Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-10 / 27. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. július 10. 8 Ä jó felészülés a siker záloga A Mokcsa-Mogyorósi (Liesková) Egységes Földműveszövetkezetnek iz aratási és cséplési munkálato­kat az előző években önerőből si­került elvégezni. Hogy ez az idén is így legyen, egyik előfeltétele­ként a sikeres felkészülést tekin­tették a közösben. Bédi Péternek, a szövetkezet mechanizátorának az utóbbi hóna­pokban sok idejét vette igénybe az aratáshoz és csépléshez szük­séges gépek előkészítése. Igyeke­zete eredményes volt, hiszen már május végére sikerült az összes gépet kijavítani. Az idén több mint 300 hektáron kell elvégezni a gabona betakarí­tási munkálatokat. Az aratáshoz a következő gépek állnak rendelke­zésre: három SK—4-es kombájn, 4 rendrakó és négy K—412-es szalmaprés. A szövetkezetben az idén is hűék maradnak a hagyományok­hoz és a szalmát préselt állapot­ban takarítják be. A szalma be­takarítását a csépléssel párhuza­mosan akarják elvégezni. Hogy mindezt megvalósíthassák, négy szalmaprést megjavítottak. Mindebből kitűnik, hogy a Mok­­csa-Mogyorósi szövetkezetben tu­datosították, hogy a jó eredmé­nyek záloga a sikeres felkészülés. Albert Árpád Kegyeletes emlékünnepély Az utóbbi hónapokban országszerte folynak a CSKP meg­alakulása 50. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepsé­gek. Komárom (Komárno) is méltón kivette részét ezekből, annál is inkább, mivel a város mindig nagy szerepet játszott az ország munkásmozgalmában, és nemcsak kiváló vezér­­egyéniségei voltak, de nagyon sok mártírja is, akiknek emlé­kére az elmúlt napokban avatták fel az új emlékművet. A munkásmozgalom nagy támogatói voltak a város szegény­negyedeiből összetoborzott munkás sportolók, akik az RTJ, PTE és az MTE keretében különböző sportágakon keresztül mutatták be, hogy a munkásipozgalmi harcokban a sport is nagy politikai nevelő szerepet tölt be. E téren a komáromi munkástornászok és akrobaták tevé­kenykedtek a legtöbbet, akik minden anyagi támogatás nélkül dolgoztak. Maguk állították össze felszereléseiket, készítették tornaszereiket, és edzőjük is saját sorukból került ki. A torna­számokat és akrobata mutatványaikat is maguk állították össze. A begyakorlott számokat sportdélutánokon mutatták be, ahova a tornaszereket lovaskocsikon szállították, maguk pe­dig kerékpáron vagy gyalogosan járták a járás falvait. Abban az időben az volt a felfogás, hogy a sport és a poli­tika nagyon távol áll egymástól, s ezért míg a politikai mani­­fesztációkra, népgyűlésekre erős rendőri felügyeletet vezé­nyeltek ki, a sportrendezvényeknél ezt nem tartották szüksé­gesnek. Ezt használták ki ügyesen a munkássportolők és a kísérők tömege, kik a sportünnepélyek szünetében az őket körülvevők körében hirdették a szocialista eszmét, tanították, nevelték a tömeget, és így szerezték a munkásmozgalomnak a falusi proletárság köréből odaadó híveket, s ezzel felbecsül­hetetlen érdemeket szereztek a párt támogatására a legna­gyobb kapitalista elnyomás'időszakában. A régi komáromi munkássportolók közül nagyon sokan még ma is élnek, s ezek összefogásával a közelmúltban egy felejt­hetetlenül szép manifesztációs emlékünnepély zajlott le a vá­rosban. Noha az emlékünnepélyt eredetileg csak „családi keretek közt“ akarták megtartani a még életben levő sport­­társak az FRTJ komáromi csoportja megalakulásának 50 éves évfordulójára, a végén mégis az eredeti 80-as létszám az ünnepség folyamán megkétszereződött. Az FRTJ sportolói minden dicséretet megérdemelnek, mert fiatal korukban nemcsak sporttevékenységet fejtettek ki, de felvilágosító tevékenységükkel önfeláldozó harcot folytattak a falusi proletárság körében. Munka László Július a szabadság időszaka. A kultúra fáklyavivője A tornai (Túrna n/B.) magyar alapiskola tanítónője Szalacsi Aranka, áldozatot és fáradságot nem ismerve, pártunk mega la ku-^ lásának 50. évfordulója tiszteled téré az iskola diákjaival betanított több műsorszámot. Először is a „Táncos csizma“ című tanulságos mesejátékot mu­tatták be a környék községeiben nagy sikerrel, majd június 6-án a Somodi fürdőben megrendezett Já-, j rási Dal- és Tánoüntiepélyen be­mutatták tanulói a „Szól a kakas, szól“ c. gyermekjátékot és a „Cickom-oickom“ — kendöstán­­•fcot. Farkas Rózsa Többet, jobbat, olcsóbban A Zálogos! Állami Gazdaságban már 1961-ben bevezették a komplex mechanizációt. Nagy parcellákat, létesítettek, ihogy a gépeket töké­letesen ki tudják használni. Hosz­­szú évekig tartott, míg egy olyan kollektív forrott ki, melyről bát­ran állíthatjuk, hogy lépésről­­lépésre tör előre a szebb ered­mények, az aktívabb gazdálkodás felé. Az üzem vezetősége a párt és a szakszervezettel szorosan együttműködve állandó kapcsola­tot tart az egyes csoportokkal. A vezetőség évekkel ezelőtt fő cé­lul a talaj tökéletes és szakszerű megművelését, valamint a takar­mányalap bebiztosítását tűzte ki. A jó fajták megválasztása is el­engedhetetlen feladat, így sike­rült elérni a múlt évben a követ-­­kező eredményeket: búzából 40,22, árpából 35, cukorrépából 492,5 mázsát hektáronként. A tejterme­lés 3177 liter volt tehenenként, azonban jó szervezéssel igyekez­nek fokozni a termelékenységet. — A gazdaságban történő kísér­letezésekből csak egyet említek: a cukorrépa termelésénél a kézi munka kiküszöbölését. Öt éve folynak gazdaságunkban a Tolmá-_ esi Kísérleti Állomás dolgozóival’, karöltve a kísérletek. Már 1968- ban egy 10 hektáros parcellán si­került az egycsírájú magvacská­­kat úgy elvetni, hogy csak egy­szeri kézi kapálást alkalmaztunk és hektáronként 504 mázsa ter­mést takarítottunk be. Ezidén na­gyobb területen vetettünk egycsí­rájú speciálisan göngyölt magva­kat 11 és 15 cm-es tőtávolságban. A vetéshez a 6 SPPKK kukorica­vetőgépet alkalmaztuk. Az ered­mények azt mutatják, hogy a dol­gozóinkat a közeljövőben megsza­badíthatjuk a legnehezebb testi munkától, a termelési költségeket pedig közel 1000 koronával csök­kenthetjük hektáronként. Obert Példás edző Tanay Béla, a Slovan Ipoly­ság (Šahy), Losonc (Lučenec) és a budapesti Elektromos volt kitű-, nő labdarúgója immár harmadik éve az ipolysági ificsapat edzője. A Slovan fiataljai irányítása mel­lett kitűnő játékukkal megnyerték a város sportkedvelőinek tetszését. A szurkolók gyakran inkább az ifjúsági csapat mérkőzéseire jár­nak, mint a felnőttekére. Tanay Béla a fiatal játékosok tanulmányi előmenetele felől is rendszeresen érdeklődik, és az edzéseken is pontosságot, szorgal­mat kíván a játékosoktól. Három év után a labdarúgószakosztály vezetősége úgy döntött, hogy az ifi csapat ősszel a kerületi baj­nokságban szerepel majd. Az anya­gi kiadások nőnek ugyan, de a jövőt illetően ez a „császárvágás“ nem tűr halasztást. Az ifjúsági együttes 20 mérkőzésből 19-et megnyert és csak egy találkozó végződött pontosztoszkodással. A ' gólarány 99:8, tehát magasan ak­tív. Ha minden jól megy, akkor jö­vőre ismét egy osztállyal feljebb kerülhet Tanay Béla ifi gárdája. Az alapfeltételek megvannak, min­den a játékosok kitartásán mú­lik. Belányi János A CSKP fennál­lásának 50. évfor­dulója tiszteletére rendezett ünnepsé­gek keretében lep­lezték le Komá­romban (Komárno) a Mártírok Emlék­művét. Az emlék­műn elhelyezett márványtáblán a kommunista, a munkásmozgalom és a fasizmus el­leni harc 35 már­tírjának neve ol­vasható. A mű Emil Venkov mű­vész alkotása. Kép és szöveg: i —bor— Vízhiány? Június első napjaiban az Érsek­újvár (Nové Zámky), Kamocsa (Komoča) és Szímő (Zemné) ha­tárát nyílegyenesen átszelő új Nyitra meder Vág parti zárógát­jait eltávolították. A folyószakasz ettől kezdve holt mederré degra­dálja az Érsekújvártól Naszvadon keresztül folydogáló és a Komá­rom melletti Landor-majornál a Vág-Dunába torkolló folyórészt. Közvetlenül a gát menyitását követő napokban a Nyitra víz­­szintjét a megfelelő közepes ma­gasságon tartotta, de egy hét múlva már jelentős apadás volt észlelhető például a Berek-erdő körüli szakaszon. Félő, hogy a Vág még alacsonyabb vízállása! esetén a Nyitra patakká sorvad, s akkor komoly vízgondot okoz a közelében elterülő öntözéses gaz­daságoknak. Az érintettek örömére szolgál­na, ha az illetékes vízügyi szervek szakemberei megnyugtatnák őket' és eloszlatnák azt a bizonytalan­ságot, mely ezekben a hetekben nyomós érvek következtében szem­mel láthatóvá vált. 1 Jánosy Sándor A népi hangszerek mestere Labaj Nándor egyszerű földmű- ■ vés családból származik. Már fia­tal korától segítette özvegy édes­anyját a mezei munkákban. Taní­tás nélkül lett a népi hangszerek mestere, s hogy valamennyi népi hangszeren játszik, erről nemcsak én, de már számos szakember is meggyőződhetett. Labaj Nándor lelédi lakásába i lépve, a házigazda egy megkopott. citerát akaszt le a falról. Gon­dosan letörli, s amikor megszó­lalnak a húrok, szemében köny-' , nyék csillognak. Ezt a hangszert édesapjától örökölte, akit Horthy­­ék több százezer magyar katoná­val együtt feláldoztak a Donnál.', Ez a kopott citera édesapja emlé­két idézi, akit alig ismert. A népi hangszereken kívül ki­­' tűnőén hegedül, zongorázik és szakszafonozik. Falusi lakodalmak alkalmával nemegyszer ejti bá­mulatba a hivatásos zenészeket. Mégsem ez a kenyere. A párká­nyi (Štúrovo) CSAD alkalmazott-' ja. Egy időben kis falujában a jól működő helyi CSEMADOK népi zenekarának vezetője is volt. Re­méli, hogy három gyermeke kö­zül valamelyik örökli tehetségét. Ezt mi is szívből kívánjuk. Majerszky Márton A kollektív szellem Beszélgetésünk közvetlenségét igazolja, hogy a szövetkezet irá­nyítói olyan epizódot is feleleve­nítettek, amit különben nem igen keltettek volna életre. Ezerkilenc­­százötvenhatban ugyanis a nők a traktorok elé álltak, hogy meg­akadályozzák a barázdák egybe­­szántását. Azok az asszonyok, i akik mai életüket a közös nélkül aligha tudnák elképzelni. Ottjár­­tunkkor is a határban szorgoskod­tak, a cukorrépát egyelték, kapál­ták. Lám másfél évtized elég ah­hoz, hogy a kollektív szellem Pál-' dón is (Pavlová) termékeny talaj-­­na találjon, megerősödjön. Ezek után az sem meglepő, hogy mind a vezetők, mind a ta­gok a szakosítás lehetőségét latol­gatják, holott ez újabb egyesítés­sel, társítással jár. Az efsz elnö­ke, Eoek mérnök szerint az össze­vonást közelebbi időpontban kel­lene meghatározni, mert a gazda­sági épületeik állapota is így kí­vánja. Jelentősebb eszközök be­ruházása viszont nem szolgálná célkitűzéseiket. Patus János köz­gazdász legésszerűbbnek a Kis­­gyarmattal (Sikenička) és a Bény-' nyel (Bíňa) való „házasságkötést“! tartja. E szövetkezetek ugyanis hasonló talaj- és gazdasági viszo­nyokkal rendelkeznek, mint a Pál­­diak, ezenkívül területileg is ösz­­szefüggő egészet képeznének. Papp József agronőmus és Szabó' Károly zootechnikus sem kerék­kötője a nagyobb fokú gépesítés­nek, a korszerűbb termelési mód­nak. — Ha arra gondolunk, hogy a tagság átlag életkora meghaladja az 50 évet, bizony nem ártana egy kis vérfrissítés, fiatalítás. Az ifjúságot pedig csak úgy lehet megnyerni a mezőgazdaság javá­ra, ha korszerű élet- és termelési feltételeket biztosítunk számukra. Tehát a munkiaerőprobléma meg­oldása is a szakosítás mellett szól — mondották. A páldi közös gazdaságban az utóbbi években elsősorban állat­tartásra rendezkedtek be. Ennek megfelelően építették fel a nö­vénytermesztés struktúráját is. Az igényesebb ipari termények ennél fogva elvesztették „vezető szere­püket“. Különben sem voltak az ágazat dominánsai. Erre a sorsra jutott a zöldségtermesztés is. Va­rázsát munkaigényessége homá- Iyosítotte el. A 663 hektáros me­zőgazdasági földterülettel rendel­­kező szövetkezetben így a 130 ha legelő, rét és lucerna-valamint sze­mes- és más zöldtakarmány képe­­zi a termelés alfáját és ómegáját. J A többévesek első kaszálását ott- j jártunkkor lényegében befejezett- *1 ,nek tekintették és hektárjáról át­lagosan 30 mázsás hozammal szá­­moltak. Hogy csökkentsék a beta- ! karítással és száradással járó fe­hérjeveszteséget, zöld állapotban ’ kazaloztak és beépített ventilláto- i| rokkal, hideg levegővel szárítót- | ták. A közösség 128 tagja közül 89 állandó dolgozó. A munkaképes korosztály zöme az állattenyész- I tésben találja meg számítását. Amióta önellátó takarmányalappal , büszkélkedhetnek, az eredmények sem maradnak el. Aránylag ala­­csonyhozamú teheneiknél is 2864 literes fejési átlagot értek el. Tíz évvel ezelőtt például csak 837 li­ter volt az évi tejhozam. Ehhez \ viszonyítva bizony várakozáson1 . felüli az eredmény. A jobb neve­lőmunka, a változatos takarná-v nyozás tette lehetővé e szembe- j ; tűnő változást. Hogy elérjék e fejlettebb szövetkezetek színvona­­lát, eredményeit, a teheneket törzskönyvezett állománnyal sze- 'fj retnék kicserélni. Az említett 10 év alatt a sertés-termelés is nőve- , . kedett. Míg 1960-ban 16 tonna, ad- íf dig 1970-ben 86 tonna disznőhúst ľ állítottak elő. A közös életében az ' 1967-es esztendő volt a leggazda­gabb. Ekkor annyi jött a konyhá­ra, hogy ki tudták fizetni a beho- ! zott gazdasági felszereléseket, élő ! és holt leltárát. Befejezésül talán annyit, hogy erősödött a kollektív szellem, úgy került egyenesbe a szövetkezet szekere. Tagjai most már arra tö­rekednek, hogy jobb gazdasági . eredményekkel kellő feltételeket biztosítsanak a szakosításnak. Ér­zik, hogy ez az az út, amin érdé- i mes tovább haladni. Tóth János Az orvosi rendelő. A felszabadulás óta Az elmúlt két és fél évtized alatt lényegesen megváltozott Fel- I sőszemeréd (Horné Semerovce) arculata. Számos új csaiádi ház épült fel, többet pedig átépítet­tek. Az utak 90 százalékét porta­­lanították. A főutat, mivel a köz­ség a Budapest—Krakkó útvonal mentén terül el, a közelmúltban kiszélesítették. Két éve készült el a falu központjában az új üzlet- ‘ helység, amelyben helyet kapott ; a vendéglő és a vegyeskereske- * dés. Az egészségügy terén is ja­vulás tapasztalható, mivel az el­múlt évben fejezték be az orvosi rendelő átépítését. A faluszépítési munkálatok is gyors ütemben fblynak. E téren az ifjúságot illeti dicséret, mert , a munkából jelentősen kiveszi ré­szét. A községben jövőre szeret­nék elkezdeni az új alapfokú ki­lencéves iskola építését, s már a , közeljövőben szeretnék bevezetni « faluhoz tartozó Patakpusztába a villanyt. Reméljük, ezek a ter­­; vek mind valóra válnak. Dömötör Zoltán figyelemreméltó jubileum A kassai (Košice) agghajlékban június 7-én nagy ünnepséget ren­deztek. Ezen a napon töltötte be 100. születésnapját a hajlék Ieg- í idősebb lakója Jurek Anna, kinek tiszteletére a tévé híradó munka­társai is kijöttek. A napokban fog­ják felköszönteni Nagy Sándort is, aki 90. életévébe lép. Mindkettő­jüknek jó egészséget kívánunk! Tóth Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom