Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-18 / 37. szám
A közelmúltban — a Magyár Agrártudományi Egyesület vendégeként — Magyarországon tartózkodott N. Sz. Goncsaruk, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Szovjetunió Össz-szövetségi Zöldségtermelési Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Vendégünk látogatásának célja a magyar fólia alatti zöldségtermelés tanulmányozása volt. Dr. Somos András aka.démikus társaságában meglátogatta a Kertészeti Kutató Intézetet, a Kertészeti Egyetem soroksári kísérleti telepét a soroksári Vörös Október Ter-Kérdéseinkre N. Sz. Goncsaruk a következő tájékoztatást adta: Milyen szerepet tulajdonít a fóliás termelésnek a központi és az északi területek lakosságának zöldségellátása szempontjából? — A Szovjetunió sűrűn lakott területeinek egy részén a szabadföldi zöldségtermelést az alacsony hőmérsékleti értékek nem segítik elő. Moszkva és Leningrád körzetében gyakran kell számítani hirtelen hőcsökkenésekre, fagyokra. Ilyen szempontból a fóliával fedett területek védetteknek tekinthetők. Fóliás zöldségtermesztés a Szovjetunióban melőszövetkezetet, és a helyszínen tanulmányozta a szentesi zöldségtermelő tsz-ek munkáját is. N. Sz. Goncsaruk nagy figyelemmel kísért előadást tartott a Kertészeti Egyetemen a Szovjetunióban folyó fóliaalatti zöldségtermesztésről. — A Szovjetunióban kereken 40 intézet foglalkozik a műanyagok mezőgazdasági felhasználásával, kutatásával, és máris jelentős eredményekről adhatnak számot a talajtakarás, a termelő-berendezések fedése és a csomagolás területén. A fóliával fedett területek az utóbbi években gyorsan szaporodtak,. nálunk — mondotta továbbá — 1965-ben még csak 400 ha-t takartak műanyag fóliával; 1967-ben már 1000 ha és 1970-ben 4000 ha fedett területen állítottak elő zöldségféléket, elsősorban uborkát. — A főliatakarásnak nagy jelentősége van Moszkva és Leningrád körzetében, a Lett SZSZK-ban, a Krímben és Azerbajdzsánban. A fóliás termelő-berendezésekre fordított költségek gyorsan megtérülnek, jövedelmezőek, ezért a kolhozok és a szovhozok egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak e termelési módszer felé. Lépést tud-e tartani az ipari termelés a rohamosan növekvő fóliaigénnyel? — Közismert, hogy a Szovjetunió vegyipara — és különösen a műanyagipar — az utóbbi években igen rohamosan fejlődött. Mi polietilén alapanyagú fóliát használunk, és csak kivételesen alkalmazzuk a PVC-t. A gyárak termelésének gyors fokozódása ellenére nem mindig zavartalan az ellátás, hiszen az igények növekedése időnként a gyártás ütemét is meghaladja. Milyen pénzügyi támogatás* ban részesülnek a fóliás termelést folytató szuciális nagyüzemek? — A zöldségtermelő gazdaságok a fóliás berendezéseket saját anyagi erőforrásaikból szerzik be, állami támogatást nem kapnak. A zöldségtermelő üzemek általában jövedelmező gazdaságok, ahol a kolhoztagság nem is szorulna az állami támogatás igénybevételére. Ha a kolhoznak vagy a szovhoznak bankhitelre van szüksége, a szükséges tervdokumentáció bemutatása után egyéves időtartamra, összegkorlátozás nélkül igénybe veheti. B. Gy. (Kertészet és Szőlészet, 1971. június) Flóra Olomouc 71 képekben Amint a 18. sz. szakmellékletünkben hírt adtunk róla, augusztus 29-én zárta kapuit a „Flóra Olomouc 71“ Nemzetközi Virágkiállítás. Előbbi számunkban általános áttekintést adtunk e nagyszabású rendezvényről, most pedig képekben is bemutatjuk a kiállítás néhány mozzanatát. A zárt pavilonokban vágott virágok Ízléses elhelyezését mutatták be a nézőközönségnek. Előtérben nemesített rózsák díszlenek a vázákban, oldalt holland szegfűcsokrok, a háttérben pedig kócos krizantémok ejtették bámulatba a látogatót. A cserepes virágok százait fedéllel ellátott sátrakban mutatták be a kertészkedök. A kiállítás térségében sok pihenő- és szórakozóhelyet hoztak létre a rendezők. Aki a sok nézelődésben elfáradt, virágok között, a „kispadon“ pihenhetett. Nemcsak az üzletek előtt sorakoznak az emberek, hanem a szépre éhező nézőközönség sem juthatott be egyhamar a pavilonokba. Hosszú sorokban kígyóztak az emberek, s csak lépésről lépésre nyomultak előre. Foto: Sándor i A hosszan tartó nyári for** róság meggyorsította az alma és a szőlő érését, ezért a hagyományos időponttól korábban szüretelhetünk. Gyümölcsöseinkben, szőlőskerjetinben, tehát kezdetét vette a termés begyűjtése. Sajnos, a gyümölcstermesztők idén nem dicsekedhetnek kiváló terméssel. A tavasz folyamán nemcsak az utófagyok szedtek vámot a termésből (a kajszi egyharmadára csökkent), hanem számos helyen a lisztharmat, az amerikai szőlőlepke hernyója is nagy károkat okozott. Fontos tehát, hogy megkülönböztetett gonddal végezzük az alma szüretelését, hogy ezzel is mérsékeljük az eddigi veszteségeket. Amellett, hogy az év mostoha volt a gyümölcstermesztőkre, számolnunk kell azzal is, hogy romlandóbb lesz a termés, mint bármikor. Ez nem csoda, hiszen a különböző betegségektől és állati kártevőktől megtépázott lombfelület a gyümölcs számára nem biztosított elegendő tápanyagot. Fejlődésében tehát visszamaradt, mely elállóságának rovásához vezethet. Nem árt tehát, ha néhány mondatban szólunk a gyümölcs helyes raktározásáról, hogy időközben minél kevesebb menjen tönkre belőle. A romlásnak indult almát a legszakszerűbb raktározással sem tudjuk megmenteni. Legfeljebb lassítani lehet a penészgombák romboló munkáját, mellyel a gyümölcs tartósítása meghosszabbítható. A gyümölcs téli raktározásának fontos előfeltétele a helyiség hőmérséklete. Ősszel semmiképpen sem raktározható például az alma cserepes padláson, ahol a nappali meleg és a hűvös éjszaka következtében olyan nagy a hőingadozás, hogy ez a gyümölcs romlásához vezethet. Nyirkos, dohos pincében szintén fennáll a rothadás veszélye, annak ellenére, hogy a pince hőmérséklete nem ingadozik és egészséges alma került raktározásra. Nem tanácsos továbbá a gyümölcsöt nagyobb ládákba kivételt képez a hűtőtároló), illetve nagy tömegben raktározni. Az alma és körte teleltetésé re legalkalmasabb a száraz, szellős pince, továbbá a ház végében épített kamra, míg az új épületeknél az éléskamra. Melegebb napokon ügyeljünk a helyiség hőmérsékletére. Ne nyitogassuk feleslegesen az ajtót, napközben ne szellőztessünk. Köztudott, hogy minél hűvösebb a levegő, annál kisebb a rothadás veszélye. Legjobb, ha a gyümölcsöd szépen, sorjában polcokra rakjuk, vagy kisebb ládákból négyet-ötöt teszünk egymás fölé. A ládákat sose rakjuk a földre. Alattuk szellőzőhelyet hagyjunk és 10—15 cm távolságra legyenek a faltól. Fénytől, huzattól szintén védjük a gyümölcsöt. Októberi figyelmeztető Természetes követelmény a gyümölcs időközönkénti átválogatása. Ez esetben kétféle szolgálatot is teszünk. Először a gyümölcs nem vész kárba, ha idejében felfedeztük hibáját, másodszor pedig megakadályozzuk, hogy a rothadásnak induló alma a szomszédjait is megfertőzze. A gyümölcs ellenőrzése tehát a helyes raktározás elengedhetetlen feltétele. Bárhogyan alakul is az időjárás, ha a szőlő lombfelülete zöld, egészséges, várjuk be a szőlő teljes érését. Sőt, a kevésbé romlandó fajtáknál nem árt, ha a bogyókat kissé aszlódni hagyjuk. Ilyenkor a szőlő zamatanyagai felhalmozódnak, mely a borra is jótékonyan rányomja bélyegét. A szüret nagyon fontos tényezője, hogy a szőlőt a harmat felszáradása után szárazán szedjük és ne hagyjuk napokon keresztül ládákban vagy egyéb edényekben állni. Ugyanis az érett szőlőnek nincs szüksége, hogy ládákban fonnyadjon, puhuljon, mint azt sokan teszik, akik félig érett szőlőt szüretelnek. Ily esetben a cukor sem segít, legfeljebb a szőlő mustfokát emeli, de zamat- és illatanyagot csupán a tőke adhat a termésnek. Számos évben előfordul, hogy rothadás miatt hamarabb került sor a szüretre. Ily esetben a szőlő feldolgozását kétféleképpen végezhetjük. Ajánlatos az egészséges fürtök kiválogatása a betegek közül. Ezek után külön préseljük és hagyományosan kezeljük az egészséges termésből nyert mustot, míg a fertőzött fürtök levét más bánásmódban részesítjük. A sajtolás után nyert mustot ülepíteni, nyálkázni kell. Ez abból áll, hogy a hordókba szűrt mustot hektoliterenként két-három darab káliumpiroszulfit kántablettával kénezzük. (A tablettát használat előtt porrá törjük, kevés mustban elkeverjük, feloldjuk s csak azután öntjük a hordóban levő anyaghoz.) A kén hatására a must egy-két nap alatt megtisztul, a lében levő növényrészek, híg törkölyrészek stb. leülepednek. Ekkor a mustot lefejtjük egy másik erjesztő hordóba vagy üvegballonokba. Ha ezután' a must önmagától nem indulna forrásnak, úgy ezt elősegíthetjük más hordó erjedésben levő mustjával, vagy fajélesztő (beszerezhető: Bratislava, Matuškova 21/c) használatával. Az ülepítésnél visszamaradt aljat külön erjesszük és fogyasztásáig kisebb demizsonokban kezeljük. Amíg a gyümölcs- és szőlőskertekben serény munka folyik, a zöldségesben is kezdetét veszi a télire szánt gumósnövények betakarítása. Ezeknél a terményeknél is megkülönböztetett gonddal végezzük a család számára oly fontos, vitaminokban gazdag zöldségfélék tárolását. Első fontos teendőnk a termék alapos átválogatása. Csakis jól fejlett, egészséges sárgarépa, petrezselyem,, karalábé, zeller kerülhet a pincébe, vermekbe s egyéb tárolóhelyekre. A nyári zöldségfélék fogyasztási ideje is meghosszabbítható, ha a korai fagyokat megelőzve leszedjük s alkalmas helyen tároljuk azokat. Ilyenek a paradicsom és a paprika. Ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy mindkét zöldségféle hosszabb ideig is tárolható. A kifejlett zöld paradicsom például kamrában, padláson szépen utóérik. Lehetőleg teljesen ép, hibátlan paradicsom kerüljön az érlelő ládákba. A berepedt, hibás gyümölcs érés közben romlásnak indulhat. Ezért is ajánlatos a tárolt paradicsom többszöri átválogatása, az érett bogyók fokozatos felhasználása. A paprika tárolása kissé igényesebb feladat. Csakis fejlett, egészséges példányok állják a sarat hosszabb ideig. Tárolására nagyon alkalmas az éléskamra, a jól szigetelt pince, az erősebb fagyok beálltáig a padláson is elhelyezhető, ha az egyes hüvelyeket külön-külön újságpapírba csavarva tároljuk. Ez kettős célt szolgál: a romlásnak indult példányok nem érintkeznek, tehát nem fertőzhetnek, továbbá a papír jó szigetelő s így a külső hatások ellen védi a terméket. A paradicsom, paprika gondos tárolása révén a tartós fagyok beköszönte után is vitamindús, friss zöldséghez juť a család. ( Sándor) Őszibarackos hír A zemnéi (Szímő) egyesített efsz 45 ehktáros gyümölcsösét homokos területen telepítették. Ebből 13,5 hektáros őszibarack. Sajnos, az elemi csapások következtében idén nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Tavasszal kezdődött az első csapás, amikor a kései fagyok teljes virágzásban érték a fákat. Következményeként sok virág lehullott. A kertészek tehát már előre tudták, hogy kisebb termés lesz. Ezt a bajt még tetézte egy június közepe táján beköszöntött jégverés. Nyomán egy-egy gyümölcsön 20—25 jégütést is megszámoltak. Mire azonban a barack beérett, a foltokat kinőtte a gyümölcs. A koraiak közül elsőnek a Mayflower és az Amsden kerültek piacra. Augusztusban és szeptemberben a Moravia, a J. H. Hale ép a Champion szedése került sorra. Gyeszat Béla. a gyümölcsészet vezetője többek között megemlítette. hogy a Zelenina jobban is fizethetné ezt a keresett, zamatos gyümölcsöt. Jánosy S. Vevőkre váró alma árusok
