Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-10 / 27. szám
FÓLIA FÓLIA FÓLIA A kertészek többsége bizonyára ismeri a féliát. Ha ezidáig nem is alkalmazták, de szakkonyvekből, folyóiratokból már olvastak róla. Mivel a fólia a jövő „slágere“, ml is figyelemmel kísérjük azoknak az élenjáró kertészeknek a munkáját, akik az elmúlt évek folyamán két kézzel kaptak az új módszer után és felkarolták a fóliás termesztést. Tudomásunk szerint a nyugat-szlovákiai kerületben a Szenei (Senec) EFSZ kertésze Strichovanec János nyitotta meg az Utat a fólia előtt, mégpedig hét évvel ezelőtt. Az első esztendőkben japán típusú melegágyakat, hajtatóházakat takart fóliával, ezt követte a dinnye, uborka, földieper földjének takarása, majd később alagutak, melegházak készültek fólia segítségével. Amíg tavaly 0,25 hektár területet takart, addig jelenleg egy hektár termőterületen fekszenek a fólia-alagutak és melegházak. A látogató az első pillanatban azt sem tudja, hova nézzen. Június derekán már javában szüretelték a paprikát, uborkát és a paradicsom is érésnek indult. Ez a párját ritkító eredmény arra kötelez bennünket, hogy ismertessük a szene iek fóliás termesztési módszerét.. Tudvalevő, hogy a fólia egyilletve két méter széles szeletekből áll. Az alagutak vagy melegházak takarásához az anyagot össze kell „ragasztani“, hogy a leborított terület légmentes legyen. Az egyes szeletek összeolvasztása vasaló segítségével a következőképpen történik: Az anyag két széle egy „székre“ kerül. A szék egy szál élére állított deszka, a fűrész lapjához hasonlóan kicsipkézve (fogai 1— 1,5 cm szélesek, ihossza 3 m). Az egymásra fektetett fóliát (betoldás 4—5 cm] két — ruhaszárításnál alkalmas csíptetővel a deszkához rögzítik. Erre a villanytekercseléshez használatos szigetelőszalagot tesznek (az egyszerű csomagolópapír is megfelel), melyen keresztül a fólia a vasaló melegétől összeforr. (Az anyag önmagában nem vasalható, mert a forró vas összekapja, elégeti.) A betoldott részből a „széken“ fekvő kb. 2 cm-es széles sáv forr össze, míg a kimaradt toldalék a helyén marad. A kertész többéves gyakorlata során megállapította, hogy a fogacsos deszkán történő hegesztés pontosabb, erősebb, mint amikor azt sima felületen csinálták. A fólia colos vascsöveken nyugszik. Nagyságára, illetve magasságára nincsenek pontos szabályok. Szencen az alagutak többsége 12 méter hosszú, 3,5 méter széles, míg gerincmagassága 170—180 cm. Ezenkívül magasabb (3—4 m), szélesebb főliaházakat Is építettek. A vasvázak leállítását ősszel mélyszántás után szorgalmazzák, koratavasszal a földet nagyon megtaposnák. Az ágyások előkészítsése szintén őszi teendő. A melegágyakhoz hasonlóan komposzttal készítik elő a területet a palánták alá. A fólia kora tavasszal, illetve akkor kerül rámára, amikor a föld fagya „kimegy“. A fólia alá az üvegházban, illetve a melegágyakban nevelik elő a palántákat. Ez a munka január 10-től veszi kezdetét. Első növény a saláta, amely a műanyag felrakása után kerül helyére. A legjobb fajták közé tartozik a Bötner, Lednicky korai és a hajtatásra alkalmas Soroksári. A karalábéfajták közül a Moráviát és Strichovanec kertész a magasba kúszó paradicsomtőkén örömmel mutatja a pirosló termést. a Prágai fehéret részesítik előnyben. Az alagutakban elég körülményes a köztes termelés. Tudniillik a saláta, karalábé intenzív fejlődése sokkal alacsonyabb hőfokot követel, mint a meleget kedvelő paradicsom, paprika és az uborka. A márciusban ültetett salátát tehát nem házasíthatjuk paprikával abban a reményben, hogy a korán kikerülő növény után jó helye lesz a nyár végéig díszlő növénynek. Tanácsos tehát, hogy mind a salátát, mind a karalábét tiszta kultúrában termeljük, ugyanakkor a paradicsom (felfelé futtatva) jól házasítható uborkával, az uborka paprikával (a középút két szélén.) A saláta és a karalábé tehát a fóliaház előnövényei. Fő növények az uborka, a paprika és a paradicsom. Fólia alá hajtatásra legjobban bevált a Hoffmanská produktu (nyugatnémet) és a holland üvegházi uborka. A németektől származó mag ára darabonként 40 fillér, a hollandoké pedig egy korona. Ha már az uborkánál tartunk, egy újabb termelési fogásra is felhívjuk a figyelmet. Ugyanis nézelődésünk közben észrevettük, hogy az alagutakban termelt uborka talaját fekete fólia fedi. Fólia alatt tehát újabb fólia. Ennek előnyét Strichovanec elvtárs a következőképpen magyarázta: A talajtakarás — akárcsak a szabadföldi termelésnél — elősegíti a terméshozam növelését. A fólia alatt intenzívebb a talajélet, öntözővíz hatására a talaj cserepedésétől nem kell tartanunk. További előnyként említhető, hogy a sötét színű fólia alatt a gyom elpusztul. Ez esetben tehát a kapálástól is eltekinthetünk. A felsorolt tényezők mindegyike külön-kü-Gyümölcsszörpök készítése MIBŐL? Szörpök készítésére az erősen festőlevű és aromás gyümölcsöket érdemes felhasználni. Elsősorban a legrégibb idő óta ismert és kedvelt málnát, meggyet és szamócát. (Kerti és erdei szamócát egyaránt.) Kiváló szörp készíthető a piros- és feketeribiszkéből is. Különösen az utóbbi emelkedik ki a többi gyümölcs közül nagy C-vitamin tartalmával, és igen erős színanyagaival. HOGYAN? A gyümölcsöt először megmossuk. A málna az egyetlen, amelyet nem tudunk mosni, mert a vízsugár ereje is megsérti, és kimossuk értékes levét. A szamóca is könnyen sérül, ezért kis mennyiséget szitába célszerű tenni, és nagy vízzel telt edényben többször megmártani, hogy a szennyeződést, homokot eltávolítsuk. Ez a mosási módszer egyébként a többi gyümölcs esetében is alkalmaz ható. Nagyobb tételek esetében kosarakat vagy már erre a célra készített nagyobb méretű perforált fémkosarakat használhatunk. Fontos, hogy az eszközök és edények már a munkának eben a szakaszában is saválló fémből készítettek (alumínium] vagy zománcozottak legyenek. Ellenkező esetben a gyümölcs sava megtámadja a fémet, így káros szín-, ízváltozás következhet be, és ezek a folyamatok gyorsítják a C- vitamin bomlását is. A bő vízben többször megmosott gyümölcsöt zúzni kell. Ez történhet a borászati gyakorlatból ismert hengeres zúzóval, s háztartásokban bármely háztartási gép zúzó vagy áttörő részével. A feketeribiszkét zúzás után 1:1 arányban vízzel keverjük, mert nagy pektintartalma folytán nehezen adja levét, és préselés közben megkocsonyásodhat. A zúzott gyümölcsöt 24— 48 óráig pihentessük, hogy a rosttól a lé jobban elválasztható legyen. Melegebb időben a rövidebb idejű pihentetést válasszuk, mert hosszabb idő után az erjedés is megindulhat, s ez nem kívánatos. A lezúzott gyümölcsöt — amelyet ekkor már cefrének nevezünk — ki kell préselni. Erre nagyobb gyümölcsmennyiség esetében érdemes prést beszerezni. Különösen alkalmasak a csomagprések, amelyek gyorsabban és nagyobb hatásfokkal működnek. Több lesz általuk a lényeredék. Házilag erős, de lazaszövésü kendőbe helyezzük a cefrét és csavarással vagy súlyokkal való megterheléssel préselhetjük ki a levet. Ezt ismét pihentetni kell, hogy a préselés után benne maradt rostok leülepedjenek. Legfeljebb egy napig tartson ez. A leülepedett seprőről óvatosan le kell fejteni a letisztult levet. Ezt azután saválló vagy zománcozott edényben forrásig melegítsük, mert ek kor még a benne maradt rostok, fehérje és pektintartalom kicsapódik, és a lé erős habzása közepette szűrőkanállal eltávolítható a léről. MIVEL? Minden kilogramm forró léhez 1,6 kg kristálycukrot adjunk, és álladóan keverjük, amíg feloldódik. Minden kg-hoz (a lé és a cukor együttes ' súlyát számítva) tegyünk 2—3 g citromvagy borkősavat, állandóan keverjük, és hőmérővel ellenőrizzük, hogy ne melegedjék 75 C fok fölé, mert a cukor a nagyobb hőmérsékleten könnyen karamellesedik, s a szörp barnás színeződésű és karamelles ízű lesz. Ä kész szörpöt forrón palackokba kell tölteni és zárni. Az így készített szörp magas cukortartalma következtében nem romlik, folyamatosan használható. Vegyszer, konzerválószer hozzáadása szükségtelen. Dobray Endréné lön is termésfokozó hatással bír, együttesen pedig nagyon is észrevehető hozamnövekedést eredményez. Az egyes paprikafajták közül a lefelé csüngő Szentesi csokros, a Cecei javított és a Cecei félerős alkalmas fóliás hajtatásra. A kertész véleménye szerint leghamarabb „bejön a csokros“. A PCR későbbi, de bővebb termő és nagyobb hüvelyekkel fizet. A csokros paprika rövid tenyészideje nemcsak a korai termesztésnél használható ki előnyösen, de karácsonyi paprikát is nyerhetünk róla. Ezzel az előnnyel élve az uborka után július második felében ültetik majd palántáit a fólia alagutakba, melegházakba. Terméséből eredő bevétel amolyan ráadás lenne (karácsonyi pénz) a közös tagjai számára. Mint bárhol másutt, a fóliás termesztésnél is előfordulnak különböző növényi betegségek és állati kártevők. Közülük két kártevő a legveszélyesebb, mégpedig a levéltetű (paprika) és a „vörös pók" (uborka). A levéltetű közismert, de kevésbé az utóbbi. A „vörös pók“ népies elnevezés. Tulajdonképpen a takácsatka egyik fajtájáról van szó, mely 0,25— 0,50 mm hosszú tojásdad, sárgásbarna, sőt vöröses színű (innen származik népies elnevezése). Strichovanec állítása szerint a kártevők tömeges fellépésükkor egy rövid hét leforgása alatt tönkretehetik az uborkát. Májusban a levelek fonákjára rakja tojásait, s ezekből kikelnek a 10—12 nap alatt vény pusztulását eredményezheti. A levéltetvek ellen a légyirtó Dymogan elégetésével védekeznek a kertészek. Egy-egy alagútban 10 darab Dymogan dig a Contains Vapona Insecticide AC-vel. Ez egy angol cég gyártmánya. Szalagszerű formában készített anyag és zsinegre aggatva lógnak a fóliaházak légterében. Eredményességéről ezidáig megbízható’ adatok még nem állnak rendelkezésre, de állítólag a fenf említett kártevőket elriasztja a fóliával fedett térségből. Az elmondottakat figyelembe véve az olvasó bizonyára kíváncsi, milyen haszonnal jár a fóliás termesztés. Talán nem is' kell mondanunk, nálunk is" szép pénzt adnak a primőrért. Az első termésből (80 ezer saláta) mintegy 70 ezer koronái árultak. Ezt követte a karalábé, jelenleg pedig az uborka és paprika fut a piacon. Együttesen 300 ezer korona bevételi terveztek a hektárnyi területről, de valószínű, hogy ezf jócskán túllépik. Ezek után mi sem természetesebb, jövőre három hektáron építenek alagutakat, illetve fóliaházakat. Sok szépet, tanulságosat láttunk, hallottunk Strichovanec kertész birodalmában. A fólia alkalmazásával nemcsak szövetkezetük nyer súlyos ezreket, hanem úttörő munkája révén példát mutat a kertészkedőknek. Bármennyire is szerénykedik, meg kell mondanunk, hogy bátor kezdeményezése minden elismerést megérdemel. Sándor Gábor Mészáros Ilona, Hrášková Mária és Poor Františka kapálják a paprikát a fóliaházban. kifejlődő lárvák. Szívogatásuk- tablettát tüzelnek el. A belőlük kai elvonják a növények táp- származó gáz minden legyet, anyagát, s olyan anyagokat bo- levéltetvet s egyéb károsító csátanak a levelekbe, hogy rovart megöl, azok sárgák, színtelenek lesz- A takácsatka és levéltetű elitek. .Ez a virágok lehullását, a len jelenleg újabb vegyszerrel termés fonnyadását, sőt a nö- próbálkozik a kertész, mégpe-
