Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-25 / 38. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 9 1971. szeptember 25.. VISELKEDÉS A VONATON Ha a vonat nem túlzsúfolt, minden utas csak egy helyet foglalhat, s a fölötte levő csomagtartót veheti igénybe. Belföldi utazás esetén a nehezebb csomagjainkat legcélszerűbb személypoggyászként feladni, hogy kényelmesn utazhassunk. A vonatra felszállásnál legyünk előzékenyek: segítsünk a nőknek, rokkantaknak, öregeknek, sőt a nagyobb csomagot cipelő fiatalnak Is... Sajnos nem egyszer látunk „felmálházott“ gyerekeket rokonokhoz, nagyszülőkhöz utazni. Ez nem helyes és ugyanakkor veszélyes is! Mozgó vonatra felszállni, Illetőleg beszállni — életveszélyest Már számos ember veszítette ily módon az életét, vagy vált rokkanttá. A vasúti fülkébe lépve köszöntjük útltársainkat, s megkérdezzük, van-e szabad [hely? Sajnálatos tény: — különösen a fiatalok teszik! — ha egyedül vagy ketten ülnek a fülkében azt válaszolják, hogy a helyek’ foglaltak. Ez a legnagyobbfokú Illetlenség! Legfeljebb csak a családapa foglalhat több helyet családja számára. De — félreértés elkerülése végett — ilyen esetben is Illik az érvényes jegyeket felmutatni. Elhelyezkedés után legyünk tekintettél útitársainkra: ne hangoskodjunk! A táska- vagy zsebrádió bömböltetéséről nem is szólva. Ugyanis ez év május 1-től néhány helyen már nálunk is tilos rádió, vagy magnó fülhallgató nélküli használata. Csakhogy egyelőre kevés az olyan ember, aki e rendelet betartására figyelmeztetné a rendeletszegőket, fegyelembontókat. Ami a vonatban való étkezést illeti, a körülményekhez képest itt is tartsuk be az étkezés illemtanát. Hagymát, vagy egyéb átható szagú ételt ne együnk. Étkezőkocsiban való étkezésnél az 'étteremre vonatkozó illemszabályokat tartsuk be. Ne szemeteljünk a vonatfülkében! Az ételhulladékot tegyük a szeméttartóba. Mind a nőknek, mind a férfiaknak a cipőt levetni illetlenség. Cipős lábunkat se tegyük az ülőhelyre. Éjjeli utazás esetében — ha ismerősök utaznak egy-egy fülkébn — kivételesen megengedhető, ha engedélyt kérnek egymástól. De ebben az esetben sem harisnya, vagy zokni nélkül. Jó lenne, ha a kalauzok szigorúbban büntetnék azokat az utasokat, akik a „Nem dohányzó“ fülkében — még figyelmeztetés ellenére is — rágyújtanak. Sajnos, nem egy esetben még egyenruhás vasutasok is dohányzanak „Nem dohányzó“ feliratú fülkében. Ez semmiképpen sem helyénvaló! Vagyis rossz példaadás! A hamutartóba tegyük a cigarettavéget, ne dobjuk a padlóra. Azokat a csoportokat, akik megfeledkeznek a jónevelésről — túlságosan hangoskodnak, futkosnak, kötekednek, illetlenkednek — a kalauznak kell figyelmeztetni. S ha nem segít a szép szó, akkor le kellene szállítani őket a vonatról. Talán így megtanulnák a rendet, az illemet. Utazás közben beszélgethetünk útitársainkkal, de se hivatalos, se családi ügyeinkről nem illik ismeretlenekkel beszélni. Ha távozunk, illik útitársanktól elköszönni! — feros— Mit mivel tisztítsunk? A csempét mosőszeroldattal és ne lúggal mossuk. A csipke fakulása. Az ekrü csipkét mosás után gyönge vöröshagymavagy teafőzetben áztassuk, akkor visszakapja tompa, krémeš színét. Fekete csipkét ajánlatos csalánfőzetbe rakni, ezáltal felfrissíthetjük. Minden liter vízhez egy marék csalán szükséges. A csalánt megfőzzük, majd levében fél órát főzzük a fekete csipkét, kiöblítjük, ruhába csavarva szárítjuk. Félnedvesen ruhán át vasaljuk. A dugót, ha szaga van, vagy olajos, 5 százalékos glicerines, langyos vízben kell áztatni, utána langyos vízben jól kimossuk. Az edényt (zománc nélküli bádogedényt) fahamuval kell tisztogatni, amelybe pár csepp olajat keverünk. Ezután krétaporral szárazon utána fényesítjük. A rézedényt ecetes sóval kell kisúrolni, öblítés után szárazra törölve tegyük el. Savanyú ételt és gyümölcsöt ne tegyünk, illetve ne főzzünk rézedényben. Ez még mini! Csinos alkalmi ruha: hófehér krepp blúz, csuklóig éró hó ujjakkal. A sötét színű anyagból készült miniszuknya felső részén jól érvényesül az ízléses nyaklánc. Derékon csattos, széles öv. A galantai SLOVODEV Selicén bemutatott divat-kollekciójából. Foto: Noga Az őszi-téli női divatról Eldőlt a „nagy vita“: győzött a térd alatti hosszúság, tehát a midi. A maxi nem hódít, a miniszoknyát pedig csak a tizen- és húszévesek hordják. A kosztümöknél változatlan a klasszikus vonalvezetés. Újdonság, hogy a kabátok válla egyenesített, kissé felemelt, egészen apró váltöméssel. A szoknyák deréktői lefelé harangosan bővülnek. A kabátoknál divatba jön az úgynevezett kaftánvonal. A nappali öltözékeknél divatos a térd alá érő hosszú nadrág, melyet kis pánttal fognak össze. Sok a blúz, a spencer jellegű mellény, a boleró. A sportösszeállítások gazdagon börözöttek, a télikabátokat és kosztümöket valódi és műszőrmék díszítik. Az alkalmi ruhákon sok a redözés, divatba jött a csípő alatti forsytos Fleur-vonal. A színek közül az idén a sötétebbek dominálnak, a rókavörös, az őzbarna, a sárgászöldes-vöröses árnyalat és a fekete-fehér. Az anyagok között nagy divat a pepita, a kockás. Az estélyi anyagoknál a nehezített fényes selymek. (v. p.) Találós vers Első tagom sebet takar, Nem szabad leszedni! Végbetűiét ha kettőzöd A szabó cselekszt. A második tagom ásvány, Nélküle nincs élet. Vele ízesítenek meg Csaknem minden étket. Egybeolvasva a két szót Város nevét kapod. Mondd meg gyorsan mi a nevem, S azt is, hol vagyok. Ki min ül? Ezek a gyerekek mind ülnek valamin, valahol. Az ugyan nem látszik, hogy min és hal, viszont a testtartásukból, lábuk és kezük helyzetéből következtetni lehet. írjátok meg: hányas számú min ül? g néfimese. ЛЖ АШМУкШ ČHSČZ Elt egyszer messze Baskíriában egy nagyon gazdag kereskedő. Volt ennek a kereskedőnek egy nagyon szép lánya, akit Meftuknak hívtak. Szemei ragyogtak, fénylettek, mint a csillagok, a hangja szebb volt a patak csobogásánál is. Az apja mindenáron férjhez akarta adni, de persze csakis gazdag ember* hez. A lány azonban így szólt az apjához: — En csak ahhoz az emberhez megyek feleségül, aki a leggazdagabb és a legszegényebb is a világon! Fejét csóválta az apja és azt mondta, hogy ilyen balgaságot még életében nem hallott. De ha akarja, legyen úgy. Hírül is adta heted-hét országban. Szép ruhákban, ékszerekkel, ajándékokkal megrakottan, hadseregekkel, fegyverekkel jöttek-jöttek egymás után a kérők. Amikor elébe álltak a gazdag kereskedők, akik egész karavánnal hozták magukkal a kincseket, így szólt hozzájuk Meftuk: — Azt látom, hogy igen gazdagok vagytokl De vajon szegények is vagytok-e? Zavarodottan néztek össze a dúsgazdag kereskedők, egyik-másik meg is sértődött: ugyan, mit gondolnak róla, ha egyszer gazdag, akkor hogyan lehetne szegény?.,. — és egymást követték kifelé a kereskedő portájáról úgy. ahogyan érkeztek. Aztán hadvezérek érkeztek, harcosokkal, fegyveres kísérettel a lány elé. — Tetszetek nekem — mondta a leány látom, gazdagok is vagytok. De szegények is vagyok-e? — Igen, szegények vagyunk, mert még nem zsákmányoltunk eleget... és leszünk még gazdagabbak ts — hangzott a válasz. — Nem értettetek meg engem .,. — mondta Meftuk és elküldte a hadvezéreket. Ismét mások jöttek kincsekkel, arannyal, ezüsttel. — Gazdagok vagyunk, mindent neked adunk, s akkor szegények leszünk — mondták. — Próbáljátok meg a kettőt egyszerre — szólt Meftuk, és nagyot nevetett. Nem kellettek neki a hivalkodó kérők. Ekkor egy szegényesen öltöztöt legény lépett elébe. Meftuk apja el akarta zavarni. — Csak nem te is a leányom kezére pályázol? — kiáltotta haragosan. — Jobb lesz, ha elkotródsz innen! — De igen — szólt a legény. — Es nem is megyek el addig, amíg nem beszélek a lányoddal' Azzal elővett egy tűt, egy kalapácsot és egy főzőkanalat. — Szabó vagyok és olyan ruhát varrók, amelyik jobb és szebb lesz, mint a tied Kovács is vagyok, ha akarom, megvasalom a lovadat, vagy aranysarkantyút készítek neked ... És főzni is tudok, ha kell... megnyalnád a főztöm után a szád szélét! Nekem nem kell sem arany, sem ezüst, sem tevekaravánok kincsekkel. Katonák sem kellenek! Ez az én gazdagságom: ezek a szerszámok és a kezem ügyessége. Meftuk felkiáltott örömében. — Ez az aranykezű ember, qkire vártam! Akt szegény is, gazdag is egyszerre! Hiába mérgelődött az apja, feleségül ment az aranykezű emberhez és hét városra szóló lagzit tartottak. Oroszból ford.: A n t a 1 f у 1, Szedjük elő a könyveket Mit mondjak? Elszomorító és cseppet sem ritka jelenség. Sok gyerek csupán kötelességből, feladatvégzés miatt olvas. Szeptembertől júniusig. Nem ő tehet róla, hogy nem ismerte meg a gyermekkor, az ifjúság egyik legnemesebb elfoglaltságát. Winnetou-tól Jókaiig, régi és mai, sok élményt nyújtó kalandos, érdekes olvasmánytól fosztja meg magát. Pótolhatatlan — szinte behozhatatlan, hátrány a műveltség, a jellem és a személyiség fejlődése szempontjából egyaránt. Ismerek olyan diplomás fiatalembert, aki a középiskola és az egyetem kötelező irodalmán kívül 25 éves koráig — írd és mondd — egyetlen könyvet olvasott csak el saját elhatározásából. S őszinte vallomása után büszkén vallja, kitűnően diplomázott és, jó beosztása is van. Hát igen, egy darabig .ebből is meg lehet élni. Szakmai továbbfejlődése, előrehaladása érdekében majd bizonyára elolvassa: a kötelező szakirodalmat. De már most ásító unalom árad belőle. Milyen száraz szakbarbárrá fejlődik ezután? Még rágondolni is rossz. A bandázó fiúk és lányok többsége is unaloműzésből verődik össze a környék egy-egy forgalmasabb helyén. Beszélgetnek? Vitatkoznak? Megtárgyalják a nap eseményeit? Véleményt mondanak a világról? Ugyan kérem. Bolondoznak. Az a sikk, ki beszéli folyékonyabban a „bandanyelvet“. Akit még ők sem értenek szó szerint: az a főokos. Azt akarom-e mondani, hogy a gyermekek, fiatalkorúak szabad idejének kihasználását, jellemük, emberi értékeik kialakulását csodaszerként tereli jó irányba a könyv? Nem. Egyfajta jó dolog sohasem lesz elegendő ilyen bonyolult folyamathoz. Állítom azonban, hogy irodalomismeret és irodalomszeretet nélkül aligha jut el a többi művészetek megértéséhez, szeretetéhez. S ez az elsivárosodás igencsak szegényíti a fantáziát, sokat levon a még oly kitűnő, esetleg szakmai felkészültség értékéből. Az olvasás művészet. Kialakulását segíteni kell. Mindenkinél többet tehet a gondos, jó szülő. Ö ismeri legjobban nyiladozó értelmű gyermekét. Kezdetben nagyon fontos, mit ajánlunk. S legalább ilyen fontos az olvasmány megbeszélése. Nem kikérdezése! Elemző vélemény, serkentő beszélgetés legyen. Ha jó az alapozás, hamar kialakul az érdeklődési kör, az ízlés. Önállósul e téren is a jól irányított gyermek. A szívesen, örömmel olvasó gyermek pedig csak hírből ismeri az unalmat, és az unaloműző, színvonal alatti szórakozásokat. R. E. Az izomlázról Aki hosszabb fizikai tétlenség után elernyedt izmait erősen megdolgoztatja, másnap heves, kínzó fájdalmakat érez egyes izomcsoportokban. Ezzel egyidejűleg testileg fáradt, az érintett izmait nehezebben mozgatja, esetleg izomrángásokat, görcsös öszszehúződásokat érez, amelyek egyébként jól láthatók, tapinthatók. Ezt az állapotot nevezzük izomláznak. Létrejöttét elősegíti a hideg, nedves levegő, a huzat, kivált, ha a ruházat az izzadás miatt átnedvesedett. Rég ismeretes, hogy a működő izomzat mennyisége edzés kapcsán felszaporodik, teljesítőképessége nő, anyagcseréje a követelményekhez messzemenően alkalmazkodik. Ebben nagy szerepe van az izmok vérellátását (energiaszükségletét) biztosító érhálózat kellő mértékű kitágulásának, amit szintén csak a megfelelő edzés biztosít. Anélkül, hogy az izomműködés bonyolult biológiai folyamatát ismertetnénk, csak arra utalunk, hogy a követelményekhez való alkalmazkodás annyit jelent, hogy az energiafelvétel és szükséglet közt egyensúly áll fenn. Ha ez hirtelen felborul, az izommunka kapcsán elhasználódott anyagok végtermékeinek kiürítése zavart lesz. Létrejön a fájdalmas izomláz. Ez ritkán fordul elő a versenyszerűen sportolóknál, hiszen azok munkáját edzők, orvosok irányítják. Annál gyakrabban rontják el szabadságuk első napjait az ülő foglalkozásúak, akik mérték nélkül vetik bele magukat a különben olyan egészséges labdajátékokba. Az izomláz lefolyását megkönnyítik és megrövidítik a langyos fürdők, a masszázs, a vérbőséget előidéző anyagok bedörzsölése, izomlazító és fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése. Až izomláz elkerülésének biztos módszere: még játékos sportteljesítményeknél is tartsuk be a fokozatosság elvét. Dr. F. I. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9. sorban. 9. Hangtalan jel. 10. Irány. 11. Káposztaféleség. 12. Folyadék. 13. Temérdek. 15. Folyó Jugoszláviában. 16. Veszekedés kezdete. 18. Szóvégződés. 20. Béke több szláv nyelvben. 21. Mutatószó. 22. Gyilkolt. 24. Reszket. 26. Török férfinév. 27. Esztendők. 29. Jókai személyneve. 30. A- betűvel a végén: rosta: 31. Római hat. 32. Névelő. 34. Föléje. 35. Mássalhangzó kiejtve. 36. Állam Közel- Keleten. 37. Filmszínház. 38. Bemenet eleje. 40. Európai nép. 42. Toto közepe. 43. E napon. 44. Háziállat. 46. Rovar. 48. Durva fehér posztó. 50. Gyilok. 51. Hajtőgép. 53. Hazai porszívó márka. 55. Tova. 56. Betegség (é. h.). 57. Házikó. 59. Haza közepe. 60. Régi súlymérték. 62. A föld istennője (GEA). 63. Személyes névmás. 65. A Brit Légiforgalmi Társaság neve. 67. A Tisza balparti mellékfolyója. 68. Keresztül. 69. Göngyölegsúly. FÜGGŐLEGES: 1. Rangjelző Szócska. 2. Finom szeszes ital. 3. Befed. 4. Alumínium ' kémiai jele. 5. Ha ugyan — szlovákul. 6. Hiányos jelige. 7. Tévesen jegyez. 8. Régebbi hoszsmérték. '14. A bécsi autók jelzése. 17 Princípiumi. 19. Iratkapocs. 20, Nem fél. 21. Válogatott. 23. Megszólítás. 25. Eszköz.' 26. Kazal része. 28. Az Antilla-tenger másik neve. 30: ... Ferenc, a HÚSZ ÖRA c. regény írója. 33. Csuk. 34. Folyó spanyolul (Rio). 39. Nem hátul. 41. Kaszáló. 43. .... Hari, híres kémnő az első világ háborúban. 45. Ö — németül. 46. Férfinév. 47. Mely helyen? 49. Betegség kezdete. 51. Autósok szállodája. 52. Becsinált hús fűszeres lével. 54. Válasz — mióta kérdésre. 56. Kabát része. 58. Gyümölcsös. 61. A spanyolországi motorgépkocsik nemzetközi jelzése. 64. Kötőszó. 66. Anna Olga. 67. Tantál vegyjele. 68. Területmérték. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. Helyes megfejtések: 33. és 34. szám! — Felleg borult az erdőre; Eltörött a hegedűm; Oda van a virágos nyár; Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok — Aki könnyen ismerkedik, hamar felejt! Könyvnyertesek: Dérzsi Edit, Höhere, č, 139, pősta Bodza; Czúdor Gizella, Mohovce, č. 74.; Gombos László, Janik 11., kosicei járás. Takács Magda, Trstice, galántai járás, Bódi Lászlóné, Serke *292., p. Jesenské, Rim. Sobota-i járás; Benefi Magdolna, Kamenín 269.
