „Javaslom a helyi nemzeti bizottságnak“ című ankétünk alkalmá­ból. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és tős-gyökeres vál­tozások történtek nemcsak Ižán, hanem az egész Duna­­mentén. Még jól emlékezünk 1965-re, amikor a vén folyam kilépett medréből és hatalmas pusztítást végzett a kör­nyékén. Rombadöntötte a lakóházakat, középületeket, ideiglenesen száműzte a községek lakóit. S ez a tény óriási fordulatot hozott a kárt szenvedett falvak életé­ben. A régi és új terveket „elsodorta a víz“, többé nem volt rájuk szükség. Az élet törvénye egészen más, új­szerű terveket követelt, melyeknek kivitelezését nem szoríthatta béklyókba semmiféle hivatal. A régi, tönkre­ment lakások, középületek helyett akarva, nem akarva, újakat, korszerűeket kellett építeni. Az összefog'ás ereje Komlósi Menyhért titkárral s egyben a helyi párt­­szervezet elnökével emlékezünk a viszontagságos idő­szakra, az akkori eseményekre. Elmondja, hogy a falu kétharmadát elsöpörte a víz. összesen 267 ház dőlt össze, 180 pedig részben vagy erősen megrongálódott. Nagy elkeseredésükben azt sem tudták, mi lesz velük, mihez kezdenek. Töprengésük nemsokára feloldódott, összefogott az ország, és segítséget nyújtott a bajba­jutottaknak. Iza számára is kijelölték a védnökségi já­rásokat: Trenčínt, Sumperket és Uh. Hradíštét. A járások küldöttei késlekedés nélkül megérkeztek és felmérték, mit kell tenniök. Szlovákok, csehek inter­nacionalista szellemben jó testvérhez illően intézkedtek. Mindhárom járás üzemei vállalták néhány lakóház, köz­épület felépítését, utak rendbehozását. A trenčíni és a hradištei járások például elhozták építkezési vállala­tuk dolgozóit, hogy minél hathatósabb segítséget nyújt­hassanak. Az előbbi járás szakemberei például felépí­tették az Új-telepet (2 millió 500 ezer korona értékben), egy korszerű önkiszolgáló üzletet, majd a vízhálózattal dolgoztak (1 millió 600 ezer korona), később pedig 1200 méter hosszú, aszfaltozott utat készítettek. Ezzel egyidőben az utóbbi járás emberei a szivattyútelepet éj lakóházakat építettek. Viszont a šumperkiek 391 ezer koronával hozzájárultak az utak rendbehozásához. Lé­nyegében tehát a baráti járások jóvoltából nemcsak új falu nőtt ki a romok közül, hanem a portalanított úthálózat is elkészült, amelyre álmukban sem gondol­tak az ižaiak. Nem csoda tehát, hogy hat év távlatából is hálásan emlékeznek azokra a tisztségviselő elvtár­sakra, egyszerű dolgozókra, akik az ország távoli ré- » szeiből — tekintet nélkül nemzetiségükre — önzetlen és gyors segítséget nyújtottak. A fejUTdésben nincs megállás Ha valaki azt hiszi, hogy azóta a fejlődés megállt, a faluban, nagyon téved. Három évvel ezelőtt például gyalogjárók építéséhez kezdett a nemzeti bizottság. Azóta több mint egymillió korona értékben fektettek kemény járdát a házak elé. A közeljövőben befejezik ezt a munkát, mely azt jelenti, hogy minden utca gya­logjáróval rendelkezik. A középületek építése terén is nagy változás történt. A korszerű épületek szinte városiassá változtatták a falu arculatát. A modern, kilenc tantermes iskola, tágas tornateremmel, napközi otthonnal, áruház, egészségügyi központ és egy korszerű vendéglátó üzem hirdeti a község fejlődését. Megannyi épület, annyi színfolt, amely az egyszerű falvak közül kiemeli ezt a községet. Röpke pár év alatt Talán nem is kell mondanunk, hogy az új építkezé­sekkel a lakáskultúra is megváltozott, modernizálódott. A lakóházak 25 százalékában például központi fűtés ontja a meleget, 58 százalékában vízvezeték szolgálja a háziasszonyok kényelmét, míg 47 százaléka fürdő­szobával rendelkezik. Televízió, rádió, autó, manapság már megszokott, mindennapi jelenség, mégis említést érdemel, hogy a lakóházak 64 százalékában tévé-anten­nák fogják a világ híreit, kulturális műsorait. 1Döntő szó az ižaiaké Az elmondottak a fejlődés gyors ütemét cáfolhatatla­­nul igazolják. Ám még többet mondanak azok a számok, amelyeket Varga Lajos elvtárs, a hnb elnöke felsorolt. Ugyanis, ami a falu tudásszomját, tanulni akarását illeti, hasonló példa kevés adódik. Iža e téren első he­lyen áll a komárnói járásban. A mintegy 2500 lakosú község ezidáig öt orvost, egy állatorvost, hét mérnököt, gyógyszerészt és asszisztensnőt adott a községnek. Ezen­kívül 16 különböző szakon végzett főiskolást tartanak nyilván. A vezetők büszkesége a faluból kikerült hat katonatiszt, közöttük Dancig Gyuri, pilótaezredes. To­vábbi büszkeségük Koczka Géza a Komenský Egyetem hallgatója, aki rátermettségével, különböző versenyeken eddig is hírnevet szerzett a falunak. Az érettségizettek számát nem sikerült kideríteni, de erre vonatkozóan hadd említsük Andruskó Teréznek, a hnb fiatal dolgo­zójának szavait: „Tíz osztálytársam közül kilencen érett­ségit szereztünk.“ Az elnök szavai szerint lassan minden fiatal érettségi bizonyítvánnyal a kezében Indul az életnek. Ez a nagy igyekezet vitathatatlanul, dicsérendő, ám komoly árnyoldalai vannak.. Ugyanis a tanult emberek nagyobbik hányada elmegy a faluból, érthetően munka­helyére költözködik. Ezidáig például a lakosság sorai közül 32 pedagógus ment el hazulról, az orvosokról s egyéb műszaki értelmiségiekről nem is beszélve. Ez pedig nagyon rányomja bélyegét a szaporulatra, illetve a falu létszámának emelkedésére. Lényegében túlzás ez a kifejezés, mert amint a statisztika mutatja, inkább apadás, mint fejlődés tapasztalható. Jóllehet, a nagyon is szembetűnő fogyatékosságot egyéb tényezők is befolyásolják. Közülük ilyen, hogy sok a kettőcske, még több az egyke. Természetes, hogy a jómódú szülők az egykét tűzön-vízen keresztül taníttatják, s amikor diploma van a kezében, elhagyja szülőföldjét, lényegében egy leendő családdal kevesebb lesz a faluban. Balogh Gézáné, a hnb dolgozójának esete is aláhúzza a fent megállapított tényeket. Balogh néni egyetlen fia szintén mérnöki oklevelet szerzett, és másutt helyezke­dett el. Ez nem is lenne hiba, hiszen a köztársaság minden munkahelyén szükség van az értelmiségiekre. A helyzet fonákja abban a goldolkodásban rejlik, „mi­nek lenne több gyerek, nincs értelme velük bajlódni. Egyet könnyebb nevelni, taníttatni!“ Ügy gondoljuk, napjainkban megváltozott ez a helyzet, hiszen államunk új intézkedései nyomán messzemenő segítséget kapnak a fiatal házasok, a nagyobb családdal rendelkező szü­lők. Ižán a kevés gyerek „jóvoltából“ odáig jutottak, hogy a három tantermes óvoda egyik osztályát jelentkező hiányában bezárták. Nem akarunk jóslatokba bocsátkozni, azonban, ha marad minden a régiben, a sok új ház, palota, a kor­szerű középületek, a városiasodás, a jövő nemzedékét már nem boldogítja, hiszen egyre többen és többen for­dítanak hátat a falunak. Ez akkor is bekövetkezik, ha történetesen jólmenő szövetkezetét mondhat magáé­nak a község. Ebben a kérdésben a döntő szó termé­szetesen senki másé, mint az ižaiaké. Nem kapnánk teljes képet a falu fejlődéséről, ha az elemzésből kihagynánk azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a falu tisztségviselői, a kultúrmunka fejlesztése érdekében kifejtenek. Országszerte ismeretes, hogy Ižán előszeretettel ápolják a régi néphagyományokat. Való­színű ez Is hozzájárult ahhoz, hogy tíz évvel ezelőtt irodalmi színpadot létesítettek, s szorgalmas munká­jukkal odáig vitték, hogy november 5—7-e között Ba­lassagyarmaton (Magyarország) rendezett Nemzetközi Fesztiválon az ő csoportjuk képviseli Csehszlovákiát. Ez a tény legékesebb bizonyítéka annak a hatalmas fejlő­désnek, amelyet ez a falu megtett. Nemcsak az újarcú község példázza a nagy horderejű változásokat, hanem azok a fiatalok, idősebbek, akik a hagyományos falusi élet hétköznapjaiból kilépve tovább tanultak, hogy job­ban boldoguljanak. Sándor Gábor, A Csallóköz egyik „metropolissá“ fejlődő falujában hallottam a címben szereplő megállapítást. Dávid Ferenc, a Zlaté Klasy (Aranykalász) helyi nemzeti bizottság titkára nem vélet­lenül mondotta, hogy a falu fejleszté­sében elért sikereik titka elsősorban is annak is 'köszönhető, hogy értéke­lik az emberek munkáját. Nemcsak arról gondoskodnak, hogy az embe­rek megfelelő keresethez jussanak, javuljon az élet- és munkakörülmé­nyük, hanem kisebb figyelmességek­kel is igyekeznek serkentebi a dol­gozók alkotókedvét. Hogy ez így van, azt a szolgáltatásokat nyújtó üzletek kirakatában láttam. Dávid elvtárs közzétette a társadalmi munkát vég­ző dolgozókról készült fényképeket. Ez a módszer nagyon jól bevált, mert az önkéntes munkát végző polgárok látják, hogy tényleg értékelik munká­jukat. A jövőben a munkavégzést ábrázoló képek mellé oda kerülnek majd a dolgozók nevei is és az él­munkások a helyi hangszórón keresz­tül nótát is kapnak. A társadalmi munka lényegesen hozzájárult a falu gyors átalakításához, fejlődéséhez. Dávid elvtárs elmondotta, hogy nem akármilyen formális társadalmi mun­káról van szó, ezt bizonyítja az is, hogy a brigádmunkákon résztvevő dolgozók egyéni teljesítménye igen magas. A helyi gazdálkodási üzem dolgozóival együtt a társadalmi mun­kát végző polgárok valóságos roham­brigádokat alkotnak. A korszerű ben­­zinpumpa ilymődon hat hónap alatt, a tűzoltószertár pedig mindössze 42 nap alatt készült el. De a közös ösz­­szefogással sikerült gyorsan befejez­ni az új egészségügyi központot, ré­gebben az iskolát és más középülete­ket. Jóleső érzéssel suhanunk a város­ban is megfelelő, portalanított asz­faltozott utakon. Lényegében összes útjaikat rendbehozták. Kellemesen töltünk egy kis időt a szolgáltatáso­kat nyújtó üzletek melletti presszó­ban, ahol a polgárok igazán kulturá­lis körülmények között kávézgatnak, vagy frissítőket fogyasztanak, Oszt­­rácky István üzletvezető és Szikela Borbála kiszolgáló alig győzi a fo­gyasztók igényeit kielégíteni. Nagyon sokan rendelik a helyi cukrászda Ínyencségeit, többek között a kitűnő minőségű krémest, amit Trepák Ist­ván cukrász és Mózes István segéd vezetésével készítenek. A presszóban sültgesztenye és szintén saját készít­­ményű gesztenyepüré is kapható. Meglátogatjuk a helyi gazdálkodási üzemet is, amely Lengyel Ferenc ve­zetésével 14 fajta szolgáltatást nyújt a polgároknak. Jól gazdálkodnak és a helyi nemzeti bizottság költségveté­sébe idén egymillió koronát adnak. Ezt az összeget a HNB természetesen a falu további fejlesztésére fordítja. Séta közben mindenütt arról a tö­rekvésről győződünk meg, hogy a fa­lut a helyi nemzeti bizottság városi szintre akarja emelni. Az új egész­ségügyi központ, a bevásárló központ, a mutatós benzinkút, új iskola, égbe­nyúló emeletes házak támasztják alá ezt a megállapítást. A lakásépítkezés új irányt vett a községben, összesen 211 családi ház épült, ebből 63 a ci­gánynegyedben. De emellett emeletes házakban 25 család talált otthonra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom