Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-23 / 42. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. oktőber 23. IWIESZIAPOK A „TŰZ FÖLDJÉN If Ha repülőgépünk nem indult volna Tbilisziből este húsz óra után, talán sohasem tudtam volna meg, miért Jelenti Azerbajdzsán a „honiak nyelvén a „tűz földjét“. De hát gépünk ez Antonov „csak“ 4500 méter magasban szállt, és fgy már messziről megláttam a két nagy tűzcsővát. Igen, a fővárosban Bakuban (a hazaiak Bakinek mondták) szálltunk le vagy másfél őrás légiút után, s ott lángoltak a földön a tüzek. Első benyomásaimat tehát a bakul éjszakában szereztem. Kellemesen meglepődtem, és úgy éreztem, hogy egy nagy városba Jutottam. Nem tévedtem. Másnap tudtam meg, hogy Bakunak 1 millió 100 ezer lakosa van. Megérkezésem után kiültem a modern architektúrájú Zsemzsucsina kávéház teraszára, amelynek hullámos tetőzete a franciáknak annyira megtetszett, hogy hasonló kávéházat építettek Marseille-ben. Ezt a kávéházat Bakunak nevezték el. Modern dzsessz-zenekar Játszott, gyönyörű kilátás nyílt a Kaspi-tengerre, erre az óriási tóra, amelynek érdekessége, hogy évenként hét centimétert apad. Most; hajók úsztak rajta, egy kis gőzös nem messze tőlünk éppen kikötött. Eszembe sem Jutott, hogy már Ázsiában vagyunk. Grúzia és alatta Örményország, a Nyugat-Kaukázusban még Európa. Azerbajdzsán a Kaukázus keleti részén már Ázsiához tartozik. Másnap reggel a tűző napfényben még szebb volt a kilátás. Megértettem, mért nevezik ezt a földet a napfény országának, a déli gyümölcsök földjének, a fehérsipkás nagy hegyek tövén. Soha nem jártam még a Kaspi tengernél, s most kedvem támadt megfürödni, mindjárt kora délelőtt. A strand vagy háromnegyed óra járásra volt a várostól, tehát autón mentem. Amint távolodtunk a központból, az út mellett egymás után sorakoztak a gyárak. Baku a Szovjetunió egyik hatalmas ipari központja, amelyben nappal nemcsak azt a két égő kéményt találtuk meg, amelyeket a repülőgépről láttam, hanem többet is. E kéményekben a földgáz felesleges melléktermékei égnek. A városból kiérve csodálatos látvány tárult szemem elé. Az út jobb és baloldalán hatalmas erdő terült el. Különös egy erdő, azaz dehogyis erdő. A nafta és petróleumkutak tömkelegé szegélyezte a pompás műút mindkét oldalát egészen a strandig. • Nos, igen, a második világháború előtt Baku szolgáltatta a szovjet kőolajtermelés 70 százalékát. Ma a szibériai és a tatárországi naftaforrások feltárása után a helyzet természetesen más. De az úgynevezett fehér-naftát (viasznaftának nevezték itt az emberek) továbbra is csak innen nyerik. A kóolajkutak sziluettje azonban nem hagyott el akkor sem, mikor már a Kaspi-tengerben lubickoltam. Mert itt a naftát a tenger fenekéről is „kibányásszák“. Nincs is olyan meszsze a tengerfeletti város a „Nyef- Jannyie Kamnyi“. A partról kígyószerűen tekergő, hídhoz hasonlító utakat látunk. Nem Velence ez, bár 5000 ember él e városban! Terei, házai alatt a tenger hullámai susognak. A vas és acél fúrótornyok és csővezetékek naftavárosát a munka ritmusa varázsolja széppé. Felfrissültén tértem vissza a városba. Éppen azon gondolkoztam, miért olyan törékenyek a Kaspi-tengér kagylói (pedig vize sós, ha nem is olyan keserű,, mint az Atlantióceán vagy a Földközi-tenger vize), amikor a városban gyönyörű antik épületeket láttam meg. Baku nemcsak modern nagyváros, óriási ipari központ, hanem egyúttal igen régi város is. Már az ókorban Hérodotosz Irt erről a tengermenti „csodálatos országról“. Édeklődésemet azonban a középkori építkezés remekei ragadták meg. Ilyen a fekete „Leánytorony“ (nem tudom miért írtak néhány katalógusban a „szüzek tornyáról“, mikor a legenda szerint e toronyból csak egy szerelmes lány vetette magát a tengerbe, amely akkorjábaan még Idáig terjedt). Ez a XII. század építészeti remeke. A XV. századból maradt fenn Sirvansah pompás palotája, amely a régi építészet egyik gyöngyszeme. Megkapott a minaret' masszív tornya, keskeny erkélyével, ahonnan hajdanában a muezzin hívta imára a mohamedán hívőket. Egy teljes órán át barangoltam Sirvan-sah palotájában, de bizony ez kevés volt. Nem csodálkozom azon, hogy a sah parancsára a palota építészének is itt építettek meozóleumot. És az Abseron félszigeten, amelyen Baku fekszik, még számos más érdekes régi épületet is láthattam. Azerbajdzsán fővárosa természeti szépségekben is bővelkedik. A város patkó alakban, amfiteátrum-szerűen öleli körül az öblöt. Magát a félszigetet a tenger felől apróbb szigetek védik, amelyeken megtörik a tenger hullámverése. A város új épületei közül említést érdemel a Filharmónia érdekes architektúrájú székháza, a Nizami filmszínház épülete, a kincseket tartalmazó történelmi múzeum és a Lenin tér ú] épületei. Emlékművei közül lenyűgöző Kirov emlékszobra, valamint a 26 bakul népbiztos érdekes emlékműve. A 26 bakui népbiztost 1918-ban a fehérgárdisták orvul meggyilkolták, amikor külföldi segítséggel egy időre Bakut elfoglalták. A Kirov emlékműtől pompás kilátás nyílik a Kaspi-tengerre és a kikötőre. A bakul strand A régi erődítmény Leánytornya A Kaspi-tengerről az a legenda Járja, hogy mélyén egy nagy kultúrájú lakott terület merült el éppúgy, mint a legendás Atlantis. Valóban a tenger fenekéről régi épületkövek kerülnek elő ismeretlen írással, amit csak a régészek tudtak nagynehezen megfejteni. Néhány ilyen követ a Leánytoronynál is láttunk Felszabadulása előtt Azerbajdzsán lakóinak 90 százaléka írástudatlan volt. Ma a mimózák, leánderek, cipruszok és olajfák városában 12 főiskola, 70 szakközépiskola készíti fel az ifjúságot jövő hivatására. A városban a tudományos akadémia egyik intézete tevékenykedik. A főiskolák évente több mint 6000 mérnökkel és orvossal bővítik a képzett szakemberek számát. Szaumjan, Dzsaparidze, Azizberov és a többi meggyilkolt népbiztos véráldozata nem volt hiábavaló! MÁRTONVÖLGYI LÄSZLÖ A Szovjetunió ogyesszal tervezőintézetének munkatársai egyszerű gyorsmérleget szerkesztettek a csemegeboltok részére. Az újfajta mérleg nemcsak az áru súlyát, hanem egyúttal a súlynak megfelelő árat Is mutatja. Öt kilogrammig tetszés szerinti mennyiségek mérhetők rajta. Az érdekes szerkezetű mérleg széles körben felhasználható a kereskedelemben, mert jníndenütt meggyorsítja a kiszolgálást. Az eladónak nem kell fejben számolnia az árakat, csupán az árunak megfelelő számokat kell beállítania, az árskála forgatógombjával, s az áru ára máris megjelenik a mérleg ablakában. ÁR-MÉRLEG 1 Az olasz kormány gazdasági intézkedései Olaszországban egyre fenyeget a sztrájkok veszélye. Ezt leküzdendő a kormány olyan szükségintézkedések üsszességét kívánja a parlament elé terjeszteni, amelyek megállíthatják a gazdasági hanyatlást. Az intézkedések hat, a kormány által már kiadott dekrétumot ölelnek fel. Olyan gazdasági szükség-intézkedések ezek, amelyeket Emilio Colombo miniszterelnök már másodszor kénytelen foganatosítani, amióta elfoglalta a miniszterelnöki bársonyszéket. A miniszterelnök egy nemrég elhangzott televíziós beszédében ezeket az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az elmúlt évben a termelés 3 százalékkal csökkont, egyre hatalmasodik a munkanélküliség fenyegető veszélye, és óriási károkat okoznak a sztrájkok idején elveszített munkaórák milliói. Egyelőre azonban semmi sem mutat arra, hogy az alkalmazottak és a munkaadók megszívlelik felhívásait, és szolidaritást vállalnak az egész nemzettel szemben, a sztrájkolok felveszik a munkát, ami elősegítheti, hogy a népgazdaságot újra talpraállítsák. A szakszervezetek becslése szerint az idei év sztrájkokkal töltött 63 millió órája nagyobb károkat okozott, mint a múlt év öt hónapja alatt a sztrájkokra fordított 94 millió munkaóra. Ügy válik, hogy a kormányintézkedések megvalósítása az állam számára további 700 ezer millió líra többletkiadást jelent majd. Az intézkedések célja serkenteni a beruházást és a termelést, elsősorban hitelek adásával és a szociális biztosításra fizetett összegek csökkentésével, amely járadékokat a kis- és középnagy üzemeknek kell fizetniük. Az idei év első öt hónapjában az ipari termelés 4,5 százalékkal csökkent és sok gyár nem használja ki kapacitását teljes mértékben. E helyzetben a kormány reméli, hogy sikerül a parlamentben a helyzet javítását célzó szükségintézkedéseket megszavaztatnia, habár a kormányintézkedések azonnal hatályba léptek. Üjabb összegeket szabadítottak fel, hogy a kis üzemek könnyebben törleszthessék a felvett kölcsönök jelentős kamatait. Hasonló segítséget nyújtanak az olasz hajógyáraknak és halászati üzemeknek. A kormányintézkedések fontos részét képezi az, hogy 50 milliárd lírát szabadítanak fel az állami alapokból, egyrészt a kivitel támogatására, másrészt a műszaki és gazdasági kutatás fejlesztésére. A mezőgazdaságnak szintén komoly támogatást nyújtanak a gépesítés fejlesztésére és a kész termékek jobb értékesítésére. A kormány egyik dekrétuma felszabadította a kevéssé fejlett déli körzetekben levő ipari üzemeket, a szociális biztosítás illetményeinek fizetése alól. Ezt további dekrétum hasonló kedvezményben részesítette az ország többi vidékein levő ipari és kisipari üzemeket, amelyek 300- nál (egyes esetekben 500-nál) kevesebb személyt foglalkoztatnak. ' A fül elektronikus modellje A szovjet tudósok egy csoportja dr. Vlagyimir Baszinkov leningrádi tudós vezetése alatt megszerkesztette az emberi fül elektronikus modelljét. A berendezés reagál az emberi beszédre, ami többszörösen meggyorsítja az információk feldolgozását. A modell ugyanolyan elvek alapján működik, mint az emberi fül. Az elektronikus fül megszerkesztése további lépés az olyan automaták létrehozásához, amelyek „megértik“ az emberi beszédet. 35 év alatt hét milliárd Az ENSZ statisztikai adatai szerint földünkön 3,5 milliárd ember él. Ebből csaknem két milliárd Ázsiában, 400 millió Európában, 345 millió Afrikában, 276 millió Latin-Amerikában és a Karibi tenger térségében, 240 millió a Szovjetunióban és 224 millió Észak-Amerikában. A tudósok véleménye szerint 35 év múlva, tehát 2006-ban a Föld összlakossága hét milliárd lesz. Csökkenő termésfelesleg C. M. Hardin, az USA földművelésügyi minisztere nemrég kijelentette, hogy az amerikai mezőgazdaság terményfeleslegét csaknem teljes egészében felszámolták, elsősorban a kivitel fokozásával. Az USA mezőgazdasági termékeinek kivitele jelenleg csaknem 80 millió dollárral nagyobb, mint a behozatal. Lényegesen kibővült a mezőgazdasági termékek kivitele a nyugateurópai országokba és Japánba. A kereslet fokozását elsősorban az idézte elő, hogy Nyugat-Európában egyes mezőgazdasági terményekből a szokottnál gyengébb eredményeket értek el. Lengyel cukorgyár Görögországban A Polimex-Cekop lengyel külkereskedelmi vállalat képviselői a közelmúltban szerződést írtak alá Szalonikiben, amely szerint Lengyelország komplett cukorgyárat szállít Görögországba. A cukorgyár értéke meghaladja a 90 millió deviza zlotyt. A cukorgyárat 17 hónap alatt építik fel és üzembehelyezése után naponta 3000 tonna cukorrépát dolgoz majd fel. A berendezés szállítója a „Chemadex“ lengyel vállalat. Növelik sörgyártásukat Franciaországban az 1970-es év folyamán a sörgyártás menynyisége első ízben haladta meg a 20 millió hektólitert. Ezzel a teljesítménnyel Franciaország a világ sörtermelésének ranglistáján a hetedik helyet érte el. Ugyanis az USA évi sörgyártásának mennyisége 130 millió, az NSZK-é 85 millió, Nagy-Britanniáé 45 millió, a Szovjetunióé 35 millió, Japáné 27 millió és Csehszlovákiáé 25 millió hektóliter. A legutóbbi húsz esztendő alatt Franciaországban az egy főre eső sörfogyasztás évi 35 literről 42 literre emelkedett. Szovjet légibuszok Csomagjaikkal együtt beszállhatnak majd az utasok azoknak az új típusú, 300 személyes légibuszoknak az utasterébe, amelyek a következő öt éven belül állnak a Szovjetunió menetrendszerű forgalmába — jelentette ki Borisz Bugajev, szovjet légiközlekedési miniszter egy nemrégiben megtartott sajtóértekezleten. A hatalmas légibuszok megjelenése alapvetően megváltoztatja és leegyszerűsíti majd a repülőterek, a jegy- és csomagkezelök munkáját.
