Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-02 / 39. szám
1§71. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Pártunk XIV. kongresszusa többek között nagy figyelmet »zentelt a mezőgazdasági termelés további fejlődésének bebiztosítására. Leszögezte és konkretizálta a mezőgazdasági dolgozókra váró feladatokat az ötéves terv teljesítésében, de ugyanakkor az anyagi feltétételek bebiztosításával kapcsolatban is fontos határozatokat fogadott el. Az állati termékek piaci termelését például az elkövetkezendő öt év alatt 18 százalékkal kell emelni. Ez a szám abból az irányelvből Indul ki, hogy az emelkedő piaci szükségletet a hazai termelés emelkedésével kell biztosítani. A fent említett követelmény ahszolút számokban annyit Jelent, hogy 1971-től kezdve évente átlag 13 ezer tonna hússal többet kell Szlovákia mezőgazdasági dolgozóinak termelniük. Az ötéves terv első évében az állati termékek piaci termelési eredményei azt bizonyítják, hogy az irányszámok nemcsak mennyiségben, de a keresett tételekben és Időbeni egyenletességben is teljesíthetők. A szlovákiai mezőgazdasági dolgozók az állami felvásárlási tervet 1971. szeptember 1- hez az összes húsféléknél túlteljesítették, és az elmúlt 8 hónap alatt több mint 16 ezer tonna húst adtak a piacra terven ' felüli Ugyanakkor az egyes tételekben is túllépték a tervet, kivéve a tejtermelést, ahol némi lemaradás mutatkozik. A tavalyi év ezen időszakához hasonlítva 30 ezer tonna hússal, hetvenegy millió tojással és majdnem 35 millió liter tejjel többet adtak piacra. Becsülettel teljesítették tehát mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket pártunk, a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója és а XIV. kongresszusa tiszteletére vállaltak. 1л kell szögeznünk, hogy i ■ ■■ KÖZÖS IGYEKEZETTEL ezek az eredmények a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeit és dolgozóinak odaadó munkáját bizonyítják. Ezen kedvező előfeltételek további fejlesztése legfőbb feladataink egyike. Jelenleg, emlkor a felvásárlási és az ellátási vállalatok vezérigazgatóságán is pártunk kongresszust határozatainak feldolgozásán és teljesítésén dolgozunk, szem előtt tartjuk a mezőgazdasági termelés további emelésének követelményeit. Dolgozóink munkája közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a mezőgazdasági vállalatok termelési eredményeit. Például a takarmányipar (teljesértékű tápok gyártása] gyártmányát az állati termékek termelésének szerves részeivé változnak, és egyre Jobban befolyásolják az állatok hasznosságát, a termelési eredményeket és a takarmányalap kihasználását (minél kevesebb takarmányból több húst, tejet produkálni stb.). A takarmányipar dolgozóinak legfőbb feladata, hogy az adott anyagi lehetőségek mellett biztosítsák a mezőgazdasági vállalatok tápszerigényeit mennyiségileg és minőségileg is. A szlovákiai takarmányiparnak 1975-ben 1 850 000 tonna komplett tápszert kell előállítania, ami annyit Jelent, hogy évente 6 százalékkal kell emelkednie a tápszergyártásnak, vagyis 1971-től számítva körülbelül 80 ezer tonnával. A mennyiségi feladatok mellett be kell biztosítani a minőségi követelményeket Is, éspedig riúsabb fehérje-tartalommal a tápszerekben, ritmikusabb gyártással és leszállítással a fogyasztók részére. Ki kell elégíteni a fajta szerinti igényeket, bevezetni speciális tápporokat, továbbnevelés, vagy hizlalás céljából a soványhús termelése érdekében stb. Jó kapcsolatokat kell kialakítani az állati termékek termelőt és a komplett tápszereket készítő üzemek dolgozói között. E kapcsolatoknak legyen ez alapja a kölcsönös bizalom, a korrekt szocialista üzleti szellem, egymás Jogainak megbecsülése és a kötelességek pontos teljesítése. A mezőgazdasági termelő vállalatok és mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok kétoldalú szerződéseket kötnek. E szerződések azonban nem képesek kifejezni a két vállalat között lefolyó kapcsolatok minden részletét. A felvásárló és ellátási vállalatok például több mint 30 mezőgazdasági vállalattal kötöttek integrációs szerződést, több mint 34 millió Kčs értékben vesznek részt a baromfihús és a tojástermelő nagyüzemek kiépítésében. Többéves tapasztalat bizonyltja az olyan kölcsönös integrációs szerződések helyességét, amelyek a tápszerek minőségi garanciájával és bizonyos felhlzást szint, vagy tojáshozam biztosításával kapcsolatban lettek megkötve. Ezeknek a szerződéseknek kezdetben propagációs szerepük volt azok felé, akik nem hitték, hogy a takarmány-tápszerek sokkal nagyobb hasznosságot biztosítanak az állati térinékek termelésénél, mint a régi tradíció szerint egyoldalúan használt takarmánygabona etetése. Ezekben az években (1965—1967) több mint ötszáz ilyen szerződést kötöttünk, amelyek nagyon kedvezően hatottak a termelésre. Ezt az állítást konkrét eredményekkel lehet alátámasztani a komárnól, Dunajská Streda-i, a Topofčany-1, a zvolení stb. Járásokból. Napi súlygyarapodás sertéseknél évi tojáshozam tyúkoknál évi tejhozam egy tehénre Ezek mögött az eredmények mögött nagyon sok magasabb, de még több alacsonyabb termelési eredmény rejtőzik, ami arra figyelmeztet, hogy elég nagyok a tartalékok és a lehetőségek a még magasabb termelési szint eléréséhez. A legfelsőbb gazdasági szervek évente több mint fél milliárd korona értékű fehérjék, vitaminok vásárlását, behozatalát teszik lehetővé a takarmányipar számára annak érdekében, hogy dúsabbá tegyék a tápszerek takarmányértékét és ezáltal viszont a termelők Jobban kihasználhassák a takarmánygabona tápértékét és az állatok hasznosságát. Nem lehet ezért közömbös sem a mezőgazdasági vállalatok, sem a takarmányipar dolgozóinak, hogy a drága valutáért vásárolt fehérje-anyagokat hogyan, tehát Jól vagy rosszul használjuk-e ki. A fehérje gazdaságos kihasználásának követelménye csak szoros együttműködésben érhető el. A Jobb napi súlygyarapodáshoz nemcsak Jó takarmánytáp, de Jó fajta, jó zootechnika és Jő munkaszervezés is szükséges. Magyarországi tapasztalatok A komplett tápszerek gyártásának gyors fejlődése nein kis mértékben segítette elő mezőgazdasági dolgozóink törekvését, akik a hús. tej és tojás termelésének további emelését tűzték ki célul. A szlovák takarmányipar is hozzájárul ahhoz, hogy a napi súlygyarapodás a hízósertéseknél, a napi tojáshozam a tyúkoknál s e napi tejhozam egy fejősre évről évre emelkedik, amint azt az alábbi példa Is mulatja: 1965 197П 0,40 0,50 kg 122,0 189,1 darab 1 858,0 2 726,2 liter Éppen ezért helyesnek és szükségesnek tartom, hogy a régebbi tapasztalatokat kihasználva — magasabb színvonalon, mint azelőtt — kölcsönö* Integrációs szerződések jöjjenek létre a hús-, a te]-, a tojástermelők, valamint takarmánytáp-előállltó vállalatok között. A fentiekben szó esett arról, hogy a takarmányipar közvetlen befolyásolja a termelést, tehát ez egyben kötelezettség is a termelőkkel szemben és Így a takarmányipar dolgozói nem lehetnek szemlélői, hanem kell, hogy konkrét résztvevői, láncszemei legyenek a termelésnek és Jő munkával járuljanak hozzá a több tojás, te] é» hús termeléséhez. A kölcsönös törekvés e magasabb szintű termelés elérése érdekében egy célt szolgál: minél tovább, annál Jobban kielégíteni szocialista hazánk dolgozóinak állandó emelkedő igényeit e téren is, a magasabb életszínvonal elérése érdekében, a munkás-paraszt szövetség szoros kapcsolata alapján. Ing. Jélius Szabó, OR PZN szakigazgató . I Az intenzív, Iparszerű állattartás szükségessé teszi az olcsóbb, hatékonyabb takarmányok előállítását, a korszerű takarmányozást. Egyre sürgetőbb feladat a hazai tartalékok feltárása azért, hogy az állattartásunkat minél olcsóbbá tegyük. t 1 t A szőlotörkölyből és a bórseprőből nyert seprőtészta nagy mennyiségben és koncentráltan Jelentkezik a szőlőtermesztő gazdaságokban, öt év | átlagát véve alapul, országosan mintegy 12 ezer vagon szőlőtörköly és 1000—2000 vagon seprőtészta termelődik. FEHÉRJETAKARMÁNYA két fontos mellékterméknek viszont csak kis részét dolgozzák fel pálinkafőzésre, illetve borkősav-gyártásra, a többi veszendőbe megy. Ezenkívül néhány helyen natúr állapotában takarmányoznak vele. Legnagyobb része értékesítetlenül trágyába, útburkolásra és egyéb helyekre kerül. Pedig Welser és Csukás professzor elemzései szerint, az egyéb értékes alkotórészek mellett mintegy 12—14 százalék nyers fehérjét, 10—11 százalék nyers zsírt, 9—10 százalék emészthető fehérjét tartalmaz a szárított szőlőtörköly. Hasonló megállapításra Jutottunk a borseprőből nyert seprőtészta esetében is. Zaitschek professzor, takarmányozástanl tudós szerint a szárított seprőtészta egyebek között 23—29 százalék nyers fehérjét, 7 százalék zsírt, 12—13 százalék borkősavat tartalmaz. A beltartalmi értékét növeli, hogy a borélesztő aminosav összetétele Igen kedvező, biológiai értéke nagy. Az adatok alapján három eljárást dolgoztunk ki a szóbanforgó szüreti es borgazdasági melléktermékek feldolgozására. Az eljárás lényege A szölötörkölyben és a seprőtésztában levő borkosav a takarmánykarbamiddal elegykristályokat képez, amelyeket a bendőben levő ureáze enzim lassan bont le ammóniára és széndioxidra. A mérgezési veszély így teljesen megszüntethető. A bendőben levő mikroorganizmusok az ammóniát beépítik a szervezetükbe, és azok elhalása után baktériumfehérjeként értékesülnek. A szőlő feldolgozása után nyert törköly azonnal, vagy később, erjesztett törköly formájában kerül feldolgozásra. A tárolásnak különböző módjai vannak, a közönséges silózásl módok Is alkalmazhatók. Anaerob állapotot kell biztosítani ahhoz, hogy a káros mikroorganizmusok ne szaporodhassanak el. Az esetleges élesztőgombák és Botrytis-fajok elszaporodása kedvező, sajátos gombafehérjét ad. A törköly egyaránt lehet édes, erjesztett, kocsányos, kocsánymentes, szárított vagy kifőzött. Az így eltartott törkölyt úgynevezett törzsoldattal kezeljük, amely nitrogén-, foszfor- és kéntartalmú anyagokat, takarmánykarbamidot és az e célra legalkalmasabb mikrogoinbatenyészetet tartalmazza, vízben oldva. Ezt a biomasszát egyenletes keverés közben a szőlőtörkölyre locsoljuk. Több száz tonna A fermentációs szakasz 2—3 napig tart, a folyamat szabadban vagy fedett helyen, nem steril körülmények között végezhető. Ezután az anyagot takarmánysZáritóban légszárazra szárítjuk, majd finom lisztté őrölve raktározzuk, illetve etetjük. Az így nyert új termék a KARBAVITID, amelyből több száz tonnát gyártottak. Beltartalmi értéke százalékban a következő: nyersfehérje-tartalma emészthető fehérje nyers zsír nyers rost nitrreénmente« kivonható anyag A hamu víz A Karbavitid száraz anyagra számítva 7—12 kg takarmánykarbamidot is tartalmaz és ezért kizárólag takarmányozásra alkalmas. Hízóürüknél a kísérleti egyedek 15 százalékos súlygyarapodással és 10 százaléknyi gyapjúsúllyal termeltek többet a kontrolinál. Hasonlóan Jő eredményt kaptunk az itatásos borjak takarmányozásánál is. Az etetési kísérletek során az állatok takarmányadagjának 20—25 °b-át helyettesítettük Karbavitiddel, amelyet néhány napos előetetés után, szívesen fogyasztanak. Az Országos Takarmányellenőrző és Minősítő Felügyelőség is nagyüzemi kísérleteket kezdeményezett. Négy gazdaságban, 113 napos etetés során — a kontroll 1100 grammjával szemben — naponta 1190 g ráhízást értek el. Az 1 kg súlygyarapodáshoz 2,5 kg, a kontrollegyedek viszont 2,7 kg abrakot használtak fel. A napi 90 g-os súlytöbblet és a 20 dkg-os abrakmegtakarítás mindenképpen figyelmet érdemel. A Karbavitid aminosav garnitúráját is megvizsgáltattuk. Az Ismert aiulnosavakból 16 megtalálható, ebből Is 9 nélkülözhetetlen. Amíg például a búzalisztben 1,9 százalék, a tejben 8,9 százalék, a takarmányélesztöben 6,8 százalék, addig a Karbavitidben 6,5 százalék fehérje lisintartalom van. A Karbavitid különösen Jól értékesül a keményítőben gazdag takarmányokkal való együttes felhasználása során: etethető pácokhoz kevertem ivósan vagy az abrak egyik összetevőjeként. Kellemes illatú, savas PH-Jú, barnás színű takarmány. A forgalombahozatalát engedélyezték, az eljárás magyar szabadalom. Ily módon évente mintegy 5—6 ezer vagon, 27,1 százalék nyersfehérje-tartalmú takarmány állítható elő. Vagyis évente biztonságosan mintegy 5—6 ezer tonna karbatniddal etethető több — a szőlőtörköly feldolgozásának eredményeként. MELLÉKTERMÉKEKBŐL Vizsgázott á Zeamid. A másik, koncentráltan Jelentkező melléktermék a borseprőből nyert seprőtészta. Az évi bortermelést véve alapul, mintegy 1000—1200 vagonnyi termelődik, amelyből ugyancsak nagy mennyiségű takarmány állítható elő. A seprőtészta a már ismertetett kiváló összetételén túl, 60 százalék szárazanyagot tartalmaz. A törkölyhöz hasonló módon tárolható, de a magas fehérje- és az alacsony alkoholtartalma miatt könnyebben romlik. A fehérjét alkotó aminosavak száma 15, ebből a nélkülözhetetlen 8, a lisintartalma pedig 5,2 százalék. Megfelelő vivőanyag felhasználásával Igen értékes fehérjetakarmány nyerhető belőle, amely ugyancsak a kérődzők etetésére alkalmas. Vivőanyagnak őrölt csöves kukoricát használhatunk, de ez lehet kukoricacsutka, répaszelet vagy más melléktermék is. Az eljárás törzsoldat-készítéssel kezdődik, amelynek komponensei N, P. S, és vízben oldott takarmánykarbamid, valamint bizonyos mennyiségű seprőtészta. A törzeoldat egyenletes keveréssel az alapanyagra kerül, amelyet az állásidő után szárítunk, majd a lisztté őrlést követően megkapjuk a ZEAMID nevű új terméket. A Zeamid százalékban kifejezett beltartalmi értéke a hivatalos vizsgálatok alapján a következő: száraz anyag 93,5 % nyers fehérje 40,7 % emészthető fehérje 21,4 % nyers zsír 3,05 "o nyers rost 5,9 % hamu 9,1 % víz 6,5 % 27,1 % 13,9 % 8,5 % 28,5 % 21,5 6,4 %• w-8,7 % Az új anyaggal itatásos borjakat takarmányoztak a Bajai Állami Gazdaságban. A kísérleti csoport takarmányának 20 százalékát Zeamiddal helyettesítették. Az állatok egy takarmányozási hónap alatt 2,62 kg-mal nagyobb súlygyarapodást értek el a kontrolihoz képest. Pozitív eredménynyel záródtak a tejtermelési kísérletek is. A borseprő kisajtolásával és feldolgozásával tehát igen értékes fehérje takarmány állítható elő. Ezzel az eljárással minden mázsa seprőtésztából mintegy 20 mázsa Zeamid készíthető, vagyis 1000 vagon seprőtésztábó] 20 ezer vagonnal termelhető, amely a karbamidtartalmat figyelembe véve, megfelel 2000 vagon többlet-takarmánykarbamid felhasználásának. A szüreti és borgazdasági melléktermékek komplex feldolgozásával több külföldi országban — így például Szovjetunióban és Olaszországban — foglalkoznak. Magyarországon a Kunfehértói Állami Gazdaságban felépült egy komplex üzem. Vr. Katos László Zöldtakarmány konténerben A délutáni etetés egy alkalmával felfigyeltünk arra, hogy az etetésre szánt zöldtakarmány erősen melegszik. Már korábban gondot jelentett a Hejémentl Állami Gazdaságnak a téli takarmányozásról a nyárira való áttérés megoldása. a tejhozam csökkenése nélkül. • Az köztudott, hogy a tejhozam növekedésére fékezőleg hat a bemelegedett zöldlucerna etetése, de ennek kiküszöbölésére ez idáig még nem adódott megoldás. A takarmány útjának végigkísérésével — a rendtől a Jászolig — próbáltuk a probléma megoldását megkeresni A lucerna a tábláról a (árvaszecskázó vontató pótkocsijára kerül, s mivel korszerűtlen istállóinkba csak csillékkel lehet bejutni, a takarmányt gyalogos munkaerővel lőrékra rakatjuk. A megrakott lörékat az istállóhoz huzatjuk, ahol az etetés idejéig várakoznak felhasználásukra. Az istállók ajtajának bővítésére sajnos nincs mód, mivel a 2,20— 2,30 méter magasan levő összekötő vasakat nem lehet megbolygatni. Egyedüli megoldásnak az látszik, ha a lórékat pótkocsira rakjuk, és azukat juttatjuk ki a lucernatáblákra. A pótkocsin keresztbe. egymás mellé téve, két lóré fér el. A csillék fel- és lerakásához a pótkocsi rakfelületét rakodógödörbe földszintig süllyesztettük. A táblán a járvasilózó a lucernát egyenesen a lórékba fújatja és azokat egyenesen az istállóhoz lehet szállítani. Ez nemcsak a munkafolyamat egyszerűsítését jelenti, hanem jelentős idő- és munkabér-megtakarítást is eredményez. A takarmány lőrékben való beszállítása megteremti annak lehetőségét is, hogy mind a reggeli, mind az esti etetésnél friss takarmány kerüljön az állatok elé. A szállítás ilyenfajta kivitelezése szinte konténer szállítást jelent. s jelentős megtakarítási eredményez a gazdaság számára. TATÄR GÉZA, szakállatorvos
