Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-16 / 41. szám

1971. október 16. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 ALASZUNK KÉRDEiÜKRí Gépkocsi / * / / • átírási illetéke Egy autótulajdonos kérdezi: ,.A múlt évben vásároltam egy Škoda MB 1000 Do Luxe személygépko­csit, előjegyzésre, s must családi okokból el szeretném adni. Választ kérnék a következő kérdésre: Mennyi az étruházási illeték és ki köteles ezt fizetni? Mely esetek­ben nem kell átruházási illetéket fizetni? Hogyan jön számításba a gépkocsi kora és mi a helyzet, ha két fél kölcsönösen kicseréli egy­más közt a gépkocsiját?“ Az átíratási illetékkel s általá­ban a feltett kérdésekkel foglal­kozó rendeletet nemrég módosí­tották és kiegészítették. Az új rendelet szerint, amely 1971. jú­nius 14-én lépett hatályba, az át­­iratási illetékeket a gépkocsi tu­lajdonosa, tehát a jelen esetben ön köteles fizetni. Az illeték nagy­sága nem minden gépkocsinál azo­nos. Számításba jön, hogy a gép­jármű egy vagy kétnyomos-e, to­vábbá a gépjármű márkája, típu­sa és kora. E feltételek alapján állapították meg a díjszabás 22. tételét is. Az ön által szándékolt átírás illetéke 600 korona. A rendelkezést egy példával vi­lágítjuk meg. Ha valaki egy Simca 1301 jelzésű, egy évnél nem Idő­sebb gépkocsit kívánna eladni, 14 000 korona átíratási illetéket köteles fizetni, az illeték két éven belül 12 000 korona, 3 éven belül 10 000 korona, 4 éven belül 6000 korona, 5 évig 3000 korona, 5 éven felül 600 korona, amennyiben első ízben áll be változás a tulajdonos személyében. Mint már Jeleztük, az illeték kiszabása szempontjából a gépko­csi kora a döntő, vagyis az, hogy hány éves. Ennek eldöntésénél a közlekedésrendészeti felügyelőség nyilvántartásában vezetett gyár­tási év a mérvadó. Abban az eset­ben, amikor a gyár év végén szállítja a gépkocsit, úgy hogy a kocsin és a forgalmi engedélyen a következő év van gyártási évként feltűntetve, az illeték kiszabásá­nak szempontjából az az év jön számításba, amikor a kocsit a nyilvántartásba bejegyezték. A- mennyiben a gépkocsit más típus­sá építették át, a mérvadó az a típus, amely a közlekedésrendé­szeti felügyelőség nyilvántartásá­ban szerepel. Nem kell átíratást illetéket fi­zetni, ha a változás a gépjármű tulajdonosának személyében a kö­vetkező okokból következik be: — az örökhagyóról az örökösre száll a tulajdonjog, — hatósági utasításra vagy bíró­sági döntés következtében, — a házasság felbontása esetén, amikor ezzel együtt sor kerül a házasfelek osztatlan közös tulajdonának felosztására, — a szülök és gyermekek közötti ajándékozás esetén, amennyi­ben az ajándékozási illetéket az állami közjegyzőségnek bi­zonyíthatóan befizették. Kétnyomos járművek (gépko­csik) kölcsönös cseréje esetén, ha ezek gyártási éve között nincs több mint két évnyi különbség, mindkét tulajdonos 600 korona il­letéket fizet egyenként. Ha olyan gépkocsik cseréjére kerül sor, amelyek az I. sz. Díjszabás II. cso­portjába tartoznak (pl. Saab, Fiat 850, Ford Cortina, Tatra 603), az átirató (eladó) a tulajdonos sze­mélyében beálló változás legköze­lebbi' bejelentésekor azt az illeté­ket fizeti, amelyet a gépkocsi elő­ző átíratásakor a díjszabásnak megfelelően kellett volna fizet­nie. Rokkantak, testi fogyatékos­ságban szenvedők a kétnyomos gépjármű tulajdonosának szemé­lyében beálló változáskor az ille­ték felét fizetik, de csak abban az esetben, ha a gépjármű a rok­kant használatára van alkalmazva, és más rokkant nevére írják át. A teljesség kedvéért még meg­említjük, hogy mi történik a szo­cialista szervezetektől szerzett gépjármüvek esetében. Ha szocia­lista szervezet (közület) sérült vagy bizonyos meghatározott ki­lométert lefutott, kimustrált gép­kocsit ad el magánszemélynek vagy más közületnek, az átíratási illeték 600 korona. A vezető központi szervek tar­talékából külön irányelvek alap­ján kiutalt, a csehszlovák érdem­rendek és kitüntetések tulajdono­sainak kiutalt, valamint a közü­­letektől károsodás vagy lefutás címén kimustrált és magánszemé­lyeknek eladott gépkocsik előjegy­zésre vásárolt gépkocsiknak minő­sülnek. A tárgysorsjátékban nyert és az 1969. június 10. előtt külföldről egyénileg behozott gépkocsik át­­iratási illetéke első ízben történő tulajdonjog átruházás esetén a közigazgatási illetékekről szóló rendeletet kiegészítő I. sz. Díj­szabás 22. tétel b) betűje szerinti illeték fele, kivéve a Škoda MB és a Skoda 100 jelű gépkocsikét. A Tuzex-utalványra vásárolt és az 1969. június 9. után külföldről egyénileg behozott gépkocsik át­íratás! illetéke 600 korona. A köz­vetlenül valamely külföldi keres­kedelmi képviseletből vásárolt és Csehszlovákiába 1969. június 9. után behozott gépkocsi átruházása esetén az átíratási illeték 600 ko­rona, amennyiben a fél a vámille­téket megfizette. Amennyiben a vámilleték lerovása nem történt meg, az illetéket a közigazgatási illetékekről szóló rendeletet ki­egészítő I. sz. Díjszabás 22. tétel b) betűje alatt szereplő illeték fe­lét kell fizetni. Kerék, gumi, fék és Ha most zavartalanul lehatna kap­ni minden szükséges gumiabroncsot, akkor nagyon határozottan szólíta­nánk fel az autótulajdonosokat, hogy haladéktalanul cseréljék ki a kissé kopott futózatú gumikat is. Ilyen ta­nácsot nehéz ma adni, ám arra sem bíztathatjuk olvasóinkat, hogy a ko­pottas gumikkal is úgy hajtsanak, mintha nem lenne őszies az út, nem növekedhetne a féktávolság és a csú­szás veszélye. És a féktávolság meg­hosszabbodása — ha 80 km/ó-nál szá­raz úton például 71 méter, nedves talajon már 104 méter — nem is ez egyedüli tényező, amely ilyenkor szót követel. A fékek egyenletes működé­sét is alapfeltételnek tekintjük, mert ha rosszul vannak beállítva, vagyis a négy kerék nem előírás szerint „fog", akkor bizony kapkodjuk a kormányt, *s ezzel csak fokozzuk a bajt. Még akkor is, ha a kormányszerkezet pre­cízen működik, és úgynevezett holt­játéka sem nagy. A műszaki felülvizsgálatok és a revíziós munkák statisztikája egy­aránt mutatja, hogy autóinknál jócs­kán van kifogásolnivaló mind a ke­rék (kiegyensúlyozatlansági) mind a gumi, a fék, és a kormánymű vona­lán. Egyszóval a futóművek ellenőr­zése mind az autósok, mind az autó­javítók részéről nagyobb gondot kí­ván, és bár jól tudjuk, hogy nem csupán a gumiabroncsokat, hanem más döntő fontosságú futómű-alkat­részeket sem könnyű beszerezni, ezt a kérdést, nem lehet levenni a napi­rendről. Éppen ellenkezőleg, még több fórumon és az eddigieknél jóval aktívabban kell törődni ezekkel az általános autós gondokkal. kormánymű Nem véletlen, hogy ősszel — hivat­kozva a síkossá váló utakra — gyak­rabban esik szó a több figyelmet, fokozott óvatosságot követelő autó­vezetésről. Annak ellenére, hogy ta­vasz és nyár idején, amikor a szára­zabb utak csábítanak a nagy tempó­ra, igen sok baleset történik, mégis az őszi autózást tartják a legveszé­lyesebbnek. A kocsik megcsúszásának lehetősége valóban megnő az eső és por keverékével vagy nedves faleve­lekkel borított utakon. Bár az átlag­­sebesség csökken, a látás és hallás lehetősége ugyanakkor gyengül. Gon­doljunk csak az esőverte, párás szél­védőre és a hűvös, nyirkos időben zárva tartott ablakokra. APKá HIRDETÉS О ELADÓ kézi- és motorhaj­tású kukoricamorzsoló-gép, va­lamint kalapácsos daráló 700 és 1200 koronás árban. Cím: Tuška, Horné Saliby, okres Galanta. fiz a „Skopak" tulajdonképpen egy Skoda, méghozzá nem is házi készít­mény, hanem sorozatgyártmány,■ bár nem Csehszlovákiában szerelik ösz­­sze. A kép is Pakisztánból származik, ahol a Haroon Industries Ltd nevű eég az importált Octavia Combi típus alvázára építi az ottani viszonyok­hoz jól alkalmazkodó karosszériát. Természetesen követelmény a jobb­oldali kormánykerék is, de a vászontetős Skodának, illetve Skopaknak Oj Zélandban — és még más baloldali közlekedési országokban — is van­nak vevői. Miről írnek a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? • EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA Olvasóközönségét e szaklap vezércikkében tájékoztatja a Bratislavai Közgazdaságtudományi Főiskolán már húsz éve fennálló „A mezőgazdaság ökonomikája és irányítása“ nevű tanulmányi tanszék létezéséről. A cikk szerzői elemzik e tan­széket végzett növendékek felkészültségét és a gyakorlati élet­ben való érvényesülésük tapasztalatait. Alexander Sakáő a Cukor—cukorka termelési szakágazat főigazgatója a lapban közölt cikkében foglalkozik e szakága­zat feladataival az ötéves terv időszakában, és elemzi e fel­adatok teljesítésének módozatait. A lap további cikkében a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola két tanára, doc. Káľavský és Jakab mérnök az üzemen belüli irányítás tökéletesítésének egyes kérdéseiről ír. ötéves tervünk aránylag jelentős mező­gazdasági feladatainak sikeres teljesítését befolyásoló ténye­zők egyike az öntözés hatékony kihasználása. A legfontosabb szántóföldi növények öntözésének hatékonysága cím alatt doc. Bobafa és Almássy mérnök behatóan foglalkoznak ezzel a problémával. A lap további cikkeiben érdekes tájékotatást közöl a mun­kaidő kihasználásáról a mezőgazdaságban, amely problémáról doc. Bezák mérnök CSc., a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola ta­nára írt. Napjaink egyik fontos feladata a racionalizálás. A szarvasmarha-tenyésztés munkafolyamatainak racionalizálá­sáról közöl cikket e szaklap, amelyben a szerzők a racionali­zálást a tehénistállók korszerűsítése útján tartják elérhetőnek. • CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT A lap 10. számának vezércikke foglalkozik a közép-szlová­kiai kerület állattenyésztésének egyik legfontosabb ágazatá­val. Ez a szarvasmarha-tenyésztés. A lap aprólékos elemzést közöl a pinzgaui szarvasmarha tenyésztésének távlatairól, és felemlíti az e téren mutatkozó hiányosságokat, de rámutat az elért eredményekre is. Igen érdekes a dániai szarvasmarha­­tenyésztés új irányzatairól közölt cikk, amelyben a szerző Neimen-Sörensen professzor rámutat arra, hogy az egyes szarvasmarha fajták közötti regionális határok elmosódnak és a kifejezések új értelmet kapnak. A növendék szarvasmarha nevelésével kapcsolatban a lap két cikket is közöl a borjak utóhizlaláséról, valamint a borjak korábbi elválasztásának problémájáról. Érdeklődésre tarthat számot az arról szóló cikk, hogyan be­folyásolható a tejmirigy működése a tehenek gépi fejősekor. A lap további cikkeiben foglalkozik a takarmányok összetéte­lével, a takarmányok gépi betakarításának problémáival a hegyvidéki körzetekben. További cikkei a juhtenyésztés bel­terjesebbé tételével foglalkoznak s ezen felül még sok hasz­nos tudnivalóval gazdagítja az állattenyésztési szakemberek látókörét. • MECHANIZÁCIA POĽNOHOSPODÁRSTVA Legújabb számának vezércikke foglalkozik a gép- és traktor­állomások, valamint a mezőgazdasági gépjavító műhelyek fel­adataival a CSKP XIV. kongresszusa után. A lapban közölt további szakcikkek értékes formában foglalkoznak a mező­­gazdaság gépesítésének legidőszerűbb problémáival. Egyik ilyen cikke a külföldről Csehszlovákiába behozott kombinált burgonyaszedőgépeket értékeli és hasonlítja össze. A lap to­vábbi anyaga a szemeskukorica termesztésének racionalizálá­sát elősegítő kérdéseket boncolgatja. Ebbe a témakörbe tar­tozik az a cikk is, amely az adapterrel végzett kukoricabeta­karítás, valamint a nedves kukoricamag új, vegyszeres tartó­sításának gyakorlati tapasztalatait ismerteti. Az állattenyésztés gépesítésének területéről a lap egyik cikke- ismerteti a 950 tehén számára kifejlesztett új, monoblokk rendszerű farmot, arnelyet a közeljövőben építenek a Seneci Állami Gazdaság­ban. Egy másik cikke a vezetékes tejszállítás külföldi mód­szereit ismerteti. • PÔDA A ÚRODA A kukoricatermesztés terén a betakarítás jelent! az egyik legigényesebb és legnehezebb műveletet. Itt jelentős a kézzel végzett munka igénye, amely a kukorica betakarításkor hek­táronként nálunk 70—80 órát is kitesz. Ez azt Jelenti, hogy a kukoricát nálunk még mindig nagyobbára kézzel takarítjuk be. A helyzet részben a betakarítást végző gépek jelenlegi hiányának egyik következménye. A kukoricabetakarítás gépe­sítésének újdonságairól számol be a lap vezércikke. További nagyon munkaigényes növény a cukorrépa is. A cukorrépa megosztott betakarításának tapasztaltairól szól a lap további cikke, amelyből értesülhetünk arról, hogyan végzik ezt a munkát Calovón. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei mezőgazdaságunk feladatául tűzte ki, hogy az alapfontosságú élelmiszerek foko­zott igényét saját terméséből biztosítsa. A társadalom számára jelentős feladat teljesítéséről szól az a cikk, amelyben a szer­ző rámutat arra, milyen mértékben veszi ki részét e feladat teljesítéséből növénytermesztésünk. Ez viszonj csak néhány kérdés, a sok közül, amelyekkel e szaklap legújabb száma foglalkozik. • záhradník A lap 10. számának vezércikke a virágok nemesítésének problémájával foglalkozik szlovákiai méretben. Elemzi a je­lenlegi helyzetet és felsorolja azokat a feladatokat, amelyek e téren ötéves tervünkben megvalósításra várnak. A lap to­vábbi cikkeiben a hagymás virágok gyorsításával, a virág­kertészet jelentőségével, valamint azzal a kérdéssel foglalko­zik, hogyan rendezzük a családi ház virágoskertjét, hogy összhangban legyen a környezettel. A gyümölcskertészek számára értékes a cseresznye termesz­tésével foglalkozó cikk. Ismeretes ugyanis, hogy a gyümöl­­csészet világproblémáját jelenti, hogy egyre csökkennek a cseresznyeültetvények. Értékes összehasonlítással szolgál e kérdésben rámutatva arra, hogyan igyekeznek megoldani e problémát az NDK-ban. A lap további cikke az őszi- és kajszi­barack termesztésének gazdasági kérdéseivel foglalkozik. A zöldségtermesztők szempontjából érdeklődésre tarthat számot az az anyag, amely értékeli a polietilén takarók külön­böző típusait és előnyeiket a zöldség gyorsításakor. A lap közli továbbá a hagyma és a fokhagyma engedélyezett fajtái­nak áttekintését. -ja-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom