Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-23 / 42. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. oktőber 23. IWIESZIAPOK A „TŰZ FÖLDJÉN If Ha repülőgépünk nem indult volna Tbilisziből este húsz óra után, talán sohasem tudtam volna meg, miért Jelenti Azerbajdzsán a „honiak nyel­vén a „tűz földjét“. De hát gépünk ez Antonov „csak“ 4500 méter ma­gasban szállt, és fgy már messziről megláttam a két nagy tűzcsővát. Igen, a fővárosban Bakuban (a hazaiak Bakinek mondták) szálltunk le vagy másfél őrás légiút után, s ott lángol­tak a földön a tüzek. Első benyomásaimat tehát a bakul éjszakában szereztem. Kellemesen meglepődtem, és úgy éreztem, hogy egy nagy városba Jutottam. Nem té­vedtem. Másnap tudtam meg, hogy Bakunak 1 millió 100 ezer lakosa van. Megérkezésem után kiültem a modern architektúrájú Zsemzsucsina kávéház teraszára, amelynek hullá­mos tetőzete a franciáknak annyira megtetszett, hogy hasonló kávéházat építettek Marseille-ben. Ezt a kávé­házat Bakunak nevezték el. Modern dzsessz-zenekar Játszott, gyönyörű kilátás nyílt a Kaspi-tengerre, erre az óriási tóra, amelynek érdekessége, hogy évenként hét centimétert apad. Most; hajók úsztak rajta, egy kis gő­zös nem messze tőlünk éppen kikö­tött. Eszembe sem Jutott, hogy már Ázsiában vagyunk. Grúzia és alatta Örményország, a Nyugat-Kaukázusban még Európa. Azerbajdzsán a Kauká­zus keleti részén már Ázsiához tar­tozik. Másnap reggel a tűző napfényben még szebb volt a kilátás. Megértet­tem, mért nevezik ezt a földet a nap­fény országának, a déli gyümölcsök földjének, a fehérsipkás nagy hegyek tövén. Soha nem jártam még a Kaspi tengernél, s most kedvem támadt megfürödni, mindjárt kora délelőtt. A strand vagy háromnegyed óra já­rásra volt a várostól, tehát autón mentem. Amint távolodtunk a köz­pontból, az út mellett egymás után sorakoztak a gyárak. Baku a Szov­jetunió egyik hatalmas ipari köz­pontja, amelyben nappal nemcsak azt a két égő kéményt találtuk meg, amelyeket a repülőgépről láttam, ha­nem többet is. E kéményekben a földgáz felesleges melléktermékei ég­nek. A városból kiérve csodálatos látvány tárult szemem elé. Az út jobb és baloldalán hatalmas erdő terült el. Különös egy erdő, azaz dehogyis erdő. A nafta és petróleumkutak tömkelegé szegélyezte a pompás mű­­út mindkét oldalát egészen a stran­dig. • Nos, igen, a második világháború előtt Baku szolgáltatta a szovjet kő­olajtermelés 70 százalékát. Ma a szi­bériai és a tatárországi naftaforrá­sok feltárása után a helyzet termé­szetesen más. De az úgynevezett fehér-naftát (viasznaftának nevezték itt az emberek) továbbra is csak in­nen nyerik. A kóolajkutak sziluettje azonban nem hagyott el akkor sem, mikor már a Kaspi-tengerben lubickoltam. Mert itt a naftát a tenger fenekéről is „kibányásszák“. Nincs is olyan mesz­­sze a tengerfeletti város a „Nyef- Jannyie Kamnyi“. A partról kígyó­­szerűen tekergő, hídhoz hasonlító utakat látunk. Nem Velence ez, bár 5000 ember él e városban! Terei, há­zai alatt a tenger hullámai susognak. A vas és acél fúrótornyok és csőve­zetékek naftavárosát a munka ritmu­sa varázsolja széppé. Felfrissültén tértem vissza a vá­rosba. Éppen azon gondolkoztam, miért olyan törékenyek a Kaspi-ten­gér kagylói (pedig vize sós, ha nem is olyan keserű,, mint az Atlanti­­óceán vagy a Földközi-tenger vize), amikor a városban gyönyörű antik épületeket láttam meg. Baku nemcsak modern nagyváros, óriási ipari köz­pont, hanem egyúttal igen régi vá­ros is. Már az ókorban Hérodotosz Irt erről a tengermenti „csodálatos országról“. Édeklődésemet azonban a középkori építkezés remekei ragad­ták meg. Ilyen a fekete „Leányto­rony“ (nem tudom miért írtak né­hány katalógusban a „szüzek tornyá­ról“, mikor a legenda szerint e to­ronyból csak egy szerelmes lány vetette magát a tengerbe, amely akkorjábaan még Idáig terjedt). Ez a XII. század építészeti remeke. A XV. századból maradt fenn Sirvan­­sah pompás palotája, amely a régi építészet egyik gyöngyszeme. Meg­kapott a minaret' masszív tornya, keskeny erkélyével, ahonnan hajda­nában a muezzin hívta imára a mo­hamedán hívőket. Egy teljes órán át barangoltam Sirvan-sah palotájában, de bizony ez kevés volt. Nem csodálkozom azon, hogy a sah parancsára a palota épí­tészének is itt építettek meozóleumot. És az Abseron félszigeten, amelyen Baku fekszik, még számos más ér­dekes régi épületet is láthattam. Azerbajdzsán fővárosa természeti szépségekben is bővelkedik. A város patkó alakban, amfiteátrum-szerűen öleli körül az öblöt. Magát a félszi­getet a tenger felől apróbb szigetek védik, amelyeken megtörik a tenger hullámverése. A város új épületei közül említést érdemel a Filharmónia érdekes architektúrájú székháza, a Nizami filmszínház épülete, a kincse­ket tartalmazó történelmi múzeum és a Lenin tér ú] épületei. Emlékmű­vei közül lenyűgöző Kirov emlék­szobra, valamint a 26 bakul népbiz­tos érdekes emlékműve. A 26 bakui népbiztost 1918-ban a fehérgárdisták orvul meggyilkolták, amikor külföldi segítséggel egy időre Bakut elfoglal­ták. A Kirov emlékműtől pompás ki­látás nyílik a Kaspi-tengerre és a ki­kötőre. A bakul strand A régi erődítmény Leánytornya A Kaspi-tengerről az a legenda Járja, hogy mélyén egy nagy kultú­rájú lakott terület merült el éppúgy, mint a legendás Atlantis. Valóban a tenger fenekéről régi épületkövek kerülnek elő ismeretlen írással, amit csak a régészek tudtak nagynehezen megfejteni. Néhány ilyen követ a Leánytoronynál is láttunk Felszabadulása előtt Azerbajdzsán lakóinak 90 százaléka írástudatlan volt. Ma a mimózák, leánderek, cip­­ruszok és olajfák városában 12 főis­kola, 70 szakközépiskola készíti fel az ifjúságot jövő hivatására. A város­ban a tudományos akadémia egyik intézete tevékenykedik. A főiskolák évente több mint 6000 mérnökkel és orvossal bővítik a képzett szakembe­rek számát. Szaumjan, Dzsaparidze, Azizberov és a többi meggyilkolt népbiztos véráldozata nem volt hiá­bavaló! MÁRTONVÖLGYI LÄSZLÖ A Szovjetunió ogyesszal tervezőintézetének munkatár­sai egyszerű gyorsmérleget szerkesztettek a csemege­boltok részére. Az újfajta mérleg nemcsak az áru sú­lyát, hanem egyúttal a súlynak megfelelő árat Is mu­tatja. Öt kilogrammig tetszés szerinti mennyiségek mér­hetők rajta. Az érdekes szerkezetű mérleg széles körben felhasználható a kereskedelemben, mert jníndenütt meg­gyorsítja a kiszolgálást. Az eladónak nem kell fejben számolnia az árakat, csupán az árunak megfelelő szá­mokat kell beállítania, az árskála forgatógombjával, s az áru ára máris megjelenik a mérleg ablakában. ÁR-MÉRLEG 1 Az olasz kormány gazdasági intézkedései Olaszországban egyre fenyeget a sztrájkok veszélye. Ezt leküzdendő a kormány olyan szükségintézkedések üsszességét kívánja a parlament elé terjeszteni, amelyek megállíthatják a gazdasági hanyatlást. Az intézkedé­sek hat, a kormány által már kiadott dekrétumot ölelnek fel. Olyan gazda­sági szükség-intézkedések ezek, ame­lyeket Emilio Colombo miniszterel­nök már másodszor kénytelen foga­natosítani, amióta elfoglalta a mi­niszterelnöki bársonyszéket. A miniszterelnök egy nemrég el­hangzott televíziós beszédében ezeket az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az elmúlt évben a termelés 3 százalékkal csökkont, egyre hatal­masodik a munkanélküliség fenyege­tő veszélye, és óriási károkat okoz­nak a sztrájkok idején elveszített munkaórák milliói. Egyelőre azonban semmi sem mu­tat arra, hogy az alkalmazottak és a munkaadók megszívlelik felhívásait, és szolidaritást vállalnak az egész nemzettel szemben, a sztrájkolok fel­veszik a munkát, ami elősegítheti, hogy a népgazdaságot újra talpra­állítsák. A szakszervezetek becslése szerint az idei év sztrájkokkal töltött 63 mil­lió órája nagyobb károkat okozott, mint a múlt év öt hónapja alatt a sztrájkokra fordított 94 millió mun­kaóra. Ügy válik, hogy a kormány­­intézkedések megvalósítása az állam számára további 700 ezer millió líra többletkiadást jelent majd. Az intéz­kedések célja serkenteni a beruhá­zást és a termelést, elsősorban hite­lek adásával és a szociális biztosí­tásra fizetett összegek csökkentésé­vel, amely járadékokat a kis- és kö­­zépnagy üzemeknek kell fizetniük. Az idei év első öt hónapjában az ipari termelés 4,5 százalékkal csök­kent és sok gyár nem használja ki kapacitását teljes mértékben. E hely­zetben a kormány reméli, hogy sike­rül a parlamentben a helyzet javítá­sát célzó szükségintézkedéseket meg­szavaztatnia, habár a kormányintéz­kedések azonnal hatályba léptek. Üjabb összegeket szabadítottak fel, hogy a kis üzemek könnyebben tör­­leszthessék a felvett kölcsönök jelen­tős kamatait. Hasonló segítséget nyújtanak az olasz hajógyáraknak és halászati üzemeknek. A kormányin­tézkedések fontos részét képezi az, hogy 50 milliárd lírát szabadítanak fel az állami alapokból, egyrészt a kivitel támogatására, másrészt a mű­szaki és gazdasági kutatás fejleszté­sére. A mezőgazdaságnak szintén ko­moly támogatást nyújtanak a gépesí­tés fejlesztésére és a kész termékek jobb értékesítésére. A kormány egyik dekrétuma fel­szabadította a kevéssé fejlett déli körzetekben levő ipari üzemeket, a szociális biztosítás illetményeinek fizetése alól. Ezt további dekrétum hasonló kedvezményben részesítette az ország többi vidékein levő ipari és kisipari üzemeket, amelyek 300- nál (egyes esetekben 500-nál) keve­sebb személyt foglalkoztatnak. ' A fül elektronikus modellje A szovjet tudósok egy cso­portja dr. Vlagyimir Baszinkov leningrádi tudós vezetése alatt megszerkesztette az emberi fül elektronikus modelljét. A be­rendezés reagál az emberi be­szédre, ami többszörösen meg­gyorsítja az információk feldol­gozását. A modell ugyanolyan elvek alapján működik, mint az emberi fül. Az elektronikus fül megszerkesztése további lépés az olyan automaták létrehozá­sához, amelyek „megértik“ az emberi beszédet. 35 év alatt hét milliárd Az ENSZ statisztikai adatai szerint földünkön 3,5 milliárd ember él. Ebből csaknem két milliárd Ázsiában, 400 millió Európában, 345 millió Afriká­ban, 276 millió Latin-Ameriká­­ban és a Karibi tenger térsé­gében, 240 millió a Szovjetunió­ban és 224 millió Észak-Ameri­­kában. A tudósok véleménye szerint 35 év múlva, tehát 2006-ban a Föld összlakossága hét milliárd lesz. Csökkenő termésfelesleg C. M. Hardin, az USA földmű­velésügyi minisztere nemrég kijelentette, hogy az amerikai mezőgazdaság terményfelesle­gét csaknem teljes egészében felszámolták, elsősorban a ki­vitel fokozásával. Az USA me­zőgazdasági termékeinek kivi­tele jelenleg csaknem 80 mil­lió dollárral nagyobb, mint a behozatal. Lényegesen kibővült a mezőgazdasági termékek ki­vitele a nyugateurópai orszá­gokba és Japánba. A kereslet fokozását elsősorban az idézte elő, hogy Nyugat-Európában egyes mezőgazdasági termé­nyekből a szokottnál gyengébb eredményeket értek el. Lengyel cukorgyár Görögországban A Polimex-Cekop lengyel kül­kereskedelmi vállalat képvise­lői a közelmúltban szerződést írtak alá Szalonikiben, amely szerint Lengyelország komplett cukorgyárat szállít Görögor­szágba. A cukorgyár értéke meghaladja a 90 millió deviza zlotyt. A cukorgyárat 17 hónap alatt építik fel és üzembehe­lyezése után naponta 3000 ton­na cukorrépát dolgoz majd fel. A berendezés szállítója a „Che­­madex“ lengyel vállalat. Növelik sörgyártásukat Franciaországban az 1970-es év folyamán a sörgyártás meny­­nyisége első ízben haladta meg a 20 millió hektólitert. Ez­zel a teljesítménnyel Francia­­ország a világ sörtermelésének ranglistáján a hetedik helyet érte el. Ugyanis az USA évi sörgyártásának mennyisége 130 millió, az NSZK-é 85 millió, Nagy-Britanniáé 45 millió, a Szovjetunióé 35 millió, Japáné 27 millió és Csehszlovákiáé 25 millió hektóliter. A legutóbbi húsz esztendő alatt Franciaor­szágban az egy főre eső sör­­fogyasztás évi 35 literről 42 literre emelkedett. Szovjet légibuszok Csomagjaikkal együtt beszáll­hatnak majd az utasok azoknak az új típusú, 300 személyes légi­buszoknak az utasterébe, ame­lyek a következő öt éven belül állnak a Szovjetunió menet­­rendszerű forgalmába — jelen­tette ki Borisz Bugajev, szovjet légiközlekedési miniszter egy nemrégiben megtartott sajtóér­tekezleten. A hatalmas légibu­szok megjelenése alapvetően megváltoztatja és leegyszerűsí­ti majd a repülőterek, a jegy- és csomagkezelök munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom